Radnai Farkas

	Radnai Farkas
Született	Rillhammer Farkas; 1848. március 25.; Kisjenő
Elhunyt	1935. október 14. (87 évesen); Sümeg
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	címzetes püspök (1901. december 16. – ); segédpüspök (1901. december 16. – ); besztercebányai püspök (1904. július 11. – 1920. december 16.); címzetes érsek (1920. december 16. – );
	besztercebányai püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1871. augusztus 16.
Püspökké szentelés	1902. január 25.
Szentelők	Schlauch Lőrinc (főszentelő); Hornig Károly (társszentelő); Belopotoczky Kálmán (társszentelő);
Hivatal	nagyváradi segédpüspök
Hivatali idő	1901–1904
Hivatal	besztercebányai püspök
Hivatali idő	1904–1920
Elődje	Rimely Károly
Utódja	Marián Blaha
	Szentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Lányi József	1906. december 8.
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Párvy Sándor	1903. április 19.
Szmrecsányi Lajos	1905. április 30.
Hanauer Árpád István	1919. október 5.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Farkas témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Radnai Farkas, születési és 1872-ig használt nevén Rillhammer Farkas^[3] (Kisjenő, 1848. március 25. – Sümeg, 1935. október 14.) római katolikus pap, besztercebányai püspök, címzetes érsek,^[4] teológiai doktor, egyházi író.

Pályafutása

A kivándorlott, de kiválóan hazafias arad megyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott. Korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, ahol középiskoláit végezte. Szaniszló Ferenc püspök küldte a Központi Papnevelő Intézetbe,^[4] ahol csakhamar kitűnt jeles tehetségével és elnöke lett a magyar egyházi irodalmi iskolának. Kiváló szónoki tehetségért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert. 1871. augusztus 16-án szentelték pappá.^[4]

Ezután vidékre tették ki káplánnak. Lipovniczky István, akkor nagyváradi püspök már 1872-ben udvarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta családi nevét Radnaira. 1874-ben szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875-ben püspöki titkár, 1883-ban szentszéki ülnök, 1889-ben nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára szemináriumi rektor, 1892-ben ságai címzetes prépost, 1901-ben pápai prelátus lett.^[4]

Püspöki pályafutása

1901. december 16-án europus-i címzetes püspökké és Schlauch Lőrinc mellé nagyváradi segédpüspökké nevezték ki.^[4] 1902. január 25-én szentelte püspökké Schlauch Lőrinc, Hornig Károly veszprémi püspök és Belopotoczky Kálmán tábori püspök segédletével. Radnai is részt vett a katolikus autonómia kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve.

A király 1904. április 6-án besztercebányai püspökké nevezte ki; szeptember 29-én iktatták be.^[4] Radnai a közéletben is szerepelt, például a megyegyűléseken is; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontok előtérbe állítását, és ezért a vegyes vármegyében a reformátusok és zsidók előtt is népszerű volt. 1914-ben búcsúzóul tábori misét celebrált a frontra távozó egységeknek.^[5]

1919-ben – azzal az alaptalan váddal, hogy nem tud szlovákul – kiutasították Csehszlovákiából^[4] Batthyány Vilmos nyitrai püspökkel egyetemben, majd mindkettejük érseki címet nyert (Radnait XV. Benedek pápa auxumi címzetes érsekké nevezte ki^[4]). Haláláig Sümegen, a veszprémi püspöki nyaralóban töltötte napjait.^[4]

Munkái

Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.; cikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)

Krisztus hét szava a keresztfán Nagyböjti beszédkör. Nagyvárad, 1873
A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon. Egyházi beszéd. Nagyvárad, 1900^[4]

XI. körleveléből kivonatot közölt a Magyar Állam (18905. 216. sz.)

Jegyzetek

↑ nem ismert: Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893., 1895
↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12584.htm, Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer, 2017. október 9.
↑ Több korabeli forrás eredeti nevét Ritthammerként írja. Névváltoztatása Rillhammer születési nevéről Radnaira nagyváradi szentszéki aljegyző korában a BM. 10213/1872. számú határozatával történt. Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893. Budapest, Hornyászky Viktor K. 1895. 184. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
↑ Peter Chorvát 2012: Dôstojník rakúsko-uhorskej armády Franz Hill (1859-1914). Vojenská história 2012/4, 103.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Uj püspökök. A Vasárnapi Ujság füzetekben 36. kötet (Budapest, 1904) 190. o.

További információk

Archbishop Wolfgang Radnai, Catholic-Hierarchy (angol)

Előde:
Rimely Károly

Besztercebányai katolikus püspök
1904–1920

Utóda:
Marián Blaha

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ec4ea3aed7551814b31cbdcdfb64c3e06d004e18-1] nem ismert: Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893., 1895

[807edd6e7d963955f01bd63d579ec34c4ec34678-2] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12584.htm, Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer, 2017. október 9.

[3] Több korabeli forrás eredeti nevét Ritthammerként írja. Névváltoztatása Rillhammer születési nevéről Radnaira nagyváradi szentszéki aljegyző korában a BM. 10213/1872. számú határozatával történt. Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893. Budapest, Hornyászky Viktor K. 1895. 184. o.

[katlexrad-4] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.

[5] Peter Chorvát 2012: Dôstojník rakúsko-uhorskej armády Franz Hill (1859-1914). Vojenská história 2012/4, 103.

[3]

[4]

[1]

[2]

[5]