Rosenau am Hengstpaß

község Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 13.

Rosenau am Hengstpaß osztrák község Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 665 lakosa volt.

Rosenau am Hengstpaß
A Szent kereszt-templom
A Szent kereszt-templom
Rosenau am Hengstpaß címere
Rosenau am Hengstpaß címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásKirchdorf an der Krems-i járás
Irányítószám4581
Körzethívószám07566
Forgalmi rendszámKI
Népesség
Teljes népesség663 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság700 m
Terület107,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 49″, k. h. 14° 23′ 46″47.713611°N 14.396111°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 49″, k. h. 14° 23′ 46″47.713611°N 14.396111°E
Rosenau am Hengstpaß weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenau am Hengstpaß témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Rosenau am Hengstpaß a Kirchdorf an der Krems-i járásban
 
A Szt. Anna-kápolna
 
A Lamberg-erdészház

Rosenau am Hengstpaß Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Dambach folyó mentén, a Felső-Ausztriai Elő-Alpok déli lábainál. Hozzá tartozik a Kalkalpen Nemzeti Park jelentős hányada. Területének 70,4%-a erdő és 12,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két településrészt, illetve falut egyesít: Mühlreith (273 lakos 2019-ben) és Rosenau am Hengstpaß (392 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Spital am Pyhrn, nyugatra Edlbach, Windischgarsten és Roßleithen, északnyugatra Molln, északkeletre Reichraming, keletre Weyer, délre Admont és Sankt Gallen (utóbbi kettő Stájerországban).

Története

szerkesztés

Rosenau területe eredetileg Bajorország keleti határvidékéhez tartozott, a 12. században került az Osztrák Hercegséghez. 1490-ben az Ennsen túli Ausztria hercegségéhez sorolták. A helyi iparűzés 1622-ig vezethető vissza, amikor a falu tulajdonosa, a Spital am Pyhrn-i kolostor engedélyt adott egy kaszakovácsműhely megnyitásához, amelyet a Dambach patak erejével hajtottak. A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták. 1904-ben a kaszaüzem bezárt, helyén három évvel később fafeldolgozó üzemet nyitottak, ami ma is működik. 1918-tól Rosenau Felső-Ausztria tartomány része. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba osztották be, majd a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

A Rosenau am Hengstpaß-i önkormányzat területén 2019 januárjában 665 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1971-ben érte el 928 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 89,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,3% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 83,3%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 4,7% ortodoxnak, 3% mohamedánnak, 5,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (92,3%) mellett a szerbek alkották 5,9%-kal.

A lakosság számának változása:

2016
677
2018
663

Látnivalók

szerkesztés
  • a Szent kereszt-templom 1950-ben épült.
  • a Szt. Anna-kápolna
  • a Lamberg-erdészház

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenau am Hengstpaß című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.