Saaremaa
Saaremaa (svédül és németül Ösel, finnül Saarenmaa) Észtország legnagyobb szigete, területe 2673 km². Közigazgatásilag a vele azonos nevű Saaremaa megyéhez tartozik több kisebb szigettel együtt.
Saaremaa | |
Közigazgatás | |
Ország | Észtország |
Megye | Saaremaa megye |
Székhely | Kuressaare |
Népesség | |
Teljes népesség | 29 753 fő (2011. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Balti-tenger |
Terület | 2673 km² |
Tengerszint feletti magasság | 62 m |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 58° 24′, k. h. 22° 31′58.400000°N 22.516667°EKoordináták: é. sz. 58° 24′, k. h. 22° 31′58.400000°N 22.516667°E | |
Saaremaa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Saaremaa témájú médiaállományokat. |
A sziget a Balti-tengeren fekszik, teljes lakossága megközelítőleg 40 000 fő, a sziget fővárosában, Kuressaare városában 16 000-en laknak. A sziget egy töltésúttal csatlakozik Muhu szigetéhez.
Saaremaa története
szerkesztésLeletek tanúsága szerint kb. 5000 éve lakott. A Skandináv sagák Eysysla néven említik. Ezen a szigeten laktak az észt kalózok, akiket keleti vikingeknek is neveztek. 1227-ben a Lív Kardtestvérek rendje meghódította, de az ellenállás melegágya maradt. Amikor a rendet 1236-ban legyőzték a Saulei csatában, a sziget népe fellázadt – e lázadás végül egy egyezség megkötésével zárult. 1560-ban a szigetet Dánia megvette, majd 1645-ben átengedte Svédországnak. 1721-ben Oroszország része lett, mely a fennhatósága alá tartozó Észtországhoz csatolta.
Németország a világháborúk során 1917-ben, és 1941-ben is elfoglalta. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, majd 1991-ben a független Észtország része lett.
Érdekességek
szerkesztésSaaremaa közlekedése
szerkesztésA sziget megközelíthető kompokkal:
- Virtsuból Muhu szigetén át
- Ventspilsből Lettországból
Kuressaare repülőteréről járatok indulnak Tallinnba, illetve szezonálisan Pärnu, Stockholm, és Helsinki felé.
A kontinens felé egy alagutat terveztek, egyes elképzelések szerint ez már 2014-ig megépült volna.
Saaremaa híres szülöttei
szerkesztés- Fabian Gottlieb von Bellingshausen (1778–1852), tengerész felfedező
- Carl Wilhelm Freundlich, (1803–1872), író
- Eugen Dücker (1841–1916), festő
- Johannes Aavik (1880–1973), nyelvtudós és író
- Louis Kahn (1901–1974), építész
- Dorothea Kreß (1924–2018), német sportoló
- Ott Tänak (* 1987), raliversenyző
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Rahvaloenduse tulemused näitavad asustatud saarte arvu kasvu. (Hozzáférés: 2019. február 24.)