Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-35-1

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. Zenei tehetsége korán megmutatkozott: első zeneműveit, amiket édesapja, Leopold Mozart jegyezett le, hat évesen improvizálta. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, és mindent megtett fia minél alaposabb zenei képzése érdekében. Amint Wolfgang rendkívüli tehetsége nyilvánvaló lett számára, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak sorát szervezte gyermekeinek, és a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei központjába és fővárosába eljutottak. A fiatal Mozart így megismerhette a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.

Két itáliai út után apa és fia hosszabb időt töltött Salzburgban, majd miután az új érsek Hieronimo Colloredo nem engedélyezte, hogy apja hosszabb időre eltávozzon, Mozart édesanyjával indult utolsó nagy koncertútjára Párizsba. Út közben hosszabb időt töltöttek Mannheimben, ahol Mozart megismerte első nagy szerelmét, Aloysia Webert. Párizsban nem sikerült állást találnia, ráadásul édesanyja megbetegedett, és meghalt. Ezért Mozart hazautazott, és az érseki udvar muzsikusa lett. 1781-ben a müncheni városi színház felkérte, hogy komponáljon egy új operát a karneváli szezonra. Mozart elvállalta a feladatot, és az Idomeneo nagy sikert aratott. A bemutató után a városban töltötte az egész farsangot, majd rokonaihoz Augsburgba utazott.

Innen rendelte magához az érsek Bécsbe. A császárvárosban Colloredo többször is megalázóan bánt Mozarttal, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Végül úgy megsértette a főpapot, hogy Bécsben szó szerint kidobták az érseki palotából.