Schwäbisch Gmünd

	Schwäbisch Gmünd
; Schwäbisch Gmünd címere	; Schwäbisch Gmünd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Ostalb járás
Alapítás éve	12. század
Polgármester	Richard Arnold (2009–)
Irányítószám	73525–73529
Körzethívószám	07171; 07173; 07165; 07332;
Rendszám	AA; GD;
Testvérvárosok	Lista Barnsley (1971–); Antibes (1976–); Bethlehem (1991–); Székesfehérvár (1991–); Faenza (2001. március 18. – ); Juan-les-Pins;
	Népesség
Teljes népesség	62 726 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	551,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	321 m
Terület	113,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′48.800000°N 9.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′48.800000°N 9.800000°E
	Schwäbisch Gmünd Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Ostalb járás térképén
	Schwäbisch Gmünd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch Gmünd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Schwäbisch Gmünd ([ˈʃvɛːbɪʃ ˈɡmʏnt]) város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Területe 113,8 km², népessége 59 166 fő volt 2014-ben.

Fekvése

Lorch keleti szomszédjában fekvő település.

Városrészei

festgelegten Grenzen. Im Einzelnen gliedert sich die Stadt in:

Városrész	Beolvasztás	Terület	Fő	Részei
Bargau	01.01.1971	8,51 km²	2.800	Birkhof, Oberer Lauchhof und Schlössle
Bettringen	01.04.1959	10,86 km²	10.000	Hetzenbühl, Kellerhaus, Lindenhof, Talacker és Unterer Lauchhof
Degenfeld	01.01.1971	9,26 km²	489	Hornberg
Großdeinbach	01.03.1972	14,29 km²	4.090	Kleindeinbach, Hangendeinbach, Wustenriet, Waldau, Haselbach-Söldhaus, Radelstetten, Sachsenhof és Ziegerhof
Herlikofen	01.01.1969	5,35 km²	3.300	Gmünder Feld, ehemalige Burg im sogenannten Eckwald
Hussenhofen	01.01.1969	7,09 km²	2.600	Zimmern, Birkhof, Hirschmühle und Burgholz
Lindach	01.07.1971	4,78 km²	3.000	Grünhalde és Schloss Lindach
Rechberg	01.01.1975	7,08 km²	1.325	Bärenhöfle, Birkhäusle, Braunhäusle, Fuchshof, Häge, Heustaig, Hohenrechberg, Kleinishof, Kratzerhöfle, Krempelhaus, Ödengehren, Schlossberg, Schurrenhof, Starrenhof, Stollenhäusle, Stollenhof, Unterer Kleinishof és Ziegelhütte
Straßdorf	01.04.1972	13,67 km²	3.610	Hinterhochstett, Hokenschue, Hummelshalden, Metlangen, Reitprechts, Schirenhof, Schönbronn és Vorderhochstett
Weiler in den Bergen	01.01.1971	11,76 km²	1.112	Bilsenhof, Giengerhof, Herdtlinsweiler, Krieghof, Oberer Haldenhof, Ölmühle, Steinbacher Höfe éd Unterer Haldenhof
Rehnenhof-Wetzgau	01.04.1938		4.000	nincsenek

Leírása

Schwäbisch Gmünd városa a német arany- és ezüstipar központja. A második világháború után itt lelt új otthonra a gablonzi ékszer és üvegipar. A települést a 12. század közepe körül alapították, a sváb hercegség legrégibb Staufer-városa.

Templomai

Heilig-Kreuz-Münster

Augustinerkirche

Johanniskirche

St. Franziskus-Kirche

Templomai közül a torony nélküli Szt. Kereszt templom (Heilig-Kreuz-Münster) Gmünd legjelentősebb épülete és egyben a sváb gótika egyik kiemelkedő alkotása a Münsterplatzon található. Ez a legrégibb délnémet csarnoktemplom és egyben a legrégibb csarnokkórussal rendelkező épület is. 1351-től, vagyis ennek a csarnokkórusnak a felépítésétől számítják a német késő gótika kezdetét. A templompot 1310 körül a Gmündből származó Heiinrich Parler kezdte el építeni, ő a Prágában és Bécsben is híres Parler építész család tagja volt.

1491 és 1521 között a szentélytornyok beomlásából eredően jelentős restaurációs munkákra volt szükség. Ekkor készült a templom sokrészes hálóboltozata. A szabadon álló harangtorony az egykor fallal körülvett temető védőtornya.

Az Augustinerkirche késő gótikus eredetű, de barokk stílusú épület, mely az 1284-ben alapított ágostonrendi kolostor tulajdona volt, ma az evangélikusoké. Az 1757-ben készült nagyméretű mennyezetfestményeit a laungi Johann Anwander készítette.
Johanniskirche román stílusú, lapos tetejű bazilika 1220-ból, amelyet a gótika és a barokk korban átalakítottak, azonban nagyrészt megtartotta román külsejét. A város egyetlen Staufer-időből származó épülete.

A templomon kívülről találhatók a gazdagon egymás mellett elhelyezett ember-, állat- és mesefigurák képei, a torony párkányait díszítő vadászatot ábrázoló plasztikák is.