Sebes-Körös

folyó Romániában és Magyarországon
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 1.

A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.

Sebes-Körös
A Sebes-Körös Nagyváradnál
A Sebes-Körös Nagyváradnál
Közigazgatás
Országok Románia,
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz209 km
Forrásszint710 m
Vízhozam30 m³/s
Vízgyűjtő terület2973 km²
ForrásErdélyi-középhegység, a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben Körösfőnél
é. sz. 46° 49′ 44″, k. h. 23° 09′ 02″46.828800°N 23.150700°E
TorkolatA Kettős-Körössel egyesül Hármas-Körössé (Gyomaendrőd és Körösladány között) → TiszaDunaFekete-tenger
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″46.920300°N 20.977500°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebes-Körös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő falutól kb. 2 kilométerre keletre ered. Forrása szép gránit boltívvel van kiépítve. Sárvásár és Bánffyhunyad érintésével beérkezik a Király-erdő nevű hegységbe, Kissebesnél egyesül a Kis-Sebessel, amely a Vlegyásza-hegység alatt ered. Innen számít valódi folyónak, pláne a Nagy-Sebes (Dregán) felvétele után, így Csucsánál már valódi folyó. Vársonkolyos és Körösrév között sziklaszoroson tör át, ezután szélesedő völgyben siet nyugat felé. Érinti Élesdet és Mezőtelegdet, keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon keresztülfolyik a Kis-Sárréten, Körösladánytól délnyugatra fut össze a Kettős-Körössel és alkotja a Hármas-Köröst.

Vízjárása

szerkesztés

Nyáron a felső szakaszon időnként egy gyermek is átgázolhat, a hirtelen hóolvadások, vagy a nagy esők azonban a Tiszához hasonlóan hirtelen felduzzasztják. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

  • A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 40 méter
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m

Völgyének látványosságai

szerkesztés

Kenu- és raftingtúrák útvonala, kedvelt horgászhely. Erdélyi szakaszát a domolykó uralja, a síkvízi szakaszok fő horgászhala a paduc.

További információk

szerkesztés

Az evezhető szakasz leírásai: