Simonyi Zsigmond

(1853–1919) magyar nyelvész, egyetemi oktató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond[2] (Veszprém, 1853. január 1.Budapest, 1919. november 22.)[3] eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.

Simonyi Zsigmond
SzületettSteiner Zsigmond
1853. január 1.
Veszprém
Elhunyt1919. november 22. (66 évesen)
magyar 1919-1946 Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Emléktábla Veszprémben, Simonyi Zsigmond szülőházán

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. A Tanácsköztársaság után politikai nézetei miatt üldözték, ez lelkileg teljesen összeroppantotta. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.

Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott. Jelentősek a határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Mind tanárként, mind tudósként jelentőset alkotott. 1918-ban a Nemzetközi Nyelv Propaganda Bizottságának elnökhelyettesévé választották. Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, melynek eredményeként 1919 júliusában megalakult a Nemzetközi Nyelvi Intézet, Budapesten.

Magánélete

szerkesztés

Házastársa Becher Paulina volt, Becher Jakab tanító és Weiszmayer Sarolta lánya, akit 1882. június 11-én Budapesten vett nőül.[4]

Fia Simonyi Károly Gábor (1883–1927) mérnök.[5]

Emlékezete

szerkesztés
  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69944, Simonyi Zsigmond, 2018. szeptember 13.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 42365/1874. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1874. év 4. oldal 4. sor
  3. Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 177/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  5. Simonyi Zsigmond mérnökfia sokesztendős orosz hadifogság után... (1927. szeptember 18.) Pesti Napló, 78. évfolyam, 211. szám, Online elérés
  6. A Vár Ucca 17 című folyóirat és könyvkiadó (8200 Veszprém, Vár utca 17.) honlapja Simonyi Zsigmondról
  7. https://www.magyarmenedek.com/products/16527/Tuzetes_magyar_nyelvtan_-_torteneti_alapon_-_Simonyi_Zsigmond.htm
  8. Más szerzőkkel együtt: Pintér Jenő, Kardos Albert, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán. (Budapest, Athenaeum Ny., 1913)