Stroncium-nitrát
kémiai vegyület
Stroncium-nitrát | |||
IUPAC-név | Stroncium-nitrát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10042-76-9 | ||
PubChem | 24848 | ||
ChemSpider | 23231 | ||
EINECS-szám | 233-131-9 | ||
| |||
| |||
InChIKey | DHEQXMRUPNDRPG-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | BDG873AQZL | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Sr(NO3)2 | ||
Moláris tömeg | 211,630 g/mol (vízmentes) 283,69 g/mol (tetrahidrátos) | ||
Megjelenés | fehér granulált szilárd anyag | ||
Sűrűség | 2,986 g/cm³ (víz,emtes) 2,20 g/cm³ (tetrahidrát)[1] | ||
Olvadáspont | 570 °C ((vízmentes) 100 °C, szétesik (tetrahidrát)) | ||
Forráspont | 645 °C (szétesik) | ||
Oldhatóság (vízben) | vízmentes: 710 g/L (18 °C) 660 g/L (20 °C) tetrahidrát: 604.3 g/L (0 °C) 2065 g/L (100 °C) | ||
Oldhatóság | ammóniában oldódik etanolban, acetonban nagyon rosszul oldódik salétromsavban nem oldódik | ||
Mágneses szuszceptibilitás | −57.2·10−6 cm³/mol | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | kockás (vízmentes) | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | Irritáló | ||
NFPA 704 | |||
Lobbanáspont | Nem gyullékony | ||
LD50 | 2750 mg/kg (rat, oral) | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | stroncium-szulfát stroncium-klorid | ||
Azonos anion | berillium-nitrát magnézium-nitrát kalcium-nitrát bárium-nitrát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A stroncium-nitrát egy szervetlen vegyület, melynek kémiai képlete Sr(NO3)2. Ezt a színtelen szilárd anyagot a pirotechnikában a vörös szín előállításához használják. Ezen kívül ugyanitt oxidáló közegként is alkalmazzák. A stroncium-nitrát hőbomlása 570 °C feletti hőmérsékleten megy végbe, amely során stroncium-oxid, nitrogén-dioxid és oxigén keletkezik:
Sr(NO3)2 → 2SrO + 4NO2 + O2
Előállítása
szerkesztésA stroncium-nitrátot leggyakrabban salétromsav és stroncium-karbonát reakciójából állítják elő.[2]
Felhasználása
szerkesztésA többi stronciumsóhoz hasonlóan a stroncium-nitrátot is használja a pirotechnikai ipar a tűzijátékok sötét vörös színének előállításához. A só oxidációs képessége ezekben a helyzetekben pozitívumnak számít.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Patnaik, Pradyot (2002). Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, ISBN 0-07-049439-8
- ↑ (1950) „Strontium Sulfide and Selenide Phosphors”. Inorg. Synth. 3, 11–23. o. DOI:10.1002/9780470132340.ch4.
- ↑ MacMillan, J. Paul; Park, Jai Won; Gerstenberg, Rolf; Wagner, Heinz; Köhler, Karl and Wallbrecht, Peter (2002) "Strontium and Strontium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a25_321