Sváb Judit magyar királyné

Judit (valószínűleg Goslar, 1054. április 9. – 1105. március 14.) német-római hercegnő, később Salamon magyar királlyal kötött házassága révén magyar királyné.

Sváb Judit
Magyarország királynéja, majd Lengyelország fejedelemnéje
Uralkodóház	Száli frankok
Született	1054. április 9. 1047 Goslar Alsó-Szászország
Elhunyt	1105. március 14. (50 évesen)
Nyughelye	Admonti kolostor
Édesapja	Fekete Henrik császár
Édesanyja	Agnès de Poitiers
Házastársa	Salamon magyar király I. Ulászló lengyel fejedelem
Gyermekei	Agnes I, Abbess of Quedlinburg Adelajda Piast unknown daughter of Władysław I Herman

Élete

1047. április 9-én született, valószínűleg Ravennában, Észak-Itáliában – más adatok szerint a Goslarban, a Szász Hercegségben. Édesapja III. Henrik német-római császár (1017–1056), édesanyja Poitoui Ágnes (kb. 1025–1077), apai nagyszülei II. Konrád német-római császár (kb. 990–1039) és Gizella sváb hercegnő (999-1043), anyai nagyszülei V. Vilmos aquitániai herceg (969–1030) és Ágnes burgundi grófnő (kb. 995–1068).

1058 szeptemberében az apja és I. András magyar király között kötött béke értelmében a későbbi Salamon magyar királlyal jegyezték el, de a házasságkötésre csak 1063-ban kerülhetett sor.

I. András halála után, 1060-ban annak özvegyével és vőlegényével együtt Németországba menekült bátyjához, IV. Henrik német-római császárhoz, ahonnan német kísérettel tért vissza Fehérvárra, ahol a főpapok és a főurak Salamont másodszor is királlyá koronáztatták.

Judit a mogyoródi csata után, 1074-ben az akkor Mosonban székelő királyi udvarban húzódott meg, majd férje bukása és IV. Henrik sikertelen magyarországi hadjárata után a császár kíséretében Németországba tért vissza. 1084-ben, tíz évvel később Salamon felkereste ugyan feleségét Regensburgban, Judit azonban nem volt hajlandó elfogadni őt férjének, és elzavarta.

Négy évvel később, 1088-ban halottnak tekintette férjét és Ulászló Hermann lengyel fejedelemhez ment feleségül. Maga Bambergi Szent Ottó püspök kísérte őt Lengyelországba, ahol ezután a Gniezno-i udvarban élt. Valószínűleg 1092 és 1096 között halt meg, egyes források szerint március 14-én. Salamonnal kötött házasságából egy Zsófia nevű leánya († kb. 1100) született, aki ismeretlen időpontban Poppo von Berg-Schelklingen német herceghez ment férjhez.

Második házasságából három leánygyermek született:

• leány (1088 után – 1112 után), 1108 után kötött házasságot Szvjatopolkovics I. Jaroszláv vlagyimiri fejedelemmel (aki 1112-1118 között volt hatalmon)
• Ágnes (1089/90 – 1126/27), apáca Quedlinburgban és Gandersheimben[1]
• Adelheid (1090/91 – 1127), férje Diepold III. von Vohburg[2]