Szász Ferenc (szakíró, 1893–1944)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 19.

Szász Ferenc, szövérdi (Kissármás, 1893. február 13.Kolozsvár, 1944. június 2.) erdélyi magyar mezőgazdasági szakíró, szerkesztő, autodidakta csillagász. Szász István (1865–1934) fia, Szász István (1899–1973) testvére.

Szász Ferenc
Született1893. február 13.
Kissármás
Elhunyt1944. június 2. (51 évesen)
Kolozsvár
SzüleiSzász István
Foglalkozásamezőgazdász,
mezőgazdasági szakíró,
szerkesztő,
csillagász
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémián végezte; államtudományi doktori címet a szegedi egyetemen szerzett. Az első világháború alatt az orosz fronton harcolt. Miután az 1924-es román földreformmal birtokai egy részét kisajátították, többnyire Kolozsváron élt, itt játszott közéleti szerepet: ügyvezető alelnöke volt az OMP Kolozs megyei tagozatának, gondnoka a kolozsvári Református Egyházközségnek; tagja az EMGE és az EME választmányának, a Transyl­vania Bank és a Hitelszövetkezetek Szövetsége igazgatótanácsának.

1928-tól 1944-ig rendszeres munkatársa volt a Magyar Népnek, szerkesztője a mezőgazdasági rovatnak, 1938–44 között felelős szerkesztő, majd ügyvezető igazgató. Ez idő alatt a lap fokozottabban szólította meg a falusi lakosságot és népszerűsítette az EMGE munkáját is. Kedvtelésé­nek engedve, csillagászati kérdésekkel is foglalkozott, e tárgykörben ismeretterjesztő cikkei is jelentek meg, többek között a Keleti Újságban (Különös csillagok. 1929. február 13.; Küzdelem a tengerrel. 1929. július 14.; Új ostrom készül a csillagos ég titkai ellen. 1934. augusztus 18.). Cikkeket közölt ezenkívül a Magyar Újságban is.

1932–34 között társszerkesztőként jegyzi az Erdélyi Közgazdaság c. lapot, 1934–37 között társszerkesztőként, 1937–40 között főszerkesztőként a Mezőgazdasági Szemlét (amelynek 1938-tól laptulajdonosa is). 1941–44 között, alispánként, főszerkesztője Kolozs Vármegye Hivatalos Lapjának.

  • Mindennapi kenyerünk (Kolozsvár, 1927; újrakiadása uo. 1938. A Magyar Nép Könyvtára);
  • Tanácsadó gyümölcstermelők számára (Kolozsvár, 1929. Magyar Nép Könyvtára);
  • A kisgazda gyarapodása baromfitenyésztéssel (uo. 1930. Minerva Népkönyvtár);
  • Csillagszigetek a világegyetemben (Klny. az EME X. vándorgyűlésének emlékkönyvéből, uo. 1932);
  • Őserők (regény, uo. 1936);
  • Napfoltok és az időjárás (klny. az EME XV. vándorgyűlésének emlékkönyvéből, uo. 1939).