Széchenyi-hegy
A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében, melynek tetején egy fennsík terül el. Három fontos kiemelkedése is van a Svábhegy területén, melyek mintegy felvezetnek rá, mégpedig a Márton-hegy, az Orbán-hegy és az Isten-hegy.
| Széchenyi-hegy | |
 | |
| A hegy, tetején a messziről látható és felismerhető adótoronnyal | |
| Magasság | 465 m |
| Hely |  Magyarország |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Széchenyi-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 18° 58′ 39″47.492778°N 18.977500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 18° 58′ 39″47.492778°N 18.977500°E | |
Széchenyi-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi-hegy témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA 465 m magasan fekvő fennsík a középkorban a Négy-hegy nevet viselte, majd Sváb-hegy lett, mivel Buda visszafoglalása (1686) idején a környéken (a közeli Kissvábhegyen is) sváb tüzérség állomásozott. 1847-től 1860-ig Isten-hegynek hívták (e nevet ma is őrzi egy kisebb kiemelkedés), majd gróf Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után kapta jelenlegi nevét. 1945-től 1990-ig Szabadság-hegynek hívták, majd 1990-ben visszakapta a gróf nevét. 1898-ban a hegy oldalában, 427 m tszf. magasságban, egy tisztásra emelték a Hősök teréről a Millenniumi emlékmű építése miatt felköltöztetett Széchenyi-emlékművet és kilátót. Az erdő lombjainak takarásából a Denevér-árok-ra, és az Isten-hegy–Márton-hegy vonulatain túl Budapest északkeleti részei felé nyújt kitekintést.
A hegy Budapest létrejötte (1873) után fokozatosan egyre népszerűbb lett a jómódúak körében. Számos előkelő villa és szanatórium épült ekkoriban a környéken, amelyeknek meghatározó építészeti jellegét máig őrzi a terület.[1] 1890-ben átadták a budapesti fogaskerekű vasút új, Svábhegytől meghosszabbított szakaszát, amivel a kirándulóhely jóval könnyebben elérhetővé vált.
1937-1941 között 11 szálloda épült a Karthauzi utca, a Melinda út és az Agancs út mentén.[2]
1948-1949-ben építették ki a közismert úttörővasutat (mai nevén Gyermekvasút), melynek több megállója és végállomása is a hegyen kapott helyet. A vasút célja egyrészt a turizmus fejlesztése, másrészt a jövő vasutasainak kinevelése, ugyanakkor az adott korszakban propagandacélokra is felhasználták. Az ország egész területéről szerveztek ide kirándulásokat a diákoknak, amivel országosan is népszerű családi kirándulóhellyé tették a környéket, főként a (kis)gyermekes családok számára.
A két vasút állomását a Rege parkot átszelő rövid Golfpálya utca köti össze, nevével utalva az 1911–1948 között működött egykori golfpályára,[3][4] amelynek szabadon maradt területe ma az adótorony körüli Apáca-rét.[5]
1956–1958 között épült a hegyen a 60 méteres Széchenyi-hegyi adótorony, amely mellé 1975-ben állították az azóta 192 méteresre nőtt acél antennatornyot.
Képek
szerkesztés-
A tornyot délkelet felől az Apáca-rét övezi -
A hegy a János-hegyi Erzsébet-kilátóból -
A Széchenyi-hegy kelet felől, Ferihegyről nézve -
A Széchenyi-hegy Apajpusztáról -
A Budai Várnegyedből Krisztinaváros felé tekintve -
Az újlipótvárosi Szent István park felől -
Mátyásföld irányából
.JPG)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Tóth Judit, Gulyás Attila - Séta Budapest tetején (Turista Magazin, 2020.12.12.)
- ↑ „Az eltünt idő nyomában” - A Hegyvidék hajdani üdülőközpontja - Hegyvidék, 2017.11.08.
- ↑ A magyar golf története 1902-től 1975-ig - Magyar Golfszövetség
- ↑ Balázs Attila - Az első fővárosi golfpálya (Hegyvidék újság, 2010.04.20.)
- ↑ Apáca-rét Archiválva 2020. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben - normafapark.hu
Irodalom
szerkesztés- Bedő István: Nyugat Pest megye útikönyv (Nagykovácsi, 1999) ISBN 963 550 956 1
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz (Sport, Budapest, 1982) 268–269. oldal. ISBN 963 253 300 3
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
