Széchenyi-hegyi adótorony
A Széchenyi-hegyi adótorony Budapest XII. kerületében, a Széchenyi-hegyen található amely gerincadóként földfelszíni sugárzású analóg rádió, valamint digitális televízió csatornák műsorait továbbítja (DVB-T/T2 szabványú MinDig TV). Jelenleg az Antenna Hungária tulajdonában van. Az acélból készült antenna kitolt állapotában Magyarország 9. legmagasabb építménye a maga 192 méteres magasságával (alapállapotban 175 m, a tetején levő antenna 17 méteres). Az adótorony a Budai-hegység budapesti részének jellegzetes építménye a hármashatár-hegyi (felső-kecske-hegyi) adótorony mellett.
| Széchenyi-hegyi adótorony | |
 | |
| A torony 2023 szeptemberében | |
| Település | Budapest |
| Cím | Budapest, Széchenyihegy, Csíz utca 2-8. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1956–1958 (adóépület) 1975 (antennatorony) |
| Rekonstrukciók évei | 1975, 1998, 2008–2011 |
| Felhasznált anyagok | vasbeton, acél |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | televízió és rádióadó |
| Tulajdonos | Antenna Hungária |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Magassága | 192 m |
| Elhelyezkedése | |
 Széchenyi-hegyi adótorony
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 31″, k. h. 18° 58′ 48″47.491944°N 18.980000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 31″, k. h. 18° 58′ 48″47.491944°N 18.980000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi-hegyi adótorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésElőzmények és az első adás
szerkesztés
1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot,[1] szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg. 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg 1953-ban a Posta Kísérleti Állomás. Az első próbaadást 1953. december 16-án a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták.[2] A második próbaadást 1954. január 20-tól 1958. február 22-ig a Széchenyi-hegyen, az egykori Agancs úti Hargita szálló mellett, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományába vett épület mellől sugározták egy kisebb, ideiglenes acéltoronyból, amire a Távvezetéképítő Vállalat szerelte fel az első adóantennát. Innen 1956 tavaszától kísérleti adások mentek keddi és pénteki napokon. A szomszédjában, az 1911-1948 között golfpályaként használt Apáca-réten[3] 1956–1958 között megépült az első, 60 méteres adótorony a Csíz utca 2-8. szám alatti telephelyen. 1956 tavaszán kezdődött el a vasbetonból készült, 53 méter magas adótorony építése a Széchenyi-hegyen, amelyet 1958. február 22-én adtak át. Az épületben helyet kapott egy NDK gyártmányú, O1-frekvenciájú 30/10 KW-os adóberendezés, egy francia mikrohullámú berendezés, később pedig már URH-adó is. Az épület tetejére egy 38 méter magas antennaárbocot szereltek fel négyemeletes lepkeantennával. A tetejére egy 38 méter magas antennaárbocot szereltek fel négyemeletes lepkeantennával. Innen a televízió 1-es csatornája 1957 február 23-án kezdte meg a teszt sugárzást, szintén heti két nap gyakorisággal, amelyet már 50-90 km körzetben lehetett fogni. A Magyar Televízió hivatalosan az 1957 május elsejei felvonulás élő közvetítésével kezdte meg a rendszeres adását.
Az új torony
szerkesztésEgy ideig ez volt az egyetlen adó az országban, ezzel együtt gyakoriak voltak az üzemzavarok, nehézkes volt a karbantartása, és számos alkalommal maradtak le a nézők fontosabb események közvetítéseiről (pl. az 1965. áprilisi Győri ETO–Benfica BEK-elődöntőről) adáshiány miatt. Ezen okok miatt felgyorsult a hazai sugárzás korszerűsítése és bővítése, 1975-ben egy új, alacsony adóépülettel együtt állították fel a régi épület mellé az azóta 192 méter magasra nőtt antennatornyot, amely a földi televízióadásokon kívül több rádióadót is sugároz. 1984-ben az időjárás okozta erozió miatt kicserélték az eredeti süttői mészkőburkolatot korszerűbbre, hőszigetelt homlokzattal és új ablakkiosztással. Az Antenna Hungária Országos Mikrohullámú Központja (rövidítve: OMK) is itt működik. (egyúttal pedig a XII. kerület egyik jelképévé is vált), a régi toronyban csupán a mikrohullámú adás lebonyolítása maradt. Az elavult RTF helyére új, 20/4 kW-os adót telepítettek az új adóházba, innen volt fogható a Kossuth, Petőfi, majd a Bartók rádiók zenei műsora. 1986-tól a parabolaantennával fogható mikrojelek sugárzása is kezdetét vette. 1987-ben elindul az AM-Mikró rendszer eredetileg a kiemelt budapesti szállodák részére, azzal a céllal, hogy a nyugati szállóvendégek részére saját nyelvű szolgáltatást nyújtsanak. 1989-ben az AM-Mikró hálózat pont-multipont rendszerré alakul át, így létrejön a korlátlanul hozzáférhető mikrohullámú rendszer.[4] Az ezredfordulón a kódolatlan AM-Mikró szolgáltatás helyett az Antenna Hungária az AntennaMikro márkanéven bevezeti a kódolt mikrohullámú lakossági műsorelosztást. Az addig a Széchenyi-hegyi adótoronyból sugárzott, műholdas parabolaantennán keresztül szabadon fogható földfelszíni szolgáltatás ekkor vált szabályozottá és előfizetésessé. 2005-ben az analóg AntennaMikro-t felváltja a digitális Antenna Digital adása. (Jelenleg HelloDigital néven fut, a Széchenyi-hegyi adótorony mellett a Hármashatár-hegy melletti Felső-Kecske-hegyi ORFK toronyból és az óbudai FŐTÁV fűtőmű kéményéről is sugározza az előfizetéses szolgáltatást.[5])
A rendszerváltás után
szerkesztésA rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Posta három nagy szolgáltatási ága szétvált, önálló vállalattá alakultak: létrejött a Magyar Posta Vállalat (ma Magyar Posta Zrt.), a Magyar Távközlési Vállalat (ma Magyar Telekom Nyrt.) és a Magyar Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.). Üzembe helyezésre került a korszerűbb, Toshiba gyártmányú adó. 1996-ban a Magyar Televízió átállt a SECAM rendszerről PAL normára. (A földfelszíni televíziós hálózatokon később megtörténik a NICAM-rendszerű sztereó hangtovábbításra való átállás is.) 1998-ban 100 MHz-es URH-adóhálózat épült a négy országos rádióadó kiszolgálására, valamint egy televíziós adót és egy műholdas feladóállomást is létesítettek, később pedig országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózat is kiépítésre került.
Az évtizedek alatt elhasználódott és a tetején mikrohullámú antennákkal telezsúfolt adóépület a melléképületekkel együtt, a 2013-as digitális átállást megelőzően, 2008-2011 között kapott egy komolyabb, átfogó felújítást.[6] 2018-ra elkészült a külső rekonstrukció. A hatodik emeleti új VIP tárgyalóban a homlokzat északi és déli síkjából kiugró zárt kilátó található üvegerkélyekkel kiegészítve.[7]
Az analóg földfelszíni műsorszórás a VHF 1 csatornán sugárzó budapesti adó 2011. augusztus 14-én történt lekapcsolásával ért véget 53 év után, amikor a funkcióját fokozatosan a digitális technológia vette át.[8] A másik nagyadót (UHF 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egy időben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt: Az UHF 24 a Magyar Televízió második műsorát sugározta. Ezt 1997-ben az RTL Klub kapta meg. Az UHF 58 pedig eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, majd 1997-től az TV2 adását.
FM rádió
szerkesztésJelenleg a következő rádiók sugároznak analóg technológiával az adótoronyból az URH-FM sávon:
| Frekvencia (MHz) |
Állomás | ERP |
|---|---|---|
| 89.5 | Rádió 1 | 100 kW |
| 94.8 | Petőfi Rádió | 78 kW |
| 95.3 | Karc FM | 0.93 kW |
| 95.8 | Sláger FM | 2 kW |
| 98.6 | Manna FM | 2 kW |
| 100.8 | Dankó Rádió | 79.4 kW |
| 102.1 | Magyar Katolikus Rádió | 0.25 kW |
| 103.3 | Retro Rádió | 100 kW |
| 103.9 | A ROCK | 0.83 kW |
| 105.3 | Bartók Rádió | 81.8 kW |
| 107.8 | Kossuth Rádió | 83.2 kW |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Kab-hegyi televízióadó, fszek.hu
- ↑ Dunavölgyi Péter: Fejezetek a Magyar Televízió történetéből. MTV. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
- ↑ Apáca-rét Archiválva 2020. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben - normafapark.hu
- ↑ Archivált másolat. [2019. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Juhász Réka - Hatvan éves a Széchenyi-hegyi tévétorony (pestbuda.hu, 2018.02.21.)
- ↑ Toronyba zárt kincsek. epiteszforum.hu, 2019. január 11. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Horváth Pál: A Budapest O1 adó lekapcsolása. Antenna Hungária, 2011. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
Források
szerkesztés- A történelmi TV-adó lekapcsolása 2011. augusztus 14.
- Négy évtizede magasodik Budapest felett a Széchenyi-hegyi tévétorony – Múlt-Kor, 2015. augusztus 18.
- Széchenyi-hegyi adótorony – Gyermekvasút
- Adótornyok Magyarországon – fmdx.hu
- 50 éves a Széchenyi-hegyi tévéadó – origo.hu, 2008. február 2.
