Szelicse

Szelicse románul: Sălicea, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Szelicse (Sălicea)
Szelicse görögkatolikus régi fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Csürülye
Rang	falu
Községközpont	Csürülye
Irányítószám	407236
SIRUTA-kód	57289
Népesség
Népesség	968 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	15 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	595 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 32″, k. h. 23° 31′ 28″46.675593, 23.52444
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelicse témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Tordától északnyugatra fekvő település.

Története

A fatemplom harangja

Szelicse, Szelecse Árpád-kori település. Nevét már 1297-ben p. Zeleche néven említette oklevél.

Későbbi névváltozatai: 1367-ben p. Zelliche, 1415-ben p. Zeleche, 1760-ban Szelitse, 1733-ban Szelicsa, 1808-ban Szelestye, 1861-ben Szelitye, 1913-ban Szelicse.

1437-ben p. Zeleche nobilium de Zylwas. Szilvási (Magyarszilvási) nemesek birtoka volt. 1459-ben Bogáti László Zelesthe-i részét 20 Ft-ban zálogba adta Pongrác volt erdélyi alvajda özvegyének, Klárának. 1466-ban Bogáti András Zelesthye birtokbeli ősi részét újra cserébe adta Meggyesfalvi Alárd Lászlónak. 1467-ben Mátyás király parancsára udvari vitézét, Ernuszt Jánost és fiait, Zsigmondot és Jánost királyi adomány címén beiktatták Zelesthye egészbirtokba. 1476-ban Zelesthe a Bogátiak egészbirtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1910-ben 569 lakosából 14 magyar, 555 román volt. Ebből 560 görögkatolikus volt.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Szelicse egy régi, az 1700-as évekből való térképen