Szent Miklós-székesegyház (Nyíregyháza)

Nyíregyháza
(Szent Miklós görögkatolikus székesegyház (Nyíregyháza) szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 12. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház a 2015-ben alapított Nyíregyházi egyházmegye főtemploma. 1895 és 1897 között épült eklektikus stílusban. 2013-tól 2015-ig a Hajdúdorogi főegyházmegye társszékesegyháza volt.

Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház
Vallásgörögkatolikus
EgyházmegyeNyíregyházi egyházmegye
EgyházközségNyíregyháza-belvárosi görögkatolikus egyházközség
VédőszentSzent Miklós püspök
Püspök(ök)Szocska Ábel
ParókusDr. Kruppa Tamás
SegédlelkészIgnácz Gyula
Építési adatok
Építése1895-1897
TervezőjeVojtovits Bertalan
ÉpíttetőjeVojtovits Bertalan, Barczó Mihály
Felszentelés1897. október 9.
FelszentelőFirczák Gyula püspök
Alapadatok
Torony2
TelepülésNyíregyháza
Elhelyezkedése
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház (Nyíregyháza)
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház
Pozíció Nyíregyháza térképén
é. sz. 47° 57′ 20″, k. h. 21° 42′ 51″47.955649°N 21.714131°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 20″, k. h. 21° 42′ 51″47.955649°N 21.714131°E
Térkép
A Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A templom rövid története

szerkesztés

Nem tudni, hogy a mai megyeszékhely görögkatolikus egyházközségét pontosan mikor alapították. A 19. század végén kialakult és a helytörténet-írásban uralkodóvá lett nézetet, miszerint a reformátusok által birtokolt, 1873-ban lebontott középkori templom egykor bizánci lett volna, semmilyen írott forrás, vagy régészeti lelet nem támasztja alá. Jelentősebb ortodox, később görögkatolikus népesség inkább a 17. században jelenhetett meg a településen. Az biztos, hogy az evangélikus szlovákok betelepülésig (1753) a református mellett a görögkatolikus volt a legjelentősebb vallási közösség Nyíregyházán.

Az első görögkatolikus fatemplomot állítólag 1662-ben szentelték fel. 1747-ben még zsindellyel fedett fatemplomot írtak össze. A Munkácsi Egyházmegye 1751-es kánoni látogatásának jegyzőkönyve szerint a templom paticsból épült (sárral tapasztott vesszőfonat), amelyet Olsay Mihály helynök áldott meg, a felszerelése kielégítő és szép volt, az antimenzionja Bizánczy püspök idejéből származott.

Az új, nagyobb kőtemplomot a gróf Károlyi Antal által, 1771-ben adományozott telkeken építette föl a közösség három év alatt. Az alapkövet 1772. május 9-én rakták le, a tervezőt és a kőműveseket sajnos név szerint nem említik a számadások. A kész épületet a Julianus naptár szerinti július 5-én, Olsavszky János, balsai parókus áldotta meg.

Az 1781. március 10-én végzett kánoni látogatás jegyzőkönyvében viszonylag részletesen ismertetik ezt a templomot. Az egész épületet szépnek és elegánsnak találták. Tornya még nem volt, de az alapozást úgy készítették, hogy később megépíthető legyen. A számadásokból viszont kiderül, hogy volt egy kis fatornya, valószínűleg a nyugati végén. A templom mellett harangláb állt, benne három harang függött, amelyek közül kettőt 1775-ben öntettek.9 Belül az egész templom boltozott volt, oltára és előkészítő oltára falazott, előbbit egy kép díszítette. Az ikonosztáziont a fatemplomból hozták át, 1745-ben készült. Megjegyzik, hogy a képfal Istenszülő–ikonja előtti oltáron időnként a római katolikusok is miséznek. A templom székei is a régi templomból származtak, a falak előtt álltak, a férfiak és nők el voltak különítve. Az antimenziont 1718-ban szentelte meg Bizánczy püspök. Fölsorolták részletesen a liturgikus könyveket is. Az 1609-es kiadású Evangéliumot a közösség 1699-ben vette meg, más forrásokból tudható, hogy az ekkora már jelentéktelenné váló, szomszédos királyteleki egyházközségtől. A filiák fölsorolása közben az összeíró meg is jegyezte, hogy Királytelek valamikor nagy hely volt, ahol Taraszovics Bazil munkácsi püspök zsinatot tartott, de a századfordulón (értsd 17-18. század) pusztulásnak indult. A nyíregyháziak többi liturgikus könyvüket 1700 és 1702 között szerezték be. A Pentekosztárionjukat viszont még 1672-ben vették, ami arra utal, hogy ekkor már biztosan fennállt az egyházközség. A református templommal kapcsolatban csak azt jegyzik meg, hogy hajdan a római katolikusoké volt.

Az 1822-ben végzett egyház-látogatás leírása szerint a torony még nem épült meg, de már csak két harangja volt az egyházközségnek. A templomban a székek továbbra is a fal mellett álltak „görög szokás szerint”, a két nemet, nőket és férfiakat elválasztó fal is megvolt még.

Az egykori templom formájáról a parókián őrzött régi fénykép alapján alkothatunk fogalmat. Egyszerű, barokk épület volt, érdekes, lépcsőzetesen falazott sisakú, klasszicista toronnyal, amely az 1850-es évek végén készülhetett, mivel a város 1857-ben téglát utalt ki az építkezéshez. A hajó nyugati és déli oldalán volt egy-egy bejárata, előbbi a nők, utóbbi a férfiak templomába vezetett. Keletelték, hossztengelye a mai Bethlen Gábor utcával volt párhuzamos.

 
Ikonosztáz a templomban

A görögkatolikus közösség létszámának gyarapodása miatt ezt a templomot lebontották, s helyette 1895 és 1897 között, Vojtovits Bertalan tervei alapján Barzó Miklós kivitelezésével új, kéttornyú templomot emeltek. A régi templom bővítésének, majd az új építésének ötlete Orosz Páltól származott, aki 1884 és 1888 között volt itt segédlelkész. A cél érdekében pénzügyi alapot gyűjtött, amelyet takarékpénztárban kamatoztattak. A templom építéséhez szükséges 39000 forintot végül Sesztay Pál főgondnok buzgólkodásának köszönhetően sikerült összegyűjteni. Az építkezés előkészületeiről a helyi és az egyházi sajtó is beszámolt, utóbbiban a főhomlokzat tervét is közölték. Ekkor még úgy tűnt, hogy az új templom kéttornyos főhomlokzatának déli tájolása ellenére a szentély a keleti részen marad.

Az alapkövet 1895. október 1-jén helyezték el. Az emlékirathoz mellékelték a régi templom bontása során talált pénzeket (1709-ből és 1772-ből) is. A helyi sajtó az építkezésről folyamatosan tájékoztatott. A kész templomot az eredeti tervekkel ellentétben nem a Millennium évében, hanem 1897. október 9-én szentelte fel Firczák Gyula munkácsi püspök. Az új templomba először a régi berendezését akarták áthelyezni, de a hívek áldozatkészsége nem lankadt, így baldachinos főoltárt építettek, illetve két előkészítő oltárt is, oszlopos retábulummal. A szószéket az építő cég készítette, a főoltár Kovaliczky Péter munkácsi egyházmegyei faragó munkája a szentségház hátoldalán olvasható felirat szerint, míg az előkészítő oltárok Opris Oszkár helybéli mester művei.

Az 1912-ben megalapított Hajdúdorogi egyházmegye székhelye először Debrecenben volt, de az 1914-es, Miklósy István püspök ellen elkövetett bombamerénylet után, az életben maradt főpásztor végül Nyíregyházára, az egyházközség 1908-ban épített bérházába költözött.

Ettől kezdve a nyíregyházi templom székesegyházként is működik. A berendezést tovább gyarapították, 1917-ben két mellékoltárt emeltek. Az első világháború után a templomot már újítani is kellett, a szentély mellé tágas sekrestyét emeltek. A 2. világháború kárait csak 1949-ben tudták kijavítani. Néhány év múlva a belsőben is komoly munkák folytak: Szegedi Molnár Géza és csapata a falakat freskókkal és seccókkal díszítette 1956-ban, egy évvel később az oltárokat márványozták, aranyozták. Az 1960-as években készült a szentély három színes ablaka, Petrasovszky Manó festőművész tervei szerint, amelyek Nagy Szent Bazilt, Aranyszájú Szent Jánost, és a Hajdúdorogi Egyházmegyét megalapító Szent X. Piusz pápát ábrázolják. 1965-ben Petrasovszky elkészítette a még hiányzó, teljes ikonosztázion tervét is, de nem valósult meg. A templomot kívülről többször felújították.6 A főbejárat fölötti ablakba a Tanító Krisztus képét Mohay Attila készítette 1986-ban.

1989-ben a külsőt megújították, a belsőt újra kifestették Nemcsics Antal elképzelései alapján, N. Takács Magdolna és Nemcsics Endre közreműködésével. A belső átalakításokat Török Ferenc építész koordinálta, a mellékoltárok közül kettőt a tornyok és a keresztszárak között ekkor kialakított kicsiny kápolnákba helyeztek át, a karzatok alatti Szent Miklós- és Szent István első vértanú-oltárának menzáját megrövidítették, a szószéket lebontották.8 Az ezredforduló után a falakat újra kifestették, a padlózatot süttői vöröskőre cserélték, a padokat átalakították, majd a külsőt is megújították. A szentély fa berendezését 2008-tól restaurálták, majd két mellékoltárt, és a körmeneti ikonokat is megújították.

2011-ben tervezte meg a már régóta hiányzó ikonosztáziont dr. Kárpáti László, Görömbölyön élő művész, muzeológus. Az ikonosztáz külső oldalára süttői vöröskőből és mészkőből faragták meg a templom stílusához igazodó, klasszikus építészeti formákat követő tagozatokat. Az ikonosztáz csak kétsoros, a négy alapkép alatti mezők kőberakásai a bizánci művészet virágkorának stílusa ihlette. Tudatosan csak hazai kövek alkalmazásával számolt az alkotó, amikor a magyar emlékanyagban ritkának számító, de az ikonosztázion kialakulásának korát idéző anyaghasználat mellett döntött. Az ikonokat Seres Tamás festőrestaurátor művész készíti. Az alapképeken a fő alakok mellett további, kisebb méretű szentábrázolások is helyet kaptak: a trónon ülő Krisztust az apostolok, az Istenszülőt és gyermek Jézust a próféták övezik. Azon túl, hogy ily módon a teljes ikonosztázionokon megszokott két felső sor, mintegy tömörítve itt is megjelenik, ezek az ikonográfiai megoldások már a középkori bizánci művészetben jól ismertek voltak. Meg kell jegyezni, hogy az Istenszülő ikonoknak ez a típusa, amelyen próféták dicsőítik a Szüzet és isteni Gyermekét, már a 11. században kialakult, ikonosztázionok alapképeként pedig a Balkánon, majd a Kárpátok vidékén is igen elterjedtté vált a 15. és 17. század között. Igazából ez az elrendezés a legkorábbi Kárpát-medencei ikonosztázok formavilágával rokonítható.

A Szent Miklós-alapkép két oldalán nyolc keleti és nyugati egyházatya, Keresztelő Szent János próféta ikonján pedig további próféták jelennek meg. Az ikonosztázion párkányára egy tömbből faragott, a kora bizánci művészetben elterjedt formájú keresztet helyeztek. Folyamatban van az ikonosztázion stílusához igazodó püspöki trón építése is, szintén Kárpáti László tervei szerint.

A templom 2013-ban társ-székesegyházi, majd 2015-ben székesegyházi rangot kapott.

A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú templom stílusa eklektikusnak nevezhető, mivel tervezője a középkori, de leginkább a reneszánsz építészet formáitól ihletve alkotta meg művét. A görögkereszt alaprajzi forma és a centrális téralakítás a bizánci hagyomány felé mutat, legalábbis a korabeli kritika így vélte. A keletelés végül elmaradt, a szentély az északi oldalon van, a déli száron emelkedik a két torony, közöttük a monumentálisan kialakított főkapuval. A szentély és a kereszt oldalszárai a nyolcszög három oldalával záródnak. A keresztszárakban és a főbejárat fölött, öntöttvas oszlopokra helyezve karzatokat építettek, amelyek a tornyokból közelíthetőek meg. Az egész templom boltozott, nagy félköríves ablakokkal, és két oldalbejárattal.

A templom két tornya közül a nyugati (bal oldali) üres. A keleti (jobb oldali) toronyban három harang található. Az Istentszülő Szűz-nagyharang 960 kg-os, E1 alaphangú, a Szent Miklós-kisharang 280 kg-os, H1 alaphangú. Mindkettőt Fritz Wilhelm Rincker öntötte 1925-ben Budapesten. A középső, kb. 575 kg-os, Gisz1 hangú harangot a második világháborúban elvitték. Ehelyett 2022 szeptemberében érkezett egy Szent József tiszteletére szentelt harang, ami eredetileg egy esseni templom számára készült 1958-ban Friedrich Wilhelm Schilling műhelyében. Miután az esseni templomot lebontották, Nemesnádudvarra került, de hangban kilógott társai közül, így az ottani plébánia új harangot öntetett 2022 nyarán a Perner harangöntödével. A harang tömege 515 kg, hangja Gisz1/Asz1 így tökéletesen illeszkedik társaihoz, E-dúr akkordot adva. Az új harang érkezésekor a harangok meghajtása és tartószerkezete is megújult: új, egyenes jármot kaptak, lánckerekes villanymotoros meghajtással újra felülütősen szólalnak meg, így a város legszebben szóló harangegyüttesével büszkélkedhet a nyíregyházi görög katolikus egyházmegye.

A nyugati toronyban soha nem volt harang.

Harangozási rend

Minden nap a reggeli és esti Úrangyalára a Szent József, déli harangszóra az Istentszülő Szűz-harang kondul meg. Igeliturgiák kezdetekor hétköznap a 2 kisebb harang szól, szombat este és vasárnap mind a 3 harang megszólal.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés