Szerkesztő:ELVe/piszkozat
eLVe ide fog piszkozni. Kéretik hagyni neki. Köszöntetik.
Folyik vagy folyna
szerkesztésA nagy termetű olajfafélék (Oleaceae) annyira a parazitizmus kezdő fokán állnak, hogy nem paraziták. L András vita 2009. június 23., 11:59 (CEST) – (Ezt azért átmentjük innen az utókornak. ;))
[[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]]
{{GeseniusGrammar}}, {{BDB}}, {{LD}}, {{Ginsb}}, {{AlandNT}}, {{BHS77}}, {{BHK}}, {{WaltkeO'Connor}}, {{Davidson}},
(Francis Brown - Samuel Rolles Driver - Charles Augustus Briggs, based on the Hebrew lexicon of Wilhelm Gesenius as translated by Edward Robinson; A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament with an appendix containing Biblical Aramaic, 1906; 1936, Oxford, Clarendon Press)
{{Wörterbuch}}(?), {{Kákosy}}, {{ÓKTCh}}, {{OatesBabilon}}, {{KallaMezopotámiaiUralkodók}}, {{Szinnyei}}
<noinclude> [[Kategória:Forrássablonok]] </noinclude>
<noinclude>[[Kategória:Forrássablonok|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
Hebraika, judaika
szerkesztés- Klasszikus héber nyelvtan
- Klasszikus héber nyelvtani kifejezések listája
- Héber írás
- Héber ábécé
- Héber pontozás??, Pontozás?
- Neginák
- Klasszikus héber hangtan
- Héber számnevek
- Héber igeragozás
- Héber egyszerű igetörzsek
- Héber intenzív igetörzsek
- Héber kauzatív igetörzsek
Nyelvek / Írások & kapcsolódó cikkek
szerkesztésSémi nyelvek (in: South Semitic), Arab: in:??
- Héber/Zsidó nyelvek (in: Ashkenazi Hebrew)
- Sémi nyelvtan
{{Afroázsiai nyelvcsalád}}
{{Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Berber nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Kusita nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Csádi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Omói nyelvek}}(?)
{{Kihalt nyelvek}}
Ábécék származás szerinti listája, Afroázsiai nyelvcsalád, Nílus-szaharai nyelvcsalád,
Biblia
szerkesztésHéber Biblia, Ketuvim, JHVH, Ószövetség, Tízparancsolat, Seol, Sátán
Kavics
szerkesztésMisna-váz
szerkesztésA ' (', héberül ) a Misna Kodasim (Szentségek) rendjének 10. (régebbi kiadásokban és kéziratokban 9.), a .......... foglalkozó traktátusa. A traktátusnak csak misnája van tószefta nem tartozik hozzá, |gemárája egyik Talmudban sincs. Jeruzsálemi Talmud Babiloni Talmud Tószefta Eredeti hivatkozása (címe) a kezdőszavak alapján: ' ().
==A fejezetek címe és tartalma== A traktátus (masszechet) 5 fejezetből (pereq) áll. A fejezetek szintén misnának nevezett alszakaszokra oszlanak (a számuk zárójelben). A modern hivatkozás a fejezet- és misnaszámmal (pl. Middót 4,1) történik, a klasszikus judaizmusban a szakaszok kezdőszavaival.[1]
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
Nyelvileg
==Jegyzetek==
- ↑ A Talmudot nem szokás pontozni, a Misnát csak ritkán, ezek a pontozások kismértékben eltérhetnek, a kiejtési iskolák azonban akár jelentősen. Az itt látható klasszikus héber alapú szefárd ezek közül az egyik.
==Lásd még==
==Források==
- Encyclopaedia Judaica, vol. .
== Külső hivatkozások ==
- A Támid Misnája
- A Jómá Tószeftája
- A Jómá a Talmud Bávliban
- A Jómá a Talmud Jerusalmiban
- Talmud a Snunit lapján
- Fotók a Talmud Bávli nyomtatott oldalairól (angol – héber – jiddis audio-fájlokkal)
- A Soncino-féle teljes angol fordítás
- A Rodkinson-féle angol fordítás (1903, nem teljes)
{{A Misna hat rendje}}
{{portál|zsidóság||ókor}} [[Kategória:Ókori zsidó irodalom]]
[[en:]]
Sabl1: Cikk teteje/alja
szerkesztés{{építés alatt}}(?) {{tataroz}}(?)
Cikk aljára:
==Jegyzetek==
<references/>
==Irodalom==
==Lásd még==
==Külső hivatkozások==
SIL , Ethn , LiguistList
{{Commons}}(?) {{Commons-natúr}}(?)
navbox: (lásd lent)
portálbox: {{portál|ókor}}(?) {{portál|zsidóság}}(?) {{Portál|Ókori irodalom}}(?)
kategóriák:
Kategória:Afroázsiai nyelvek
Kategória:Természetes nyelvek
Kategória:Holt nyelvek
Kategória:Epigráfia
interwikik
Sabl2:Navboxhoz
szerkesztés<sup>†</sup>
[[]]{{·}}
{{navbox alcsoport
| csoport1 =
| lista1 =
| csoport2 =
| lista2 =
}}
{{Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Berber nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Kusita nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Csádi nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Omói nyelvek}}(?)
{{A Misna hat rendje}}(?) • {{A Babiloni Talmud fejezetei}}(?) • {{A Jeruzsálemi Talmud fejezetei}}(?)
Ragozási táblázat minta (ne szerkeszd!)
szerkesztésRagozott igealakok
szerkesztés| A ... törzs perfektumi alakjai | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Perfektum ' |
Váv-perfektum és (ni fog) |
pauzális alakok | ||||||
| E/3h | | ' | və | | ' | |||
| E/3n | | á | ~וְ | və~ | | ' | ||
| E/2h | | tá | və`tá | | ' | |||
| E/2n | | t | ~וְ | və~ | | ' | ||
| E/1 | | tí | və`tí | | ' | |||
| T/3 | | ú | ~וְ | və~ | ' | |||
| T/2h | | tem | ~וְ | və~ | ' | |||
| T/2n | | ten | ~וְ | və~ | | ' | ||
| T/1 | | nú | və`nú | ' | ||||
| A ... törzs imperfektumi alakjai | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Imperfektum / |
Váv-imperfektum és |
Jusszívusz ! |
Kohortatívusz hadd! |
Imperatívusz ! |
Impt. en. ! | |||||||
| E/3h | j | vajj | j | |||||||||
| E/3n | | t | vatt | | t | |||||||
| E/2h | | t | vatt | | t | | ' | | á | |||
| E/2n | t í | vatt í | t í | | í | |||||||
| E/1 | | e | vá | | á | |||||||
| T/3h | | j ú | vajj ú | | j ú | |||||||
| T/3n | | t ná | vatt ná | | t ná | |||||||
| T/2h | | t ú | vatt ú | | t ú | שִׁמְרוּ | simrú | |||||
| T/2n | | t ná | vatt ná | | t ná | | ná | |||||
| T/1 | | n | vann | | á | |||||||
Névszói igealakok
szerkesztés| A ... törzs | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Particípiumai | Infinitívuszai | |||||
| ... part. | Inf. abs. | Inf. constr. | ||||
| E/h | ' | ' | ' | |||
| E/n | ' | ' | ||||
| T/h | ' | ' | ||||
| T/n | ' | ' | ||||
Sabl4
szerkesztés
Sabl5
szerkesztésSabl6
szerkesztésNyelvi cikk felépítése /Átmásolva a Nyelvészeti műhelyből/
szerkesztés| ELVe/piszkozat | |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Országok, ahol hivatalos nyelvként beszélik |
Az infodobozok fejlécszíneinél célszerű alapul venni az angol színeket (térképen).
Szöveges bevezető rész
szerkesztésA nyelv neve, alternatív elnevezése(i), zárójelben az önelnevezés, kiejtéssel (ha lehetséges). A nyelv egyszerűsített besorolása, beszélők közelítő száma, a fontosabb országok vagy területek megnevezése, ahol beszélik. Rövid ismertető az adott nyelvről, nyelvjárások, nyelvváltozatok száma. Mellé beillesztendő a {{nyelv infobox}} sablonnal készült táblázat.
Történet, nyelvváltozatok
szerkesztésA nyelv történetének leírása, nyelvváltozatok rövid ismertetése.
Jelenlegi státus
szerkesztésA nyelv jelenlegi státusa, hol beszélik, hol hivatalos, hol kisebbségi, stb.
Nyelvtan
szerkesztésRövid nyelvtani összefoglaló, amely tartalmazza:
- a nyelv írását, kiejtését;
- hangtani, mondattani jellegzetességeit (összevetve a fontosabb rokon nyelvekével, ha vannak);
- a nyelv típusát, példákkal illusztrálva (pl. ha agglutináló, néhány szó ragozásának bemutatása);
- példákat igeragozásra.
Ha túl nagy lenne a nyelvtani rész terjedelme, akkor célszerű különálló alcikkben foglalkozni vele.
Nyelvi példák
szerkesztésE rész tartalmazhat:
- rövid példaszöveget (pl. pár mondatos szabadon felhasználható idézetet, vagy az adott nyelvű Wikipédiából egy hosszabb szöveget);
- az adott nyelven készült szabadon felhasználható hangfelvételt (szöveget, dalt, videoklipet);
- példát a számrendszerre (pl. a tőszámnevek 1-től 10-ig);
- rövid példát társalgásra az adott nyelven (pl. köszönések, a legalapvetőbb kifejezések).
Források
szerkesztésHa szükséges meg lehet adni, hogy az adott információk honnan származnak. Ajánlott irodalom:
- A világ nyelvei, szerk. Fodor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. – jelenleg az egyetlen magyar nyelvű, akadémiai nyelvlexikon;
- Ethnologue: Languages of the World kiadásai (interneten is elérhető) – a világ nyelveinek katalógusa, hasznos információkkal a beszélők számáról, elterjedési területéről, elnevezéseiről, besorolásáról, a rokon nyelvek közötti kölcsönös érthetőségre vonatkozó adatokkal.
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésKapcsolódó Wiki cikkek listája.
Külső hivatkozások
szerkesztésKülső hivatkozások az adott nyelvvel kapcsolatos oldalakra. {{InterWiki|code=en}} Ide mindenképpen be kell illeszteni a - ha van a nyelvhez kapcsolódó - más nyelvű Wikire utaló sablont: {{InterWiki|code=nyelvkód}}. A péda az angol Wikire visz (persze a szöveg itt hibás, hiszen a lap neve kerül bele a linkbe...).
Timeline sablon
szerkesztés- Sablon:Héber timeline (rákatintva szerkesztheted)
Így illesztheted be valahová:
{{Héber timeline}}, és ez lesz belőle ott, ahova beillesztetted:
התבנית עצמה
szerkesztés| תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן |
|---|
 |
הוראות שימוש
szerkesztés| תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן |
|---|
|
|
Moáb jelmagyarázatai
szerkesztés- magyar
{{jelmagyarázat}}(?) sablon finn szöveggel - angol
{{legend}}sablon angol szöveggel
Egyéb
szerkesztés- George Adam Smith: Historical Geography of the Holy Land, ib. 1897;
- Clermont-Ganneau: Recueil d'Archéologie Orientale, ii. 185-234, Paris, 1889;
- Baethgen: Beiträge zur Semitischen Religionsgeschichte, Berlin, 1888;
- Smith: Religion of Sem, Edinburgh, 1894. J. L. H. G.
- Hertz, J. H.: The Pentateuch and Haftoras: Deuteronomy, Oxford, 1936, Oxford University Press.
- The King's Calendar: The Secret of Qumran (Fundamentalist reconstruction of chronology for Israel's Period of the Judges 1412 BC to 1039 BC)
Moab
szerkesztésQeriho / Qarhar / Qarhoh / Qarcho / Kir-haresheth; Qiryaten / Qaryaten / Qiryaton / Kiryathaim; Hauranen / Horonên / Horonaim; Maharith / Meharoth / Maharath
v. oltár-tűzhelyét; az egyébként tökéletesen olvasható 'r'l.dwdh: 'ar(i)'él dó/údá/ó (?) (אראל.דודה) nehezen értelmezhető, vö.: S: the ariel (i.e. shrine) of the god, A: the fire-hearth of his uncle, L: the altar-hearth of his Beloved, B: the altar-hearth of Duda
- Dawid = דודה
- Występuje w linii 12 oraz, prawdopodobnie, 31, różnie tłumaczony. Biblijne imię Dawid (דוד lub דויד) oznacza dosłownie umiłowany i pochodzi od słowa dode (דוד lub דד), które również oznacza umiłowany, bądź też wujek. Słowami pokrewnymi są doda (דודה), tj. ciotka oraz imię Dodo (דודו) o znaczeniu jego umiłowany. Stąd też sceptycy bardzo niechętnie odnoszą zwrot דודה ze Steli Meszy do biblijnego króla Dawida, gdyż do chwili obecnej toczy się spór o historyczność tej postaci (zob. Królowie Judy i Izraela). Zamiast używać zwrotu ołtarz Dawida badacze często tłumaczą go jako ołtarz Dodo/Daduy (gdzie Dodo jest jakimś nieznanym bóstwem izraelskim), ołtarz jego umiłowanego (jako nawiązanie do Jahweh, umiłowanego Izraelitów), bądź też ołtarz jego wujka.
- Kemosz = כמש
- Jedyne lub przewodnie bóstwo Moabitów, w księgach Starego Testamentu jako כמוש (Liczb 21:29; Sędziów 11:24; 1 Królewska 11:7.33; 2 Królewska 23:13; Jeremiasza 48:13.46) oraz כמיש (Jeremiasza 48:7). Na steli pojawia się w liniach 3, 5, 9, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 32, 33.