Előzmények

szerkesztés

A választás rendszere

szerkesztés

Alapadatok

szerkesztés
Választójogosultak és önkormányzatok
Választási
rendszer
Település Választójogosult
%
Kistelepülési
10 ezer lakóig
1652 1 218 469 50,02%
Középvárosi
10 ezer lakótól
34 472 598 19,40%
Nagyvárosi
megyei jogú város
12 744 898 30,58%
Összesen 1698 2 435 965 100%
Megye Választókerület Település Lakó Választó-
polgár
Képviselő
Baranya kistelepülések 297 182 502 139 267 29
középvárosok 4 73 130 55 715 11
Győr-Moson-Sopron kistelepülések 168 197 744 150 373 32
középvárosok 3 53 517 40 708 9
Komárom-Esztergom kistelepülések 67 135 793 103 258 22
középvárosok 5 108 620 82 930 18
Zala kistelepülések 254 168 954 130 224 35
középvárosok 1 22 856 17 577 5
  • Minden megyében
  • Több megyében
  • Egy megyében

Részvétel

szerkesztés

Megyei bontásban

szerkesztés

Baranya megye

szerkesztés
 
Baranya megye címere
11 8 7 3 3 3 2 1 1 1
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 23 954 24,43% 11 27,5%
FKGP-Polgári Kör 19 743 20,13% 8 20,0%
SZDSZ 13 753 14,02% 7 17,5%
MDF 7 081 7,22% 3 7,5%
Fidesz 6 204 6,33% 3 7,5%
KDNP 6 107 6,23% 3 7,5%
Baranyáért Szöv. 6 223 6,35% 2 5,0%
Munkáspárt 4 469 4,56% 1 2,5%
Köztársaság P. 2 927 2,98% 1 2,5%
Komlói Városszép. 1 884 1,92% 1 2,5%
Lenau Egy. 1 249 1,27% 0
Teszöv 1 186 1,21% 0
Falugondnokok 1 154 1,18% 0
Parasztszöv. 1 077 1,10% 0
Nyugdíjas Kam. 1 059 1,08% 0
Összesen 98 070 40
Elnök
Werner József
SZDSZ
Alelnökök
Kurucsai Csaba Polgári Kör
Hargitai János KDNP

Baranyában a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (106 ezer a 195 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.[1]

Bár első helyen az MSZP listája végzett, a többséget a jobboldal és a liberálisok összefogása szerezte meg. Az FKGP-től induló, az MDF-en, a KDNP-en és a Fideszen át egészen az SZDSZ-ig tartó koalíció huszonnégy képviselője 60%-os megyeházi többséget jelentett. A szocialisták tizenegy fős csoportja a képviselők bő negyedét tette ki.

Az országos pártok közül bejutott még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt is. (Utóbbinak ez egyedül itt Baranyában sikerült.) A megyei társadalmi szervezetek többsége viszont kimaradt, csak a Baranyáért Szövetség és a komlóiak városszépítő egyesülete jutott képviselői helyhez. Itt megjegyzendő, hogy a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája a középvárosi választókerületben 5,33%-os eredményével bőven átlépte bejutási küszöböt, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem kerülhetett be a megyeházára.

Az alakuló ülésen (dec.21.) került sor a legfőbb megyei tisztviselők megválasztására. Az ötpárti koalíciós megállapodás értelmében a közgyűlés elnökévé az SZDSZ-es Werner Józsefet, míg alelnökökké Kurucsai Csabát az FKGP-Polgári Kör részéről, valamint Hargitai Jánost a KDNP részéről választották meg.[2]

Fejér megye

szerkesztés
 
Fejér megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 31 445 34,06% 15 37,5%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 26 886 29,13% 12 30,0%
SZDSZ 16 937 18,35% 8 20,0%
Munkáspárt 6 270 6,79% 3 7,5%
Agrárszövetség 5 431 5,88% 2 5,0%
Köztársaság P. 3 068 3,32% 0
M. Németek Szöv. 1 560 1,69% 0
Sárbogárdi GK 536 0,58% 0
FMCFSZ-BRKÖÉSZ 176 0,19% 0
Összesen 92 309 40

Fejér megyében a polgárok 51%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (100 ezer szavazó a 196 ezerből). A leadott szavazatok 8%-a volt érvénytelen.[3]

Az MSZP a szavazatok bő harmadát szerezte meg, ezzel az első helyen végzett. Nem sokkal maradt el tőle a jobboldali pártok összefogása. Érdekesség, hogy az országosan még igen alacsony támogatottságú Fidesz vezette azt a közös listát, amelyen a jóval erősebb FKGP és a fiatal demokratákkal hasonló erőt képviselő KDNP és MDF szerepelt. Harmadik helyen az SZDSZ végzett. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont a Köztársaság Párt, a német, illetve a cigány nemzetiségi lista és sárbogárdiak gazdaköre. Utóbbi, bár a középvárosi választókerületben 4,69%-ot ért el és ezzel átlépte a választási küszöböt, a mandátumkiosztási rendszer miatt nem jutott képviselői helyhez.

Az alakuló ülésen (dec.22.) mind a két nagy politikai erő állított elnökjelöltet, végül az MSZP-s Szabó Gábor nyerte el a többség bizalmát (28 voksot a lehetséges 40-ből). Alelnökké viszont a jobboldal jelöltjét, a KDNP-s Berecz Botondot választották meg. Koalíciós megállapodás nem köttetett.[4]

Székesfehérvár

szerkesztés

Dunaújváros

szerkesztés

Győr-Moson-Sopron megye

szerkesztés

Komárom-Esztergom megye

szerkesztés

Tatabánya

szerkesztés

Somogy megye

szerkesztés

Tolna megye

szerkesztés

Szombathely

szerkesztés

Veszprém megye

szerkesztés

Zala megye

szerkesztés

Zalaegerszeg

szerkesztés

Nagykanizsa

szerkesztés

Megyei közgyűlések

szerkesztés
Megyei közgyűlési helyek megoszlása a Dunántúlon
Lista BAR
 
FEJ
 
GYS
 
KME
 
SOM
 
TOL
 
VAS
 
VES
 
ZAL
 
Össz.
Közgyűlés létszáma 40 40 41 40 40 41 40 40 40 362
Minden megyében induló szervezetek
MSZP 11 15 10 14 14 13 12 13 12 114
7 7
42


1
5
6
FKGP 8 12 7 3 5 7 7 8 15 1 1 3 27
KDNP 3 3 4 2 5 7 6 24
6
19
MDF 3 3 4 2 4 3 1 1
Fidesz 3 4 4 3 3 3 6 26
SZDSZ 7 8 7 7 2 5 8 6 7 57
Részlegesen induló szervezetek
Agrárszövetség 2 3 2 7
Munkáspárt 1 3 1 0 1 0 6
Balatoni Szöv. 1 2 3
Köztársaság P. 1 0 1
Megyei szervezetek
Nyugdíjas Szöv. 3 10 Somogyért 18
Baranyáért 2 1 Mozgáskorl. Győr
Komlói VSz 1 1 Csolnoki Német NKE

Oszlopábra

szerkesztés
Megyei közgyűlési helyek megoszlása
Megye
BAR 11 8 7 3 3 3 2 40
FEJ 15 12 8 3 2 40
GYS 10 7 3 3 3 7 4 3 41
KME 14 7 5 4 4 4 40
SOM 14 10 7 3 2 2 2 40
TOL 13 7 5 5 4 3 3 41
VAS 12 8 7 7 3 3 40
VSZ 13 8 6 6 6 40
ZAL 15 12 7 2 2 40
9 362

Közgyűlési elnökök

szerkesztés
Megye Elnök Szavazati arány
neve pártja
Baranya Werner József SZDSZ 24 / 40 60,0%
Fejér Szabó Gábor MSZP ?? / 40 ??,?%
Győr-Moson-Sopron Botos Gábor MDF ?? / 41 ??,?%
Komárom-Esztergom Kovács György Zoltán MSZP 37 / 40 92,5%
Zala Varga László MSZP 23 / 40 57,5%

Megyei jogú városok

szerkesztés
  1. Baranya megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  2. Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták 1994. dec. 21., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 9.)
  3. Fejér megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  4. Megalakult a Fejér Megyei Közgyűlés 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 1.); ill. „Az elnök MSZP-s, az alelnök KDNP-s”, Fejér Megyei Hírlap, 1994. december 23., 1. és 6. oldal (Hozzáférés: 2016. május 4.)