Wikipédia

Szerkesztő:Hkoala/Öv

< Szerkesztő:Hkoala
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

Előzmények:

A régi szerzőkről szóló cikkek rendezése közben időről időre beleütközünk abba a problémába, hogy egy-egy 17. századi vagy annál régebbi szerzőrő csak egészen minimális információ szerepel a cikkünkben, és ez a helyzet nem is javítható, mert az illetőről nem sikerül találni több információt. A nevezetességi irányelvünk merev alkalmazása ilyenkor azt sugallja, hogy a cikket töröljük, hiszen látványosan nem léteznek a cikkalanyról nemtriviális említések. Ezzel a gondolkodásmóddal szemben gyakran felmerül az, hogy ezekből a külön-külön triviális és kis információtartalmú töredékekből összevonás útján egy értékes mozaikot lehetne összeállítani a magyar történelem, irodalomtörténet, vallástörténet vagy nyelvtörténet egy-egy területéről.

Ez itt egy kísérlet az összevonandó csoportok kialakítására. Az átirányítás az "évszázados" cikkre mutatna, ami nyilván nem csak a jelenlegi felsorolás lenne, hanem tartalmazná a jelenlegi cikk adatait. A felekezet szerinti csoportosítás esetleges; ilyen cikket is lehetne gyártani (főleg, ha a csoportról lehet is valami értelmeset írni pl. vannak jó források az erdélyi peregrinusokról, statisztikákkal), de mivel nem fedi le a teljes halmazt, az átirányításra nem alkalmas.

Ha valamelyik szerző két évszázadhoz is tartozik, akkor az átirányítás az első gyűjtőcikkre mutatna, de az illető benne lehetne mind a két évszázad gyűjtőcikkében.

16. század

  • Batizi Benjámin (Bathizy Beniamin) A wittenbergi egyetemen tanult 1562–1564 között, ez utóbbi évben adta ki alkalmi versét: Carmen propemticon Casparo Horváth a Czipecz Wittemberga in Italiam profecturo scriptum. Vittebergae, 1564.[1]

17. század

  • András István (Andreä vagy Andreas István) (17. század) nagyszebeni származású személy, a Disputatio theologica de Ecclesiae Catholicismo című, 1657-ben, Strasbourgban megjelent mű szerzője.[2]
  • Aquilinus Tamás (Adler Tamás) (17. század) diák. Nagyszebenből származott, 1648 és 1651 között Königsbergben teológiát hallgatott. Két műve jelent meg nyomtatásban: 1. Lacrimae, quibus praematurum et luctuosissimum, ex hac vita discessum praestantissimi et doctissimi Joannis Folkenii Kizdensis Transilvani SS. Theol. studiosi 1648. 10. nov. exstincti, et 13. ejusd. tumulati, populares, debitae condolentiae ergo prosequuntur. Regiomonti. 2. Klaglied über den traurigen Todesfall der viel ehr- und tugendreichen Frau Agnetae Reichhelmerin, meiner herzlich geliebten Frau Mutter, welche den 8. Sept. des Jahres 1651. in Siebenbürgischer Hermannstadt selig entschlafen… Königsberg.[3]
  • Johann Artz, magyaros írásmóddal Artz János (Újegyház, ? – Nagyszeben, 1698.április) erdélyi szász evangélikus lelkész. A pozsonyi gimnázium elvégzése után 1670-ben tért haza. Előbb nagysinken volt rektor, 1679-ben Nádpatakra hívták lelkésznek; 1684-ben brulyai, 1688-ban pedig szentágotai lelkész lett, amely tisztséget haláláig betöltötte. Munkái: Applausus publicus… Posonii, 1669, illetve Exercitatio theologica de revelatione divina. U. ott, 1670.[4][5]
  • Johann Arzt magyaros névalakban Arzt (Artzt) János (Sövénység, ? – Szászkézd, 1730. december 2.) erdélyi szász evangélikus lelkész. A wittenbergi egyetemen 1685-ben védte meg értekezését, melynek címe Misterium SS. Trinitatis ante publicum Christi praeconium a fidelibus V. Testamenti cognitum et creditum (Vitebergae, 1685) volt. Hazatérve Erdélybe Segesváron lett diakónus, onnan 1695-ben lelkésznek hívták meg Homoródbenére. 1708-tól haláláig Szászkézden szolgált.[6][7]
  • Stephan Auner magyaros névalakban Auner István (17–18. század) orvos. Szülővárosában, Medgyesen volt orvos, tanult Lipcsében és Wittenbergben, ahol 1712-ben avatták orvosdoktorrá. Nyomtatásban megjelent munkái: Disputatio anatomica de pulmone. (Vittebergae, 1710.) – a tüdőről írt anatómiai mű, illetve Dissertatio inaug. medica de vulneribus eorundemque symptomatis. (Vittebergae, 1712.)[8]
  • Bádó János (szentmártoni) (17. század) költő. Két műve jelent meg: Historia a tékozló fiúról, melyhez adatott a vas dicsérete. Kolozsvár, 1638. (vers), illetve Bizonyos személyek között való beszélgetés a mi urunk Jesus Kristusnak haláláról s győzelmes feltámadásáról. Keresd, 1685. (Bod Péter szerint 1623-ban írta ezen munkát, valószínű azonban, hogy ez évszám születési évét jelenti.)[9]
  • Bakai Gergely (XVII. század) diák. Életében két munkája jelent meg: Disputatio theologica de sacramento coenae domini et missa pontificia. Heidelbergae, 1617., illetve Theses theologicae de ecclesia. U. ott, 1617.[10]
  • Bándi P. Sámuel (mezőbándi) (18. század) református lelkészjelölt. Erdélyben végezvén iskoláit, külföldre ment és 1687–től a franekeri egyetemen végezte tanulmányait, 1691-től Amszterdamban tartózkodott. Műve, melyet Széki Teleki Mihály nejének Weer Judithnak és Hadadi Wesselényi Pál nejének Béldi Zsuzsánnának ajánlott: M. Bándi P. Sámuelnek. Rövid. Magyarázattya a LXVIII. Soltárra. Mellyet tött, ő Felsége jo voltabol, midőn tudományának rendes uttyat nyomná, a Belgiomi hires Académiákban. Nyomtattatott. Franékérában Gyselaar János altal. 1690. Esztendoeben.[11]
  • Martin Behm (Behm (Bhem, Boehm) Márton) Erdélyből, Besztercéről származott. Nyomtatásban megjelent munkája: De necessitate doctrinae de satisfactione Christi. Regiomonti, 1643.[12]
  • Bekesi Ferenc református lelkész. Pápai Páriz Ferenc Pax sepulcri című munkájának 1760. és 1776. kolozsvári kiadása előszava után a szerző tiszteletére írt rímes magyar verse van, melyet mint „nem régen volt tanítványa" írt Malomvízen 1698. április 15-én.[13]
  • Belényesi Ferenc (nagyváradi) I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem javainak kormányzója; tudományosan képzett ember volt. Több munkát írt, melyek közül azonban csak a következő jelent meg nyomtatásban: Isten eleibe fel-bocsátandó lelki áldozatok. Kolozsvár, 1670.[14]
  • Ébeni Anna Magyar levele Kolozsvárról 1692. május 21. Fekete Erzsébethez, Hanyi Péter özvegyéhez. Írja ebben, hogy már 17 éve, hogy férje meghalt és most fia s leánya él még. Deák Farkas közli a Magyar Hölgyek Levelei. Bpest, 1879. c. gyűjteményében.[15]

18. század

  • Aáron Tivadar bölcsészprofesszor
  • Angyaláky Miklós
  • Apoldi György
  • Aranka András
  • Johann Arzt (lelkész)
  • Johann Arzt (orvos)
  • Aszalay Sámuel
  • Stephan Auner
  • Bagolcs Sámuel
  • Bajai Pál kapisztrán szerzetes. Munkája: De gratiis atque beneficiis beatissimae V. Mariae Radnae in Ungaria. Hely és év n.[16]
  • Bakai Imre
  • Bakcsi László
  • Bálintitt János
  • Baló Bálint
  • Balog Márton (birtokos)
  • Bánffy Farkas
  • Bánffy György (zarándi főispán)
  • Bánffy Mihály
  • Bánffi Zsigmond
  • Béldi Mihály (uzoni) (1707–1804) Mint a kolozsvári iskolába járó költő három latin elégiát irt: Lucta Danubii, Nepotes gigantium és Historia poetica montium Transilvaniae, melyek Hedri Antal munkájában jelentek meg. (Kolozsvár, 1728.)[17]
  • Berkeszi Dániel műve: Gróf Rhédei Farkas és Teleki Kata asszony lakodalmára készített versek. Kolozsvár, 1764.[18]
  • Bányai Sámuel műve: Aranyos avagy keresztény ABC. Kolozsvár. 1747.[19]
  • Bara István orvos. Zágoni származású, a humán tárgyakat és bölcseletet hazájában elsajátítva, külföldre ment az orvosi szakra s 1757-ben Göttingenben orvosdoktori oklevelet nyert. Munkája: Dissertatio inaug. de theoria inflammationum male dirigente. Göttingae, 1757.[20]
  • Barabás Márton ferences rendi szerzetes. Csíkszéken tevékenykedett alesperesként. Munkája: A boldog feltámadásnak reménysége alatt, világból kimúlt híveknek tetemek felett mondandó közönséges solosmája, és penitenczia-tartó soltárok. A csiki klastromban, 1738.[21]
  • Barabás Sámuel kéziratos munkája: Historia Hungariae et Transylvaniae ab anno 1526 usque ad annum 1741. (Eleje és vége csonka; megvan a 2427–2730 oldal az 1661–1716. évek története az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)[22]
  • nagybaczoni Bardócz Ádám, a nagyenyedi református kollégium seniora, később Fejér megyei főjegyző. Nyomtatásban megjelent munkája: Nagyenyeden ezerhétszáz kilenczvenedik esztendőben bőjtmás-havának 22. és több következendő napjaiban nemes Alsó-Fejérvármegye rendjeinek közönséges gyűlése tartatik, melyben előadattatott és közönséges végzés alá jött dolgok ezen Lajstromban foglaltatva ilyen renddel következnek. Nagyenyed, 1790.[23]
  • nagybaconi Bardócz József műve: Erdély országa approbata és compilata constitutiok-beli törvényeinek emlékezet segedelminek okáért tsekély magyar versekbe szedett rövid summaja. (Nagyenyed, 1790.)[24]
  • ikaalvi Baricz János (Baritz János), Nagyenyeden volt református lelkész. Műve: Kegyesség oszlopa, melyet nagy-baczoni Bardotz Kata asszony… örök emlékezetére… épített fel. Nagy-Enyed, 1774.[25]
  • németújvári gróf Batthyány Seraphine (1769 – 1839). Batthyány József gróf leánya, gróf Andrássy Károly felesége volt. Olaszból fordított egy nevelési munkát, amely Pensées instructives et toutes sortes d'exemples, propres a former le cœur des jeuns gens cím alatt jelent meg Kolozsváron 1787-ben. A könyvhöz nagybátyja, Batthyány Ignác gróf, erdélyi püspök írt előszót.[26][27]
  • Samuel von Bausnern Kéziratban maradt munkája, amely negyedrét méretű, 457 lap terjedelmű és az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található: Descriptio sedium saxonicalium. Cibinii, 1773.[28]

19. század

Görög keleti szerzők

Evangélikus szerzők

Református szerzők

Erdélyi szászok

Hivatkozások

  1. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  2. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  3. ↑ {Szinnyei|1||a/a00406.htm}}
  4. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  5. ↑ Josef Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder Denk-Blätter der siebenbürger Deutschen. Kronstadt: Johann Gött&Sohn Heinrich. 1868.  
  6. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  7. ↑ Josef Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder Denk-Blätter der siebenbürger Deutschen. Kronstadt: Johann Gött&Sohn Heinrich. 1868.  
  8. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  9. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  10. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  11. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  12. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  13. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  14. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  15. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  16. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  17. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  18. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  19. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  20. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  21. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  22. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  23. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  24. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  25. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  26. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  27. ↑ Marek, Miroslav: Genealogy Index (angol nyelven). Batthyány C10. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  28. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  29. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Szerkesztő:Hkoala/Öv&oldid=15133087”