Tekeháza

	Tekeháza (Теково)
	; Tekeháza címere
	; Tekeháza címere
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020); Beregszászi járás (2020–);
Község	Királyháza község
Rang	falu
Alapítás éve	1372
Polgármester	Labatij Larisza
Irányítószám	90343
	Népesség
Teljes népesség	1546 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	418
Népsűrűség	319,62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	137 m
Terület	4,837 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″48.123611°N 23.099167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″48.123611°N 23.099167°E
	Tekeháza Pozíció Kárpátalja térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tekeháza témájú médiaállományokat.

Tekeháza (Tekove) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől keletre, a Tisza bal partján fekvő település.

Nevének eredete

Neve személynévi eredetű. Nevének első tagja valószínű a török Teke személynévből ered, magyar jelentése=kecskebak. Nevének második tagja Egykori névadójának lakóhelyére utal:Teke-háza.

Története

Nevét 1372-ben említették először az oklevelek. Tekeháza ekkor a nyalábi uradalomhoz tartozott. Egykori lakói a királyházi Nyaláb-vára szolgálatában álltak.

Az 1891-es népszámláláskor 1053 magyar és rutén lakosa volt.

A település a trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 1182 lakosa volt, ebből 824 magyar, 349 ruszin, melyből 561 görögkatolikus, 468 református, 107 izraelita volt.

Népesség

A mai Tekeháza ukrán-magyar-ruszin vegyes lakosságú. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 1546 lakosa volt, ebből 418 vallotta magát magyarnak.

Közlekedés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Nevezetességek

Református temploma - az 1700-as években épült.
Görögkatolikus temploma 1797-ben épült a régi 1775-ben épült fatemplom helyett. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.

Híres szülöttei

Bukovszky György tanár, orvos - Magyarország első fertőtlenítő szakembere itt született Tekeházán.
Huszár Irén ref. tanítónő. szül: 1898. Tekeháza. Tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. Nagypaládon 17 év óta működik, mint ref. tanítónő. A PREMKE titkára volt, a Leányegyesület keretén belül számos magyarnyelvű előadást tartott.^[2]
Kócsi Dániel, sz.: Tekeháza 1860., 1880-ban beiratkozott a budapesti református teológiára, 1884–1886 között az Edinburghi Egyetem hallgatója, Th (theológus), gazdálkodó.^[2]
Kócsi Péter, sz.: Tekeháza 1866., az 1888/89-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 4. éves teológus hallgatója.^[2]
Kovács Béla, sz.: Tekeháza 1885., az 1903/04-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 1. éves teológus hallgatója.^[2]

Jegyzetek

↑ Molnár József, Molnár D. István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében, 84. o. [2005]. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 8.
↑ ^a ^b ^c ^d Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. Adattár kárpátaljai református gyülekezettörténeti kutatásokhoz 1523–2016, 745. o.

Források

Pallas Lexikona
A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[népesség/Tekeháza-1] Molnár József, Molnár D. István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében, 84. o. [2005]. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 8.

[:0-2] Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. Adattár kárpátaljai református gyülekezettörténeti kutatásokhoz 1523–2016, 745. o.

[1]

[2]