Teleki Tibor (koronaőr)

(1871-1942) koronaőr, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 3. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Széki gróf Teleki Tibor Sándor (Gyömrő, 1871. május 18. – Gyömrő, 1942. szeptember 26.) magyar királyi tanácsos, koronaőr, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.[2]

Teleki Tibor
Született1871. május 18.[1]
Gyömrő[1]
Elhunyt1942. szeptember 26. (71 évesen)[1]
Gyömrő[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzéchényi Alice[1]
Gyermekei
SzüleiTeleki Jozefina
Teleki Sándor
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • politikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1895. október 21. – 1918. november 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
  • a magyar felsőház tagja (1933. január – 1942. szeptember 26.)
SablonWikidataSegítség

Családja és származása

szerkesztés

Az előkelő magyar főnemesi római szentbirodalmi széki gróf Teleki család sarja.[3] Apja gróf Teleki Sándor (18291875), aranysarkantyús vitéz, a Szent István rend kis-keresztese, a Johannita rend lovagja, a pesti református egyházmegye segéd-gondnoka, nagybirtokos,[4] anyja széki gróf Teleki Jozefina (18381915), az Országos Nőképző-Egylet örökös díszelnöke.[5] Az apai nagyszülei gróf Teleki Sámuel (17921857), nagybirtokos,[6] és báró királyfiai Jeszenák Lujza (18031870) voltak.[7] Az anyai nagyszülei gróf Teleki Domokos (18101876), országgyűlés szabadelvű követe és a Magyar Tudományos Akadémia levelező, igazgató és tiszteleti tagja,[8] és báró losonci Bánffy Jozefa (18101841) voltak. Teleki Tibor grófnak a keresztszülei a majdani hadügyminiszter gróf Ráday Gedeon (18411883),[9] és neje gróf Philippine von Pergen (17411905) voltak.[10]

1871-ben született Gyömrőn, református vallású családban. A középiskolát a budapesti református főgimnáziumban végezte, majd Debrecenben végezte el a jogi akadémiát és ott tett államvizsgát is. Tanulmányai befejeztével egy ideig a Nádasdy-huszároknál szolgált, mint tényleges tiszt. 1895-ben megnősült, megvált a katonaságtól és átvette gyömrői gazdaságának vezetését. Hamar bekapcsolódott Pest vármegye közéletébe: tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és több társadalmi szervezetnek.

A tanácskormány uralma idején elfogták és családjával együtt négy hétig internálták. Egy darabig a Nemzeti Középpárt tagja volt, 1922-es megalakulásakor pedig az Egységes Párthoz csatlakozott és ugyanabban az évben e párt programjával bekerült a második nemzetgyűlésbe is, a gyömrői választókerület képviselőjeként. Az 1926–1931 közti törvényhozási ciklusban is ezt a kerületet képviselte, a választáson a Berinkey-kormány kultuszminiszterét, Vass Jánost győzte le jelentős különbséggel. A képviselőházban elnöke volt az állandó összeférhetetlenségi bizottságnak, tagja a külügyi, a közjogi és a földművelésügyi bizottságoknak.

Az 1931. évi választásokon nem vállalt jelöltséget, közéleti tekintélye azonban megmaradt, olyannyira, hogy 1933 júliusában – báró Perényi Zsigmonddal együtt – megválasztották a mindenkori két koronaőr egyikévé, e minőségében pedig a parlamenti felsőház tagja is lett. Érdemeit a kormányzó 1930-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjének adományozásával ismerte el. Gondnoka volt a pesti református egyházmegyének és elnöke az Országos Gazdasági Munkáspénztár igazgatóságának.

Házassága és gyermekei

szerkesztés

Széchenyi Béla gróf Budapestben, 1895. július 17-én feleségül vette gróf Széchenyi Alice (Nagycenk, 1871. szeptember 2.Pomáz, 1945. március 20.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Széchenyi Béla (18371918)[11][12] magyar utazó, koronaőr, nagybirtokos és monoszlói és monyorókeréki gróf Erdődy Hanna (18461872) voltak.[13] Az apai nagyszülei gróf Széchenyi István (17911860), valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, és góf Seilern Crescence (18361860) voltak. Az anyai nagyszülei gróf Erdődy Lajos (18141883), nagybirtokos,[14] és Raymann Johanna (18091897) voltak. Teleki Tibor gróf és Széchenyi Alice grófnő frigyéből született: