Uralkodó

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 12. 6 változtatás vár ellenőrzésre.

Uralkodónak vagy monarchának nevezzük a monarchikus államformájú államok vagy országok[1] vezetőjét, államfőjét,[2] függetlenül attól, hogy tisztségét örökléssel, beházasodással, vagy országgyűlés által megválasztva nyeri el, és függetlenül attól is, hogy nemesi származású-e. Az uralkodói cím birtokosa egyaránt lehet szuverén vagy nem szuverén[3] államnak a feje.[4]

Uralkodói címek

szerkesztés

császár, cár, szultán, király, fáraó, fejedelem, despota, főherceg, herceg (amennyiben önálló fő/hercegség fejei), illetve kalifa, kán, sáhansáh, sah, emír, sejk, maharadzsa, radzsa, kagán, padisah, négus, inka, pápa stb.

Uralkodói jelképek

szerkesztés

Az uralkodók tisztségének leggyakoribb jelei a koronázási jelvények:

stb.

Monarchák napjainkban

szerkesztés
Neve Született Uralkodói címe Trónra lépése Öröklés rendje Trónörökös
II. Erzsébet 1926 Antigua és Barbuda királynője
Ausztrália királynője
Bahama-szigetek királynője
Barbados királynője
Belize királynője
Kanada királynője
Grenada királynője
Jamaica királynője
Új-Zéland királynője
Pápua Új-Guinea királynője
Saint Kitts és Nevis királynője
Saint Lucia királynője
Saint Vincent királynője
A Salamon-szigetek királynője
Tuvalu királynője
Az Egyesült Királyság királynője
Normandia Hercegnője
Man-sziget Lordja
1952 Primogenitúra Wales hercege
Tunku Abdul Halim 1924 Kedah szultánja (Malajziában) 1958 Örökletes
VI. Tupou 1948 Tonga királya 2012
Hassanal Bolkiah 1946 Brunei szultánja 1967
Goodwill Zwelethini 1948 A zuluk királya (Dél-Afrikában) 1968
Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk 1980 Bhután királya 2006
II. Margit 1940 Dánia királynője 1972 Primogenitúra Frederik Koronaherceg
XVI. Károly Gusztáv 1946 Svédország királya 1973 Primogenitúra Viktória koronahercegnő
Ahmad Shah 1930 Pahang Szultánja (Malajzia) 1974 Örökletes
Hamad ibn Muhammad as-Sarki 1949 Fudzsejra emírje (Egyesült Arab Emírségek) 1974
VI. Fülöp 1968 Spanyolország királya 2014 Örökletes Asztúria hercegnője
Szabáh al-Ahmad al-Dzsábir asz-Szabáh 1929 Kuvait emírje 2006
Ismail Petra Kelantan Szultánja (Malajzia) 1979 Örökletes
Vilmos Sándor holland király 1967 Hollandia királya 2013 Primogenitúra Orange hercege
Alhaji Muhammadu Kabir Usman ? Katsina emírje (Nigéria) 1981
Rásid ibn Ahmad Ál Mualla 1930 Umm al-Kajvajn emírje (Egyesült Arab Emírségek) 1981
Iskandar 1932 Johor szultánja (Malajzia) 1981 Örökletes
Humajd ibn Rásid Ál Nuajmi 1931 Adzsmán emírje (Egyesült Arab Emírségek) 1981
III. Mswati 1968 Szváziföld királya 1982
III. Szultán ibn Muhammad al-Kászimi 1939 Sardzsa emírje (Egyesült Arab Emírségek) 1987
II. János Ádám 1945 Liechtenstein hercege 1989 Örökletes Alois herceg
Naruhito 1960 Japán császár 2019 Akisino herceg
Mohammed bin Rásid Ál Maktúm 1949 Dubaj emírje (Egyesült Arab Emírségek) 2006
V. Harald 1937 Norvégia királya 1991 Primogenitúra Haakon Magnus koronaherceg
Muwenda Mutebi 1955 Buganda királya (Uganda) 1993
II. Albert 1934 A belgák királya 1993 Primogenitúra Brabant hercege
Solomon Gafabusa Iguru 1949 Bunyoro-Kitara királya (Uganda) 1994
Emmanuel Macron 1977 Andorra francia Társfejedelme 2017 A francia nép választja Nincs
Hamad bin Halífa Ál Száni Katar emírje 1995
III. Letsie 1963 Lesotho királya 1996
Mizan Zainal Abidin Terengganu szultánja (Malajzia) 1998 Örökletes
II. Abdullah 1962 Jordánia királya 1999 Az uralkodó választja utódát Husszein herceg
VI. Mohammed 1963 Marokkó királya 1999
Henri 1955 Luxemburg nagyhercege 2000 Primogenitúra Guillaume trónörökös
Sharafuddin Idris Shah Selangor szultánja (Malajzia) 2001 Örökletes
Joan-Enric Vives i Sicília 1949 Andorra püspöki társfejedelme 2003 Kinevezés Nincs
Tuanku Syed Sirajuddin 1943 Yang di-Pertuan Agong (Malajzia királya) 2001 A helyi uralkodók közül választják Terengganu szultánja, ha az ország trónján lejár mandátuma
Perlis rádzsája (Malajzia) 2000 Örökletes
Hamad ibn Ísza Ál Halífa 1950 Bahrein királya 2002
Norodom Szihamoní 1953 Kambodzsa királya 2004 A 9 tagú királyválasztó tanács választja
II. Tomasi Kulimoetoke ,

Soane Patita Maituku , Visesio Moeliku

Wallis és Futuna kaveluája 2004 Wallis és Futunának 3 uralkodója van, akiket a törzsi tanács választ meg.
Halífa bin Zájed Ál Nahaján 1948 Abu-Dzabi emírje, az Egyesült Arab Emírségek elnöke 2004
II. Albert 1958 Monaco hercege 2005 Primogenitúra Caroline hercegnő
Abdulláh 1924 Szaúd-Arábia királya 2005 A család választ Szultán koronaherceg
Ferenc 1936 pápa
(A Vatikán szuverén uralkodója)
2013 A bíborosok választják meg a konklávén.
Hajszam 1954 Omán szultánja 2020

Uralkodók nem vezető pozícióban vagy illegalitásban

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Magyar Értelmező Kéziszótár szerint egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és a rajta levőkkel együtt.
  2. Lásd Magyar Értelmező Kéziszótár
  3. azaz hűbéres vagy bármilyen módon függő monarcha
  4. A legmagasabb uralkodói cím, mely szuverén státusszal bírhat, az a hercegség, l. Liechtenstein és Monaco stb., de királyságok, sőt császárságok is létezhetnek korlátozott szuverenitással, mint például Malajzia tagállamai, melyek mind királyságok. A történelemben ilyen, nem szuverén státuszú ország volt például a Cseh Királyság, mely sosem rendelkezett önálló állami léttel 1918-ig, hanem előbb a Német-Római Birodalom, majd 1804-től az Osztrák Császárság egyik vezető tagállama volt. Hasonlóan a Cseh Királysághoz, az 1806-tól függetlenné váló egykori Német-római Birodalom kötelékébe tartozó fejedelemségek a Német Császárság 1871-es megalakulása után ugyan elvesztették szuverenitásukat, de az uralkodói cím változatlanul megőrződött még a királyságok esetében is, így például a Bajor Királyság, Szász Királyság, Württembergi Királyság stb. uralkodói nem szuverén királyokká váltak.
  • Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1972