Magyar koronázási jelvények
A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl. királynak vagy császárnak. A királyi hatalom szimbolikus kifejezésére szokásosan használt jelvények Európa szinte valamennyi országában megtalálhatóak. A magyar koronázási jelvények az egyike a leginkább épen fennmaradt középkori eredetű együtteseknek Európában.[1]
A magyar koronázási jelvények
szerkesztésA magyar koronázási jelvények a következők:[2]
A második világháború után
szerkesztés1944. októberében a koronaőrség a koronázási jelvényeket a Salzburg melletti Mattseebe szállította, ahol egy kettéfűrészelt benzines hordóban elásták a tó partján. 1945 nyarán átadták az amerikaiaknak, akik előbb Frankfurtba, majd a wiesbadeni műkincsgyűjtő állomásra vitték. 1945-ben a Szent Jobbot visszahozták Magyarországra, a koronázási ékszerek azonban maradtak. Nagy Ferenc miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a koronának amerikai kézen kellene maradnia, amíg itthon nem stabilizálódik a helyzet. 1946. szeptemberében a wiesbadeni műkincsgyűjtő állomáson a nagyközönség is megnézhette a koronázási ékszereket. 1947-ben a Magyar Állam bejelentette a koronázási ékszerekre vonatkozó visszaszolgáltatási igényét. Az amerikaiak az Egyesült Államokba szállították a koronázási ékszereket, ismeretlen helyre.
1964-ben, az amerikaiakkal folytatott tárgyalások kezdetén beismerte az Egyesült Államok, hogy a területükön őrzik a felségjelvényeket. 1978. január 5-én ért földet a Szent Koronát szállító repülőgép Magyarországon. [3]
Egyéb magyar koronázási jelvények
szerkesztésA koronázási jelvények közé tartozott többek között aranyszállal átszőtt kesztyű, valamint szintén aranyszállal átszőtt papucs is. Ezek sajnos teljesen szétáztak az Orsovánál, Szemere Bertalan által történt elásása és a több mint négy évig a földben való tartózkodása során. Révai nagy lexikona leírja azt is hogy koronázáskor a megfelelő tisztasággal, ruházattal kellett rendelkezni. Az aranyszállal átszőtt papucs felvétele előtt lábat kellett mosni és bíbor-zöld kockás zoknit kellett húzni.
Keresztek
szerkesztésA keresztek közé tartozik az apostoli kereszt (lásd: Apostoli cím és kereszt), valamint azon kisebb kereszt, amelyre a király az esküt letette, s melyet az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban őriztek. Eredetére nézve 11–12. századból való mű, a talpazat azonban a 16. századra vall.
A jogar
szerkesztésA jogar (latinul sceptrum) az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar egy olyan szokatlan formájú bot, amelynek a hegyén három oroszlán profilmetszetével díszített nagy hegyikristály gömb van. Kinézete alapján a Fátimidák művészete keretébe sorolandó és arra lehet gondolni, hogy talán valamelyik európai uralkodó, mint például Szent István sógora, II. Henrik császár kincstárába tartozhatott. A kristálygömb filigrános és granulációs megmunkálású arany foglalatba illeszkedik. A közepén a mágikus végtelen csomó motívuma látható, ami a középkorban talizmán hírében állt. Ugyanezen célból kis aranygömböcskék csüngenek a láncocskákon, bajt elhárító, halk csilingelő hangot adva.
A jogar nyele mogyorófából, a borítása pedig aranyozott ezüstből készült; mindkettőt dús filigrán díszítés borítja, szerényebb kivitelezésben és az arany rész filigrános motívuma ismétlődik meg felületén. A jogar létrejötte III. Béla uralkodási idejére vezethető vissza.
Ruházat
szerkesztésA koronázási jelvények közé tartoznak még a koronázási paláston túl az alba, stóla, vállkendő, öv, kesztyű és a melldísz vagy mellkapocs. Utóbbit Ipolyi Arnold a békecsókra nyújtott ún. pax-táblának tartja. Mindezen öltönyök, noha a régibb leltárak még megemlítik, napjainkig nem maradtak fenn. Az öltönyökből egyedül csak a saruk és harisnyák jutottak napjainkra. Mindkettő vörös selyemből készült, előbbiek alakjuknál fogva Bock véleménye szerint a 15. századból, Mátyás korából származhatnak. Mindkettőt azonban az 1849. évi elásás után a behatolt nedvesség teljesen tönkretette, úgy hogy ma már teljesen hasznavehetetlenek.
Az országzászló
szerkesztésIde tartozott még az ország zászlaja is, melyet azonban a régebbi leltárak is elveszettnek mondanak. Nyele, mint a krónikák mondják, Kis Károly koronázásánál, míg a zászló maga a mohácsi csatában veszett el.
A koronázási jelvényeket őrző láda
szerkesztés
Azon ládáról, amelyben a koronázási jelvényeket jelenleg őrzik, másként a koronának külön régi tokjáról több helyen történik említés. A jelenlegi láda, amint azt a rajta levő felírás és a címerek mutatják, 1608-ban készült II. Mátyás alatt. A láda előrészén Mátyás monogramja koronázott pajzsban, s Magyarország négyezett, koronás címere. A láda maga a keresztpántokkal van megvasalva.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar nagylexikon 11. kötet 354. old.
- ↑ Zrt., Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató: Magyar Állami Jelképek (magyar nyelven). www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
- ↑ Dunai Andrea: Javak sorsa - Az 1944-45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában Napvilág Kiadó, Budapest, 2019 ISBN 9789633384022 és https://torimaskepp.blog.hu/2020/07/19/az_1944_45-ben_elhurcolt_magyar_javak Hozzáférés: 2020.08.04
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 354. o. ISBN 963-9257-04-4
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar koronázási jelvények témájú kategóriát.- Tóth Endre: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények; tan. Horváth Attila, Pálffy Géza, Zsoldos Attila; 2. bőv., átdolg. kiad.; Országház Kiadó, Budapest, 2022 (Nemzet főtere kézikönyvek)
