Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén. Lakott területének túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de jelentős kiterjedésű külterületei vannak a Bodrog bal parti (bodrogközi) oldalán is, illetve néhány, többé-kevésbé különálló városrésze (Kispatak, Apróhomok, Várhomok, Dorkó) is a bodrogközi részen terül el.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc, illetve az ország nyugatabbi részei, valamint Sátoraljaújhely irányából is. A főút korábban valószínűleg keresztülhaladt a központon, de már több mint fél évszázada (legalább 1970 óta) észak felől elkerüli azt; a régi nyomvonal ma mellékútként a 3801-es útszámozást viseli.
A környező kisebb települések közül a bodrogköziKenézlővel a 3803-as, Györgytarlóval a 3811-es, Vajdácskával a 3805-ös, a tájegység "fővárosának" számító Cigánddal pedig a 3814-es út köti össze. Határszélét északkeleten érinti Sátoraljaújhely egyik tulajdonképpeni belső útja, a Zemplén Kalandparkot is kiszolgáló 3718-as út is. A Zempléni-hegységben fekvő „szomszédai” közül csak Makkoshotykával és Hercegkúttal áll közvetlen közúti összeköttetésben: előbbi faluba a 37-es főútból a 3814-es út csomópontjában, az ellenkező irányban kiágazó 38 115-ös, utóbbi központjába pedig az abból, már hercegkúti területen kiágazó 37 133-as számú mellékút vezet.
Vasúton a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt; Sárospatak vasútállomás a belváros északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 38 305-ös számú mellékút (települési nevén Táncsics Mihály utca) biztosítja.
Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.
A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.
A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg.
A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el.
A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog.
A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.
Sárospatak történelmi lakosságszáma 1900. évben 7639 fő volt, amely az 1980-as években érte el a maximumot (1980. évben 15.320 fő), majd az 1990-es évektől a népességfogyás üteme felgyorsult.
1880. évben 6737 fő,
1900. évben 7639 fő,
1930. évben 12.253 fő,
1960. évben 14.083 fő,
1970. évben 14.540 fő
1980. évben 15.320 fő
1990. évben 15.062 fő
2001. évben 14.694 fő[11][12]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 24,3%, görögkatolikus 11,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (27,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 0,1% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 22,9% református, 11% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[15]
Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.
Jezsuita kolostor
A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.
Ferences kolostor
Mise a vártemplomban
A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.
A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
A Comenius Tanítóképző Főiskola épületeAz ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható.
Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban.
Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének.
A település szerepel Fehér BélaA honfoglalás pontos időpontja című humoreszkjében, amely szerint a város határában találták meg 1941-ben Ézelő vezér sírját, benne (a tarsolylemeze alatt) a bizánci mestermunkának tartott zsebórájával.
Itt született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából
Itt hunyt el Bakai Benedek tanár, iskolaigazgató (? – 1633. február 19.)
Magyarország
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318889°N 21.566111°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318889°N 21.566111°E
_2.jpg)
.jpg)
.JPG)
