Veri az ördög a feleségét
A Veri az ördög a feleségét 1976-ban forgatott, 1977-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra, András Ferenc rendezésében.
| Veri az ördög a feleségét | |
| 1977-es magyar film | |
| Rendező | András Ferenc |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | András Ferenc Bereményi Géza Kertész Ákos |
| Főszerepben | Pásztor Erzsi Szabó Lajos Pécsi Ildikó Sarlai Imre Spányik Éva Constantin Anatol Fésűs Mária Bíró Zoltán Szakács Zsuzsa |
| Zene | Kovács György |
| Operatőr | Koltai Lajos |
| Vágó | Morell Mihály |
| Hangmérnök | Kovács György |
| Jelmeztervező | D. Forgó Teréz |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártás | |
| Gyártó | Hunnia Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Forgatási helyszín | Révfülöp Balatongyörök Szigliget Balatonederics Vasvár Sümeg Budapest |
| Játékidő | 95 perc |
| Képarány | 1,66:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Mokép |
| Bemutató | 1977. augusztus 25. 1978. május 19. 1978. december 13. |
| Díj(ak) | Hyères: Humor-díj András Ferencnek. |
| Korhatár |  Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cselekmény
szerkesztésAugusztus 20. A vasutas Kajtár családnál nagy a sürgés-forgás. Pesti rokonuk jön nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és családjával. A család reménykedik, hogy bávatag gyermekeik így remek álláshoz jutnak. Kajtárné igazi lakomát készít a vendégek tiszteletére, aminek még soha senki nem tudott ellenállni. Csak egy a bökkenő: Vetró Géza gyomorbajos, így kissé kelletlenül tekint az ünnepi ebédre.
Szereplők
szerkesztés- Pásztor Erzsi (Kajtárné, Margit)
- Szabó Lajos (Kajtár István)
- Pécsi Ildikó (Kajtár Jolán)
- Sarlai Imre[1] (idős Kajtár István)
- Spányik Éva (Vetróné, Irén)
- Constantin Anatol (Vetró Géza)
- Fésűs Mária (Kajtár Marika)
- Bíró Zoltán (hangja: Gáti Oszkár) (Kajtár Pityu)
- Szakács Zsuzsa (Vetró Rita)
- Stettner Ottó (Dodó)
- Galán Géza (pap)
- Bata József (Mátrai bácsi)
- Kis András
- Blaski József
- Papp József
- Paál Péter
Forgatási helyszínek
szerkesztésKajtárék háza a révfülöpi Tabody villa volt. A templomi és falusi jeleneteket Vasváron vették fel, Kajtárék új háza Balatongyörökön volt, a temetői jeleneteket Sümegen vették fel. Az aranylakodalom jeleneteit egy szigligeti pincében vették fel.
Érdekességek
szerkesztés- A forgatás elég mostoha körülmények között zajlott, mert kevés nyersanyagot kaptak, így minden celluloid-szalaggal spórolni kellett.
- A filmet majdnem betiltották, mert az akkori stúdióvezetők meg voltak ijedve, hogy a gyomorbajos miniszter rossz fényt vet a politikai vezetőkre. Aztán levetítették a pártüdülőben, ahol Kádár Jánosnak, és még néhány vezetőnek annyira tetszett, hogy ezután már semmi akadálya nem volt annak, hogy bemutassák.
- A „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a késő Kádár-kori „fejlett szocializmust".
- András Ferenc vasutas családból származik, és a vasutas történeteknél a saját nagyapjának az élményeit írta bele a forgatókönyvbe.[2]
- A film forgatása 1976. szeptember 9-én kezdődött, és 24 nap alatt egyhuzamban forgatták le.[3]
Díjak
szerkesztés- András Ferenc Hyèresben Humor-díjat nyert az alkotásért.
Televíziós megjelenés
szerkesztésM1, M2, Duna, Szegedi VTV, Miskolc TV, Debrecen TV, TV2 (1. logó), Filmmúzeum, M3, M5, Duna World, Magyar Mozi TV
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nem a saját hangján szólal meg.
- ↑ Vasutas Magazin 2017 július-augusztus.
- ↑ A Balaton a magyar filmben. Interjú András Ferenccel.
