Vita:Pszichológia

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. augusztus 27.

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

fektom szerkesztő 2009.01.01-én értékelt. Nem sürgős bővíteni, szinte teljes, szerintem. Partmoso ^vita 2017. augusztus 28., 14:43 (CEST)

A definició TELJESEN elfogadhatatlan: létezik pl. állatpszichológia is - vajon ez is az emberi gondolkodással foglalkozik? Meghaladott az is, hogy a P. természettudomány lenne - lásd: Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. [1994] 62-73. Az egész címszóra nézve lásd még: GARAI LÁSZLÓ Feltámad-e a pszichológia? KRITIKA - 2007. junius -- Szalagloria ^vita 2007. december 20., 18:16 (CET)

űCopy & pastelt tartalom a vitalapról kivágva. Eredeti cím: http://www.cchr.hu/WEBSET_DOWNLOADS/94/hiperakt_V3_2.pdf

-- nyenyec ☎ 2005. december 6., 18:15 (CET)

nem akarok kötözködni, de hogyan lehet pdf-ről copy & paste-elni? hacsak nem azonos a szerző. persze, nekem mindegy... °°°°°°°°° 2005. december 6., 18:25 (CET)

Nem akarlak kiábrándítani, de vannak pdf fájlokhoz konverterek - ja, meg maga az Adobe Acrobat is létezik, nem csak Readerként ugyebár :o) - Serinde ^üzenet 2005. december 6., 18:36 (CET)

ööööö ÉN KÉREK ELNÉZÉST :))) °°°°°°°°° 2005. december 6., 19:18 (CET)

Acrobat Readerben Edit/Select all/Ctrl+C és máris a vágólapon van a teljes szöveg. Alternatíva: a Google cache-ben megvan HTML-ben: [1] -- nyenyec ☎ 2005. december 6., 20:06 (CET)

Mi a hiperaktivitás?

http://www.cchr.hu/WEBSET_DOWNLOADS/94/hiperakt_V3_2.pdf

angol oldal: www.cchr.org

Kedves, Anonim 81.216.165.136, ha érzel magadban kedvet, és tehetséget, bátran fogj bele, és írd meg a hiperaktivitás cikket, szerintem sokakat érdekelnek. Ehhez kattintis ide hiperaktivitás. --Mihalyia 2005. december 7., 12:01 (CET)

Egy kis segítség: Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod a Wikipédia-szövegek formai lehetőségeiről a Wikipédia:Hogyan szerkessz egy lapot oldalon.

Tudomány-e a pszichológia?

Márta szerint nem, szerintem és a Britannica, valamint az Encarta (illetve az EnWiki és a DeWiki szerint igen):

scientific discipline that studies mental processes and behaviour in humans and other animals. Britannica

Psychology, the scientific study of behavior and the mind. Encarta

-- nyenyec ☎ 2006. december 27., 05:25 (CET)

Amint azt a Kocsmafalon fejtegettem, nemcsak az én laikus véleményem az, hogy a pszichológia egy "quasi" tudomány. Komolyabb amerikai tudományos körökben manapság már kevesen kezelik a pszichológiát mint tudományt. Eszközeiben lehet tudományos, vagyis amikor a gyakorlati pszichoanalízis vagy a pszichoterápia révén felhasználják a pszichológia teoretikus feltevéseit. Azt hiszem, itt van a kutya elásva: a feltevéseknél. Nincs tényekre alapozva, mint pl. a természettudomány, stb. Nyenyec lexikoni idézeteiből is ki lehet érezni a bizonytalanságot: "scientific discipline", "scientific study"--egyik sem nevezi nevén a gyereket. (A "scientific" mindkét esetben csak jelzőként szolgál.) Megpróbálok időt szakítani ezen a héten, és utánanézek egy-két cikknek amik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Addig is szívesen hallanám mások véleményét. Marta Palos 2006. december 27., 22:32 (CET)

Megintcsak nem győzöm hangsúlyozni a források felkutatását az érveink alátámasztására. Ez milliószor fontosabb, mint akármennyi magánvélemény. Addig inkább nem is reagálok az általad írtakra, amíg nincs valami súlyos forrás, de egy dologra azért válaszolnék. A Britannica a "scientific study of" szófordulatot használja pl. a geológia vagy biológia definíciójában, nem hiszem hogy azért, mert annyira bizonytalan lenne ezek tudományosságát illetően.

A pszichoanalízist valóban nem tekintik már tudományosnak, de ez nem egyenlő a pszicológiával. en:Psychoanalysis#Scientific_validity -- nyenyec ☎ 2006. december 27., 23:29 (CET)

A pszichoanalízis a pszichológiának csak az egyik, nem is a legfontosabb ága. Ott van mellette a szociálpszichológia, kognitív pszichológia, szervezetpszichológia, munkalélektan, etc. etc. etc. Hadd tisztázzuk a dolgot picit: kedves Marta Palos, szerinted mi a pszichológia? Írd le kérlek néhány sorban, hogy mit értesz te e fogalom alatt. Annak is örülnék, ha megírnád, hogy szerinted a tudomány mely kritériumainak nem felel meg a pszichológia. Data Destroyer 2006. december 28., 00:38 (CET)

SOS! Most küldtem itt egy üzenetet, és visszaugrott, hogy Pszichológia, Szerkesztői ütközés. Kerestem, hova lett, de nem találom. Marta Palos 2006. december 28., 01:25 (CET)

Na mindegy, megpróbálom visszaadni: Nenyecnek igaza van, véleménnyel még megyünk semmire--keresni fogok forrásokat, mert hogy vannak, az biztos. DD-nek ezt üzentem: ez egy elvi kérdése a pszichológia fogalmának, tehát hogy milyenfajta pszichológiá(k)ról beszélünk, az itt most nyolc. Én valahogy így fogalmaznám meg a pszichológiát: a) kísérleti fokon álló tudományos vizsgálata az emberi lények szellemi és érzelmi állapotának. b)(mint előbb)...vizsgálata az emberek és állatok viselkedési formáinak. Különben belenéztem az en.Wiki szócikkébe, és a Scientific Validity alcímben ezt a mondatot találtam: "Human behaviour [sic--British spelling] can be observed while human psychology have to be guessed at." Marta Palos 2006. december 28., 02:37 (CET)

A pszichológia nem tudomány, leírtam a cikkben a Bírálók című részben, hogy miért.

Pszichológiatörténet

Szerintem kéne nyitni egy pszichológiatörténet szócikket és oda bemásolni a vonatkozó részeket. Ekkor világossá válna, hogy a szócikk most teljesen üres és semmit sem mond arról, hogy mi a pszichológia. Egyébként se kéne a kedves olvasót azzal terhelni, hogy át kelljen rágnia magát 10 történeti részen. Megjegyzem, a matematikafilozófiával én is így kezdtem, de aztán rájöttel, hogy sokkal informatívabb, ha lényeget kiemeljük egy álatalános szócikkben és a részleteket kölön tárgyaljuk.

Egyébként mi más lenne a pszichológia, mint tudomány? Ha ezt a vitát folytajuk, akkor ad abszurdum olyan kijelentésekhez jutunk, mint: az egyetlen tudomány a matematika, az egyetlen igazi tudomány a csillagászat, vagy "az egyetlen tudomány a jogtudomány, a többi csak elfoglaltság". Mozo 2006. december 28., 11:18 (CET)

Mozo, a szétválasztás jó ötlet. -- nyenyec ☎ 2006. december 28., 16:35 (CET)

Ezzel én is egyetértek. El kell ismerni, egy matematikus feje mégiscsak józanabb. De nem kell kiélezni a dolgokat. Olvasta valamelyikőtök az első két paragráfust a szócikkben ahol már belejavítottam? (Az Oláh András-féle cikkről beszélek). Most megnéztem, mit hogy is írtam. A pszichológia tudományos mivoltát tulajdonképpen nem vontam kétségbe, csak így módosítottam a fogalmazást: a pszichológia egy fejlődésben lévő tudomány. Ha szerintetek ez is túl erős, két eset van: vagy meg kell keresnem a cikkeket amik megerősítik ezt a nézetet, vagy Mozo javaslatát kell követni. (Ha eldöntitek hogy legyen egy pszichológiatörténet cikk, a technikai felállításhoz kukkot se értek.) Ha a javításommal az Oláh cikkben egyetértetek, folytathatom a korrigálást, amennyiben arra szükség van (még nem olvastam el az egészet). Marta Palos 2006. december 29., 01:03 (CET)

Kedves Mozo, most látom, van már egy Pszichológiatörténet. És ha már van, miért kellene egy újat nyitni? (Hacsak nem értettelek félre...) Marta Palos 2006. december 29., 01:22 (CET)

Egy különálló a pszichológia története szócikkre gondoltam. Mozo 2006. december 29., 11:28 (CET)

Márta, tudsz olyan tudományt, ami nincs fejlődésben? -- nyenyec ☎ 2006. december 29., 17:34 (CET)

Touché. Jó kérdés. "Back to the drawing board"--a pszichológia fogalmát újra kell fogalmaznom. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a tudomány tényekre alapozott valami, akkor bizony a pszichológia gyenge lábon áll, mankóra van szüksége. És erősebb mankót mint az agyműküdést (neurosciences, neurobiológia/genetika) kutató tudományokat nem tudok elképzelni. És ha ez így van, visszakanyarodtunk oda ahonnan kiindultam a Kocsmafalon. Akkor most mi a döntés? Hagyjuk az Oláhot békén, "peace on earth"? Marta Palos 2006. december 29., 18:17 (CET)

Szerintem keress forrásokat, aztán megbeszéljük, hogy mit kell változtatni ezen a szócikken. -- nyenyec ☎ 2006. december 29., 18:37 (CET)

Rendben van. Majd jelentkezem, ha van mivel. Marta Palos 2006. december 29., 22:17 (CET)

Tudomány-e a pszichológia? (2. rész)

Kedves Nyenyec és a többiek, akik részt vettek/vesznek ebben a vitában: van már forrás, de magyarázattal jár, tehát türelmet kérek. Az első forrás: Paul Lutus, amerikai programozó és mérnök cikke, akit tudóssá nyilvánított egy amerikai egyetem a nyolcvanas években (részletekkel erről tudok szolgálni; éppen most vagyok vele e-mail levelezésben, és már kaptam tőle engedélyt, hogy idézhessek a cikkéből, ha szükség van rá): "Is Psychology a Science?" egy rendkívül értelmes és kiválóan megírt cikk, amelyben lépésről-lépésre megcáfolja a pszichológia tudományos mivoltát. Csak ajánlani tudom minden gondolkodó embernek, aki nem fogad el ex-katedra, egyoldalú nézeteket. Az esszéje végén felhoz egy jó pár hivatásos munkát melyek alátámasztják a véleményét. (Különben ezt az esszéjét egyetemi fokon tanítják a pszichológiát tanuló elsőéveseknek.) Neve benne van az angol Wikipédiában is. Fentemlített cikkét (13 oldal, legjobb lenyomtatni) itt lehet megtalálni: http:/arachnoid.com/psychology/index.html Vagy csak beírod a Google-ba "Is Psychology a Science?" és beugrik. Vagy egyszerűen: Paul Lutus. Várom a véleményeket. 2007. január 5., 02:04 (CET)

Amíg arra várok hogy legalább Nyenyec szóljon ehhez (ő javasolta, hogy hozzak forrást, aztán megbeszéljük a továbbiakat) van egy újabb, pozitív javaslatom: csatolhatnánk egy lábjegyzetben az általam kiásott forrásokat. (Vagy akár külön alcímet is lehetne adni neki: "A pszichológia kritikája mint áltudomány", vagy valami hasonlót.) Szerintem ez hozzájárulna a cikk tárgyilagosságához, bemutatná mindkét tábort az olvasó számára. Megnéztem az angol Wikit, és az ő "Pszichológiájuk" sokkal tárgyilagosabb mint a magyar Wikié. Utószó: figyelembe véve, hogy már elég sok időt vesztegettünk erre, valamiféle döntést illene hozni. Különben kurz und gut abbahagyom az egészet, hiszen van éppen elég más dolgom. Ha ez nektek így jó, nyugodtan közöljétek velem--távolról sem vagyok annyira sértődékeny, mint DD. Marta Palos 2007. január 7., 22:46 (CET)

Abszolút nem vagyok sértődékeny, csak nem szeretem a "pezischológia szócikkhez pszichológus ne szóljon hozzá, mert elfogult" hozzáállást. A forrás pedig, amit hoztál, nem kicsit komolytalan, ahogy Tgr is fogalmazott lentebb, a mérnökből lett kocafilozófust inkább hagyjuk. Komolyabb forrás nincsen? Data Destroyer 2007. január 9., 00:38 (CET)

De van. A kocafilozófus is hozott (lásd fent), de amíg nem lesz konszenzus hogy mi legyen ezzel a szerencsétlen cikkel, addig minek gépeljem ide? Ami meg egy pszichológus hozzászólását illeti, szakmájánál fogva nem tud tárgyilagos lenni. Mindenki védi a saját portáját, különösen a pszichológia képviselői, mivel nem biztosak a dolgukban. (Remélem látod, hogy ez nem a feleségedre irányul.) A konkrét tudományok kéviselői ezt tudják. A pszichológusok pedig sose fogják elismerni, mert nem bolondok maguk alatt vágni a fát. Marta Palos 2007. január 9., 01:10 (CET)

A pszichológusok pont nem védik a saját "portájukat", készséggel elismerik, hogy a globális értelemben vett pszichológia nem minden ága felel meg a tudományosság kritériumainak (pszichoanalízis, hogy a legtriviálisabb példát hozzam). Miért nem tudományos például a kognitív pszichológia, a szociálpszichológia, a szervezet- és munkalélektan, a fejlődéslélektan? Először erre a négyre mondd meg, hogy szerinted miért nem tudományosak, aztán lépjünk tovább. Esetleg arra az egyszerű kérdésre is választ adhatnál, hogy szerinted mi a pszichológia? Data Destroyer 2007. január 9., 01:40 (CET)

DD: bár már ad nauseam fejtegettem ezt a kérdést, a kedvedért mégegyszer: a psychológia alapjában még csak áltudomány, mert míg a tudomány bizonyítékra alapoz, a lélektan feltevésre. Ami a fenti négy "-lógiát" illeti, azok mind ugyanannak a papának (pszichológia) a gyerekei: egyik sincs bizonyítékra (evidence) alapozva. (Ezt abban a két üzenetben ami elveszett, bővebben részleteztem). Marta Palos 2007. január 11., 22:25 (CET)

Ilyen mérnökből lett kocafilozófus szvsz inkább nem kéne. Ez egy enciklopédia, lehetőség szerint használjunk tekintélyes forrásokat. Biztos van olyan is -- ez pl. elég komolynak tűnik, csak keríteni kéne valakit, aki le tudja szedni. --Tgr^vita 2007. január 8., 17:19 (CET)

En rányomtam a címre, es simán lejött a pdf: http://www.ias.ac.in/resonance/Nov1997/pdf/Nov1997p59-66.pdf Cunya 2007. január 8., 19:38 (CET)

Sikerült leszednem, de nem tudom olvasható formába átteni. Már próbáltam a Word, RTF és htm formátumokat, de eredménytelenül. Pedig kíváncsi lennék. Tgr: lehet hogy Paul Lutus kocafilozófus, de mint fent említettem, van a cikke végén egy referáló listája is, komolyabb forrásokkal. 2007. január 8., 23:41 (CET)

Bah. Erre a linkre gondoltam.

Megnéztem, de ezért fizetni kell. Marta Palos 2007. január 11., 22:25 (CET)

Márta, a PDF cikk végén találsz letölthető programokat, amikkel egy pdf megjeleníthető.

Ezt is megnéztem, de a pdf nekem kínai. Marta Palos 2007. január 11., 22:25 (CET)

A Lutus-cikk végén levő irodalomjegyzékből pár dolgot biztosan fel lehet használni, de magára Lutusra csak akkor kéne hivatkozni, ha a cikke valóban jelentős, pl. reagáltak rá pszichológusok, tudományfilozófusok. Ideális esetben peer reviewed cikkekre kéne hivatkoznia egy lexikoncikknek. --Tgr^vita 2007. január 9., 01:24 (CET)

TGR: Amit te itt javasolsz, az már egy értekezés lenne, ami nemcsak hogy túllépné a lexicon határát, de nem is vállalkoznék rá. Én csak hivatkozni akartam egy-két forrással arra, hogy a lélektant másképpen is fel lehet fogni mint ahogyan azt a cikkíró a Wikiben megfogalmazta. Ennyi volt az egész. Azért mondom hogy volt, mert rövidesen kilépek innen. Nem tudom, kell-e ehhez valami formalitást követni. Ha igen, hol lehet megtalálni? Marta Palos 2007. január 11., 22:25 (CET)

Éppen most fejeztem be a válaszokat DD-nek és Tgr-nek. Vagy egy óráig írtam a körülményes billenyűimmel (ékezetek), és erre minden a fenébe ment, valami "session" probléma miatt. Mégegyszer ezt most nem kedzem el. Hogy holnap lesz-e ehhez türelmem,azt ebben a pillanatban nem tudom megmondani. Marta Palos 2007. január 9., 06:18 (CET)

Ma másodszor is nekirugaszkodtam, lírtam újból mindent, és másodszor is elveszett. Gondoltam, ha átnevezem a lapot, megmentem amit írtam, de csak ez a régi jött vissza. Nem tudom mi történik, de ezt most én feladtam. Marta Palos 2007. január 9., 21:54 (CET)

---

Márta üdvözöl mindenkit, most nem tud szerkeszteni (azért én remélem, még visszajön). Azért ezt a pszichológia bírálata-dolgot tényleg valahogy ki kellene fejteni a cikkben, ha komolyan felmerült a téma (én nem értek hozzá). – Alensha ^üzi 2007. január 14., 23:53 (CET)

---

Úgy látom, ez a pszichológiával kapcsolatos vita meghalta magát. Számomra mindegy, mert egyelőre úgysem tudok Wikipediázni sem a magyar, sem az angol fronton, magánjellegü problémak miatt. Teljesen töletek függ, mit tesztek vagy nem tesztek ezzel a cikkel kapcsolatban. Mindenkinek a legjobbakat, Marta Palos 2007. február 2., 21:54 (CET)

---

Én, mint ötöd éves pszichológus, meg kicsit jártas ebben is abban is marhára nem értem, hogy mi ez a massza ami összejött a pszichológia tudományos voltáról. Én egyet tartanék észben mindenki helyében: kiváló pszichológusok vannak, akik sok évtizedes megfigyelések tapasztalatai alapján gyógyítanak. A másik: persze-persze előfeltevésekkel dolgozik a pszichológia, de azok akik szerint a pszichológia nem tudomány olvassák már el legyenek szívesek Thomas Kuhn: a tudományos forradalmak szerekezete című könyvet, aztán majd utána beszélhetünk arról hogy melyik tudomány nem dolgozik előfeltevések nélkül. Mást ne említsek: a newtoni fizika ugyan működik, de az előfeltevései nem állják meg a helyüket apróbb szinten (lásd kvantumfizika). Akkor a newtoni fizika nem tudomány ezek alapján? Meg a szocializmusban azt tanították még, hogy az atom a legkisebb, oszthatatlan részecske. Aztán ma meg már kvarkokról meg mittudoménmikről beszélnek a részecskegyorsító intézetekben (pl. Svájc). És ki merné előfeltenni ezek után hogy bármi végső részecskét találunk ezek után? Továbbá: az hogy mi tudomány meg mi nem tudomány ne mi döntsük már el. A tudományfilozófia (tudomány-e vagy sem, marhára nem tudom hogy melyik tudományfilozófus hogy definiálja azt amit csinál) dolga ezen gondolkozni. Egy-egy cikkekkel ne akarjuk már rombolni vélelemből hogy a pszichológia tudomány. Értelmetlen dolog. Ami előrevezet az szerintem az, ha nem akarjuk a pszichológia tudományos voltát igen vagy nem kategóriában kijelenteni. Átmenet van egy kontinuum mentén, és szerintem ha nem is a klasszikus, kemény, fizikaszerű, attól még nagyon azon a póluson áll ami törekszik a pozitivitásra, és felelősséget vállal a kijelentéseiért (ami nem egy utolsó dolog!). fektom ^vita 2008. szeptember 14., 20:17 (CEST)

193.6.32.93-nak nevezhető! Akárki is vagy emögött az IP cím mögött nem ártana ha felvállalnád magadat név szerint ha ilyen utolsó bunkó dologba mész hogy csak úgy: "mert ha én úgy gondolom hogy a pszichológia nem tudomány akkor az bizony nem is az és ezért megváltoztatom a lapot" Van néhány személyességig menő gondom is akkor már veled. Nem szeretem az ilyen alakokat. De legyünk objektívek. Végülis egy wikicikkről van szó...

• a wikitalálkozóra nem tudok elmenni, de elhiheted ha lenne rá lehetőségem (mert még otthon is lennék az esemény napján) megkeresnélek
• a pszichológiai szűklátókörűségedet reklámozod azzal ha azt mondod: "mert minden ember más, nem lehet általános törvényszerűségeket levonni." Ugyanis minden embernek vannak egyformaságai is. Mond meg nekem hány ujjad van! Mondd meg hogy hol a két szemed! Vagy azt hogy hol vannak az ujjaid amikkel begépelted a szöveget! Aztán utána ellenőrizd hogy a többi embernél ugyanígy van-e ez!

Később, ha rájöttél mennyi sok azonosság van az emberek között, feltételezd hogy az agy is genetikailag meghatározott folyamatok alapján jön létre! Ha ezzel átküzdötted magad jöhet az utolsó lépés: nézd meg az agy által kreált folyamatokat melyeket MINDEN ember végre tud hajtani és a pszichológia tanulmányozza. Tudsz járni, tudsz tanulni, tudsz emlékezni stb. Na jöhet a válasz.

• ha pedig végletesen a klinikai pszichológiára érted az állításodat, hogy tudománytalan, akkor se légy tudománytalan a viselkedéseddel. Próbáld meg elképzelni, hogy a varianciák ellenére megdöbbentő az ember lelki működése terén a hasonlóság. fektom ^vita 2008. október 29., 14:31 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Maxim törölte a(z) Image:Baby_thinking_Sofia_SERRES.jpg nevű képet: Deleted because "In category [[:Category:Unknown as of 12 April 2008|Unknown as of 12 April 2008]]; no license/permission/source". using [[COM:TW|TW]];
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. április 19., 16:38 (CEST)

Vitatott kérdések

A szócikk bírálok részét töröltem és helyette a vitatott kérdések részt hoztam létre. A változtatás oka, hogy A korábbi felvetett bírálatok nem egyoldalú bírálatok a publikum felől, hanem máig is vitatott kérdések a pszichológián belül. Olyan tartalommal lenne érdemes feltölteni ami a hétköznapi embert is érdekli, gyakran feltett és értelmesen meg lehet vitatni. Akinek javaslata van vagy fel tudja tölteni az üres részt, az ne kímélje magát!fektom ^vita 2008. november 7., 14:11 (CET)

A szócikk bővítésének lehetőségei, alternatívái

Egy vitalapomra került értékes diskurát másolnék ide ami a szócikk fejlesztésével kapcsolatos (fektom ^vita 2009. március 13., 14:36 (CET)):

Szia, azt hittem, egyértelmű /mármint miért lett a csonk sablon beillszetve--> fektom kiegészítése/. A szócikkben van egy rakás szakaszcsonk, alul még olyan alcímek is figyelnek ("Vitatott kérdések" cím alatt), amelyek semmi mások, csak alcímek. Egyetlen betű sincs megírva belőlük. Forrásként van adva 1 db Atkinson, slussz. A történeti vonatkozások között mindössze Wundt van megemlítve, az irányzatokról csak említés van, hogy "léteznek", a kutatási alapterületek és az alkalmazási területek csak listaszerűen fel vannak sorolva, semmiről nem derül ki semmi. Az, hogy " A pszichológia kutatási alapterületei" cím alá besorolt egyetlen alcím az, hogy "Pszichológiai kutatói központok Magyarországon" (ráadásul így, többesszámban), szvsz viccnek jó. A vitatott kérdések alatti három alcím jó ötlet, de így olyan,mintha a pszichológiának összesen ez a 3 db vitatott kérdése lenne -- és azért még akad egy néhány, kezdve azzal, hogy van-e a pszichológiának egységes tudományos paradigmája. Más. Egy enciklopédia arra (is) való, hogy releváns kérdésekre adjon releváns választ. A mai átlagjúzer számára a "pszí"-vel kezdődő szakmák, ill. tudományterületek ugyanazok: nem tudják, mi a különbség egy "pszichológus", egy "pszichoterapeuta", egy "pszichoanalitikus" és egy "pszichiáter", ill. a "pszichológia", "pszichoterápia", "pszichoanalízis" és "pszichiátria" között. Éppen ezért az ezek közötti distinkció ma releváns kérdésnek sámít. Egy jól megírt szócikktől elvárható lenne, hogy erre választ adjon. OK, hogy van egy önmagában korrekt definíció a cikkben, de ez kevés ahhoz, hogy tisztázzon egy csomó tévhitet és félreértést.

Ami a cikkben van, az OK. Az nem OK, ami hiányzik belőle. Ezért csonk. Feanor ^{Na mi...?} 2009. március 13., 09:03 (CET)

Pontokba szedve tehát

A történeti vonatkozások korábban a szócikk részei voltak, de mivel van egy remek kezdeményezés a pszichológia története szócikk alatt, értelmetlen lett volna megduplázni a leírások számát. Magam voltam aki töröltem ezt a részt. Több okból is. Az egyik hogy már létezik ez az információ más szócikk alatt, a másik hogy a pszichológia története szócikk alatt jobb a leírás, harmadrészt úgy láttam jónak ha egy értelmes határ van húzva a szócikk terjedelmében. Azt gondoltam ugyanis hogy aki megnézi a pszichológia szócikket, annak egyből egy korreleváns, hétköznapi ember kérdéseit megválaszoló szócikket kell látnia. A kitörlés mellett viszont beépítettem egy linket a történeti és elméleti vonatkozásokra. Szerintem azért kellene így hagyni, és ezekkel a részekkel semmiképp sem tovább bővíteni a szócikket, mert elsődlegesen nem ez releváns. A szócikkben azt tartanám relevánsnak, ha egyből egy jó linkhelyül szolgálna az összes részletinformációhoz, ami csak a pszichológia kapcsán felmerülhet. Olyan tervek lebegnek a szemem előtt, hogy max 5-6 kattintásból mindenki megtalálja az érdeklődését legjobban kielégítő információt. Szóval ahelyett hogy a "totális magyarázat egy szócikken belül" elv híve lennék, inkább az információ teljesen logikus elosztása mellett török lándzsát. Több szerkesztésem (képesség,észlelés,intelligencia vagy akár a pszichológia szócikksablon magyar adaptációja az angol wikiből) is ez irányba próbálja terelni a fejlesztést. A történeti vonatkozások, az irányzatok, a kutatási alapterületek tehát szerintem más szócikkbe kellenének.fektom ^vita 2009. március 13., 16:08 (CET)

Alkalmazási területek.. Nos ezzel komolyan megmondom nekem is gondom van. Nem csak az hogy információhiányos, és senki nem ír róla semmit, hanem az hogy oda van vágva, tönkreteszi a szócikk egységét ez a felsorolás. Ez még a kisebbik gond, hanem a nagyobbik hogy egyáltalán nem evidens hogy milyen felosztást érdemes itt leközölni. Ha valaki megnézi az angolnyelvű országok alkalmazott pszichológiai képzéseit akkor látja, hogy van jócskán különbség a magyar és angol felosztás között. Egyes területek amik nálunk a felsorolásban vannak onnan hiányoznak, mások amik ott vannak meg tőlünk hiányoznak. Össze visszaság van teljesen. És tökre nem látom hogyan lehetne rendezni. Viszont ha a szócikkben maradnak még csak utalásszerűen (más szócikkre vezetve) ezek az alkalmazott területek, akkor is kéne velük valamit csinálni, mert hülyén néz ki... Tényleg szétrontja az egészet. Nekem jelenleg ötletem sincs hogy lehetne normálisan megcsinálni.fektom ^vita 2009. március 13., 16:08 (CET)

A vitatott kérdések alatti három pont azért három pont és nem több mert jópár éve figyelmet fordítok a hétköznapi ember általános pszicológiai tudása és érdeklődése felé. Úgy tűnt eddig, hogy ez a három az amiben valamennyire érdeklődnek, de a legkritikusabb pontjai is egyben a pszichológiának. A tudományos paradigma univerzalitásának kérdése már tudományfilozófiai vonatkozású. Átlagember ilyen iránt nem érdeklődik, szerintem ez nem enciklopédiába való... És valahogy tárgyalhatalan, kifejthetelen is enciklipédiai keretek között. Erről cikkeket lehet írni pro és kontra... Ez tudományos lapba illik, nem támogatnám az információ feltöltését, viszont bárkinek bármi ötlete van milyen kérdésekkel lehetne még bővíteni, vagy más érvei vannak e téren vesse fel.. Én csak egy ember vagyok egy véleménnyel...fektom ^vita 2009. március 13., 16:08 (CET)

Distinkció a fogalmak között. Erről az a véleményem, hogy teljesen egyetértek azt illetően, hogy releváns kérdések és az enciklopédiának korreleváns tudást kell adnia. Ez stimmt. Viszont hogy ezek a különbségek a pszichológia szócikkben legyenek kifejtve, azt már kevésbé támogatom. Fentebb írtam, hogy az információ szétosztása mellett vagyok. A pszichológus, a pszichiáter, a klinikai pszichológus szócikkek tartalmaznak kezdeményezéseket arra, hogy ezeket a különbségeket megvilágítsák és tisztázzák. Szerintem a munkát azokban kellene folytatni.fektom ^vita 2009. március 13., 16:08 (CET)

De mi ezekről más szerkesztők véleménye???fektom ^vita 2009. március 13., 16:08 (CET)

Nekem speciel az, hogy annak a szócikknek, amelynek a címe annyira, de annyira, de annyira általános, hogy csak na – annak "mindenről" kell szólnia. Félreértések elkerülése végett: nem gigaszócikkre gondolok, hanem egy nagyon jól strukturált vázlatra. A szócikk jelen állapotában rengeteg információ van, de nagyjából semmi struktúra.

A szócikk jelenlegi struktúrája (mert van benne) azt a célt szolgálja hogy az olvasó felfogja: több elméleti irányzat létezik amik eltérő dolgokat gondolnak az ember alaptermészetéről; több kutatási alapterület létezik amik mást és mást kutatnak. Én nem is vállalkoztam többre amikor megírtam. Akkor azt gondoltam hogy ez bőségesen elég. A struktúra továbbfejleszthető. Én annak örülnék ha teljesen laikusok (akár más wikipedisták) olvasnák egyszer a szócikkjeinket és mondanák mi nem érthető, mi kellene még bele. A jó struktúrát mindig a végfelhasználó dönti el. Sajnos nem mi tudjuk. Nem magunknak gyártjuk a szócikkeket.fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

Az a véleményem, hogy igenis szükséges pl. egy A pszichológia története c. alcím, amelyben max egy kisarasznyi terjedelemben fel kéne vázolni az utat Wundtól mostanáig. És elébe menve az ellenvetéseknek: igenis meg lehet tenni. Attól, hogy valamiről lehet nagyon sokat mondani még lehet róla összefoglalólag keveset is – bár kétségtelen, hogy ez sokkal nehezebb. És van egy nagon klassz "főszócikk" sablonunk: ezt kéne alkalmazni. Nemcsak itt, hanem a szócikk többi részében is.

A nagyon sokról keveset írni szelekciót jelent. Ki szelektálja az infót, és miért úgy? A történelemmel szelektáló játékot játszani nem lehet. Az célirányos lesz, és torzít. Mindig lesz valaki aki szerint nem elég, nem teljes, nem objektív, bővítésre szorul és akkor megint ott tartanánk hogy miért is nem külön szócikkbe fejlesztjük a pszichológia történetét...fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

A kutatási területeket ugyanúgy meg kéne írni egy-egy jól megfogalmazott bekezdésben, és a fő-sablonnal rámutatni a témát tárgyaló önálló szócikkre. Mi is kéne ide? Először is egy definíció (hogy mi a nyű egyáltalán az, hogy "általános pszichológia"). Aztán a terület által vizsgált legfontosabb témák (tanulás, gondolkodás, motiváció, emóció, mittomménmégmicsoda) felsorolása. Továbbá az, hogy nagyjából mikor kezdődött a területen való vizsgálódás. Ha vannak a területen belül nagy (!) irányzatok (pl. a személyiségnél tudtommal vannak; a "nagy" alatt azt értem, hogy van valóban néhány nagy, meg nyilván akad több tucat kicsi is), akkor ezeket (mármint a nagyokat) felsorolni. Ugyancsak felsorolni néhány prominensebb nevet. Nem mind a hatszázezer kutatót, de mondjuk azt a hármat-négyet, aki már a felvételire is kellett. .

Hát ilyent máshol is csinálnak, hogy kifejtik röviden, aztán nézd meg bővebben xy szócikket. Fene tudja. Ez sem hangzik annyira rosszul, de ennyi mindent kifejteni nem kellene. Talán egy tömör minimáldefiníció elég lenne.fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

Ami az alkalmazási területeket illeti: szerintem halál fölösleges egy ilyen lista, főleg, hogy ugyanez a lista szerepel az infóboxban (vagy hogy a halálba hívják) is. Ezzel szemben kéne ugyanezen alcím alá egy kis esszé, amely nem alfabetikusan, hanem tematikusan rendezve bemutatja, hogy az élet mely területein van szerepe a pszichológiának mint tudománynak.

Hmm. Ez nekem nem hangzik rossz felvetésnek.fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

Tudományosság-téma: muszáj róla írni. Minden tisztességes mű, amely bemutat egy tudományt a maga teljességében (tegye azt tíz kötetben vagy két hasábban), azzal kezdi, hogy a bemutatandó tudományt pozícionálja a tudományok palettáján. Hogy helyezkedik el a többi tudományhoz képest? Miért tanítják bölcsészkaron? És ha ott tanítják, miért kell hozzá statisztika meg biológia? Van-e (nagyjából) egységesen elfogadott paradigmája? (Nincs.) És melyek a tudományosság határai: ha a pszichológia egyes területei (kísérleti ~) eleget is tesznek egy bizonyos tudománydefiníciónak, kiterjeszthető-e ez az alkalmazott területekre? Ha egy átlagembert megkérsz, mondjon egy pszichológust, Freudot fogja mondani – tudomány-e a vajon a pszichoanalízis, és tágabban, a pszichoterápia? Nem értek egyet veled abban, hogy ez nem érdekelheti az olvasót: simán lehet olyan laikus, de érdeklődő olvasó, aki számára ez fontos kérdés, és örömmel olvasna erről a témáról egy közérthetően megfogalmazott, max. egy-két arasznyi introdukciót.

Én ezzel továbbra se értek egyet. Ha objektív akar valaki lenni amikor vitáról ír, akkor nem mellőzheti egyik oldal releváns állításainak felsorolását, plusz kifejtését, hogy azok annak is érthetőek legyenek, aki először lát ilyet. A közérthetőség sok helyet kíván... Sok gondom van egy ilyen törekvéssel. Mert a helyhiány még csak hagyján, hiszen a wiki korlátlan infót tud tárolni, de továbbra is logikusan elosztott információs tudásbázisban gondolkodok, ahol 5-6 kattintásból mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb infót. A téma relevanciája tehát oké.. De hogy nem itt kéne kifejteni azt is osztom. Szerintem azt a módot kéne megtalálni, hogy ezt a témát hova lehet beilleszteni a szócikkbe utalásszerűen, törtmondatban, hogy aki éppen erre vágyik az egyértelműen felismerje: "ide kell kattintanom ha erre vagyok kíváncsi."fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

Vitatott kérdések: Elhiszem, hogy ezek fontosak, de ha azok, akkor legyen is róluk legalább három-négy mondat. Mert abból, hogy oda van firkálva, hogy "projektív tesztek", az olvasó nem fogja tudni sem azt, hogy mitől kérdés, sem azt,hogy mitől vitatott, azt meg végképp nem, hogy ez miért fontos; hogy miért fontosabb, mint bármi egyéb pszcho-téma, teszem azt, az előítéletesség.

arról lesz, csak idő kérdése. Nagyon nehéz jólstrukturált cikket létrehozni amiben éppen annyi infó van amennyi elég.fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

És a végére egy  megjegyzés: látom, hogy szívesen használod szócikkekben ezt a sablont. Mármint a megjegyzést. Úgy gondolom, ez nem fest jól a szócikkben. Nem is láttam másutt, csak az általad szerkesztett cikkekben. Ez a sablon tudtommal kifejezetten a wikiszerkesztők számára van fenntartva, a vita- és közösségi lapokon történő megbeszélésekhez. Attól, hogy tartalmilag belepasszol egy szócikk szövegébe,nem kéne használni. A majdan megírandó fenék cikkben sem lesz az, hogy  törlendő. Feanor ^{Na mi...?} 2009. március 13., 19:26 (CET)

Persze, szívesen használom, de értelme is van. Kiemeli azt amire a szócikk kapcsán külön figyelmet kell fordítani. Szerintem azért van ott a helye, mert egyszerűen nincs jobb kiemelési módszer. Tökéletes. Mert a szócikk definiálása után felmerül egy csomó mellékzöngéje a fogalomnak. Asszociációk, amiket valahogyan kezelni kell. A megjegyzésekben éppen ezeket lehet kezelni. A célja az lenne, hogy a definícióval jobban kijelölje a határokat.fektom ^vita 2009. március 14., 06:25 (CET)

Azt hiszem, ezen a ponton kiszálltam a megbeszélésből. Nyilván tévedtem: a szócikked (!) úgy tökéletes, ahogy van,neked pedig minden megoldásod vitathatatlan. További kellemes időtöltést. Feanor ^{Na mi...?} 2009. március 14., 11:05 (CET)

Megjegyzés rész

A korábbi pozícióból azért mozgattam vissza a kezdeti paragrafusok közé, mert logikailag megbontja a szócikk egységét. Oda helyezni a megjegyzés rovatot, ahol már a definició és a fogalmi határok lezárása megtörtént, megbontja a rendet. A megjegyzés résznek, még ha nem is ugyanabban a megfogalmazásban, még ha nem is ugyanazzal a nyelvtannal vagy szavakkal, de ott a helye a definíciós paragrafusok között, nem pedig a tudományfelosztást bevezető rész után. És ezen az sem változtat hogy idiótán néz ki egy "megjegyzés" szóval indító paragrafus. Taralmilag és logikailag ott a helye. Ha valakinek nem tetszik, az legyen szíves próbálja meg befogalmazni inkább a legelső paragrafusba, mintsem arrébtolni.fektom ^vita 2009. március 23., 21:42 (CET)

Alkalmazott területek rész

Biztonsági mentés az alkalmazott területek egy részéről. A szócikk korábbi változatában A pszichológia alkalmazott területei alatt felsorolásszerűen be volt vágva egy "-pszichológia". Ezeket a navbaron való ismétlődés miatt most kitöröltem. Viszont maradt néhány "-pszichológia" ami a navbarba nem került be (egyelőre?), mert nem tudni róla, hogy olyan pszichológusi állások, mint pl.:

• játékpszichológia
• művészetpszichológia
• összehasonlító pszichológia
• reklámpszichológia
• valláspszichológia

léteznek-e akár magyar akár más földön.fektom ^vita 2009. július 10., 15:03 (CEST)

Jung idézet

A következő szövegrészletet eltávolítottam a szócikkből, mert valaki csak fogta és beírta ezt az idézetet úgy hogy nem is értem mit keresett ott. A hely, ahol a szócikkben helyet foglalt, pont azt magyarázta, hogy a pszichológia nem pusztán terápiázik hanem elég komoly dolgokat kutat is (Intellektust, észlelést, nyelvet stb.) és számomra érthetetlen mit keres egy jungi, főleg egy ilyen idézet a szövegben. Nagyon nem is érteni a kontextus nélkül hogy jung konkrétan mire is gondolt. És az is elég baj, hogy a forrás internetet jelöl meg ahol még csak utánatnézni sem tudtam a teljes munkának hogy mit akar vajon jelenteni az idézet. Szóval átmozgattam. Ha valaki meg tudja fejteni és át lehet kódolni hogy egyértleműen példázzon az idézet valami érthetőt, akkor vissza is kerülhet. De így, érthetetlenül ne legyen benne a szócikkben.fektom ^vita 2009. július 24., 03:12 (CEST)

Szóval amit eltávolítottam: Jung szerint " immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra, hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk, tehát a lélek minden ténye¬zőjével foglalkoznunk kell. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általá¬nos emberi lélekről van szó, hanem egyes emberekről, s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus; mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. Akár akarjuk, akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen, mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik, amely egészét öleli fel." Lásd még: [2]

2 megjegyzés

1. Vegyétek ki a szócikkből azt, hogy a pszichológia tudomány, részben azért, mert túl nagy vita van erről a vitalapon, részben meg azért, mert nem tudomány, és helyettesítsétek a "tudomány" szót a "szakterület" szóval, a semlegesség jegyében, vagy az "áltudomány" szóval, ha a tárgyilagosság és pontosság fontosabb.

Ha ellenvéleményed van, akkor érvelhetnél is mellette. De egyébként fentebb azt azért valamennyire már tisztába tettük, hogy a tudomány definíciójáról vitázni feleslegesnek tűnik. Ahány ember annyi felfogás az igaz információról meg a realitásról és persze annak megismerhetőségéről... A klasszikus tudományfilozófiai iskolák sem értenek egyet a tudományosság kritériumaival kapcsolatban. Vagyis: a tudomány szerintem nem egy élesen lehatárolható fogalom, hanem valakinek ez is belefér valakinek meg nem.

2. A kutatóközpontokhoz: Semmelweiss Egyetem, Magatartástudományi Intézet. (Ott ismerek is valakit.)

Ez jó ötlet, de nincs konkrét neve a kutatóközpontnak, ami elkülöníti magát a Magatartástudományi Intézeten belül?fektom ^vita 2009. december 28., 21:25 (CET)

A düh sablona

Már rég rendezett a szócikk. A sablon nem indokolt. Két címhez írtam kiegészítést. Partmoso ^vita 2017. április 25., 02:26 (CEST)

Azonosítottam

a közben készült cikkeket, levettem a Pszichológia csonkot. Ami még hiányzik, amiatt nem csonk. Partmoso ^vita 2017. augusztus 27., 20:33 (CEST)

Nem figyelik!

2017.04.28. óta nincs jogosított személy a változás elbírálására. Sajnos. Partmoso ^vita 2017. november 29., 14:07 (CET)

Tudomány vagy áltudomány

Nézem a különböző vonatkozó szócikkeket:

• Stanfordi börtönkísérlet nem az nem úgy történt, ahogy leírták
• Milgram-kísérlet Kiderült, hogy az alanyok tudták, hogy nem "élesben megy", illetve a nem az elvárások szerinti eseteket kizárták
• Járókelő-effektus Az alap történetről kiderült, hogy hírlapi kacsa. Az esetet többször rekonstruálták, majd kiderült, hogy az emberek pont az elvárttal ellentétes módon viselkednek (minnél több szemtanú van, annál szivesebben segítenek). A cikk korrektül forrásolt állítása szerint: " Az egyik legerősebb és legjobban reprodukálható effektus a pszichológiában."

Ezek csak azok, amelyeket a Wikipédiában is megtaláltam. Természetesen nem csak a szociál pszichológia teületén lehet ilyesmit találni.

Más "tudományterület" megengedi magának, hogy az alapvető feltételezéseiről kiderül, hogy köze nincs a valósághoz, azonban a levont következtetéseket nem kérdőjelezik meg?

Nem kéne az áltudomány vagy hasonló sablont tenni a cikkre?

Vikidrama ^vita 2019. november 24., 21:06 (CET)

bocs de ez nem áltudomány 2A02:AB88:1A85:A580:4CD5:907F:631C:9730 (vita) 2023. november 27., 16:53 (CET)

PszichoBiznisz

Előbb volt egy Web oldal, majd megjelent Szigeti Ildikó EZEN című könyve ISBN 978 615 5900 39 9 Noran, 2018. A könyv sok mindent tisztáz. Beleszól a tudomány-áltudomány vitába is. Úgy értelmezi, a Pszichológia tesztek - veszélyes eszközök. Nem feltétlen a tudományt szolgálják: ÜZLET indul általuk. Partmoso ^vita 2019. november 26., 16:38 (CET)