Vita:Tarih-i Üngürüsz
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Vitatott történeti forrás?
szerkesztésVisszavontam Hidaspal szerkesztését, aki a történettudomány helyett a vitatott történeti források közé kategorizálja a művet. Megnézvén az illető oldalt kiderül, hogy a "vitatott" művek mind olyanok, amelyeknek az eredetisége körül kételyek merültek fel, magyarán a közvélekedés hamisítványnak tartja azokat. Nos, a Tarih-i Üngürüsz kapcsán ennek még csak a gyanúja sem állt fenn soha, nem ismerek egyetlen ilyen kijelentést történész szájából.
Hogy a benne levő információk igazságértékéről lehet vitatkozni? Így van, viszont ebben az esetben Anonymust, Kézait, Kálti Márkot stb. mind ebbe a kategóriába kellene sorolnunk.--Sattila vita 2011. augusztus 14., 23:32 (CEST)
Igazad van. Paulus Pontius Crassus vita 2011. augusztus 14., 23:34 (CEST)
Cím
szerkesztésFélreértések elkerülése végett: a címben a kötőjeles -i nem magyar földrajzi melléknévképző (budapesti). Az oszmán-török nyelvben a birtokjelet kötőjellel kapcsolták a birtokhoz és a birtok megelőzte a birtokost (’Története a magyaroknak’). Lásd TYPOLOGIES OF LITERARY GRAMMAR: MEDIEVAL SLAVIC AND OTTOMAN TURKISH, 8.oldal Tehát a cím így helyes. Xiaolong 
Üzenő 2014. február 14., 11:30 (CET)
Köszönöm. Bennem azért még felmerült egy kérdés. Az oszmán-török egy arab írásrendszer alapjában, azaz átírást igényel. Az átírásokban a kötőjelet gyakran nem teszik ki. A kérdés tehát most már az, hogy nálunk mi a gyakorlat ebben? Az Abdul[...] kezdetű szultánnevek alapján mi használjuk, de erősítsd ezt meg kérlek. – LA
pankuš 2014. február 14., 11:45 (CET)
- Ebben a kérdésben passzolok, az oszmánról átírás nagyon ingoványos talaj, még a profik sem mindig biztosan benne, hogy minek mi lenne a megfelelője, mert egy csomó betűvariáns lehetséges. Hónapok óta próbálunk Bennóval összhozni egy oszmán átírási táblázatot, egyelőre sikertelenül... Xiaolong
Üzenő 2014. február 14., 12:21 (CET)
OK. Akkor egyelőre nem feszegetem a kérdést tovább. Majd visszatérhetünk rá, ha lesz WP:OSZMÁN. – LA pankuš 2014. február 14., 12:31 (CET)
A magyar szövegkiadás kötőjellel írja a címet. Itt egy kép róla: https://moly.hu/konyvek/hazai-gyorgy-nagy-szulejman-udvari-emberenek-magyar-kronikaja
Szerintem a címben nem feltétlenül a kötőjel, hanem az Ü-betűs írás az igazán kérdőjeles, a szövegkiadás sima U-t használ. Qedrák vita 2018. február 7., 12:21 (CET)
"A mű részletes kritikai és nyelvtudományi feldolgozása mind a mai napig nem készült el." ??
szerkesztésKritikai kiadása:
Hazai György (1996): Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurus és kritikája. Akadémiai, Budapest
Hazai György (2009a): Vámbéry inspirációk. Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurus és kritikája. Lilium Aurum, Dunaszerdahely
Hasonmás kiadása és átirata:
Hazai György (2009b): Die Geschichte der Ungarn in einer osmanischen Chronik des 16. Jahrhunderts: Tercümān Mahmūds Tārīh-i Ungurus, K. Schwarz, Berlin
A cikk kategóriája
szerkesztésAmennyit a témáról tudok (nem sokat), én úgy látom, hogy tévedés a cikket a "Török irodalmi művek" kategóriába tenni, hiszen lényegében egy latin szöveg törökre fordításáról van szó. – Vadaro vita 2016. november 19., 09:18 (CET)
Szerintem maradnia kellene a besorolásnak, ugyanis Sudár Balázs linkelt előadásából kiderül, hogy nincs szó egy az egyben történő fordításról, továbbá nemcsak Thuróczy János krónikáját, hanem Rogeriust is beledolgozta a szerző a török műbe, tehát egy önálló alkotásnak tekinthető. Qedrák vita 2018. február 7., 12:18 (CET)