Warburg

	Warburg
; Warburg címere	; Warburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Höxter járás
Polgármester	Michael Stickeln
Irányítószám	34414
Körzethívószám	05641; 05642;
Rendszám	HX
Testvérvárosok	Lista Prochowice; Ledegem; Falkenberg/Elster;
	Népesség
Teljes népesség	23 336 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	138,21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Terület	168,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 29′ 17″, k. h. 9° 08′ 24″51.488056°N 9.140000°EKoordináták: é. sz. 51° 29′ 17″, k. h. 9° 08′ 24″51.488056°N 9.140000°E
	Warburg Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Warburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Warburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Warburg település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 23 336 fő (2023. december 31.).^[1] Warburg Lichtenau, Marsberg, Willebadessen és Borgentreich községekkel határos.

Fekvése

Kasseltől északnyugatra, Bad Wünnenbergtől keletre fekvő település.

Története

Warburg nevét 1010-ben említették először a krónikák. A település a Burgberg lábánál jött létre. 1364-ben a Hanza-szövetség tagja lett. A Paderborni püspökséghez, majd 1807-től 1813-ig Vesztfáliához tartozott.

A bécsi kongresszus után a Warburgi földdel (Warburger land) együtt porosz fennhatóság alá került.

Nevezetességek

Dominikánus templom és kolostor - A templom 1300 körül épült. 1660-ban bővítették. Késő gótikus szószéke és barokk főoltára van.
Óvárosi templom (Altstädter vagy Marienkirche) - A 13. század végén épült. Gazdagonm díszített portálja és különösen szép 1580-ból való oltárkeresztje van.
Újvárosi templom (Neustadter vagy Johanniskirche) - 13. századból való rövid, alacsony csarnoka és magas gótikus szentélye és gazdag, 15. századból származó belső berendezése van.
Várkápolna - A 11. századból való
Városháza (Rathaus) - 1568-ban reneszánsz stílusban épült.
Helytörténeti múzeum
Régi városi erődítmény maradványai

Itt születtek, itt éltek

Anton Eisenboit (1555-1603) - aranyműves
Antonius Corvinus - teológus és reformátor. Munkája (Kurze und Einfältige Auslegung der Evangelien) 1535-ben Luther Márton előszavával jelent meg.