Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív141

---

« előző

136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146

következő »

Terrierek

Az OH szerint a yorkshire terriert csupa kisbetűvel kell írni. Jó. Viszont ennek a kiterjesztése a west highland white terrierre már abszurdnak tűnik. Meddig lehet megerőszakolni egy külföldi földrajzi nevet, ha az egy kutyafajta nevének része? @Pasztilla, Bennó:? – Pagony ^foxhole 2016. december 31., 14:42 (CET)

Az állatnevezéknek külön szakmánya van, de ehhez itt többen is jobban értenek, mint én. Amúgy szigorúan helyesírásice a yorkshire kisbetűzése semmivel sem kevésbé abszurd, mint a west highland kisbetűzése, de nyilván valamiféle olyan indok húzódik itt, hogy az állatfajtanévben köznevesülnek ezek az elemek. Bennó^fogadó 2016. december 31., 16:24 (CET)

Utálok Bennóval egyetérteni, mert abban nincs semmi izgalom, de én is azt gondolom, hogy a yorkshire alak után a többtagú fajtanév nagybetűsen hagyása volna abszurd. Maga a fajtanév-helyesírási szabályzat is így rendeli, a fajtaneveket alapállásban kisbetűznünk kell (szeremley, hereford stb.), és a többelemű idegen tulajdonnevekből eredő fajtanevek minden tagja kisbetűs. Pasztilla 2016. december 31., 16:35 (CET)

Köszönöm, beletörődöm. :) – Pagony ^foxhole 2016. december 31., 16:40 (CET)

OFF. Sőt, most nézem, hogy a kisbetűsítés mellett a kötőjelet sem tűri a fajtanév: Man-szigeti → manszigeti (macska), Île-de-France → île de france (juh), Serra de Aires-i → serradeairesi (kutya). Hm. A kisbetűsítéssel tudok azonosulni, emezzel nehezen. Pasztilla 2016. december 31., 16:40 (CET)

Bár talán tényleg nem érné meg az újfundlandi és bernáthegyi alakokról áttérni az új-fundlandi és Bernát-hegyi alakokra. Pasztilla 2016. december 31., 16:48 (CET)

Köznevesül, ezt én is tudom. "Ja de szép az vesztid! A te jorksírid se piskóta ám!" És ez megy, nap mint nap. :) BÚÉK! – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. december 31., 16:49 (CET)

Zeneművek megnevezése a szócikkcímekben

Megoldva – EniPort  ^eszmecsere 2017. január 5., 18:16 (CET)

Szeretném felhívni a közösség figyelmét, hogy a Zenei műhelyben polémia alakult ki a szócikkek elnevezése tekintetében. A műhely rendkívül kis létszámú, a kérdés a Wikipédia meglévő szabályait érinti, így a műhelylap nem alkalmas egy új, átfogó szabály megalkotására.

Zeneszerző nevének helye a szócikk címében

A tanácstalanság lényege, hogy míg a magyar fülnek jobban hangzik, hogy Beethoven: 3. szimfónia, addig a Wikipédia szabályai és a kialakult szokások szerint a 3. szimfónia (Beethoven) lenne a helyes alak. A végső döntés meghozásához érdemes átgondolni az alábbiakat:

1. Az egyértelműsítés szabályait követve először meg kell jelölni a szócikk tárgyát (3. szimfónia), és ha több szerzőnek is van ilyen című műve, akkor utána zárójelben egyértelműsíti a szerző nevével (Beethoven). Ezek szerint a szócikk címe 3. szimfónia (Beethoven) kell hogy legyen. Ha nincs több azonos nevű mű, akkor nem tesszük ki a szerző nevét (tehát nem alakulhat ki Liszt: Les Préludes vagy Les Préludes (Liszt) alak)
2. A kérdésre kifejezetten kitér az elnevezési szokásokról szóló irányelv, ahol konkrét példákat említő külön bekezdés szól a zeneművekről: “A zeneművek nevét a legismertebb formájukban – esetleg a szerzőjüket zárójelben megadva – kell használni: Requiem, Hegedűverseny (Berg), 6. szimfónia (Mahler).”
3. A művek megnevezése a társwikiknél teljesen egységesnek tekinthető:

de:3. Sinfonie (Beethoven)

en:Symphony No. 3 (Beethoven)

es:Sinfonía n.º 3 (Beethoven)

fr:Symphonie nº 3 de Beethoven

it:Sinfonia n. 3 (Beethoven)

nl:Symfonie nr. 3 (Beethoven)

pt:Sinfonia n.º 3 (Beethoven)

ru:Симфония № 3 (Бетховен)

4. A jelenlegi szabály megfelel a magyar Wikipédia szokásainak, pl. irodalmi műveknél sem tesszük ki a szerző nevét.

Jelenleg mindkét formára van példa (pl. 4. szimfónia (Brahms), Beethoven: 3. szimfónia), tehát mindenképpen szükséges a szócikkek címének egységesítése.

A szócikk címében szerepeltetendő további információk

Az alapkérdéstől független, de a képet tovább árnyaló kérdések (a példákban most szándékkal nem írom bele a szerző nevét, hogy ezzel ne befolyásoljam az előző kérdést):

1. Felmerült, hogy a zeneművek címében szerepeljen-e azok ragadványneve is (pl. 8. zongoraszonáta helyett 8. „Patetikus” zongoraszonáta)
2. Felmerült, hogy a zeneművek címében szerepeljen-e azok hangneme is (pl. 8. zongoraszonáta helyett 8. (c-moll) zongoraszonáta)
3. Felmerült, hogy a zeneművek címében szerepeljen-e azok katalógusszáma (Op., K., BWV) is (pl. Parasztkantáta helyett Parasztkantáta (BWV 212))
4. Felmerült, hogy a zeneművek címében szerepeljen-e minden lehető információ (hangnem, ragadványnév, katalógusszám), és ha igen milyen sorrendben illetve milyen formában (zárójel, stb.)

A moll hangnemű zeneművek kis kezdőbetűvel írása a címben

Magyarországon az a kialakult gyakorlat, hogy amíg a dúr hangnemű zeneműveket nagy kezdőbetűvel írjuk, addig a moll hangnemű zeneműveket kis kezdőbetűvel (pl.: A-dúr koncertrondó zongorára, c-moll adagio és fúga).

A szokást alátámasztja, hogy az Osiris “A kezdőbetű” fejezetében egy idézet szerint ezt írják: „Ha egy betű önmagában áll jelzői pozícióban vagy összetételi előtagként, általában nagybetűsen írjuk ... ’C-kulcs’, ’H-dúr’, ’G-dúr’, de: ’d-moll’, ’e-moll’ stb. (mivel a nagybetű a nagytercet, a kisbetű a kistercet jelöli, a ’d-moll’, ’e-moll’ stb. formák még mondatkezdő helyzetben vagy címek első elemeként sem lehetnek nagybetűsek.)”.

Kis kezdőbetűs szócikkre van példa a Wikipédián is (pl. iPad), de ezt a gyakorlatot a későbbi viták megelőzése érdekében a zeneművekre vonatkozóan célszerű volna rögzíteni, esetleg az elnevezési irányelvbe is bedolgozni. – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 7., 17:07 (CEST)

Vélemények

Szia! Köszi hogy áthoztad ide a témát, nem hiszem, hogy a műhelyen belül döntés születhetett volna.

• Önmagában nem tartom lényeges érvnek, hogy más wikipédián mi a helyzet. Szerintem az előre kiírt szerzős és a zárójelezett szerzős verzió egyaránt helyesnek tűnik, nem látok semmi objektív érvet egyik mellett sem. Talán mások látnak. Szubjektív okokból én is az előre írt szerző felé hajlok, de ez sem lényeges érv.
• Egyetértek, hogy ahol koncepciózus cím van és nem szorulunk egyértelműsítésre ott ne szerepeljen a szerző neve.
• Ahol a mű jellegéből adódik a cím, ott viszont mindig kitenném a szerző nevét. Ha ne adj'Isten létezne csimpolyaszonáta, és csakis egy szerzőnek lenne ilyen műve, akkor is írjuk ki a szerzőt. Így elkerülhetünk pár átnevezést, a cikkek rögtön a végleges címen íródhatnak.
• Ahol a mű jellegéből adódik a cím, ott én mindig kitenném a hangnemet és ha van, a számozást. Pl. Beethoven: 1. C-dúr zongoraverseny, vagy 1. C-dúr zongoraverseny (Beethoven).
• Ez alól kivonhatjuk a szimfóniákat, melyeknél általában csak a számozást adjuk meg. Nem tudom, hogy miért ez a szokás. Talán ha közösen gondolkodunk, ki tudjuk találni, hogy mi az elvi különbség, ha van egyáltalán.
• A ragadványneves címet átirányítással vihatnénk a ragadványnév nélkülire, pl. Eroica -> Beethoven: 3. szimfónia. Nem tenném bele a címbe, mert nagyon megbonyolítja a cím írását a helyes idézőjel megválasztása.
• támogatom, hogy ha kisbetűsnek kell lennie a címnek a hangnem miatt, akkor legyen az.

Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. június 7., 17:54 (CEST)

Cvbncv véleményéhez csatlakozom, s azt támogatom. Egyébként lehet, hogy érdemes lenne a Zeneművészeti Egyetemtől állásfoglalást kérni, hogy szabvány hogyan jelölik. Mert azért csak ők az illetékesek a kérdésben. – Némo ^(Morgóhely) 2016. június 21., 11:09 (CEST)

 megjegyzés Én támogatnám a Zeneakadémiától való véleménykérést. – Rakás ^vita 2016. június 22., 12:30 (CEST)

A szakvélemény ötlete nekem is tetszik. A Zeneakadémia mellett szóba jöhet az MTA BTK Zenetudományi Intézete is. Biztosan volt már hasonló szakvéleménykérés a WP történetében, hogyan történik ez? Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2016. június 24., 15:30 (CEST)

Meg az Országos Széchenyi Könyvtéré is, mivel nekik külön zeneműtáruk van és az ország vezető könyvtára (vagy esetleg az FSZEK Zenei gyűjteménye). Apród ^vita 2016. június 24., 15:42 (CEST)

Ha megfelel, akkor a jövő héten írok egy levéltervezetet, és az elküldés előtt egyeztetjük a szövegét. Illetve gondolkodom, hogy pontosan kinek, kiknek küldjük el (ha több helyre küldjük, akkor abban kódolva van, hogy különböző válaszokat kapunk, így lehet utána még külön értelmeznünk kell, hogy mit követünk). Viszont ez a levél a három felvetett kérdésből csak a másodikra tud megoldást adni: az első (zeneszerző nevét hová írjuk) illetve a harmadik (moll művek kis kezdőbetűvel) Wikipédia-specifikus problémák, belső megállapodást igényelnek. – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 24., 16:02 (CEST)

• A moll művek kis- vagy nagybetűs írásmódjára a fentebb hivatkozott helyesírási forrás meglehetősen egyértelmű, és szerintem mindenképpen az követendő, amit az OH vagy az éppen aktuális legfrissebb helyesírási szabálygyűjtemény (whatever) diktál. A szerző neve és írásmódja tekintetében látok csak problémát, mert a külföldi példák más nyelvcsalád eltérő birtokjelzési szokásaira utalnak. A magyar birtokos szerkezetből következik a szerző-cím sorrend, és az értelmezhetőséget ez segíti leginkább. Ugyanakkor a túl bonyolult vagy túl egyszerű címalakok sem könnyítik meg a helyzetet, ugyanis a nem alapként elfogadott alakokról is szükséges az átirányítás. Ha a fentebb említett Csimpolyaszonátát a lelkes, precizitásra törekvő látogató pontosan igyekszik megtalálni, nem tudván, hogy ebből csak ez az egy van, és Kovács Béla bácsi: 1. (cisz-moll) Csimpolyaszonáta csimpolyára, tyütyőkére és nagyzenekarra alakban nem találja meg, nem minket fog imáiba foglalni, és az nem lenne jó. Ha ez legalább átirányításban létezik, az Ptahhotep szerint is Maat szerint való. A közvetlen linkek szócikkbe írása érdekében azonban egy egyszerű, könnyen idézhető címstruktúrát kellene találnunk, mint a Beethoven: 2. szimfónia. (Bocs, 3. volt eddig a példa, elírtam.) -- 2016. augusztus 16., 15:55 (CEST)

Javaslom a szerző nevének az összekapcsolását a mollproblémával. A csimpolyaszonáta kapcsán elhangzott, hogy a H-moll mise címének is tartalmaznia kellene Bach nevét. Na most a kisbetűs címkezdéssel két probléma van:

1. Alapvetően rendszeridegen, és nagyon rosszul néz ki (elfogadva, hogy így kell csinálni, de mégis borzalmas).
2. Nem is tudjuk rendesen megcsinálni, csak mindenféle sablonokkal körülírni. Azt még talán meg lehet oldani, hogy magában a szócikkben kisbetűs legyen a cím de ha elkezdünk lapokat listázni, már nem lesz az.

Ha egyébként egyformán helyesnek tűnne a Bach: h-moll mise és a h-moll mise (Bach) alak, és nem tudunk más szempont alapján választani, akkor legyen az előbbi, mert az mind a két fenti jelzett problémát megoldja: nem kerül a cím első pozíciójába kisbetű, és nem kell bal kézzel a jobb fülünket vakarva szimulálni a Mediawiki által nem támogatott alakot. És akkor már lehetne ez az egységes alak, mert komolyabb érv nem látszik egyik változat mellett sem. Aki nem tudja a csimpolyaszonáta pontos címét, az meg használja a keresőt, ott majd megtalálja. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 21., 11:34 (CEST)

@EniPort: Történik még itt valami, vagy elfogadjuk, hogy elhalt ez a beszélgetés? Malatinszky ^vita 2016. október 26., 23:06 (CEST)

@Malatinszky: Sajnos én teljesen elhavazódtam a nyáron, és megmondom őszintén kiment a fejemből ez a téma. De köszönöm szépen, hogy szóltál, a jövő héten fogok vele foglalkozni. Tehát azt kérem még várjunk egy kicsit, ne süllyesszük el. – EniPort  ^eszmecsere 2016. október 27., 06:10 (CEST)

Wikipédia

A helyesírás melyik szabálya szerint kell nagy W-vel írni a Wikipédiát? Wikizoli ^vita 2017. január 7., 11:22 (CET)

A szerint, amelyik a műcímekről rendelkezik. – Pagony ^foxhole 2017. január 7., 11:38 (CET)

Honoriusz pápák

Keresztnév Honóriusz, hosszú ó-val. Öt Honoriusz pápa, rövid o-val. (A keresztnév oldalára ki vannak gyűjtve). Ha már sz-szel írjuk, akkor hosszú ó is kellene, úgy vélem. Akela ^vita 2017. január 7., 12:28 (CET)

Szerintem nem. Ez nem a mára kissé átalakult magyar keresztnév, hanem a latin Honorius magyaros írása. A magyar keresztnevet a görög Ονώριος alakította ki. – LA^pankuš 2017. január 10., 17:03 (CET)

OK, maradjon, köszömöm. Viszont @Laszlovszky András: hadd kérjelek meg, hogy a keresztnév oldalára alkalom adtán írj erről pár szót. Hasznos lenne, én sem tudtam. Akela ^vita 2017. január 11., 11:20 (CET)

Promenád

Jól sejtem, hogy ha a promenád szó jelentése sétány, sétatér, akkor a promenád koncert egybeírandó, mint mondjuk az utcaszínház? Köszönöm, – Vépi ^vita 2017. január 7., 19:09 (CET)

Szerintem feltétlenül. A magyarban csak főnév lehet. – Pagony ^foxhole 2017. január 7., 20:27 (CET)

Viktor Mitro

Megoldva– Joey ^{üzenj nekem} 2017. január 12., 09:46 (CET)

Ha ez a fickó annak idején Albániában Viktor Mitro néven látta meg a napvilágot, akkor ugye a huwikin megtartjuk ezt a latin betűs írású eredeti névalakot, és nem végzünk szabályos átírást a Βίκτωρ Μήτρου görög névalakról (Víktor Mítru), dacára annak, hogy az ipse görög színekben szerezte nemzetközi sikereit? – Joey ^{üzenj nekem} 2017. január 10., 01:50 (CET)

Én úgy látom, az angolban is a görög átírást használták. Valószínűleg görög állampolgár lett, nem látok utalást arra, hogy albánként indult volna görög színekben három olimpián. Szerintem a Víktor Mítru lesz jó. – LA^pankuš 2017. január 10., 16:59 (CET)

A helyzetet hasonlóan kell kezelni, mint Zserar Gyepargyo színész esetét, aki annak idején Franciaországban Gérard Depardieu néven látta meg a napvilágot, de 2013-ban orosz állampolgár lett. – Malatinszky ^vita 2017. január 10., 17:12 (CET)

A helyzet annyiban más, hogy Depardieu ezen a néven vált nevezetessé, míg sportolónk nem. Van egy olyan gyanúm, hogy ha Gyepargyo néven készítene orosz filmeket, azt is meg kéne fontolni. – LA^pankuš 2017. január 10., 21:19 (CET)

@Bennó: Neked mi a véleményed? – Joey ^{üzenj nekem} 2017. január 11., 02:19 (CET)

Szerintem nyugodtan mehet a görög név. Bár Albániában született, a neve alapján nyilvánvalóan görög nemzetiségű (himarióta), és már az anyakönyvezett Viktor Mitro sem más, mint egy echte görög név albánosított alakja. Pasztilla 2017. január 11., 09:47 (CET)

+1. Bennó^fogadó 2017. január 11., 16:56 (CET)

Pasztilla érve nagyon meggyőzőnek tűnik; a fentiek alapján járok el, köszönöm a hozzászólásokat! – Joey ^{üzenj nekem} 2017. január 12., 09:46 (CET)

Szküdra

Van egy olyan város Görögországban, aminek állítólag Skydra a neve. Nem lehet, hogy inkább Szküdra a városnak a neve? Vagy esetleg Szkídra vagy Szkidra. – Holdkóros ^vita 2017. január 15., 20:46 (CET)

Szkidra. Ógörögben Szküdral. Ez egyszerű másolás az angol wikiből. – LA^pankuš 2017. január 15., 20:51 (CET)

Meg természetesen(?) testvérvárosának Fehérgyarmatnak honlapján [[1]] is hibás alakban szerepel. – Holdkóros ^vita 2017. január 16., 19:56 (CET)

Igen, az ógörög 'ypszilon'-t Ü-vel írjuk át. Az újgörögnél nem tudom, hogy van.
Vagy, hogy az 'I' mikor rövid és mikor hosszú. – Holdkóros ^vita 2017. január 15., 21:06 (CET)

Nem hosszúság az ékezet a WP:GÖRÖG#Újgörög átírásban, hanem a hangsúly jele, mint görögül is. Oliv0 ^vita 2017. január 15., 21:21 (CET)

'ja, hogy a @@

A különbség annyi, hogy az ógörögöt betű szerint írjuk át, az újgörögöt meg hozzávetőleg fonetikusan. A hangsúlyjeleket az ógörög átírásban nem jelöljük (α, ά = a, υ, ύ = ü), az újgörög átírásában viszont igen (α=a, ά=á, υ=i, ύ=í). – LA^pankuš 2017. január 16., 21:17 (CET)

Petrushka (balett)

Petrushka (balett) Ennek az átírása oroszról biztos jó így? Kemenymate ^vita 2017. január 15., 20:50 (CET)

Nem ez "Petruska" – Texaner ^vita 2017. január 15., 20:53 (CET)

Átneveztem. – Malatinszky ^vita 2017. január 15., 21:31 (CET)

Köszi! Kemenymate ^vita 2017. január 15., 21:32 (CET)

Amúgy szigorúan véve jogsértő plágium az egész szöveg. Szemmel láthatólag az angol testvércikkből lett lefordítva, ami CC-BY-SA licenc alatt van, tehát a jogszerű felhasználáshoz meg kéne jelölni a szerzőket, nem pedig úgy csinálni, mintha Szerkesztő:UBBFTTKE műve lenne az egész. – Malatinszky ^vita 2017. január 15., 21:41 (CET)

Akkor duplán köszi. Kemenymate ^vita 2017. január 15., 21:46 (CET)

Bár hogyha a végére, a fordítás fejezetbe beírja, hogy az eredeti cikk tartalmazza a szerzőket, akkor ez le van tudva. Másik nyelvű Wikipédiából lehet fordítani, szó szerint is. Hiszen szabad enciklopédia, nem? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. január 15., 21:47 (CET)

Ahogy mondod. Csak bele kellett volna írnia, hogy honnan fordította a szöveget. Van is erre egy {{fordítás}}^(?) sablonunk. Malatinszky ^vita 2017. január 16., 02:21 (CET)

Az infobox hibája, hogy a "Szerző" elé betesz egy aposztrófot? Wikizoli ^vita 2017. január 16., 10:17 (CET)

Hiányzott a műfaj kötelező paraméter és nincs a Wikidatán a műfaj (P136)-ban (hanem osztály, amelynek példánya (P31)-ben). Oliv0 ^vita 2017. január 16., 10:47 (CET)

Curtea de Argeș

Megoldvaleírtak szerint, köszönöm Akela ^vita 2017. január 16., 14:33 (CET)

Curtea de Argeș (redir Curtea de Argeş) és a Curtea de Argeş bizánci és posztbizánci templomai szócikkek kettő különböző román vesszős S-sel vannak írva. (A "templomos" szócikkban a redir s-e van). Már nem tudom, melyik a jó. Kérlek, a megfelelő betűsre nevezzétek át az egyiket, amelyiket kell. Akela ^vita 2017. január 16., 13:52 (CET)

Megvan. – Vépi ^vita 2017. január 16., 13:58 (CET)

Román Vladislavok

I. Ulászló és II. Ulászló egyért. lapok listáján a cseh/lengyel Vladislav-ok magyarul „Ulászló”-k, romány Vladislav-ok magyarul „László”-k (lásd I. és II.). Jó így? Vitalapon @Hkoala: kérdése 2011 óta van válasz nélkül. Akela ^vita 2017. január 17., 20:17 (CET)

OFF A névmagyarítások sok esetben eleve önkényesek, mert a Jenő ugyan mitől volna Eugen. A román Vladislav Lászlókénti fordításának védelmében talán csak annyit tudok felhozni, hogy míg a csehben van Vladislav és Ladislav név is, és az (U)László kézenfekvő differenciálásnak tűnik, addig a románban csak Vladislav van, felesleges rögtön az Ulászlóig ragadtatnunk magunkat. Pasztilla 2017. január 17., 20:48 (CET)

Egyébként a cseheket A világ uralkodói és az MNL. is Vladiszláv alakban hozza, amivel éppen a névfordítások említett esetlegessége okán sokkal jobban tudok azonosulni. Pasztilla 2017. január 17., 20:56 (CET)

A Lászlót a románok Vasile-nek vagy Ladislau-nak fordítják. Legalábbis így kényszerfodították (anyakönyvezték) valamikor. – Pegy22 ^vita 2017. január 17., 21:00 (CET)

Ők Vazulok! Vagy Vaszilok! Vagy Vászolyok! *idétlenkedem csak, illusztrálandó* Pasztilla 2017. január 17., 21:08 (CET)

@Pasztilla: A román Vladislavot milyen alakban hozzák a magyar lexikonok? – Hkoala 2017. január 17., 22:06 (CET)

Azt sajnos nem találtam meg egyikben sem, azért csak a cseheket írtam ide. Pasztilla 2017. január 17., 22:59 (CET)

Hadd emlékeztessek arra, hogy Magyarországon a hatalom hagyományosan feladatának tekinti, hogy megmondja, a szülők hogyan nevezhetik a gyermekeiket (és ezt a feladatot hagyományosan kiadja gebinbe az MTA Nyelvtudományi Intézetének). Mármost az Akadémia nyelvtudósai havonta közzéteszik a tudomány legfrissebb állását arról, hogy melyek a magyar férfinevek, és ezen a listán a „Vladiszláv” nem szerepel. Ennek megfelelően XIII. Vladislav maradhat az eredetinek megfelelően XIII. Vladislav, vagy lehet XIII. Ulászló, esetleg XIII. László, ha úgy érezzük, ezek a Vladislav magyar megfelelői, de „XIII. Vladiszláv” semmiképpen sem. Malatinszky ^vita 2017. január 18., 04:39 (CET)

Annak, hogy 2017-ben milyen neveket adhatunk Magyarországon született gyerekeknek, közelítő becslésem szerint zéró relevanciája van arra nézve, hogy történelmi névviselők nevét a történészszakma milyen alakban használja. Nem gondolnám például, hogy a Kallixtusz pápákat sürgősen le kellene kálmánoznunk, csak mert ma ez a név újszülöttnek nem adható. Pasztilla 2017. január 18., 05:36 (CET)

A Magyar katolikus lexikon Vladislavként utal rájuk. Ha a Lászlóra nincs forrás (egyik cikkben sincs), akkor nem tudom, miért kellett átnevezni. Hkoala 2017. január 18., 07:14 (CET)

Erről legfeljebb @12akd: tud nyilatkozni. Ő nevezte át a szócikkeket Vladiszlávról Lászlóra. Pasztilla 2017. január 18., 09:09 (CET)

@Pasztilla: Én úgy tudom, a külföldi uralkodónevekkel kapcsolatban az a szabályunk (itt, a Wikipédián legalábbis), hogy ha az illető nevének van magyar megfelelője, akkor azt használjuk, ha meg nincs, akkor változatlanul hagyjuk a külföldi nevet. Például a jelenlegi brit uralkodót Erzsébetnek hívjuk, mert az ő eredeti neve Elizabeth, aminek az Erzsébet a megfelelője, ugyanakkor Æthelwulf wessexi királyt magyar megfelelő híján mi is csak Æthelwulfnak tituláljuk.

Mármost ha ezek után valaki megvillantja azt a gondolatot, hogy azt a cseh királyt, akit csehül Vladislavnak hívnak, azt magyarul Vladiszlávnak kéne hívnunk, akkor észszerűnek tűnik megvizsgálni azt a kérdést, hogy van-e olyan magyar név, hogy Vladiszláv (mert ha nincs, akkor a Vladiszláv nem lehet magyar megfelelője semmilyen névnek, ugye). Mármost Magyarországon az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) szakasza szabályozza, hogy mik a magyar nevek: azok, amelyek ezen a listán szerepelnek. Ezen a listán a Vladiszláv nem szerepel, tehát a Vladiszláv biztosan nem lehet a Vladislav magyar megfelelője. Visszatérve a wikipédiás szabályunkhoz, vagy konstatáljuk, hogy a Vladislavnak nincs magyar megfelelője, és akkor a cseh király magyarul is csak Vladislav lesz, vagy megpróbálunk valami más megfelelőt találni, ami rajta van a magyar férfinevek listáján. (Ha nem haragszol, a Kallixtuszos-Kálmános példádra most nem vesztegetnék szót, csak elárulom, hogy a helyes névalak magyar kontextusban is a Callixtus, és a logikai levezetés kidolgozását rád bízom.)

Elismerem, hogy a fenti levezetésnek lehetnek alternatívái.

1. Felmerülhet, hogy a szabályunk az uralkodói nevekre nem jó, és meg lehet változtatni a szabályt. Ebben az esetben tisztázni kéne, hogy mire.
2. Felmerülhet, hogy a szabályunkat figyelmen kívül hagyjuk, és ezentúl mindent úgy nevezünk el, ahogy jólesik.
3. Felmerülhet, hogy valamilyen más autoritás alapján állapítjuk meg, hogy mik a magyar nevek. Kíváncsian várom erre az alternatív forrásra az ötleteket.

Malatinszky ^vita 2017. január 18., 16:55 (CET)

Azt nem gondolnám, hogy csak az anyakönyvezhető nevek lennének használhatók uralkodónevekhez. A Vladiszláv esetén két választásunk van. Vagy meghagyjuk Vladislavnak, és akkor az adott ország uralkodói vegyesen lesznek magyar és nem magyar nevűek, vagy átírjuk Ulászlónak, amit meg senki nem használ az irodalomban. Nekem a harmadik megoldás tetszik, a Vladiszláv. – LA^pankuš 2017. január 18., 17:07 (CET)

Nekem végső soron mindegy, de vegyük észre, hogy (1) a Vladiszláv név nem egyeztethető össze a WP:NÉV irányelvben megfogalmazott szabállyal; (2) az érv mellette az, hogy "Laszlovszky Andrisnak ez tetszik", ami nehezen általánosítható szabállyá. Malatinszky ^vita 2017. január 18., 17:17 (CET)

Azt nem is kértem, hogy az legyen a szabály. Esetleg a WP:NÉV módosíása is felmerülhet, mert az egységességet fontosabbnak tartom, mint az átírás kontra átvétel kérdését. – LA^pankuš 2017. január 18., 17:49 (CET)

"A külföldi uralkodónevekkel kapcsolatban az a szabályunk (itt, a Wikipédián legalábbis), hogy ha az illető nevének van magyar megfelelője, akkor azt használjuk." Pont. Hogy egy idegen történelmi névnek a magyar megfelelőjét az akadémiai utónévbizottság állapítaná meg, az hozzáadott spekuláció, bakugrás. A történészszakmai gyakorlatban ugyanúgy vannak forrásolható példák magyar megfelelőkre. Ha a történelmi tanulmányokban ember nem használja például a csehek kapcsán az Ulászló nevet, elég nagy hiba a Vladiszláv félresöprése egy névbizottsági lista alapján, aminek alapvetően más a célja. Kallixtusszal, Deceballal, Jézussal stb. ugyanez a helyzet, hiába söpröd félre elegánsnak vélt mozdulattal. Pasztilla 2017. január 19., 00:00 (CET)

Ja, de csak most látom, hogy véletlenül úgy is vannak nálunk a Kallixtuszok, ahogy az irodalomban. Pasztilla 2017. január 19., 00:13 (CET)

@Pasztilla: Kicsit zavar most már a türelmetlen agresszivitásod és az, ahogy a szavaimból tendenciózusan szemezgetsz, de azért teszek még egy próbálkozást, hogy megmagyarázzam a gondolatmenetedben rejlő problémákat. Ha ismét kudarcot vallok, akkor leállok, mert amúgy persze jelentéktelen számomra ez a vladiszlávosdi, csak a logikus, következetes gondolkodás hiánya zavar. Tehát:

• Abban, remélem, egyetértünk, hogy nehéz anélkül megtalálni egy külföldi uralkodónév magyar megfelelőjét, hogy tisztáznánk, mi számít magyar névnek. (Nem mondhatjuk, hogy a Vladislav név magyar megfelelője a Vladiszláv, anélkül, hogy tisztáznánk, a Vladiszláv magyar név-e.) Anélkül, hogy félre akarnék söpörni bármit is, továbbra is úgy gondolom, hogy a „Magyar név-e a Vladiszláv?” kérdés eldöntésére észszerű módszernek tűnik az, hogy megnézzük, rajta van-e a törvény által előírt és az Akadémia illetékes tudósai által összeállított névlistán.
• Ezzel együtt, ahogy korábban is jeleztem, nyitott vagyok arra, hogy valamilyen más autoritás alapján döntsük el, hogy mi számít magyar névnek, illetve egy külföldi uralkodónév magyar megfelelőjének. Ha jól értelek, implicite azt javaslod, hogy magyar megfelelő gyanánt használjuk azt a nevet, amit a magyar történészszakma használ. Ez nem észszerűtlen javaslat, de azért van látok benne néhány problémát:
  • Az irányelvünk jelenleg nem ezt mondja, és ha ebben az elnevezési kérdésben a történészek véleményére akarunk támaszkodni, akkor erről közösségi szinten meg kellene állapodni, és ezt a megállapodást rögzíteni kéne.
  • A gyakorlatban nem látom, hogy a „történészszakma” egységes lenne ezeknek a magyar megfelelőknek a kérdésében. Kedvelt példád, a déli harangszót elrendelő pápa például Callixtus néven szerepel a Rubicon cikkében, Révainál Calixtus, egy l-lel (bár elismerem, hogy ez elavult lehet), a KatLexben Callistus. Magyar Nagylexikonom sajnos nincsen, de az I. Kallixtusz pápa cikkünk irodalomjegyzéke az V. (C–Csem) kötetre hivatkozik. Most hirtelenjében nem találok olyan tudományos forrást, amelyik Kallixtusznak írná, de készséggel elhiszem, hogy ilyen is van. Mindenesetre a törénészszakma nem igazán ad útmutatást.
  • A wikipédiás közösségben idegenkedni szoktunk azoktól a törekvésektől, hogy helyesírási-nyelvhelyességi kérdésekben a szakmai nyelvhasználatra támaszkodjunk. Ódzkodunk például a matematikusok körében közkedvelt „komplex függvénytan” írásmódtól, és bár a konkrét példát nem tudom felidézni, emlékszem, hogy Laszlovszky András is le lett hurrogva, amikor azzal jött, hogy valamilyen földtani formációt a geológusok másképp szeretnek írni, mint a nyelvészek. Ennek fényében kicsit kettősmércésnek tűnik az uralkodónév-írás kérdésében a történészszakmára hivatkozni.
• A Kallixtusz mellett említettél még két példát: Decebalt és Jézust. Őszintén szólva, nem tudom, ezek a példát mit hivatottak illusztrálni. Mindenesetre a WP:NÉV szerint „az ókori uralkodókat az eredeti név népszerűsítő, ejtésközelítő átírásával” nevezzük meg, aminek a Decebal, úgy látom, megfelel. Jézust a feszületeken szereplő „INRI” felirat ellenére nem nevezném uralkodónak a szó hagyományos értelmében, tehát az ő nevét itt nem találom releváns példának.
• Végül külön szeretnék foglalkozni azzal a félmondatoddal, hogyaszongya „Ha a történelmi tanulmányokban ember nem használja például a csehek kapcsán az Ulászló nevet, elég nagy hiba a Vladiszláv félresöprése (...)”. Ennek kapcsán rámutatnék, hogy
  • Fingom nincs róla, hogy a történelmi tanulmányokban a cseh Vladislav királyokat hívja-e valaki Ulászlónak.
  • Ha el is fogadjuk, hogy az Ulászló helytelen magyar megnevezése egy Vladislav királynak, abból még nem következik, hogy a Vladiszláv „félresöprése” hiba.
  • Nincs véleményem arról, hogy magyarul hogy kellene hívni egy Vladislav nevű cseh királyt.
  • Van véleményem arról, hogy milyen opcióink vannak egy ilyen király helyes magyar nevére:
    • Használhatunk valamilyen magyar férfinevet, ami hasonlít vagy valahogy etimológiailag kapcsolódik a Vladislavhoz. Első blikkre kézenfekvőnek tűnik az Ulászló és a László, de hát mittudomén.
    • Konstatálhatjuk, hogy a Vladislavnak nincs magyar megfelelője, amikor is a szabályunk szerint az eredeti Vladislavot használjuk magyarul is.
  • Készséggel egyetértek veled abban, hogy amikor a fenti opciók közül választunk, akkor a tradíció, a szokás, a szakmai hagyomány fontos szempont.
  • Szeretnék explicite is rámutatni, hogy a „Vladiszláv” névalak a fenti opciók közül egyikbe sem fér bele.

Ez a téma időről időre előjön. Nemrég szó volt a Honoriusz/Honóriusz/Honorius pápákról; korábban felmerült, hogy a brit királynő dédunokája Charlotte, Sarolta vagy esetleg Sarlott, ad abszurdum Sarolt hercegnő-e helyesen. Nem ártana letisztázni az ezzel kapcsolatos szabályainkat. Malatinszky ^vita 2017. január 19., 17:16 (CET)

Csonkakúp vagy csonka kúp?

Van egy mértani test, ami úgy keletkezik, hogy egy kúpnak egy vízszintes vágással levágjuk a tetejét. Ennek a testnek a nevét csonka kúpnak vagy csonkakúpnak kell írni? – Malatinszky ^vita 2017. január 19., 17:22 (CET)

Csonka kúp. (Ez valami beugratás?) – Vépi ^vita 2017. január 19., 19:53 (CET)

Nem beugratás, mert az 1972-es Matematikai lexikonban csonkakúp, de a Helyesírási szabályzat szótári része szerint csonka kúp. Wikizoli ^vita 2017. január 19., 20:22 (CET)

Köszönöm. – Malatinszky ^vita 2017. január 19., 20:41 (CET)

Akkor az előző szakaszhoz kapcsolódik. – Vépi ^vita 2017. január 19., 20:44 (CET)

Matild

Ha már megint előjöttek az uralkodónevek magyarításai, mit szólnátok, ha Matild császárnét átnevezném Matildára. Így azonos lenne az eredeti nevével, ugyanúgy anyakönyvezhető magyar név és másutt már mi is használjuk (Flandriai Matilda). – Hollófernyiges ^vita 2017. január 20., 07:58 (CET)

Észszerűnek tűnik. – Malatinszky ^vita 2017. január 25., 19:21 (CET)

Nem tudom, mitől magyarabb a Matilda a Matildnál? A nagymamámat Matildnak hívták, soha nem hallottam, hogy valaki is Matildának nevezte volna. A Matild ugyanúgy szerepel az anyakönyvezhető magyar női utónevek között, mint a Matilda. – Dodi123 ^vita 2017. január 25., 19:38 (CET)

Ezt a típusú érvelést szoktuk árnyékbokszolásnak nevezni. Senki sem állította, hogy a Matilda magyarabb lenne a Matildnál. Ha figyelmesen elolvasod Hollófernyiges érvelését, látni fogod, hogy az ő indokai: (1) A Matilda ugyanannyira magyar név, mint a Matild; (2) Más szócikkben már használjuk a Matilda névváltozatot; (3) történetesen a cikkalanynak eredeti nyelven is Matilda a neve. – Malatinszky ^vita 2017. január 25., 19:43 (CET)

Bocs. Itt most valóban figyelmetlen voltam és árnyékra ugrottam. – Dodi123 ^vita 2017. január 25., 20:18 (CET)

Edmonton

Miként fordítható az „urban municipality” szó (ebben a mondatban: Edmonton's historic growth has been facilitated through the absorption of five adjacent urban municipalities (Strathcona, North Edmonton, West Edmonton, Beverly and Jasper Place)? Talán városi önkormányzat? Városias terület? Csuja^posta 2017. január 20., 17:34 (CET)

Meg ezt: Edmonton census metropolitan area. Csuja^posta 2017. január 20., 17:42 (CET)

1) Öt környékbeli település. 2) A "census metropolitan area" (CMA) is a grouping of census subdivisions comprising a large urban area (the "urban core") and those surrounding "urban fringes" with which it is closely integrated. To become a CMA, an area must register an urban core population of at least 100,000 at the previous census. CMA status is retained even if this core population later drops below 100,000. - Lényegében egy minimum 100000-res nagyváros és a hozzá kapcsolódó, vele szoros kapcsolatban álló vonzáskörzet együttes megnevezése. Sierrahun ^vita 2017. január 22., 11:55 (CET)

Strathcona, North Edmonton, West Edmonton, Beverly és Jasper Place városok voltak, mielőtt beolvadtak Edmontonba. Az Edmonton census metropolitan area magyar fordítása lehetne edmontoni agglomeráció (vö. budapesti agglomeráció). – Malatinszky ^vita 2017. január 20., 18:46 (CET)

Köszönöm, bedolgoztam, megnéznéd, hogy így helyes? Ezt se tudtam mire vélni: „Hurtig, 1975 Original from the University of Michigan Digitized January 5, 2007” (ez egy cite bookban volt). Csuja^posta 2017. január 21., 21:44 (CET)

A könyv kiadója a Hurtig (teljes nevén Hurtig Publishers). A könyvet eredtileg 1975-ben adták ki. A könyv egy példányát, amely a Michigani Egyetem könyvtárában van, digitalizáltak (beszkenneltek) 2007. január 5-én, és ez a digitalizált változat volt a cikk állításának a forrása. Szerintem a magyar cikkben megelégedhetsz azzal, hogy a publisher/kiadó paraméterbe annyit írsz, hogy Hurtig. – Malatinszky ^vita 2017. január 22., 01:33 (CET)

„jedi” helyett „Jedi”

Sziasztok!

Az adminisztrátorok üzenőfalán vetettem fel, hogy a Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér szócikk címe jelenleg kis j-vel van írva, de a jedi szót több forrás nagy kezdőbetűvel írja, pl. IMDb. @Laszlovszky András: javasolta, hogy itt vessem fel a problémát, mert a jedi szó köznév, viszont ha maga a film címében nagy j-vel van írva, akkor nem úgy kell írni? Válaszotokat előre is köszönöm! :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2017. január 25., 08:34 (CET)

 megjegyzés A Star Wars-filmek címében hagyományosan nem követjük a forgalmazói címadást (különben vagy nem lenne sorozatcím, vagy a szám után állna egy rész vagy epizód szó, és különben is angolul lenne a sorozatcím). Amilyen formában jelenleg vannak a címek, abban egyik filmet sem forgalmazták. Szóval akkor mindegy lenne, ha már helyesen írnánk. Egyébként a számok után így is kellene pont. A nyolcadik résznek pedig még nincs hivatalos magyar címe, csak angol, miért lett átnevezve? – Máté ^(vitalap) 2017. január 25., 09:02 (CET)

Rendben. Amúgy a nyolcadik rész átnevezését én sem értem, maradhatott volna a régi. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2017. január 25., 09:06 (CET)

Mint az AÜ-n is megfogalmaztam, egyrészt nem lehet „hivatalos cím”-ként emlegetni egyik magyar fordítást sem. Az alcímeket különösen nem, ami a 4–6. részek többszöri kiadásánál világosan látszott, mert állandóan változtak. A filmek „hivatalos” címe az angol, ennek különböző fordításai nem feltétlenül követendők. Például ugyebár van magyar címe az egész sorozatnak: Csillagok háborúja. Ráadásul az új tipográfiai szokásaok szerint például Az ébredő erőt csupa nagybetűs alcímmel adták ki, amiből nem lehet kideríteni, hogy az „erő” mivel írandó szerintük, mégis néhányan ragaszkodnak a teljesen indokolatlan nagybetűzéséhez.

Jelen alkalmat megragadva ismét szeretném felvetni, hogy az „erő” fogalma nem tulajdonnév, hanem minden tekintetben köznév, a címekben és szövegben alkalmazott nagybetűsítését meg kéne szüntetni. – LA^pankuš 2017. január 25., 09:59 (CET)

A tanú című film kapcsán már volt egy hasonló vita, és ott az a konklúzió fogalmazódott meg, hogy a címekben lévő hibás helyesírási hibákat akkor vesszük át, ha vélhetőleg az alkotói szándék része volt a szabálytalanság. Én a jedi kapcsán ilyesmit nem tudok felfedezni, ezért azt javasolnám, hogy kis j betűvel írjuk a címet.

Az Erővel kapcsolatban nekem más a véleményem, mint Laszlovszky Andrásé. A szememben ez a Szentlélekhez hasonló vallási-mitológiai megnevezés, amit az AkH.¹² 157. alapján nagy kezdőbetűvel írunk.

Végül szeretnék rámutatni a hivatalos szó rossz használatára. Magyarországon nincs Filmcímügyi Hivatal, amely meghatározná a filmek hivatalos címét, van viszont egy helyesírással foglalkozó hivatalféle a Magyar Tudományos Akadémián. Ha tehát egy film címe lehetne "A jedi visszatér" vagy "A Jedi visszatér", és az akadémia tudósai az előbbi változatot preferálják, akkor a hivatalos változat az előbbi, nem az utóbbi. Malatinszky ^vita 2017. január 25., 14:55 (CET)

Hivatalos alatt itt nyilván nem az állam, hanem a forgalmazó akaratát értjük. Mint a hivatalos weboldal vagy a hivatalos Facebook-oldal esetében. Jelen esetben pl. a Fórum Hungary oldalán már az új angol cím olvasható (Star Wars: The Last Jedi), magyar még nem. – Máté ^(vitalap) 2017. január 25., 15:11 (CET)

Szerintem a hivatalos weboldal meg a hivatalos Facebook-oldal is csak akkor értelmes, amikor mögötte valamilyen állami (esetleg nemzetközi) szervezet van. A kormany.hu hivatalos weboldal. A www.facebook.com/UNHCR/ hivatalos Facebook-oldal. Néha a www.justinbiebermusic.com jellegű oldalakat is nevezzük hivatalosnak, amin azt értjük, hogy az oldal főszereplője egyben az oldal működtetője/tulajdonosa is. De ez a pongyola megközelítés teljesen félrevezető olyankor, amikor van egy hivatalos írásmód (esetünkben "A jedi visszatér"), amelyet a helyesírásért felelős hivatal határoz meg, és van egy olyan írásmód, amelyet egy privát szervezet favorizál ("A Jedi visszatér"). Ebben az esetben teljesen egyértelműen a kisbetűs írásmód a hivatalos, és vita legfeljebb arról lehet, hogy van-e okunk a hivatalostól eltérnünk. Malatinszky ^vita 2017. január 25., 18:38 (CET)

Természetesen a hivatalos jelzőt nem véletlenül tettem minden alkalommal idézőjelbe. Az erő kapcsán pedig semmilyen összefüggést nem látok a Szentlélekkel, mivel az a film szerint is valamiféle erőtér. Ahogy a gravitációs mező vagy a mágneses tér, úgy a filmbéli erő sem tulajdonnév. – LA^pankuš 2017. január 25., 15:21 (CET)

Figyelmetekbe ajánlom a következőt: en:The Force (Star Wars). Ott pontosan kiderül, hogy mi is "az Erő". – Pegy22 ^vita 2017. január 25., 15:35 (CET)

Az angol írásmód semmit sem jelent, ott eleve a címekben mindent nagybetűznek, és azon kívül is sokkal több mindent. De nyitott vagyok a magyarázatra: kinek vagy minek a tulajdonneve az erő? – LA^pankuš 2017. január 25., 15:47 (CET)

Nem az írásmódra utaltam, hanem a tartalmára. Aki akarja abból megtudhatja, hogy mi "az Erő". – Pegy22 ^vita 2017. január 25., 17:07 (CET)

A "jedi" és az "erő" is köznév, azaz kisbetűvel írandó. Ha cikk készül róla, akkor az "erő" egyértelműsítendő, pl. "erő (Csillagok háborúja)".

A 8. SW-film címét mostanában közölte a Disney, amit nem lehet másképpen fordítani, mint "az utolsó jedi". Ez teljesen jól használható munkacím egy szócikkhez(-ben), mivel a film Mo-on magyar szinkronnal fog megjelenni, tehát magyar címe lesz. "Hivatalosan" ezt majd később fogják nyilvánosságra hozni, de a "hivatalos" angol címe megvan. misibacsi*^üzenet 2017. január 25., 17:26 (CET)

Nem egészen értek egyet, legalább is ami az Erőt illeti. Idézek az enwikiből rögtön az elejéről: „The Force has been compared to aspects of several world religions, and the iconic phrase "May the Force be with you" has become part of the popular culture vernacular.” (kb. így: Az Erőt több világvallás felfogásához hasonlították és „Az Erő legyen veled” kifejezés szállóigévé vált.) A vastagon írt frázis szerintem olyan mint Az Isten legyen veled és nem mint a légy erős. Nem hiszem hogy valakinek is eszébe jutna kisbetűvel írni az Istent, vagy igen?. – Pegy22 ^vita 2017. január 25., 18:21 (CET)

Vagy igen. Az isten szó egy köznév és kizárólag a kereszténység istenének helyettesítő neveként használatos naggyal. Bármi más állításokkal ellentétben az isten fogalom nem kizárólag a kereszténységé. Az „isten veled” kifejezés bármely vallásban használható, szimpla köznevet tartalmazó mondat. Az „erő legyen veled” mondás az erő mivoltáról semmit sem mond, legfőképp azt nem, hogy meg kéne személyesíteni. – LA^pankuš 2017. január 25., 18:38 (CET)

Még csak egy megjegyzés. Az "isten veled" egy elköszönés (általában azt is nagybetűvel írjuk mert a mondat kezdőbetűje "Isten veled!") és nem hasonlítható "Az Isten legyen veled" frázissal. A kisbetűs elképzelhető a politeizmusban "Az istenek legyenek veled", de "Zeusz legyen veled". Részemről lezártam. – Pegy22 ^vita 2017. január 25., 19:02 (CET)

Mielőtt nagyon elvesznénk ebben, visszatérek az alapkérdéshez: az erő isten? Távolról sem. Tehát semmi relevanciája nincs ennek. Annak van, hogy köznév vagy tulajdonnév. Tehát kinek vagy minek a tulajdonneve? – LA^pankuš 2017. január 25., 19:31 (CET)

Cosplay étterem

Jól érzem, hogy a cosplay étterem helyesen cosplay-étterem lenne? – Sasuke88  ^vita 2017. január 25., 09:42 (CET)

Mivel a szó végén nem néma betű vagy bonyolult betűegyüttes áll, szerintem (a cowboyfilm-hez hasonlóan) egybeírandó: cosplayétterem. – ✮ Einstein2 ^vitalap 2017. január 25., 18:32 (CET)

Alexandriai Szent Katalin templom, Budapest-Tabán

Sziasztok! Mi ennek a templomnak az elnevezési szokásoknak megfelelő neve? Természetesen a linkek készítése miatt kérdezem. – Rakás ^vita 2017. január 29., 12:48 (CET)

Mivel több Tabán létezik, a szimpla Tabán nem elég, ezért tippem: Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán). – Vépi ^vita 2017. január 30., 04:32 (CET)

ABC

Hogyan kell latin betűs nyelvek idegen betűit betűrendbe rakni? Például a német ß vagy az izlandi þ és ð hol helyezkedik el a magyar lexikonokban? Ha nincs rá szabály milyen sorrendbe tegyük a wikipédiában?– Bencoke ^vita 2017. január 29., 17:21 (CET)

A szűk latin ábécé betűivel, illetve betűcsoportjaival tekintjük azonosnak őket. Pl. ß = ss, ð = d, þ = t. (OH 36. o.) – Vépi ^vita 2017. január 30., 04:42 (CET)

Köszi!– Bencoke ^vita 2017. január 30., 14:10 (CET)

Most látom, hogy van a wikipédián erről leírás, de ott azt mondja a þ th. Az rossz?– Bencoke ^vita 2017. január 30., 14:30 (CET)

Itt lehet olvasni róla: Thorn (betű). Én az OH-ból írtam ki. – Vépi ^vita 2017. január 30., 14:43 (CET)

Én hiszek neki, de akkor az útmutatót is ki kéne javítani. Gondolom az angol miatt akarták, hogy th legyen.– Bencoke ^vita 2017. január 30., 14:50 (CET)

Fogalom tisztázása

Sziasztok! Egy mai botfeladatos kérésemre (Megaváros) ezt kaptam feletetül Akelától (részlet): Találtam 3 előfordulást, belinkeltem. (Közben erre is rábukkantam: Megavárost a világváros szócikk bevezetője a saját szinonimájának írja (azonos a kettő?). És találtam megalopoliszt is, konurbáció-ra átirányítva. Javasolnék a nyelvi kocsmafalon egy fogalomtisztázást. Így tettem. Javaslatok? – Rakás ^vita 2017. január 29., 22:36 (CET)

Arra gondolok, van-e átfedés, azonos jelentés, hány külön szócikk legyen: Jelenleg van Világváros, Megaváros (utóbbira redir Megapolisz+Megacity), van Konurbáció (erre redir Megalopolisz), és a Várostömörülés szó is szerepel. Akela ^vita 2017. február 3., 10:21 (CET)

Szép dolog, a magyar nyelv bőséget mutatja, hogy ennyi szinonima van, örülni kell neki, nem szegényíteni a nyelvet. – Texaner ^vita 2017. február 3., 12:35 (CET)

A kérdés gyakorlati része az lenne, hogy hány különálló fogalomról van szó, azaz hány szócikk legyen mindezen fogalmakról. (Ha két vagy több szó valóban azonos jelentésű, azokról nem szoktunk több különálló szócikket készíteni, hanem az egyik megnevezés átirányít a másikra.) Ádám ✉ 2017. február 6., 01:09 (CET)

Szeplőtelen fogantatás

Szeretnék egy botos cserét kérni, de előbb itt kérem a jóváhagyást. Szeplőtelen Fogantatás helyett tulajdonnevekben (pl. templomok stb.) legyen Szeplőtelen fogantatás, máshol pedig szeplőtelen fogantatás. Indoklás: így szerepel a szócikkünkben (Szeplőtelen fogantatás); OH 220.; http://www.e-nyelv.hu/2016-07-03/plebania-templom/ (Angyali üdvözlet templom); de még itt is: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=450. Több vita volt már ilyen témákról, pl. Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív5#Feltámadás-templom vagy Feltámadástemplom? (templomok nevének helyesírása). Köszönöm, – Vépi ^vita 2017. február 3., 06:54 (CET)

 támogatom Természetesen. – LA^pankuš 2017. február 3., 08:11 (CET)

Görög név átírása

Jól gondolom, hogy a Μαρία Σάκκαρη névben az ékezetek a hangsúlyt jelölik, és ezért a név magyaros átírása María Szákkari? – Dodi123 ^vita 2017. február 5., 16:44 (CET)

Igen: WP:GÖRÖG#Hangsúlyjelek. Oliv0 ^vita 2017. február 5., 16:54 (CET)

Nem, mert a kettős betűket nem kettőzzük átíráskor, tehát helyesen: María Szákari. - 217.241.21.246 (vita) 2017. február 5., 17:18 (CET)

Bezony, csak a ciprusiban marad meg a kettős mássalhangzó. Szerencsére ebben a névben több buktató nincs. – LA^pankuš 2017. február 5., 17:34 (CET)

Köszönöm. – Dodi123 ^vita 2017. február 5., 18:03 (CET)

Boxer (kutyafajta): x vagy ksz?

• A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának (2015) szójegyzékében nem szerepel x-es alak semmilyen jelentésben, a ksz-szel írott formák között pedig nincs konkrétan említve a kutya.
• Az OH.-ban (2004/2006) szintén nem szerepel x-szel írott formában, a ksz-szel írott formák közt pedig úgyszintén nincs konkrétan említve a kutya.
• A magyar értelmező kéziszótárban (2003/2008) a bokszer 1. jelentése a kézifegyver, 2. jelentése a kínai felkelő, 3. jelentése pedig a kutyafajta (!). X-es változat ebben a szótárban szintén nincs.
• A http://www.magyarhelyesiras.hu/ oldalon mindegyik jelentésben csak ksz-szel írt alakok vannak, viszont külön említve van boxer kutya (sic).
• Csak érdekességként, mivel a többinél elavultabb forrás: A magyar helyesírási szótárban (1999) bokszer és bokszerlázadás szerepel, az x-es verzió alatt – hogy ne legyen olyan egyszerű az élet – a „boxermotor” forma.

(A http://www.szotar.net/ oldalon regisztráció ellenében, 2 órás próbaidőre ingyenesen megtekinthető a jelenleg érvényes szabályzat szójegyzékében és az értelmező kéziszótárban az illető címszó. Ugyanitt egyedül az Idegen szavak és kifejezések szótárában találni x-es verziót valamelyik jelentésben, az is csak a bokszer alakra irányít át, ahol viszont a kutyafajtát is konkrétan említik. Ez utóbbi forrás mindenesetre helyesírás kérdésében nem elsődleges.)

A kérdés: mi legyen a kutyával? (Az eredmény amúgy a Wikiszótár szócikkére is vonatkozhat majd.) Ádám ✉ 2017. február 3., 21:30 (CET)

A magam részéről nem ragaszkodnék az x-hez. Főleg amikor a fegyvert is ksz-szel írják. – LA^pankuš 2017. február 3., 21:46 (CET)

A magyarhelyesiras.hu nem akadémiailag akkreditált forrás. Szemben ezzel a http://helyesiras.mta.hu ezt mondja:

„boxer”: ismeretlen
Javaslatok: bokszer

– Máté ^(vitalap) 2017. február 4., 06:32 (CET)

Két megjegyzés. 1. Az OH-ban bokszermotor. 2. A szavak eredetéről itt: https://www.nyest.hu/hirek/a-dobozolas-napja. A lényeg, hogy ökölvívó, alsónemű, kínai lázadó, kutya ugyanonnan kapta a nevét (az ’ütés, pofon, öklözés’ jelentésű box szóból). Akkor az írásmódjuk is lehetne egységes. A baj az, hogy mivel a kutyát mindenhol x-szel írják (nem tudom, miért, honnan terjedt el, ha semmilyen szótárban nem szerepel), furcsa lesz a ksz-es írásmód. (Széllel szembe...) Szóval szerintem nem kellene elsietni, alaposabb utánjárást igényel. – Vépi ^vita 2017. február 4., 07:32 (CET)

Elkezdték felrakni a netre A magyar nyelv nagyszótára c. kiadványt, pillanatnyilag 6 kötet érhető el (A–EK) a 20-ból. Remélem ez a kényes ízlésű nyelvtudoroknak is elfogadható forrás. Szerintem érdemes mindenkinek elmentenie a kezdőlap linkjét.

http://nagyszotar.nytud.hu/dictsearch.html?query=bokszer&hom=3

Ezt írja róla:

bokszer³ főnév ◦ 4D2 ◦ (Áll is)

a buldoghoz hasonló felépítésű, jellegzetes fejformájú, felálló fülű, rövid szőrű, sárga v. tigriscsíkos őrző-védő kutya(fajta)

"Boxer"-re keresve nem adott találatot. Tehát bokszer a helyes alak. (egyébként a többi szónál is ezt az alakot adja meg). misibacsi*^üzenet 2017. február 4., 09:40 (CET)

Elvégeztem az átnevezést és a cseréket. (A Wikiszótárban nem tudtam átnevezni, úgyhogy ott a tartalmat vittem át és olvasztottam össze.) Ádám ✉ 2017. február 6., 01:05 (CET)

Úgy látom, az egyértelműsítő lapon le van fedve mindegyik fogalom, most írtam be az utolsó értelmezését. misibacsi*^üzenet 2017. február 6., 17:09 (CET)

Premetró?

A Premetró szócikk vitalapján merült föl a kérdés: van olyan szó magyarul, hogy „premetró”? Én ezt a szót magyar szövegben csak a Wikipédia tükrözéseiben látom, illetve egy blogon, ahol a Wikipédia cikkére hivatkozik a szerző. Nem tudom, mi a tényleges helyzet: (1) tényleg használják ezt a szót a szakemberek, csak én voltam ügyetlen, vagy (2) magyarul valami más szavunk van az ilyen hol a föld alatt, hol a föld fölött járó vasútra, vagy esetleg (3) erre a fogalomra nincs is magyar szó. Mindenesetre a (2) esetben azt a másik szót kéne használni, a (3) esetben pedig tartózkodnunk kellene a nyelvújítástól. – Malatinszky ^vita 2017. február 8., 15:29 (CET)

Ha nagyon ingerlem a guglit, akkor elárul még néhány vegyes értékű említést, a fele ugyanarról az építős blogról:

• Nagysebességű vasútvonalak Oroszországban - Építős blog
• Strasbourgi változások - Építős blog
• Brüsszel tömegközlekedése
• Villamos- és közlekedésmánia - A bécsi 2-es földalatti villamos (Ustraba) rövid története
• Charleroi: a pre-metró bukása - Építős blog
• IHO - Vasút - Meghalt a villamos, éljen a metró!
• közúti_vasút - Építős blog
• metros.hu
• [Budapest Közösségi közlekedés]
• Az index.hu fórumozói is többször használták ezt a szót.

Nekem úgy tűnik, hogy honosodóban van a szó.

--Karmela posta 2017. február 8., 16:13 (CET)

A magyar szakirodalom többnyire a könnyűmetró (könnyű metró?) kifejezést használja erre, és itt, a magyar wiki kapcsolódó szócikkeiben is ez használatos. Bár nem teljesen fedi a premetrót. Lehet, hogy a premetrónál kellene maradni. – VargaA ^vita 2017. február 9., 09:38 (CET)

Fura átvétel. A „prehisztórikus”, „prekolumbiánus”-ból én a „metró előtti idők közlekedése” jelentésre asszociáltam (volna). A brüsszeli földalatt járó villamos pl. nem tudom, miben különbözik a pesti milléniumi kéregvasúttól... Mindegy. Akela ^vita 2017. február 9., 10:48 (CET)

Plusz lehetőség: könnyűvasút, városi könnyűvasúti rendszer. (Ld. Tömegközlekedés vasúti szakasz). – VargaA ^vita 2017. február 9., 16:42 (CET)

A felvetett kérdésben "hol a föld alatt, hol a föld fölött járó vasút": ez szerintem a kéregvasút. A premetró nekem teljesen idegenül hangzik. misibacsi*^üzenet 2017. február 9., 16:49 (CET)

A kéregvasút az alagút építési módjára utal. A premetrónál, vagy nevezzük bárhogy (könnyűvasút, gyorsvillamos, könnyűmetró stb.) nem az alagút építési módja a lényeg, hanem az, hogy egy villamos kaliberű jármű (vagyis a hagyományos vasúti járműnél könnyebb jármű) helyenként villamosként, helyenként gyorsvasútként halad, hol a felszínen, hol a felszín alatt, és nem követelmény az sem, hogy ez kéregvasúti alagútban történjen. – VargaA ^vita 2017. február 9., 17:05 (CET)

Hol van ebben a kategorizálásban a budapesti 2-es villamos, amelyik minden hídnál bebújik a föld alá, a Fővám térnél pedig föld alatti megállója is van? Mi a helyzet a 2-es metróval, ami a Pillangó utcánál kijön a föld fölé? – Malatinszky ^vita 2017. február 9., 17:00 (CET)

A 2-es villamosnak nincs gyorsvasúti szakasza, ezért ez sima villamos, függetlenül attól, hogy van nem szintbeli kereszteződése utakkal. A 2-es metró sima metrórendszer nehéz szerelvényekkel.

A premetró (angol: Premetro) részhalmaza a könnyűvasútnak, amely néha gyorsvillamos név alatt is fut (angol: Light rail) A premetró tehát olyan könnyűvasút vagy gyorsvillamos, amelynek van föld alatti szakasza is. – VargaA ^vita 2017. február 9., 17:17 (CET)

Templomok kötőjelezése

Hát lehet, hogy megint sikerült darázsfészekbe nyúlnom, bár a témával kapcsolatos megbeszélést utólag (most) elolvasva talán mégsem, másrészt a 3-4 nap óta ezen a téren végzett szerkesztéseimmel kapcsolatban senkinek nem volt ellenvetése.

Lényegében arról van szó, hogy Atobot jó egy évvel ezelőtti átnevezése után most én is száznál több kékítést csináltam, mert ugyan a szócikkek címe bottal rendbe lett téve, de a belső hivatkozások és az egyértelműsítő lapok címei nem lettek javítva. Megkérném az erre vállalkozó szerkesztőket, különösen @Vépi: kollégát, hogy fussa át ezeket a szerkesztéseimet (mást közben nem nagyon csináltam, úgyhogy nem tűnik vészesnek), és amik nem jók, azokat vonja vissza. Én utána megnézem, és levonom a tanulságot. Köszönettel: – Porrima^eszmecsere 2017. február 11., 11:43 (CET)

Megnéztem néhányat, de nem látom, hol lehetett esetleg elszúrni. Főleg, ha mind kékítések voltak. – Vépi ^vita 2017. február 11., 15:18 (CET)

Köszönöm a segítségedet! Arról van szó, hogy én gondolkodás nélkül minden zöld templomos linkben cseréltem a kötőjelet szóközre, de akkor gyanút fogtam, amikor az egyik ilyen szóközzel is zöld maradt. No, ekkor kerestem rá, hogy csak 5 esetnél kell kötőjel helyett szóköz, ezért kértem, hogy egy független szerkesztő ellenőrizzen engem. Örülök, ha nem csináltam hibát. – Porrima^eszmecsere 2017. február 11., 16:50 (CET)

@Vépi: Be akartam volna fejezni a templom kékítést, de mindjárt megakadtam :( Az Angyali üdvözlet templom akkor nem kötőjeles kellene legyen? Mert kötőjelesről szóközösre lett átnevezve abban az akcióban. – Porrima^eszmecsere 2017. február 11., 18:29 (CET)

Az OH a 220. oldalon ezt írja: ha a megnevezés csak személynevet tartalmaz, akkor kötőjelezzük, egyébként nem. Személynévnek számít a mitológiai-vallási elnevezés, pl. Szent Család, Szent Jobb. De az angyali üdvözlet, szeplőtelen fogantatás nem. – Vépi ^vita 2017. február 12., 08:17 (CET)

Köszönöm a segítségedet! (Sajnos nekem az OH nincs meg.) – Porrima^eszmecsere 2017. február 12., 12:33 (CET)

Thai nevek átírása

Megoldva– Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 16., 23:41 (CET)

Szükség lenne az alábbi thai sportolók neveinek magyaros átírására:

1. โสภิตา ธนสาร
2. เกษราภรณ์ สุตา
3. พิมศิริ ศิริแก้ว
4. รัตติกาล กุลน้อย
5. สุกัญญา ศรีสุราช

Ki tud segíteni? – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 15., 01:32 (CET)

Mivel nem értek a WP:THAI szerinti átíráshoz, javaslatot adnék a KNMH alapelveinek figyelembevételével, illetve a hivatalos thai átírást (rtgs) és az angol változatot feltüntetve.

1. โสภิตา ธนสาร – Szopita Thanaszán (rtgs: Sophita Thanasan, angol átírásban : Sopita Tanasan)
2. เกษราภรณ์ สุตา – Khesszaraporn Szúta (rtgs: Ketraphon Suta, angol átírásban: Khassaraporn Suta)
3. พิมศิริ ศิริแก้ว – Pimsziri Szirikáo (rtgs: Phimsiri Sirikaeo, angol átírásban: Pimsiri Sirikaew )
4. รัตติกาล กุลน้อย – Ráti Kán Kunnói – (rtgs: Ratti Kan Kunnoi angol átírásban: Rattikan Gulnoi, ismert mint Siripuch Gulnoi)
5. สุกัญญา ศรีสุราช Szukanja Szíszúrát – (rtgs: Sukanya Sisurat)

rtgs: Royal Thai General System of Transcription

–Ogodej ^vitalap 2017. február 15., 09:56 (CET)

Köszönöm! Érdekes lehet még @Adam78 véleménye is, aki a WP:THAI lapot írta. – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 15., 22:45 (CET)

Igen, a WP:THAI-t silabizáltam én is, csak nem tudom, jól csináltam-e Ogodej ^vitalap 2017. február 16., 12:01 (CET)

Ha a Keleti nevek magyar helyesírása átírását vesszük alapul, amit a WP:THAI is bemutat (márpedig mást nemigen vehetünk, ha hivatalos forráshoz akarunk nyúlni), abból kitűnik, hogy például hosszú (ékezetes) á-t, ó-t, í-t nem használnak, és az -orn végződést akkor is megőrzik az eredeti betűk alapján, ha valójában csak -on-nak hangzik (a Google-ben meghallgattam mindegyiket). A ph, th, kh megkülönböztetése viszont megmarad (szótag elején).

Nem állítom, hogy ide a rozsdás bökőt (lehet vitatkozni), de én ezekre az alakokra szavaznék:

1. Szopita Thanaszan
2. Kheszaraphorn Szuta
3. Phimsziri Szirikeo
4. Rattikan Kunnoj
5. Szukanja Sziszurat

Ádám ✉ 2017. február 16., 20:13 (CET)

Nem vitatom, mondtam, hogy egy javaslatot adnék, mivel nem értek hozzá . Az ékezetek az rtgs átírásból jöttek, de igaz, a WP:THAI ezeket nem tartalmazza. Ogodej ^vitalap 2017. február 16., 20:25 (CET)

Köszönöm mindkettőtöknek! – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 16., 23:41 (CET)

Budapestért-díj

MegoldvaÁdám ✉ 2017. február 18., 18:41 (CET)

Igazam van abban, hogy ezt a díjat így kell írni: Budapestért-díj (az OH 225. alapján, tulajdonnév + díj)? Ugyanis szeretnék egy botos cserét kérni, hiszen még kategória is van. Köszönöm, – Vépi ^vita 2017. február 16., 11:43 (CET)

Az OH. 226. o. alja és 227. o. teteje említi ezt a típust, vö. pl. Gyermekekért emlékérem (lásd még: Wikipédia:Helyesírás/Tulajdonnevek helyesírása), tehát a különírás tűnik jónak. Ádám ✉ 2017. február 16., 20:20 (CET)

A különbség az, hogy Budapestért tulajdonnév (ekkor kell a kötőjel), Gyermekekért köznév (ekkor nem kell). – Vépi ^vita 2017. február 17., 07:19 (CET)

Célszerű lenne, ha válaszírás előtt figyelmesen elolvasnád legalább azt az egyetlen bekezdést, amihez forrást adtam (a 226. oldal alján), különös tekintettel a második sorára: „…amely tartalmazhat önálló tulajdonnévi tagot, de állhat pusztán közszavakból is” (kiemelés tőlem). Nyomravezető lehet ugyanitt a harmadik sorban szereplő kitétel: „A több szóból álló tulajdonnévi rész tagjai különféle jelölt nyelvtani szerkezeteket alkotnak” – és ezután említi az -ért ragot és a birtokos szerkezetet. – DE végezhetsz ellenpróbát is: nézd meg, milyen szerkezetűek azok a kifejezések, amelyek ténylegesen kötőjellel íródnak (225. o. alsó fele). Találsz ezek között a kérdéses névvel analógot, tehát olyat, ahol a díj megnevezése -ért vagy más raggal van ellátva? Ádám ✉ 2017. február 17., 19:57 (CET)

Bizony, célszerűbb lett volna előtte elolvasnom. DE most legalább elolvastam. Így a válasz saját kérdésemre: nincs igazam. – Vépi ^vita 2017. február 18., 15:11 (CET)

Sebaj; tévedni emberi dolog… Akkor ezt a kérdést lezártam, a cikket átneveztem kötőjel nélkülire. Sok helyen sajnos még kötőjeles formában hivatkoznak rá. Ádám ✉ 2017. február 18., 18:41 (CET)

Gólem

Tulajdonnév vagy köznév? Az OH-ban gólem, a szócikkben többnyire Gólem. Szóval a kérésem az lenne, hogy valaki hozzáértő segítsen rendbe tenni a szócikket („A gólem leállítható lett...” – ez mit jelent?). Köszönöm, – Vépi ^vita 2017. február 17., 11:35 (CET)

• Szerintem kisbetű, a cikkben köznevi használatot látok. Alighanem német szöveg alapján jött be a nagybetűs írás, hiszen ott minden főnév, nem csak a tulajdonnév nagybetűs, a héberben és a jiddisben viszont eleve nincsenek kis és nagybetűk. Azokon a helyeken, ahol csakis az elhíresült prágai Gólemről van szó, nem pedig a gólemekről általában, helyénvalónak tartom a nagybetűt.

Megjegyzem vicces, hogy a cikkben a gólemek homlokára írt אמת, illetve מת szóról van szó (emeth, igazság és meth, halál), viszont az illusztrációként választott kép góleme a גלם (gólem) feliratot viseli a homlokán :)

--Karmela posta 2017. február 17., 12:55 (CET)

Ki is javítottam a felesleges nagybetűzést. – Malatinszky ^vita 2017. február 17., 13:45 (CET)

• Szerintem jobb lenne a cikk egyértelműsítő toldalékában az „agyagember” mint az „óriás”, lényegretörőbb.

Az enwiki cikke fantasztikusan jó, a dewiki cikke is sok érdekességet tartalmaz. A frwikiben különösen kidolgozott a gólem alapú művek tárgyalása, a filmek pedig külön kategóriát is kaptak.

Azért néztem meg ezeket, mert a nyomát kerestem annak a vérnek, amit Dencey 2009-ben kevert a gólem agyagjába, de szó sincs róla, egyedül a „Diablo 2” számítógépes játék ismer ilyet. Kivettem a cikkből a forrástalan betoldást.

--Karmela posta 2017. február 17., 13:58 (CET)

Szerintem is az "agyagember" a lényeg benne. Nevezd át. – Pegy22 ^vita 2017. február 17., 14:05 (CET)

Kazah vs kazak

E pillanatban van kazak ábécé és Kazahsztán cikkünk (az interwiki oszlopban is a kazak szerepel). Szóval el kéne dönteni, hogy kazakok vagy kazahok, és jó lenne egységesíteni a nép és a népről elnevezett dolgok neveit. Az én véleményem szerint a kazak lenne helyes, lévén ők maguk is қазақтар, қазақ тілі és Қазақстан alakokat használnak. Az a gyanúm, ez csak az orosz szolgai másolása, mivel ők a казаки és казахи nevekkel a kozákokat akarják elkülöníteni a kazakoktól. Nálunk ilyen probléma nincs. Vélemény? – LA^pankuš 2017. február 9., 19:10 (CET)

Érdemes átolvasni: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív80#kazak vagy kazah, Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív108#Kazah vs. kazak – Malatinszky ^vita 2017. február 9., 19:32 (CET)

A 2012-es valahogy elkerülte a figyelmem. 2014-ben mindenesetre ugyanazt mondtam, amit most. (Mindegy, melyik, csak egységes legyen, bár van véleményem, hogy melyiket tartanám szerencsésnek.) Újabb két év elteltével még mindig ugyanúgy kétféleképpen van. Jó lenne most már lerendezni és nem hagyni elsüllyedni az archívumban. – LA^pankuš 2017. február 9., 19:54 (CET)

Szerintem nyugodtan maradhat, olyan mint a bolgár vs. Bulgária. Gondolom, ez utóbbit senki sem akarja megváltoztatni. - 2003:6:1765:F422:612A:5E4E:3881:C189 (vita) 2017. február 9., 21:16 (CET)

Nem egészen ugyanaz az eset. A bolgár nép és nyelv minden vonatkozásban bolgár (mint hagyományos népnév), egyedül az országnév Bulgária (mint a hivatalos átírása a saját országnévnek). Ez így kezelhető. Ellentétben a vegyesen használt kazah/kazak párossal. – LA^pankuš 2017. február 9., 21:56 (CET)

Az országnevet az FNB szabályozta le, akárcsak Bulgáriát. A térképeken így szerepel. A népnév variálható, az akár lehet így kazak is. - 2003:6:1765:F422:612A:5E4E:3881:C189 (vita) 2017. február 9., 23:11 (CET)

Véleményem szerint ha a Kazah Nagykövetségnek megfelel a kazah jelző, akkor ne akarjunk pápábbak lenni a pápánál.– Hollófernyiges ^vita 2017. február 10., 07:52 (CET)

Én nem értem, miért kell minden ilyen kérdésnél pápázni. A kazak nagykövetség honlapján a Kazah Köztársaság forma szerepel, a kazah népnév ebből nem következik. Az államnév az eredetiben Қазақстан Республикасы, röviden Қазақстан. A követség honlapja nem hivatalos forrás egy földrajzi név megállapítására, főleg nem a meg sem említett népnévre. Az elmúlt időkben a volt Szovjetunió tagállamaiban többször változtattunk orosz eredetű megnevezést eredetire, például éppen egy másik török nép, a tatár főváros orosz Kazany nevét Kazánra. Az elképzelhető még így is, hogy az országnév Kazahsztán marad, a nép pedig kazak, csakhogy akkor ennek megfelelően minden linket, előfordulást javítani kell, hogy a népnév és az országnév is egységesen legyen használva. Az is lehet, hogy kazah a népnév, de akkor a kazak ábécét kell átnevezni és a kazakot kell kazahra javítani mindenhol.

Az a kérdés másik fele, hogy személyes véleményem szerint a kazak lenne a megfelelő. – LA^pankuš 2017. február 10., 08:38 (CET)

Szeretném, ha a döntésben nem lenne faktor az, hogy kazah nyelven hogyan írják/mondják az ország meg a nép nevét. Kazahsztán messze nem az egyetlen ország, aminek a nevét másképp mondják az ott lakók, mint mi, és ez ugyanúgy nem mérvadó, mint az olaszok, franciák, németek, oroszok esetében, akiket nem kezdünk el italiánónak, franszeznek, dojcsnak vagy russzkijnak hívni csak azért, mert ők maguk úgy hívják magukat. Malatinszky ^vita 2017. február 11., 13:56 (CET)

Nem vagyok a kipcsákos török nyelvek szakértője, de a kazah nyelvben két különféle k hang van. Az egyiket K, a másikat q betű jelöli. Meghallgattam a kiejtését, de nem hallottam h hangnak. Ettől függetlenül javaslom, maradjunk a magyar nyelvben már meghonosodott kazah forma mellett. Engem zavazrnak az olyan újítások, hogy nem tudom, azonos-e például Darjeeling és Dardzsíling, Djibuti és Dzsibuti, Jakarta és Dzsakarta. MZ/X ^vita 2017. február 11., 14:55 (CET)

Az itt fent említett bolgár – Bulgária példa is jó, mely szintén alátámasztja, hogy nem feltétlenül kell azonosnak lennie a nép és az ország elnevezésének. A kérdést a saját részemről régen lezártam, mivel úgy gondolom, hogy a 2012-es megbeszélésben a felvetés megnyugtatóan rendezve lett. Akkor éppen a probléma megelőzésére kívántam törekedni, ezért vittem az egyértlap létrehozása előtt megbeszélésre a kérdést. – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 11., 15:06 (CET)

Az OH. szerint (896. o.) Kazahsztán, Kazah Köztársaság, majd kazah ~ kazak || kazak nép. Ezt az előző vitában Pagony is leírta. A KNMH gyakorlatilag ugyanez a népnévnél, kazak, illetve kicsit szigorúbb, mert a kazah népnevet helytelen alaknak tartja. Ogodej ^vitalap 2017. február 11., 19:54 (CET)

Ezek szerint egyetértek a KNMH-val. Esetleg valaki ismeri a földrajzinév-bizottság álláspontját az országnévvel kapcsolatban? – LA^pankuš 2017. február 12., 09:41 (CET)

Ezen az oldalon, az „Ország- és területnevek” név alatt elérhető PDF azt írja: Kazahsztán / Kazah Köztársaság. Ha jól látom, ugyanez az anyag érhető el innen, de itt 2016. júniusig megvan a döntések jegyzőkönyve is. Ebben csak Kazah és Kazahsztán alakok fordulnak elő. Ádám ✉ 2017. február 16., 20:26 (CET) Dőlt szöveg Köszi.

Akkor megállapodhatunk abban, hogy a népnév a KNMH alapján kazak, az ország pedig Kazahsztán? – LA^pankuš 2017. február 16., 20:47 (CET)

Szerintem abszolút igen! Az egyértlap máris ezt tükrözi. – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 16., 23:27 (CET)

Nekem mindegy, viszont a fentiek fényében a kazahokra mutató hivatkozásokat átjavítottam kazakokra, a kazah nyelvre mutatóakat pedig kazak nyelvre. Jó lenne, ha írnátok e két „kazak”-os verzióra legalább egy-egy csonk cikket, így a „kazah”-változatokra lehetne tenni átirányítást, a további vitákat elkerülendő…

Egyébként jól sejtem, hogy a népnevet mindenütt átjavítanátok, a cikkek tartalmát és címét is beleértve? Pl. 2009-es kazah labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2011-es kazah labdarúgókupa, Kazah tenge stb. Ádám ✉ 2017. február 18., 02:11 (CET)

Igen, az volt a célom a felvetéssel, hogy egyrészt az előforduló hivatkozásokat egységesítsük (köszönöm az eddigi javításokat), másrészt pedig ahol a népnév szerepel, ott mindenhol ugyanaz a népnév szerepeljen. Azért vetettem fel űjra, hogy ha konszenzusra jutunk, a megbeszélés linkjét be lehessen tenni a nép cikkének vitalapjára, megelőzve a további vitákat, amik időről időre újra keletkeznek. – LA^pankuš 2017. február 18., 09:29 (CET)

Vannak kontextusok, ahol a kazah szó ténylegesen népnévként funkcionál (kazah nemzet, kazah igeragozás, kazah népköltészet) és de vannak olyan szövegkörnyezetek is, ahol a kazah egyszerűen a kazahsztáni szó rövid alakja (kazah nagykövet, kazah hadsereg, kazah alkotmány, kazah állampolgár). Erre a fajta distinkcióra magyarként nem annyira vagyunk érzékenyek, mert Magyarország lakóinak túlnyomó része magyar, de nekünk is furcsának tűnne a „Kányádi Sándor román költő” fordulat vagy valami olyasmi, hogy „a román pártok közül egyedül az RMDSZ...”, hiszen érezzük, hogy itt a román helyett a romániai szót kellene használnunk. Visszatérve a kazakokhoz, szerintem ha már átváltoztatjuk a kazah szót, akkor ügyeljünk erre a különbségre, és ahol nem konkrétan a kazak néppel kapcsolatos jelentésről van szó, ott használjuk a kazahsztáni alakot. Tehát: kazahsztáni labdarúgókupa, kazahsztáni tenge, kazahsztáni elnökválasztás, de kazak nyelv, kazak írás, kazakok, stb. Malatinszky ^vita 2017. február 18., 15:46 (CET)

Egyetértek. – Joey ^{üzenj nekem} 2017. február 18., 16:03 (CET)

Azt azért furcsállanám, ha a pénznem nevében is átneveznénk, hiszen itt mindig a népnév szerepel, nem az országnévből képzett alak. (Ilyen alapon magyarországi forint, dániai korona vagy éppen afganisztáni afgáni, kirgizisztáni/üzbegisztáni szom, tádzsikisztáni szomoni, türkmenisztáni manat stb. kéne legyen…) A pénznem neve tehát alighanem kazak tenge lehet inkább. Ádám ✉ 2017. február 18., 18:33 (CET)

Számomra eléggé marginális jelentősége van a tengéről szóló cikknek, de a tényekhez való töretlen hűség jegyében hadd mutassak rá, hogy nem példa nélküli az országnévből származtatott pénznév: pakisztáni rúpia, Srí Lanka-i rúpia, bhutáni ngultrum, laoszi kip, fülöp-szigeteki peso. – Malatinszky ^vita 2017. február 18., 19:48 (CET)

Ahol nem is igazán létezik külön szó a magyarban a népnévre, csak az, ami az országnévből származik, az itt nem igazán perdöntő. Annyiban igazad van, hogy pl. nem lao kipet, filipínó pesót és szingaléz rúpiát mondunk, tehát akad kivétel. A tendencia ezzel együtt jól látható a pénznemeknél, a -sztán végű országok között meg végképp, vö. forgalomban lévő pénznemek listája. Másfelől egy dolog egy kisebb átírási/fonetikai változatnak érvényt szerezni, és más dolog egy lexikálisan eltérő szóalakot bevezetni. Én azért feltenném a kérdést, hogy ha ebben is módosítunk, akkor mi indokolja, hogy a másik közel kétszáz esetet ne vizsgáljuk felül. Ádám ✉ 2017. február 18., 22:31 (CET)

Semmi kifogásom az ellen, hogy a másik közel kétszáz esetet is felülvizsgáld. Nyilván te sem bánod, ha én eközben a tengére fókuszálok, amit most amúgy is átnevezni készülünk. Malatinszky ^vita 2017. február 19., 16:14 (CET)

Mintha nem értenéd a lényegét annak, amit írtam (konzisztencia). De mindegy is, ha a többség úgy látja jónak, hogy a tengénél megfelel a kazak (szerintem igen). Ádám ✉ 2017. február 19., 16:31 (CET)

Főcím átnevezése

Sziasztok! Nekem az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet megoldani adott vállalatnál, hogy a lap főcímében a vállalat neve helyesen szerepeljen (xy Zrt. - ponttal a végén), viszont az url-ben pont nélkül szerepeljen? Mert ha ott a pont a linkben, akkor nem hozza be a szócikket, mivel nem az url részeként érzékeli. – Nextentmarketing ^vita 2017. február 23., 11:15 (CET) Márti

Melyik cégről/cikkről van szó? – Pegy22 ^vita 2017. február 23., 11:55 (CET)

A Nextent Informatika Zrt.-ről.– Nextentmarketing ^vita 2017. február 23., 12:04 (CET)

Hol van benne az URL ami nem jön be? – Pegy22 ^vita 2017. február 23., 12:09 (CET)

„Mert ha ott a pont a linkben, akkor nem hozza be a szócikket, mivel nem az url részeként érzékeli.” <--- Ezzel a mondattal az a probléma, hogy nincs alanya; ezért nem értjük, mit akarsz mondani. Én a következőket tudom kihámozni az eddigi kommunikációidból:

• Az a kívánságod, hogy a megbízódról szóló cikk címe Nextent Informatika Zrt. legyen, így ponttal. Ez a kívánságod már teljesült.
• A létrehozott cikkhez a rendszer készített egy URL-t: https://hu.wiki.x.io/wiki/Nextent_Informatika_Zrt., amelynek utolsó karaktere egy pont.
• Ezt az URL-t valamilyen számítógépes alkalmazás, amit használsz, automatikusan linkelni próbálja, de helytelenül, a https://hu.wiki.x.io/wiki/Nextent_Informatika_Zrt oldalra vezet a link, mert a számítógépes alkalmazás tévesen úgy tekinti az URL végén lévő pontot, mintha az nem lenne része az URL-nek.

Szerencsére a https://hu.wiki.x.io/wiki/Nextent_Informatika_Zrt címen egy átirányítás van a Nextent Informatika Zrt. lapra, így az olvasó a kívánt helyen köt ki, ami mindjárt meg is adja a megoldást a problémádra: nyugodtan használhatod a pont nélküli URL-t és a link úgy is működni fog. Malatinszky ^vita 2017. február 23., 14:09 (CET)

Ajtósi Albrecht?

Ez a cím szerintem szembemegy az elnevezési irányelvvel csak azért, hogy magyar származását kidomborítsuk. Az a megállapodásunk, hogy ha valaki állampolgárságot és/vagy nevet változtat, akkor azon a néven szerepeltetjük. Ajtósi úr kétségkívül végleg áttelepedett Nürnbergbe, megváltoztatta a nevét, ott vett feleséget és született az összes gyereke. Vagyis javasolnám a világ által is ismert Albrecht Dürer megnevezést, ami egyúttal egyértelműsítésre kényszerít az azonos nevű fia miatt. – LA^pankuš 2017. február 25., 22:46 (CET)

Ha nem lesz ellenvélemény, akkor hamarosan átnevezem. – LA^pankuš 2017. február 27., 09:32 (CET)

MaMa tudósnaptár projekt

Az ELTE Matematikai Múzeum projektje a Tudósnaptárban szereplő tudósok, mérnökök, felfedezők, tanárok cikkeinek megírására, bővítésére itt a Wikipédián. A nevek a listán egyelőre a Tudósnaptárban használt formában szerepelnek, amelyek közül különösen a külföldiek nem felelnek meg a magyar Wikipédia konvencióinak. Mivel ezek javításához nem értek, ezért szeretnék a szakértőkhöz fordulni, hogy ha nem is egyszerre, de kisebb adagokban segítenek javítani. A projekt allapja itt: Szerkesztő:Szalakóta/MaMa projekt Köszönettel Szalakóta ^vita 2017. február 27., 19:57 (CET)

Húshagyókedd oroszul

Az oroszul tudó szerktársak segítségét kérem a Vita:Húshagyókedd#Orosz neve? szakaszban. Előre is köszönöm. – Rlevente ^üzenet 2017. február 27., 21:56 (CET)

Én tudok úgy csinálni, mintha értenék oroszul, úgyhogy válaszoltam neked. – Malatinszky ^vita 2017. február 27., 22:39 (CET)

Többezer éves vagy több ezeréves?

Megoldva–Pegy22 ^vita 2017. március 1., 20:29 (CET)

Nekem furcsa ez a módosítás meg ez is, tényleg úgy kell írni, hogy "több ezeréves" és "több százéves"? – Hkoala 2017. február 27., 20:49 (CET)

Szerintem is "többezer éves", csak ezt a robot nem tudja. Nyugodtan javítsd ki ha ilyeneket találsz. – Pegy22 ^vita 2017. február 27., 20:57 (CET)

@Pegy22: És ha nem találunk ilyet, de tudjuk, hogy előfordulhatnak a bot futtatása következtében, akkor azok örök időkre úgy maradnak? Vagy legalábbis addig, míg valaki rájuk nem bukkan? Nyugodtan írhatsz egy másik AWB keresést, ahol most a rossz alakokat gyűjtöd ki és kézi ellenőrzéssel megvizsgálod, hogy szövegkörnyezetben melyik a jó. Semmi ráció nincs abban, ha egy amúgy rossz alakot másik rosszra cserélgetsz. Ogodej ^vitalap 2017. február 27., 21:17 (CET)

Teljesen rossz, de a többezer éves is. Több százéves fa: egynél több százéves fa, több száz éves fa: néhány száz éve élő fa. – Pagony ^foxhole 2017. február 27., 21:02 (CET)

@Ogodej: A "többezer éves" már meg is van. Mindjárt jön a "sokezer éves" is. – Pegy22 ^vita 2017. február 27., 21:28 (CET)

@Pagony: Akkor azt írd meg inkább, hogy melyik a jó. – Pegy22 ^vita 2017. február 27., 21:30 (CET)

Hát most írtam. :) Több százéves fa, több száz éves fa. Csak ezek a jók, értelem szerint. – Pagony ^foxhole 2017. február 27., 21:43 (CET)

@Pegy22: Konkrétan a Hkoala által említett esetekben az eredeti változat volt jó, tehát a több ezer éves tudás, illetve a több száz éves kéziratgyűjtemény, ahogy a cikkekben volt, mielőtt hozzájuk nyúltál. Még sok ilyet csináltál? Malatinszky ^vita 2017. február 27., 21:45 (CET)

Egy kicsit bizonytalan lettem. Én úgyanúgy értelmezem ezeket: tízezer, többezer, hétezer, sokezer. Teljesen rossz a gondolatmenetem? – Pegy22 ^vita 2017. február 27., 21:53 (CET)

Igen, rossz, de még rosszabb, hogy helyesírási botot futtatsz, és előtte nem győződsz meg arról, hogy helyesen programoztad-e. :( – Pagony ^foxhole 2017. február 27., 21:57 (CET)

@Ogodej, Hkoala, Pagony, Malatinszky, Fauvirt, Tudor987, Akela: Állítsam vissza erre a mintára? többezer éves -> több ezer éves. Ha igen, holnap az lesz az első dolgom. Még egy ellenpéldát azért ideteszek: "" A parkban két többszáz éves platánfa áll."" – Pegy22 ^vita 2017. február 27., 23:48 (CET)

Számomra logikus: „Többezer éves” (fa) = egyértelmű (egy fa, többezer éves korú). Vagy pl. többszáz tagú csoport. „Több ezeréves” (fa) is egyértelmű (több fa, egyenként ezerévesek). Vagy pl. több százéves ember.) Szerintem a „több ezer éves” (mindhárom külön) a legrosszabb, semmitmondó, nyitva hagyja, melyik értelemről van szó. (Ettől persze még a Szent Szabályzat jónak minősítheti). Én arra szavaznék, hogy a kétféle értelem szerint kétféle írásmód kellene. Ezt robottal (sztem) nem lehet, csak kézzel. Akela ^vita 2017. február 28., 00:12 (CET)

OH 1397. o., MHSZ 523. o. Nem hinném, hogy helyesírási kérdésekről szavazással vagy tetszési alapon kellene dönteni. – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 00:38 (CET)

Számomra érthető, hogy amennyiben sima mennyiségjelző, akkor különíródik: több száz fa, több ezer év. Az azonban igenis meggondolandó, hogy amennyiben a szerkezet bármely eleme (képzői) bővítmenyt kap, az eredetileg különírt mennyiségjelző egybeíródik. Több ezres tömeg vagy többezres tömeg? Több száz éves fák vagy többszáz éves fák? Lásd párhuzamnak öt év, de ötéves. Pasztilla 2017. február 28., 11:15 (CET)

Többezres, sőt többéves, de több ezer éves. – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 11:48 (CET)

A hármas különírás - bár megfelel a Szent Szabálynak, ezért sajnos, kötelezően követnünk kell, és én is követem, muszájból - arra kényszeríti az olvasót, hogy a szöveg más részeivel összevetve következtesse ki, hogy az adott alkalmazás a fent leírt két eltérő jelentés közül éppen melyiket jelenti. Ez persze általában tényleg kikövetkeztethető. Az én tévedésem abban áll, hogy a Szent Szabályzat megoldásaiban a világos egyértelműséget, a jelentéskülönbségek könnyű felismerhetőségét (ill. ennek szándékát) keresem. Itt nem látom. De attól még persze szabályosnak kell elfogadnom, muszájból. Tehát a „több száz éves fa” kikövetkeztetett jelentése „több, százéves fa”. Akela ^vita 2017. február 28., 12:18 (CET)

Nem, a "több száz éves fa" azt jelenti, hogy mondjuk háromszáz éves fa. A "több százéves fa" pedig azt, hogy mondjuk három százéves fa. De én itt kiszálltam. :) – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 12:25 (CET)

@Pagony: Mielőtt kiszálnál.:) A "több százéves fa" nem a vita tárgya. Amiről vitatkozunk az a "többszáz éves fa" kontra "több száz éves fa". – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 13:00 (CET)

Én pontosan és ellenőrízhetően dokumentálnám a saját igazamat. Itt nem kell egyéni értelmezést belevinni: többezer illetve többszáz. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 12:39 (CET)

Én is pontosan és ellenőrizhetően dokumentáltam, oldalszámokkal, lásd fent. Többezres, de több ezer éves. (A többezer és a többszáz egyébként a listádban helytelen, még a szerkesztői ablakban is alá van húzva, ha megnézed.) – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 13:09 (CET)

Ellenőrízheti akinek megvan a könyve. Az enyémet belinkeltem, mindenki megnézheti. Az én szerkesztői ablakomban nem húzza alá csak a "de több ezer" kombinációt. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 13:15 (CET)

Ne haragudjatok, de hadd ne legyen már a Wikipédián helyesírási érv az, hogy az automata helyesírás-ellenőrzők mit húznak alá meg mit nem! Annak is örülnék, ha -- amikor az akadémiai helyesírási szótár és a Tinta Kiadó szólistája ellentmond egymásnak -- nem vitatnánk, hogy az akadémiai helyesírási szótár útmutatását kell követni.

Egyébként ez az egész nem hitkérdés. A helyes írásmódot világosan ki lehet olvasni a helyesírási szabályzatból. Két szabálypont működik itt: az AkH.¹² 105. és az AkH.¹² 117..

Az AkH.¹² 105. szerint „a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, például: (...) ezer esztendő, öt ujj, sok munka, száz forint, több energia, huszonegy köbméter”. Ennek értelmében a *többezer és a *sokszáz ugyanúgy helyesírási hiba, mint a *többpénz vagy a *sokcukor.

Ez alól az általános szabály alól kivételt fogalmaz meg az AkH.¹² 117., amely szerint „Ha két szó kapcsolatában az előtag egyszerű tőszámnév (illetve a sok, több, fél szó), az utótag pedig egy -i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi képzős egyszerű szó, akkor a tagokat egybeírjuk, például: harmincnapi, kétéves, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, többoldalas, húszfőnyi.” Ez az a szabály, amely miatt a többezres, a többéves és a százéves egy szóba írandók.

Összefoglalva tehát:

1. Több százéves fa -- ez helyes, és azt jelenti hogy egynél nagyobb számú olyan fa, amelyet 1917-ben ültettek el. Itt a százéves az AkH.¹² 117. alapján egy szó, a több pedig ettől a szótól külön írandó az AkH.¹² 105. értelmében.
2. Több száz éves fa -- ez is helyes, és olyan fát jelent, amely több száz (=kétszáz, ötszáz, nyolcszáz) éve él. Amint azt már tisztáztuk, a több száz mennyiségjelzős szókapcsolat két szóba írandó az AkH.¹² 105. szerint.
3. *Többszáz éves fa -- ez helyesírási hiba az AkH.¹² 105. szerint.

Felmerült még az a gondolat, hogy a *többezer írásmódja a tízezer mintáját követné, és emiatt lenne egy szóba írandó. Ez a gondolatmenet azért hibás, mert a tízezer szám (amelynek az írását az AkH.¹² 291. szabályozza), miközben a több ezer nem szám, hanem mennyiségjelzős összetétel.

Malatinszky ^vita 2017. február 28., 14:48 (CET)

Most, hogy a helyesírási részt tisztáztuk a konkrét wikiszerkesztési teendő az, hogy a Pegybot által végbevitt dúlást visszacsináljuk. Pegy, szólj, ha ebben további segítségre van szükséged. Malatinszky ^vita 2017. február 28., 14:52 (CET)

• Egyetértek, automata helyesírás-ellenőrzők nem lehetnek irányadók.
• Mennyivel előbbrevaló az MTA mint az Oktatási hivatal (Tinta)?
• Nem mennyiségjelzős kifejezésről van szó, hanem magáról a mennyiségjelzőről!
• Az Akh12-t csak értelmezzük, a konkrét dilemmánk ott nincs leírva.
• A "Tinta" fekete-fehéren közli mindkét mennyiségjelzőt. (többezer, többszáz)

Köszönöm az ajánlatot, a visszacsinálást meg tudom csinálni, de még várnék vele. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 15:52 (CET)

@Malatinszky: Nem haragszom, annál is kevésbé, mert az nem érv volt, hanem csupán egy észrevétel, miután már nem tudom, hányadszor citálom az akadémiai és OH-s írásmódokat, de az istennek sem akar átmenni. @Pegy22: mi az, hogy "Oktatási hivatal (Tinta)"? A Tinta Könyvkiadónak mi köze az akadémiai helyesíráshoz? Irányelv szögezi le, hogy mi az utóbbihoz tartjuk magunkat, az ég szerelmére! – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 16:11 (CET)

@Pegy22: a Wikipédia:Helyesírás irányelvünk szerint „A magyar Wikipédiában minden külön szavazással nem szabályozott kérdésben az AkH az irányadó.” Ennek a könyvnek van egy szabályzati része és egy szótári része. A szabályzati rész, amint fentebb idéztem, megmagyarázza, hogy miért helytelen a *többszáz/*többezer alak, a szótári rész, amint Pagony tegnap közölte, explicite is leírja, hogy a több száz/több ezer a helyes írásmód. Ezután nem tudom, mit értetlenkedsz, és miért nem látsz neki, hogy helyreállítsd a botod által okozott kárt. Malatinszky ^vita 2017. február 28., 16:53 (CET)

Én ugyanazt kérdehetném, mit értetlenkedtek? Explicite a másról beszéltek. Kivastagítom: Nem mennyiségjelzős kifejezésről van szó, hanem magáról a mennyiségjelzőről! Arról az Akh nem szól egy szót sem, hogy nem kell egybe írni. Ha már nálunk (a wikin) az az irányadó.

Itt olvashatsz az Oktatási hivatalról. Ezt írják magukról "Munkánk a magyar köznevelés és felsőoktatás minden szereplőjét szolgálja."

Rögtön ahogy meggyőztetek vagy meggyőztelek intézkedem a kármentesítésről. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 17:35 (CET)

Most már tényleg befejeztem: [2]. Oldalszámmal megadtam neked, hogy mind az MHSZ, mind az OH több ezer évest ír elő. Az nem érv, hogy ezek számodra nem ellenőrizhetők, ezért Tintával meg effélékkel jössz. Szerintem ilyen hozzáállással másra használd a botodat, ne helyesírás-javításra. – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 17:58 (CET)

@Pagony: Hogy előre mozdítsuk az ügyet, megkérlek szépen szkenneld be az általad megadott két oldalt (OH 1397. és MHSZ 523.) és küld el a szerkesztői lapomon megadott email címre. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 18:59 (CET)

Most komolyan azt gondolod, hogy Pagony hazudott, amikor azt mondta, hogy az illető oldalakon az van, amit mondott? Malatinszky ^vita 2017. február 28., 19:08 (CET)

Eddig itt nem ez volt az úzus. Valaki beírta, mi van a szótárban, megadta az oldalszámot, megköszönték neki, és ment tovább az élet. Ha záros határidőn belül nem állítod vissza a botod rombolását, kérni fogom az elvételét. – Pagony ^foxhole 2017. február 28., 19:24 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) @Pegy22: nem jó az irány, amit erőltetsz. Hogy előre mozdítsuk az ügyet, kérlek, állítsd vissza a téves botszerkesztéseidet. Aztán holnap menj be egy könyvtárba, és olvasd el az OH-t vagy a MHSZ-t, vagy mindkettőt. Csigabi^{itt a házam}

1. @Malatinszky: Eddig nem gondoltam sem ezt, sem azt. Hogy ennyire tiltakoztok, meggondolkoztat egy kicsit.
2. @Pagony: Megkértelek szépen. Ha nem akarod, hát nem. A rombolás, enyhén szólva is túlzás. Nem kell fenyegetőzni.
3. @Csigabi: Miből gondolod hogy téves? Neked meg vannak azok könyvek? Sajnos a helyi svéd könyvtárban nincsenek meg.

• Vissza fogom állítani, de azt szerettem volna ha megyőztök és nem rámtámadtok. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 19:48 (CET)

@Pegy22: Igen, az OH megvan. De azért bízom abban, hogy nem feltételezed, hogy hárman is hazudunk neked. Csigabi^{itt a házam} 2017. február 28., 20:05 (CET)

@Csigabi: Miért akarjátok mindenképpen rámfogni, hogy hazugnak tartanálak. Egyszerűen csak két malomban őrölünk. Fentebb láthattad @Malatinszky: féloldalas magyarázatát, idézetekkel az Akh-ból, csak éppen nem arról ami a vita tárgya. Biztos vagyok benne, hogy akkor Ő úgy látta a dolgot. Azért kell a vita, hogy a két malomból egy legyen. – Pegy22 ^vita 2017. február 28., 20:17 (CET)

„Mennyivel előbbrevaló az MTA mint az Oktatási hivatal (Tinta)?” – Az általunk használt helyesírás az ún. akadémiai helyesírás eredeti célja szerint az MTA belső használatára szánt egységes helyesírásrendszere. Ezt ölelte fel később az állam (sajnos) és a többi kiadó (szerencsére). Viszont mint ilyen, továbbra is csak az MTA (illetve az MTA által akkreditált egyéb kiadványok, mint az OH) mérvadók. – Máté ^(vitalap) 2017. március 1., 08:31 (CET)

@Pegy22, Hibás helyesírású tömeges szerkesztésre nincs engedélye a botodnak. Az ilyen tevékenységet nem lehet másnak tekinteni, mint rombolásnak, ezért most már negyedik adminként kérem, hogy 24 órán belül állítsd vissza ezeket a szerkesztéseket. Ha ezt nem teszed meg, kénytelenek leszünk blokkolni a botot és visszavonatni a botjogot. – Rlevente ^üzenet 2017. március 1., 11:10 (CET)

@Csigabi: Mint látod a vitának holnap így vagy úgy, de vége lesz. Mivel neked is megvan az OH, megkérlek szépen téged (vagy bárki mást), hogy szkenneld be az OH 1397. oldalát és küldd el a következő email címre: mailto:pegy22@index.hu. Előre is köszönöm. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 14:43 (CET)

@Pegy22, ha nem értesz a helyesíráshoz és nincsenek ehhez szükséges könyveid, akkor (1) higgy azoknak, akik értenek hozzá, (2) ne végezz helyesírási javításokat bottal. – Rlevente ^üzenet 2017. március 1., 15:55 (CET)

@Rlevente: Mindent nem tudok, de annyira biztos értek hozzá mint Te! Uff!– Pegy22 ^vita 2017. március 1., 16:05 (CET)

@Pegy22, csak éppen én nem futtatok helyesírási botot, éppen azért, mert tudom, hogy vannak hiányosságaim. Amit pedig nem tudok, azt nem restellem megkérdezni és a választ elfogadni. – Rlevente ^üzenet 2017. március 1., 17:24 (CET)

@Rlevente:

1. Én sem helyesírási botot futtatok, csak egyszerűen botot. Most sajnálatosan helyesírási vita lett a kérésből. [3]]
2. Nem fogadom el mert tudom, hogy igazam van. Miért nem akarja egy admin sem (a négy közül) elküldeni a beszkennelt oldalt? Na azért!

• És így lett a barnamedve fajból egy barna színű medve. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 17:42 (CET)

@Pegy22, Ez nem fog menni, mert pillanatnyilag nem megy a szkennerem. De ha menne, akkor sem hiszem, hogy ez a helyes út. Jó lenne, ha a vitának nem így vagy úgy lenne vége, hanem a téves javításaid visszaállításával. Csigabi^{itt a házam} 2017. március 1., 14:57 (CET)

@Csigabi: Minden esetre köszönöm, hogy vetted a fáradságot egy válaszra. Még reménykedek, lesz valaki más akinek működik a szkennerje. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 15:07 (CET)

Az a helyzet, hogy nekem tökéletesen működik a szkennerem és az OH is itt van előttem, a kérdéses bejegyzések és példák az 1397 oldal jobb oldali hasábjának közepén találhatók a többgyermekes és a többes szám között. Csakhogy. Nem fogom beszkennelni, a kérdés erősen elvi jellege miatt. Mi a biztosíték, hogy nem fogod rám, hogy valami képmanipulátorral meghamisítottam a képet? Mit bizonyít ez azon kívül, hogy az itt hozzászólók igazat mondtak az adott helyesírási kérdésben? Vádaskodásokat nem kívánok bizonygatni. Továbbra is szeretném azt hinni, hogy a WP úgy működik mint eddig, ha valaki konkrét oldallal forrással ellátva közöl egy tényt, akkor azt elfogadjuk hitelesnek és nincs szükség beszkennelt képekre. A forrásellenőrzés már a te dolgod, ha kételkedsz. Az egyébként már csak stílusbeli kérdés, ha valaki egy rendszerszintű hibára felhívja a figyelmet, arra nem úgy válaszolunk, hogy ha ilyet látsz, javítsd vissza, hanem mindent megteszünk, hogy az általunk okozott kárt a leghamarabb kijavítsuk, főleg, ha azt többen is jelzik.Ogodej ^vitalap 2017. március 1., 18:53 (CET)

@Ogodej: Elvárod tőlem, hogy valakinek higgyem amit mond/ír. Te ellenben rólam még hamis vádaskodást is elképzelsz. Köszönöm! – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 19:10 (CET)

@Pegy22: Dehogy képzelek. Jeleztem, hogy nincs biztosíték rá ugyanazon okból, amiért most nem fogadod el az állításokat. A valaki rád is vonatkozik. Lehet, hogy bennem van a hiba, de ha te írod, hogy az OH-ban hol van az adott témáról szó, ami alátámasztja az állításaidat, eszembe se jutott volna szkennelt képet kérni, még akkor sem, ha nincs meg nekem az OH. Ogodej ^vitalap 2017. március 1., 20:00 (CET)

@Ogodej: Nem ugyanaz! Mint már írtam az Akh 117. mennyiségjelzős szókapcsolatokról szóló részét is értelmezték tévesen, ezt is lehetett volna. Amit te feltételeztél rólam (azért nem merted elküldeni), az nem értelmezés kérdése. Erről ennyit. A rombolásomat helyrehoztam. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 20:21 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

• OH 1397. oldal, idézet (Remélem, hogy senki nem feltételezi, hogy valamit meghamisítottam.):

...

• több év || többéves {több-é·ves}, többévi {több-é·vi} || többéves futamidő {fu-tam-i·dő}
• több ezer || többezres {több-ez-res} | több ezerszeres
• több ezeréves {e·zer-é·ves} 'számos ezeréves'
• több ezer éves 'néhány ezer esztendőnyi korú, idejű'
• több ezerholdas birtok 'több olyan birtok, amelynek ezer hold a területe'
• több ezer holdas birtok 'olyan birtok, amelynek néhány ezer hold a területe'
• többgyermekes ~ többgyerekes
• többgyermekes család 'egy család több gyermekkel' ~ többgyerekes család
• több gyermekes család 'több család, gyerekkel' ~ több gyerekes család
• több hét || többhetes, többheti

...

Wikipédián nincs arra szándék és mód, hogy egy wikipédista hitelt érdemlően kiteregesse a szakképesítését és szakmai gyakorlatát, viszont vannak itt néhányan, akiknek helyesírási hozzáértéséről az itteni sok év alatt megbizonyosodhattunk. Ha ilyesvalakitől helyesírási kritikát kapok, akkor megköszönöm, javítom amit elrontottam, majd utána a tanácsukat kérem, hogy mi módon tudom a hibát legközelebb elkerülni. Létezik a Wikipédián is olyan, hogy tekintély.

--Karmela posta 2017. március 1., 18:55 (CET)

@Karmela: Azért kétkedtem mert az Akh-t is értelmezték úgy, mintha magáról a mennyiségjelzőről szólna. Vak bizalmat kértek tőlem a helyett, hogy a nyilvánvaló bizonyítékot felmutassák. Csak ennyi kellett volna. Köszönöm! Még ma visszaállítom a "rombolásomat". – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 19:10 (CET)

Nem lett volna az vak, pusztán csak bizalom olyasvalakikben, akik érdemesek is arra :) Mindenesetre örülök a belátásodnak. --Karmela posta 2017. március 1., 19:16 (CET)

@Karmela: A bizalom relativ. Kinek ez, kinek az. De mindenkinél ki kell érdemelni, nem száll apáról fiúra. -Pegy22 ^vita 2017. március 1., 20:21 (CET)

• Ha már bizalomról beszélünk: Amit itt előadtál Pegy22, nem járult hozzá az abban való bizalom erősödéséhez, hogy a botmunka előtt alaposan tájékozódsz és hogy ehhez egyáltalán meglennének a megfelelő forrásaid. Remélem, hogy magad is arra a következtetésre jutottál a fentiekből, hogy mielőtt belevágsz egy-egy helyesírási botozásba, szükség van a másokkal való konzultációra.

Más: Biztos forrásból tudom, hogy a Wikimedia Magyarország egyesületnek van még kifejezetten arra a célra kapott pénze, hogy OH-t küldjön olyannak, akiknek a Wikipédián végzett munkájához ez hiányzik.

--Karmela posta 2017. március 1., 21:50 (CET)

@Karmela: Ezt is köszönöm, de úgy gondolom jobb lesz valakinek ott helyben odadni egy OH-t. Én inkább legközelebb jobban megválasztom, mit botozzak s mit nem. Teljesen azért nem vagyok forrás nélkül, Akh12, Magyar helyesírás és még sok online nyelvi segítség. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 23:02 (CET)

Köszönöm, hogy javítottad a hibát. Kérem, nézd át tételesen a bot 27-i szerkesztéseit, mert szúrópróbaszerű ellenőrzéssel két esetet is találtam, amik nem lettek javítva: Disznó (állatjegy), Aranyhal-jegyzetek. – Rlevente ^üzenet 2017. március 1., 19:58 (CET)

Kicsit elsiettem a "megoldott" sablont, a sokezer... még nem volt kész. Mostmár igen. – Pegy22 ^vita 2017. március 1., 20:28 (CET)