Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív193

---

« előző

188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198

következő »

Görög név átírása

A https://twitter.com/HellenicOlympic/status/1489890424445669380 oldalon (is) olvasható Στάθης Μπογδάνος nevű olimpikon magyaros átírásában vagyok bizonytalan.

Sztáthisz Bogdánosz szerintem, de a vezetéknévnél másutt a V kezdőbetű is szóba került, ami viszont szerintem sehogy nem jön ki a Wikipédia:Görög nevek átírása#Újgörög táblázata alapján: μπ általában mb; szó elején, szótagismétléskor (és nem görög eredetű szavakban) b

Itt meg ez utóbbinak a szó elején esete van. Nos? Joey ^{üzenj nekem} 2022. április 29., 19:40 (CEST)

Az átíró szerint jó a Sztáthisz Bogdánosz. – Dodi123 ^vita 2022. április 29., 20:27 (CEST)

Az átírót jól ismerem, az ottani ellenőrzésen túlvagyunk. Azonban az átíró "buta", több olyan dolgot is nem tud, ami viszont a hivatkozott átírási útmutatóban világosan le van írva, ezért a kidobott eredményeit tételesen le kell ellenőrizni. A fenntartásom amiatt van, hogy valamit esetleg én nem veszek észre itt, amit észre kellene. Joey ^{üzenj nekem} 2022. április 29., 21:18 (CEST)

A v kezdőbetű sehogy nem jön szóba, az csak béta átírása lehetne. Az μπ betűkapcsolat éppen azért lett b hangértékű, mert a béták átmentek v-be. Az illető Bogdánosz. – LA^pankuš 2022. május 2., 17:14 (CEST)

Gurálok vagy gorálok

• Gurálok (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

A gurálok és a gorálok is elterjedt a magyar nyelvben. Nekem eddig úgy tűnt, hogy a gorálok alak az elterjedtebb. Van valamilyen egyértelmű forrás vagy ok arra, hogy melyik legyen az elsődlegesen használt alak? Most nem látok ilyet és a szócikkben is keveredik a két elnevezés. – Csurla ^vita 2022. április 28., 12:02 (CEST)

A Magyar Nagylexikonban gorálok néven van róluk egy nyúlfarknyi infó.

Idézem:

gorálok <a lengyel ‘hegy’ szóból>: a Tátra és a

Beszkidek hegyvidékén, többségében Lengyelo.-

ban élő lengyel népcsoport. Jellegzetes népművészetükben

díszes népviseletük, híresek házoromzataikon

lévő fafaragványaik.

misibacsi*^üzenet 2022. április 28., 15:20 (CEST)

Szerintem is gorálok. Bevallom, én eddig még egyáltalán nem találkoztam a gurálok elnevezéssel, persze ez lehet az én hiányosságom vagy pechem is. Joey ^{üzenj nekem} 2022. április 29., 18:32 (CEST)

A hozzászólások alapján átneveztem Gorálok (népcsoport)-ra. A Gurálok átirányítás lett, így aki ezen a néven keresi az is megtalálja. – Csurla ^vita 2022. május 5., 14:47 (CEST)

A Doboka-vár helyett Dobokai vár...

Doboka-vár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

...szócikkcímet a kötőjeles alak törlése mellett, ellenzi-e valaki? Legyen-e redir: Doboka vára, Doboka (vár)? – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2022. május 5., 14:35 (CEST)

Doboka vára. A többiről redir. Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 6., 21:12 (CEST)

Joey, engem érdekelne az indoklásod is. Ahogy az Erdély várai kategóriát végignézem, ott eléggé összevissza van XXX vára és XXXi vár is. A jelenlegi Doboka-vár forma nekem azt sugallja, hogy a Doboka volt a várúr neve, ami, azt hiszem, nem fedi a valóságot, úgyhogy azt én is megváltoztatnám. -- Malatinszky ^vita 2022. május 7., 14:21 (CEST)

Nekem is sugallhatja, mert én is úgy gondolom a magyar települések többsége a valamikori birtokosáról kaphatta a nevét. http://epa.oszk.hu/00000/00032/00008/fehertoi.htm Amúgy meg ameddig a vár falán kívül nem épült település, addig felesleges volt a nevet a vár vagy vára szóval kiegészíteni. A kérdés, inkább az melyik sor végére tegyük egri vár, kőszegi vár, vagy Veszprém vára, Hölgykő vára, Várkesző vára, Léta vára. Nem magyartalan az Eger vára, a Buda vára sem. Akkor legyen Doboka vára. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2022. május 7., 14:41 (CEST)

Férjezett vs. elvált nők cikkeinek elnevezése

Most a Liv Grete Skjelbreid Poirée cikknél jött elő, de általános esetet tekintve is jó lenne egy megállapodás arról, hogy mi legyen a férjezettként és nem férjezettként is nevezeteset alkotó nők cikkeinek elnevezésével, amit ráadásul külön bonyolít, ha időközben viszont már elváltak, és nem használják a volt férjük nevét!

A fenti sportolónő 2000 és 2013 között volt Raphaël Poirée felesége, és ezen a néven 2010-ben íródott nálunk a szócikke. Több wikiben már rég átnevezték a hajadon nevére, amely néven egyébként már 2000-ig is ért el pl. világbajnoki címet is. Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 7., 11:35 (CEST)

a szócikknek azon a néven kell lennie, ahogyan a cikkalany használja a nevét. Xia ^Üzenő 2022. május 7., 12:25 (CEST)

Csak az a baj, hogy az élet bonyolult, és emberek néha az életük különböző időszakában vagy különböző kontextusokban különbözőféleképpen használják a nevüket. Még az ún. "hivatalos név" is lehet változó: nekem például más a hivatalos nevem Magyarországon, mint az Egyesült Államokban, és ráadásul amikor magyar emberekkel informálisan érintkezem, akkor egy harmadik alakot szoktam használni. Szerintem akkor már jobb az az elv, hogy a legismertebb, leggyakrabban használt nevet alkalmazzuk mi is, de persze ez sem mindig alkalmazható. --Malatinszky ^vita 2022. május 7., 15:04 (CEST)

Joey, nem hiszem, hogy sikerülni fog minden esetre alkalmazható egyenmegoldást találni. Szerintem gyümölcsözőbb az, ha egy-egy ilyen esetben felveted a cikk vitalapján, hogy "átnevezném a cikket Liv Grete Skjelbreidre, mert már rég elvált Poirée-től, és a házassága előtt is híres volt a leánykori nevén." Amikor aztán három nap alatt senki sem emel kifogást, megcsinálhatod az átnevezést, oszt' jónapot. Úgy képzelem, a legtöbb esetben nem lesz vita. --Malatinszky ^vita 2022. május 7., 15:04 (CEST)

Én a sakkozó- és teniszezőnőknél találkoztam ugyanezzel a problémával. Ott is előfordul mindenféle megoldás. Szerintem is az lehet elsősorban a rendező elv, hogy melyik nevén vált híressé. Ha már a születéskori nevén, akkor annak célszerű a szócikk címének lennie, a bevezetőben feltüntetve az általa használt más névalakokat. Ez utóbbiakról pedig átirányítás legyen a szócikkre. Lehetséges, hogy élete során több nevet is használt, például Karakas Éva, aki a születéskori Fürst Éva néven érte el első sportsikereit, de hivatalosan használta a versenyeken az éppen aktuális férje utáni neveit (Kertész Béláné, Karakas Gyuláné, dr. Ladányi Ferencné); végül a második férje nevéhez kapcsolt lánykori keresztnevén (Karakas Éva) vált a legismertebbé a Támadás a király ellen című televíziós sakkműsor vezetése nyomán. Ő például ezen a néven él az emlékezetben, ezért ezen a néven szerepel.

Van, akiről viszont a lánykori nevén van a szócikk, például Láng Edit, pedig ő sokkal ismertebb a sakkozói körökben Bilek Istvánné vagy akár Krizsán Gyuláné néven is – de éppen ezért e két utóbbi névről átirányítás van a születéskori nevére, így ugyanúgy mutatja a kereső a szócikket, mint amikor a Láng Edit névre keresünk rá.

Teniszezőnőknél előfordul, hogy már ismert korukban férjhez mennek, majd elválnak. Találkoztam olyan esettel (Barbora Strýcová, hogy férjhez menetele után a Barbora Záhlavová-Strýcová néven szerepelt, és egy ideig át is lett nevezve a szócikk ez utóbbi névre. Válása után a szócikk címe vissza lett nevezve a születéskori nevére, újabb munkát generálva a botok számára. Éppen ezért az utóbbi időben már nem nevezem át a férjhez menő teniszezőket, hanem csak átirányítást készítek az új névről. – Dodi123 ^vita 2022. május 7., 16:07 (CEST)

Ez utóbbi kifejezetten hasznos ötlet! Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 8., 22:04 (CEST)

@Malatinszky ez jó ötletnek tűnik, élni fogok vele! Ugyanakkor bízom abban is, hogy jönnek még javaslatok általános megoldásra is. Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 8., 22:03 (CEST)

Csak ennyire kevesen érezzük fontosnak ezt a témakört átrágni? Senki többet? Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 16., 14:52 (CEST)

Bogdan Dundjerski

Bogdan Dundjerski (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ez egy nagyon régi cikkünk @Szerda~huwiki: jóvoltából egy szerb földesúrról, aki két ciklusban is országgyűlési képviselő volt a magyar parlamentben. A cikkben szépen le van írva a szerb neve: Bogdan Dunđerski, Богдан Дунђерски. A cikk címével és magyar nevével van bajom: ha a szerb nevet akarjuk használni, akkor Bogdan Dunđerski illik a címéül. Ha a magyart, akkor - nagy nehezen megtaláltam - Dungyerszky Bogdán. Ez utóbbi néven tartja őt számon a PIM, és a korabeli lapok is főként így említik: az Arcanumban 334 találat, a Hungaricanan 105, míg a szócikkünk mostani címén - Bogdan Dundjerski - az Arcanumban 12 találat van, a Hungaricanan egy sem. Mi a véleményetek:

• Dungyerszky Bogdán vagy
• Bogdan Dunđerski

legyen? Palotabarát ^vita 2022. május 9., 20:45 (CEST)

Én a Bogdan Dunđerski alakot preferálnám. Az életrajz alapján úgy tűnik, a cikkalany szerb identitású volt; ennek megfelelően nevét a szerb helyesírás szerint írnám (szokásaink szerint latin betűvel). A másik két alak persze legyen átirányítás.

Nem szorosan ide tartozik, de mint a Wikipédia olvasója, annak is örülnék, ha a cikkben magyarázatot kapna, hogy mit is jelent "a magyar parlament behívott képviselője" titulus. --Malatinszky ^vita 2022. május 9., 21:19 (CEST)

Malatinszky kösz szépen, akkor átnevezem. Behívott képviselők többen voltak (most megnéztem, száz fölötti volt a számuk), lehet, hogy egy külön szócikkben kellene foglalkoznunk velük, mint egyenként beírni a cikkeikbe. Majd később még visszatérek rá (mármint foglalkozom vele). Kösz a javaslatot! Palotabarát ^vita 2022. május 11., 10:51 (CEST)

Első portugál grófság

első portugál grófság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ugyan egyelőre interwikik nélkül, de van már cikkünk a portugál állam alapját jelentő első szerveződésről. A botüzenőn merült most fel, hogy ez vajon csupa kisbetűs vagy minden szava nagy kezdőbetűs lesz? Ugyanis az Első Portugál Grófság is előfordul a cikkekben linkként. Ugyanez a kérdés a még meg nem írt második portugál grófságról is. Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 8., 21:03 (CEST)

A portugál jelző használatát korainak érzem a korra, a legjobb tudomásom szerint sem nyelvet, sem etnikumot nem ismertek akkor még portugál néven, Portucale vagy Portugal városának meghódításával alakult ki ez a korai államalakulat (ami latinul már Portugalia alakban is előfordult). Ez alapján nagy jóindulattal a Portugáliai Grófságot még el tudom képzelni, persze a Portugál Grófságot is, hogy a kontinuitás meglegyen, de akkor muszáj lenne megmagyarázni, hogy ez az utókor kreálmánya, mert portugálokról még szó sem volt. (Ha etnikai alapú lett volna, sokkal inkább luzitánnak nevezték volna.)

Az “első” nyilván nem a név része, honnan is tudhatták volna, hogy beindul a nagyüzem? Szócikk címeként a Portugáliai Grófság (868–1071) alakot használnám, amire szövegben nyilván lehet első Portugáliai Grófságként hivatkozni. Pasztilla 2022. május 9., 21:30 (CEST)

@Pasztilla én tudom támogatni a portugáliai jelzőt erre a korszakra. A Grófság nagybetűjében azért (is) lennék bizonytalan, mert pl Coimbra grófság is kisbetűs nálunk, valamint pl az Államok vezetőinek listája 1028-ban#Európa áttekintő szakaszban is vegyesen vannak a nagy- és kisbetűs grófságok... Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 11., 14:55 (CEST)

Hát erre csak azt tudom mondani, hogy ha többé-kevésbé önálló államalakulat, akkor Grófság, ha államalakulaton belüli közigazgatási egység, akkor grófság. Persze könnyű a 21. századból okoskodni, a középkor vonatkozásában a kettő közötti választóvonalat kitapogatni viszont nehézkes. Pasztilla 2022. május 11., 15:16 (CEST)

Eszembe jutott a macsói bánság, ott a bevezetőben ez áll: A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán. A keresztes hadjáratok korából két példa: Tripoliszi Grófság mint önálló államalakulat, és Galilea hercegség vagy galileai hercegség mint a Jeruzsálemi Királyság része. Pagony ^üzenet 2022. május 11., 15:28 (CEST)

És gyakorlatilag minden állami vezetős listában abból az időszakból. Azokat majd helyre kell rakni, de jó lenne hozzáértőktől egy egységes, védhető álláspont, az államalakulatok elnevezésében. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. május 11., 15:04 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Az közben kiderült, hogy interwikik azért nincsenek, a többi Wikipédián közös szócikkben tárgyalják a 868–1071 illetve 1093–1139 közötti két grófságot, a Wikidatán ez a d:Q1139807 elemben van, portugálul pedig pt:Condado Portucalense elnevezéssel illetik.

A felmerült helyesírási kérdésben Pasztillának köszönöm a javaslatot, és mindenképpen számítanék még @Bennó, Laszlovszky András: és mások véleményére is, köszönöm! Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 11., 15:18 (CEST)

Egyetértek Pasztillával, az "első" nem a név része. A többi településről elnevezett közigazgatási egység mintájára nem a Portugál Grófság, hanem a Portugáliai Grófságot tartanám helyesnek, ahogy a Pagony által hozott Tripoliszi Grófság analógiája is mutatja. – LA^pankuš 2022. május 11., 16:10 (CEST)

Nem lenne e célszerű, hogy a huwikin is közös cikk tárgyalja mindkét időszakbeli Portugáliai Grófságot, és akkor az beköthető lenne az összes többi nyelvi változat WD-elemébe? Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 18., 19:15 (CEST)

Eurovízió-győztes dal címe

Amint azt a kezdőlapi aktualitás-rovat figyelmes olvasói jól tudják, a hétvégén volt az idei euroviziós dalfesztivál döntője, amit egy ukrán együttes nyert egy ukrán nyelvű dallal. A dal címe eredeti nyelven Стефанія, ennek szabályos átírása a WP:CIRILL szerint Sztefanyija. Van valami okunk arra, hogy ezt a dalt ne ebben a szabályosan átírt alakban, hanem a külföldies írásmódú Stefania emlegessük a Wikipédián?

A dolog háttere, hogy a dalról eredetileg Stefania (dal) címmel volt cikkünk @Xxvktrxx jóvoltából. Ezt én egy rövid megbeszélés után (@VargaA egyetértésével átneveztem a Sztefanyija alakra, és a hivatkozásokat is kijavítottam. Ma @MrSilesian visszaállította a kijavított hivatkozásokat [[Sztefanyija|Stefania]] típusú linkekre. A linkek tehát továbbra is a szabályos című Sztefanyija cikkre mutatnak, de az olvasó számára a Stefania felirat jelenik meg.

Szerintetek mi a teendő?

--Malatinszky ^vita 2022. május 17., 18:27 (CEST)

Hosszú évekkel volt ezelőtt téma, hogy az idegen karakterekkel írt előadók neveit és dalcímeket hogyan írjuk a Magyar Wikipédián, akkor arról alakult ki egy közmegállapodás, hogy a cikkek címeit az átírás szabályai szerint írjuk, de mivel minden nemzetközi megjelenésben, promóciós anyagban az angol átírást használják (maguk az előadók is), ezért ezeket a linkeket ilyen formában jelenítjük meg. Azóta így járunk el ilyen esetekben – példának okáért meg lehet nézni a korábbi évek eurovízis témában írt cikkeit. – –[MrSilesian]^VK 2022. május 17., 19:47 (CEST)

Ha van redir, akkor minek a linkmaszkolás? Tök felesleges. Xia ^Üzenő 2022. május 17., 19:53 (CEST)

Simán vissza kell állítani. – VargaA ^vita 2022. május 17., 20:20 (CEST)

Az angol alakról redir kell (ahogy már van is) a szabályosan írt alakra. MrSilesian érvelése szerintem tévútra visz, akkor mindent (a cikkeket is) írhatnánk angolul, mert az „sokkal elterjedtebb”. Nem kellene szem elől téveszteni azt sem, hogy egy lexikon nem csupán promóciós anyagok gyűjtőhelye. misibacsi*^üzenet 2022. május 18., 06:28 (CEST)

Labdarúgó-szövetségek kis- és nagybetűvel

Több ilyen szövetség neve nagybetűvel van írva, de a zöme kisbetűs: https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Speciális:Keresés&limit=500&offset=0&profile=default&search=labdarúgó-szövetség&ns0=1 Melyekre vonatkozik a

192. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket, például: az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma, Nemzetközi Valutaalap. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket, például: a francia külügyminisztérium jegyzéke, a lengyel hadsereg, az olasz fémipari szakszervezetek, az osztrák légitársaság.

és melyekre nem? – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2022. május 20., 11:19 (CEST)

2016-ban már volt erről egy megbeszélés: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív132#Labdarúgó-szövetségek szócikkeinek_elnevezése – Csurla ^vita 2022. május 20., 11:49 (CEST)

vizuáliseffektusok-művész (?)

Megoldva Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 26., 00:38 (CEST)

A 81. Oscar-gála#Legjobb vizuális effektek szakaszban (is) linkelt John Nelson milyen névtaggal kerüljön fel az egyértelműsítő lapra? Jó e a szakaszcímben javasolt? Pl az enwikin en:John Nelson (visual effects artist) címmel van szócikke. Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 23., 19:48 (CEST)

• vizuális effekt alkotó? – HG ^vita 2022. május 23., 19:53 (CEST)

  Szerintem ebben az esetben is kötőjeles. Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 23., 19:58 (CEST)

• vizuálishatás-művész? Wikizoli ^vita 2022. május 23., 20:13 (CEST)

Én megmaradnék a HG által talált SZFI-lapon szereplő elnevezésnél, csak korrigálnán a kötőjelezést: vizuáliseffekt-alkotó. --Malatinszky ^vita 2022. május 23., 20:21 (CEST)

Elfogadtam a javaslatot. Joey ^{üzenj nekem} 2022. május 26., 00:38 (CEST)

Kiadás éve után kell-e pont?

Tudom, nem lényeges kérdés, de állandó javításnak van kitéve a szócikkekben egyes szerkesztők által a könyvek megjelenési éve utáni pont. Az én írásaimban a megjelenési év után mindig teszek pontot (kivéve, ha zárójelben van a megjelenés helye és éve). Helyesírás szempontjából (ahogy néztem) mindegy [1] és [2] . Csak a szócikken belül legyen egységes, vagy valóban érdemes ezeket állandó javításnak alávetni, esetleg állapodjunk meg valamiben? – Bizottmány ^vita 2022. május 26., 09:30 (CEST)

Könyv adatainál egy felsorolás szokott lenni, vesszőkkel elválasztva. Mivel abban az évszám önmagában áll, szerintem nem kell utána pontot tenni.

Példa Szerző: Könyvcím, Kiadó neve, 2020, Budapest, ISBN xxxx misibacsi*^üzenet 2022. május 26., 10:36 (CEST)

Ez a szokott lenni^[forrás?] forrásért kiált. Még az ez ügyben slendrián Szerkesztők és szerzők kézikönyve is pontokkal tagolja el egymástól a címleírás elemeit. Pasztilla 2022. május 26., 12:34 (CEST)

@Misibacsi: A sorrend nálam: Szerző: Cím. Kiadó, Hely, Év. - (bár ez lehet, hogy nem szabványos) ez esetben kérdéses ISBN szám nélküli műveknél az év utáni pont használata. (Azért kérdezem, mert folyamatosan átjavításra kerül a ponttal megadott évszámom).– Bizottmány ^vita 2022. május 26., 10:45 (CEST)

A sorrend nem befolyásolja, hogy kell-e pont vagy sem. Nem kell pont azzal az indokkal, hogy az év az utolsó adat. Nem mondatról van szó, ha arra gondoltál.

Néhány példa könyvek adatainak megadására:

• Star Wars - Fajok enciklopédiája, (Star Wars - Alien Archive) Lucasfilm Ltd, 2018, Kolibri kiadó, ford: Földi Bence
• Brian Lavery: Hajók - Hajó és történelem ötezer éves kalandja, Ikar, Prága, 2005, Dorling Kindersley Ltd kiadása alapján
• Felix R. Paturi: A technika krónikája - Officina Nova, 1991

Hogyan számolsz?

• a) 1, 2, 3, ... vagy b) 1., 2., 3., ...?

Pont önállóan álló (év)szám után akkor kell, ha sorszámot fejez ki, pl. 3. = "harmadik"

misibacsi*^üzenet 2022. május 26., 11:41 (CEST)

Nem néztem utána, hogy hogyan lenne szabályos, de számomra úgy tűnik természetesnek, hogy az évszám pont nélkül van. Elvégre hangosan kiolvasva sem azt mondjuk, hogy "kétezerhuszadik", hanem hogy "kétezerhúsz". Jó ötletnek tartom, hogy egyeztetünk ezügyben, mert szerintem a Wikipédia érdeke az lenne, hogy egységesen nézzenek ki bizonyos részek, szekciók. - Assaiki ^vita 2022. május 26., 11:03 (CEST)

Szerintem a cit(e)book/lib sabloncsaládot kellene alkalmazni (vagy követni az ezekben lévő megjelenítést), azok helyes sorrendben és központozással adják meg az adatokat. Esetleg még érdemes lenne Pasztilla véleményét kikérni a kérdésben. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2022. május 26., 11:52 (CEST)

Huhhh, most hosszas esszékre nincs időm, de ez nem helyesírási kérdés. A címleírás egy algoritmus, az elemek egymás közti viszonyainak meghatározása rajtunk múlik. A bibliográfiai címleírási szabvány ponttal zárja le a megjelenési adatokat, amelyek utolsó eleme az évszám. Annak idejèn, a CitLib kialakításakor hosszasan golyóztunk ezen, ennek egyik részdokumentuma: Szerkesztő:Bennó/Címleírás. Pasztilla 2022. május 26., 12:31 (CEST)

Nem kell a pont az önállóan, vagy alanyként szereplő évszám után, bár a szabályok kifejezetten nem tiltják. Az e-nyelv.hu (Manyszi) tanácsadói az évek során többször megismételt kérdésre mindig ezt a választ adták.[3] Voxfax ^vita 2022. május 26., 14:48 (CEST)

Nem helyesírási kérdésről van szó, hanem a bibliográfiai címleírásról. Szövegben puszta évszám után nem kell pont. Pasztilla 2022. május 26., 14:50 (CEST)

Miután a CitLib sablon és társai (amit a képzettebb szerkesztő társak mind használnak és majd én is igyekszem) minden esetben a kiadás éve után pontot tesz, amin @Bennó: és @Pasztilla: annak idején hosszasan (lásd előbbi idézetét Pasztillának) elgondolkodott, szerintem általánosan meg kellene állapodni abban, hogy akik nem a sablon hivatkozási módot használják, azok is a megjelenési év után pontot tegyenek, függetlenül attól, hogy követi-e ISBN szám, avagy nem, ill. URL és egyéb kiegészítő adatok. Így tehát nem szükséges pont nélküli évvé alakítani a forráshivatkozások beírásait. (Viszont javaslom, hogy ami már jelenleg úgy van – mármint pont nélkül –, azt csak ez okból ne piszkáljuk (csak szócikken belüli egységesítés esetében, ha nem következetes), mert szerintem nem akkora horderejű kérdés, és ha mindig mindent átvariálunk, soha nem jutunk előre, hanem a meglévő szócikk-állományt pofozgatjuk. Vélemények? – Bizottmány ^vita 2022. május 26., 15:42 (CEST)

Egyetértek, hogy nem akkora horderejű kérdés, és azzal a korábbiakban írottakkal is egyetértek, hogy azért egy szócikken belül egységesen kellene. Személyesen herótot kapok attól, amikor új forrásleírást gyökeresen más algoritmussal tesz be valaki a szócikkbe. Az ilyeneket szerintem továbbra is piszkálgathatjuk, annak viszont tényleg semmi értelme, hogy csak pontok betételére/kivételére nyissa meg valaki a szerkesztői ablakot. Nem jut eszembe a szerkesztői neve, aki a PIM-ben dolgozott, és kedvenc időtöltése az ilyesmi, valamilyen Gergely, és talán Vakonddal kapcsolatos a szerkesztői neve). Pasztilla 2022. május 26., 15:51 (CEST)

Nem talált, @Turokaci:, rá gondoltam, bár érdekesen kötötte a kéregállományom a név elejét a vakondhoz. Pasztilla 2022. május 26., 15:52 (CEST)

Deviszont

Érdekes cikk a Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézettől "Bár a beszélők többnyire nem kedvelik ezt a gondolatot, de a nyelvtudományban alapvetés, hogy amit a beszélők használnak, az létezik. A nyelvészet célja a megfigyelés, a nyelv leírása, nem a beszélők megfegyelmezése (többnyire nem is létező szabályok alapján). Aki erről hall, sokszor tévesen értelmezi úgy, hogy változás történt, és ma már helyes valami, míg korábban nem volt az. A D betűs kötet megjelenésekor a nyest.hu nevű nyelvészeti blog is írt arról, hogy helytelen úgy interpretálni a helyzetet, mintha a deviszont mostantól volna helyes. Mindig is helyes volt" Xia ^Üzenő 2022. május 26., 17:16 (CEST)

Ez érdekes, én is anno úgy tanultam, hogy ámbár-noha-jóllehet rokonértelműek és nem használhatjuk egyszerre. Érdekes. (Azért én lehet, hogy nem fogom használni, de jó tudni, hogy nem helytelen.) Köszönjük! :-))– Bizottmány ^vita 2022. május 26., 17:23 (CEST)

Ahogy a cikkben is írja, ez nyelvi babona, hogy nem helyes, és sajnos magyartanárok is terjesztik, ezért gondolja úgy az ember, hogy "helytelen". Annak idején a középiskolában a magyartanárom állandóan kijavított, hogy nincs olyan, hogy "el kellesz menni a boltba". De van, és 40 éves fejjel kellett nyelvészeti cikkeket olvasva rájönnöm, hogy semmiféle hibát nem követtem el, ez egy létező kelet-magyarországi tájnyelvi jelenség. Xia ^Üzenő 2022. május 26., 17:28 (CEST)

Az anyukám mond néha olyat, hogy "el kell lesz menni a boltba", ami nála azt jelenti, hogy szükséges lesz egy jövőbeni látogatás a boltba (kvázi az "el kell menni a boltba" jövő ideje ez). Az "el kellesz menni a boltba" ugyanez, vagy inkább azt jelenti, hogy "szükséges, hogy te elmenj a boltba"? Malatinszky ^vita 2022. május 26., 17:37 (CEST)

Ez valami szabolcsi dolog lehet, Timi, a sóstói múzeumfaluban töltött múzeumi gyakorlatom során megrökönyödve találkoztam ezzel a ‘kell’ jelentésű kellesz alakkal, amikor valamelyik munkatársam használta, én meg jól bepánikoltam, hogy én kellek neki vagy mi van? Malatinszkynek: ebben a kellesz alakban se jövő idő, se második személy nincs, csereszabatos a köznyelvi kell-lel. Olyan, mint a dunántúli kő/köll, a dél-alföldi kék, vagy a szintén tájnyelvi kéne, ami szintén kell jelentésű volt eredetileg, csak a köznyelvi tudatunk a feltételes kellenével mosta össze. Pasztilla 2022. május 26., 20:25 (CEST)

A kell szükségszerűen jövőbeli aktust jelez előre, hiszen éppen azt fejezzük ki vele, hogy valami a jelenben még nincs (elvégezve). Pasztilla 2022. május 26., 20:27 (CEST)

Esik az eső; ernyőt kell vinnem. Holnap esni fog az eső; ernyőt fog kelleni vinnem. (Esetleg: ...ernyőt kell majd vinnem. Anyukámnak: ...ernyőt kell lesz vinnem.) Van aztán ez is. --Malatinszky ^vita 2022. május 26., 21:29 (CEST)

Ernyőt fog kelleni vinnem, mi? :D Nincs énnekem már a józan ész ellenében kedvem dafke hülyeségekkel vitatkoznom, túl rövid ahhoz az élet, akkor jövő idő. Pasztilla 2022. május 26., 21:42 (CEST)

Na jó, én itt kiszálltam. Nem hiányzik ez az agresszív stílus. Malatinszky ^vita 2022. május 26., 22:08 (CEST)

Innya köllök: szomjas vagyok (Kisalföld). – Pagony ^üzenet 2022. május 26., 20:33 (CEST)

@Pasztilla nem egészen. Itt levezetik. https://www.nyest.hu/hirek/feligek-es-alig-igek Xia ^Üzenő 2022. május 26., 21:46 (CEST)

Elszállt a mobilon bepötyögött válaszom, majd legközelebb. Pasztilla 2022. május 26., 22:02 (CEST)

Nem annyira nyelvi babona az ilyesmi, hanem -- Nádasdy Ádám szavával -- illemszabály. Almát eszek, az olaj taszítsa a vizet, deviszont -- ezek mind helyes magyar kifejezések, hiszen mindannyian értjük őket, és magyar anyanyelvi beszélők milliói használják ezeket a formákat. Csak azt kell észben tartani, hogy vannak, akik az ilyen megszólalásokat úgy értékelik, hogy megsértettél egy viselkedési normát, és ennek alapján ítélnek meg téged is, pont úgy, mintha lila nadrágban mennél a temetésre, vendégségben feltennéd a lábadat az asztalra vagy kesztyűben nyújtanál kezet. --Malatinszky ^vita 2022. május 26., 18:00 (CEST)

Ez utóbbi megjegyzés jól utal rá, hogy (a szócikkek megszövegezése során mindenképpen) különbséget kell tenni a hétköznapi, a szépirodalmi és mondjuk egy szakmai szöveg megfogalmazása között. Létezik ez is, az is, meg még csomó más változat (tájnyelv, szleng, stb). Például ami "hétköznap", otthon, családon belül stb teljesen rendben van és érthető, az mások számára félreérthető, érthetetlen vagy sértő is lehet.

Nem helyes ezeket felcserélhetőnek beállítani, mert annak az lesz az eredménye, hogy a cikkek tele lesznek "haveri szintű" beszólásokkal és érzékletes hasonlatokkal. misibacsi*^üzenet 2022. május 26., 21:24 (CEST)

éppen azt állítja a cikk, @Malatinszky, hogy nem. Teljesen helyes a deviszont is, és semmiféle illemszabályt vagy egyéb szabályt nem szegsz meg vele, ahogy a tájnyelvi kifejezésekkel sem. Teljesen elvárható, hogy bizonyos nyelvi közegekben szépirodalmi nyelvet használjunk (pl. egy enciklopédia szerkesztésekor), de a hétköznapokban egy beszélgetés során ha valaki úgy gondolja, hogy "megsértettél" egy "illemszabályt", mert nem a szótárban leírtak szerint beszélsz, akkor az egy elitista gyökér (bocs), semmi egyéb :) Xia ^Üzenő 2022. május 26., 21:50 (CEST)

Nincs igazán nézeteltérés köztünk, csak jó észben tartani, hogy a világ tele van -- ahogy te mondod -- elitista gyökerekkel, akik néha döntenek a felvételidről, az előléptetésedről, arról, hogy a te cégedet bízzák-e meg a sokmilliós üzlettel, vagy arról, hogy hallgatnak-e rád az értekezleten. Malatinszky ^vita 2022. május 26., 22:14 (CEST)

Teodicea vagy teodícea?

Mindkettőre elég sok forrást találtam (sőt a theodicea alakra is párat, a h + í kombinációt nem néztem); a hosszú í-s (és h nélküli) változat nekem meggyőzőbbnek tűnik. @Bennó: ? Ádám ✉ 2022. május 27., 00:52 (CEST)

Mindenesetre a Bakos szerint theodicaea. – Pagony ^üzenet 2022. május 27., 01:19 (CEST)

A Corvina Antik lexikonja szerint pedig theodikaia (főszerk. Szepes Erika). – Pagony ^üzenet 2022. május 27., 01:23 (CEST)

A Magyar Nagylexikonban (17. kötet): teodicea (rövid -i, és -h nélkül). Szómagyarázat nincs hozzá, csak annyi, hogy "gör." misibacsi*^üzenet 2022. május 27., 11:58 (CEST)

Pittsburghiak, pittsburghiek

Megoldvaleírtak szerint. Akela ^vita 2022. május 29., 11:43 (CEST)

Pittsburghiak, nem volna-e jobb "pittsburghiek formában, [ˈpɪtsbɜːrɡ; kb. pittsbőr] kiejtés alapján? Akela ^vita 2022. május 27., 11:43 (CEST)

Sőt, a pittsburghiek a szabályos (OH, MHSz). Pagony ^üzenet 2022. május 27., 11:46 (CEST)

OK, köszönöm, máris nekiállok kicserélgetni. Akela ^vita 2022. május 27., 11:49 (CEST)

Még egy kérdés: kötőjel nem kell-e (pittsburgh-iek?), a edinburgh-iak analógiájára (tudom, más a kiejtés, de a leírt záró betűt itt sem ejtik). Akela ^vita 2022. május 27., 11:56 (CEST)

A szótárak szerint egybe. Pagony ^üzenet 2022. május 27., 13:18 (CEST)

Hasonló felmerült nemrég. Ha valóban analóg az eset (kiejtést tekintve), akkor az útmutatás betűje szerint egybe, szelleme szerint pedig kötőjellel kéne. ;) Ádám ✉ 2022. május 27., 13:02 (CEST)

Az AkH.¹² 217. szerint akkor kell ilyen szituációban kötőjelezni, ha a "tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli". Felteszem, itt az a gondolatmenet, hogy az utolsó betű nem egy néma h, hanem a szó végi /ɡ/ hang jelölésére használt gh betűcsoport része, a gh pedig sem nem bonyolult, sem nem szokatlan az írásrendszerünkben, hiszen számos családnévben használjuk magyarul is (Ágh, Országh, Végh). -- Malatinszky ^vita 2022. május 27., 14:10 (CEST)

@Malatinszky: Az ilyen (gh,ch végű magyar) családneveket nem kötőjellel ragozzuk? Országh-gal, Parragh-ok, Puch-hal, Harrach-hoz? Akela ^vita 2022. május 27., 15:50 (CEST)

Bevallom, nem tudom. Én mindössze annyit mondok, hogy a -gh nem szokatlan írásmódja a /ɡ/-nek, szemben monjuk az -eaux betűkapcsolattal, ami szokatlan írásmódja az /o/ hangnak. -- Malatinszky ^vita 2022. május 27., 16:00 (CEST)

Nem. Pagony ^üzenet 2022. május 27., 16:06 (CEST)

• Rendben. Akkor a zászló a "pittsburghiek" írásmódnak áll. Kicsit még várok, aztán kicserélgetem.
• Elnézést, közben belefutottam a Cincinnatiakba is. Gyanúm hasonló: "-iek" jobb lenne (sɪnsᵻˈnæti). Akela ^vita 2022. május 27., 16:39 (CEST)

  Mint mindig, itt is irreleváns az amerikai kiejtés. A kérdés az, hogy magyar beszédben hogyan mondod ennek a városnak a nevét. Én úgy mondom, hogy szinszineti, ezért magas hangrendű toldalékot kapcsolnék hozzá. Malatinszky ^vita 2022. május 27., 16:49 (CEST)

  Magyarban hangrend szerinti a toldalékolási szabály, a kiejtésből indulj el: "szinszinetti", ehhez pedig az -ek passzol, azaz cincinnatiek. misibacsi*^üzenet 2022. május 27., 16:50 (CEST)

Rendben, köszönöm, akkor „pittsburghiek” és „cincinnatiek” lesz. (ill. ezekél ránézek a -ban/-ben stb.-re is). Akela ^vita 2022. május 27., 18:09 (CEST)

Jó lesz, köszi előre is! -- Malatinszky ^vita 2022. május 27., 20:32 (CEST)

Van olyan, hogy borza?

Ebben a szakaszban fedeztem fel: Pünkösd#Törökbasázás, borzakirály- és rabjárás. Nem az történhetett, hogy mivel az r és a d egymás mellett van a billentyűzeten, egyszer valahol (pl. a sulinetes forrásban, de lehet, hogy oda is máshonnan került) elírták a bodzát, s azóta másolással terjed mindenfelé? – Vépi ^vita 2022. május 29., 10:55 (CEST)

Lehet, itt bodzakirályként van. Apród ^vita 2022. május 29., 12:13 (CEST)

Szerepel borzakirályként is, magyarázat a bodza. Alfa-ketosav ^vita 2022. május 29., 12:36 (CEST)

Igazad van. Apród ^vita 2022. május 29., 13:22 (CEST)

UEFA Nemzetek Ligája

A jelenlegi cím az eredeti, angol név (UEFA Nations League) tükörfordítása, nem veszi figyelembe a magyar helyesírás szabályait. Az AkH.¹² 289. szerint a betűszókhoz kötőjellel fűzzük az utótagot, így a helyes alak „UEFA-nemzetek ligája”. Itt nem áll fenn ugyanaz a probléma, mint a Bajnokok Ligája esetében, mivel tényleg UEFA-nemzetekről, UEFA-tagországokról van szó. Az más kérdés, hogy ha lehagyjuk az UEFA-t, akkor nagybetűvel, „Nemzetek Ligája” alakban írandó a torna elnevezése (ld. [4], [5]). Esetleg valaki máshogy látja? – Zsovar3 ^vita 2022. június 1., 23:58 (CEST)

Három éves probléma, lásd még

• Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai
• Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív190#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai_2.

Ugyanúgy ahogy korábban is írtam, valamiért ezt nagybetűvel kell (vagy lehet) írni, a korábbi felvetésekben ezekről vannak ráutaló linkek, például itt. Idézet: 1) Nagyon jó, hogy végre megszabadulunk az UEFA-bajnokok ligája és a férfivízilabda-világbajnokság típusú írásmódoktól a sportújságírásban bevett formulák (UEFA Bajnokok Ligája, férfi vízilabda-világbajnokság) javára, de nem érezték-e úgy a munka során, hogy a brutális szaknyelvi autonómia túlzó?

A cikk egyértelműen arra utal, hogy a nagybetűs írásmód helyes. Továbbá: itt és itt. Utóbbiban tulajdonnévnek tekintik a Bajnokok Ligáját (ebből következően az összes hasonló névről elmondható). Ne próbáljuk meg az UEFA és a nemzetek/bajnokok szavakat összekapcsolni, mert semmi közük egymáshoz. Számomra egy erőltetett felvetés, hogy kik részére írták ki a tornát. Az UEFA mint szervező szerepel elöl, a Nemzetek Ligája pedig a torna (tulajdon?)neve. Ugyanígy UEFA Európa Liga és az UEFA Európa Konferencia Liga is helyes szerintem, ha a BL is az. A BL például a magyar sajtóban tele van a nagybetűs változattal, a magyarban kizárólag a Wikipédián szerepel UEFA-bajnokok ligája néven, sehol máshol. Tomcsy ^üzenet 2022. június 2., 00:58 (CEST)

Tehát szerintem itt a 289. pont nem alkalmazandó, mert a nemzetek szó nem utótagként van jelen, hanem a Nemzetek Ligája, mint a torna neve szerepel ott. Továbbá lehet hogy pár év, és ugyanúgy fennáll majd a kötőjelezéssel kialakított probléma, ha behozzák a dél-amerikai csapatokat mert onnantól itt sem csak UEFA-nemzetekről lesz szó. Tomcsy ^üzenet 2022. június 2., 01:12 (CEST)

Még egy körülmény: az eredeti angol Champions League, a Nations League, stb. elnevezések védjegyek is, a BL logójában az (R), az NL logójában a (TM) jelzés szerepel. Így mi nyilvánvalóan nem bonthatjuk szét a védjegy nevét bajnokok/nemzetek és ligája szóra, hogy az előbbit az UEFA-hoz kötőjelezzük. Tomcsy ^üzenet 2022. június 2., 02:11 (CEST)

Tisztában vagyok mind a probléma múltjával, mind a jelenével, nem is vetettem volna fel a témát, ha egységes lenne a magyar Wikipédia álláspontja a kérdésben. Sajnos egyértelmű forrás egyelőre nincs a helyes írásmódról, az már más kérdés, hogy ez igazából mindegy is, hiszen a helyesírási szabályzat is csupán egy ajánlás, betartása nem kötelező. A Magyar Nemzet cikkét természetesen én is olvastam, de nem igazán tartom perdöntőnek. A sportújságírásban tényleg kivétel nélkül a(z) „(UEFA) Bajnokok Ligája” alak szerepel, de ezt alátámasztó szakszótári forrást személy szerint nem találtam. Az, hogy a nagy kezdőbetűs írásmód elfogadható, egyértelmű, nem vitatom. Az „ebből következően az összes hasonló névről elmondható” résszel viszont nem tudok egyetérteni, mivel magát a témát én magam is azután vettem elő hosszú idő után, hogy tegnap mindenhol szembetaláltam magam az „Interkontinentális Szuperkupa” kifejezéssel a 2022 Finalissima vonatkozásában, bár ez nem felel meg sem a hivatalos elnevezésnek (CONMEBOL–UEFA Bajnokok Kupája), sem a mérkőzésre használt további négy szóösszetételnek, tehát nem tekinthető tulajdonnévnek. A 289. pont egyébként pont az UEFA és a nemzetek szavak összekapcsolásáról szól, mely esetben egyértelműen a kötőjeles, kisbetűs alak a helyes, de hát megint visszajutunk az eredeti felvetéshez. A Bajnokok Ligája és az Európa-liga (stb.) esete nem egy és ugyanaz, ezt viszont fontos kiemelni. Mind a Bajnokok Ligája, mind a Nemzetek Ligája esetében birtokos szerkezetről beszélhetünk, így a két szó egyértelműen különírandó. Az Európa-liga esetében azonban tiszta, hogy az „Európa” nem minőségjelző a „liga” előtt, a jelöletlen összetételek pedig kötőjellel írandók (AkH.¹² 166.). Az angol írásmódot követve például Eurovízió(s) Dal Verseny lenne, nem pedig Eurovíziós Dalverseny (másképp Eurovíziós Dalfesztivál), ezt szerintem nem érdemes tovább húzni. A védjegyekkel való indoklás szintén nem állja meg a helyét, lásd az Európa-liga esetét, vagy vegyük például a 2022-es világbajnokságot. A „FIFA” és a „World Cup 2022” kifejezések is a FIFA szellemi tulajdonát képezik, így az összetételük is: FIFA World Cup 2022. Magyarul mégis a „2022-es FIFA-világbajnokság” a helyes és elfogadott alak (Nemzeti Sport, M4 Sport, Index). Remélem, mindenre kitértem. – Zsovar3 ^vita 2022. június 2., 03:42 (CEST)

Ui. Tehát összességében: nem kell, hogy az UEFA Nemzetek Ligájából UEFA-nemzetek ligája legyen, de akkor az UEFA-bajnokok ligája helyett használjuk az UEFA Bajnokok Ligája alakot, és kövessenek egy egységes elnevezési rendszert a szócikkek címei. – Zsovar3 ^vita 2022. június 2., 03:43 (CEST)

Az Európa Liga szerintem ugyanolyan tulajdonnévnek tekintendő, mint a Bajnokok Ligája, és innentől tökmindegy, hogy melyik Akh pontot húzzuk elő. Ezek szerintem nem köznevekből felépített nevek, hogy kötőjeleket, meg egyéb dolgokat rájuk húzzunk. Az Európa Konferencia Liga nevével is lehet bűvészkedni, hogy hol kötőjelezünk vagy össze kell-e rántani "konferencialiga" szövegre, de az is pont olyan tulajdonnév mint a többi. Ezeket adták a torna nevének, az más kérdés hogy a liga szót köznévnek is lehetne tekinteni, de egyben a két/három szó adja ki a torna teljes nevét. Csak ugye le van fordítva magyarra. Hasonló volt az IAAF Gyémánt Liga (a Diamond League-ből), a magyar sajtóban így használták. Azóta az IAAF név megszűnt, csak a Diamond League maradt meg. Itt angol néven van, lefordítatlanul. Ebbe a körbe tartozik a CONCACAF-aranykupa is, a magyarban már Arany Kupa néven is volt, de jellemzőbb az Arany-kupa írásmód. A tegnapi „Interkontinentális Szuperkupa” nálunk Artemio Franchi-trófea néven létezik, legalábbis az az elődje. Tomcsy ^üzenet 2022. június 2., 12:53 (CEST)

Az Európa-liga tekinthető ugyanolyan tulajdonnévnek, mint a Bajnokok Ligája, de ez nem jelenti azt, hogy a helyesírási szabályokat félretéve, az angol nevének tükörfordításaként kell rá hivatkoznunk; ettől függetlenül helyesen kell írni. Szevezetek, események magyarra fordításakor is mindig követni kell a helyesírási normákat, ezért említettem az Eurovízió, illetve a világbajnokság példáját, de nézhetjük a sorozat szervezőjének elnevezését is. Az UEFA egyértelműen tulajdonnév, ugyanolyan, mint az MLSZ, mégse Európai Labdarúgó Szövetségek Uniójaként hivatkozunk rá (ez egyrészt hibás, másrészt magyartalan). A tükörfordítás egyszerűen nem megoldás, és soha nem is volt az. Az Európa-konferencialigára egyébként az NSO és az M4 Sport is helyesen, a szabályokat követve hivatkozik, ugyanúgy, mint az Európa-ligára (NSO, M4 Sport). A Gyémánt Liga szintén nem jó példa, ugyanis csak akkor kellene egybeírni a két szót, ha a gyémánt esetében anyagnévi jelzőről lenne szó, de mivel nem arról beszélünk, hogy a liga gyémántból készült volna, így ez a szabály (AkH.¹² 116.) nem alkalmazható. Az Arany Kupa hasonló okokból helyes így is (AkH.¹² 105.): a „kupa” szó itt nem az elnyerhető serleget jelenti, hanem azon mérkőzések sorozatát, melyben ilyen díj elnyeréséért folyik a küzdelem (szótár), az M4 Sport is, a cikkből leszűrhetően pedig az MTI is, így használja. Ha a trófeáról beszélünk, akkor természetesen egybeírandó a két szó. A kötőjeles alakra, amit az NSO használ, nem találtam semmilyen magyarázatot (hacsak nem például az Európa-liga mintájára képezték, hibásan). A dél-amerikai és az európai bajnokcsapatok mérkőzésének történetét is ismerem, öt különböző elnevezése létezik, csak ezek közül egyik sem az a bizonyos „Interkontinentális Szuperkupa”. – Zsovar3 ^vita 2022. június 2., 19:02 (CEST)

A Gyémánt Ligáról nem is mondtam hogy egybe kellene írni, azt az Európa-liga példájához hasonlítottam volna. Európa-liga és Gyémánt Liga. Nekem ez abszolút következetlen, hogy a szavakon kell rugózni, hogy mikor milyen kapcsolat van a két szó között és kell-e kötőjel, vagy épp nagybetűs-e a Liga szó. Erre a katyvaszra már azt mondom, hogy írjunk angolul mindent Champions League, Europa League és kész, nincs lefordítva, nagybetűvel kell írni, úgy ahogy mondjuk a Super Bowl vagy a World Series esetét. Tomcsy ^üzenet 2022. június 2., 20:00 (CEST)

Az angol nevek átvétele is egy lehetőség, felfogható ez egyfajta 21. századi ortológusi állaspontként is, bár nem tudok olyan médiumról, amely ezt a módszertant követné, így szerintem a Wikipédiában sem ez lenne a legszerencsésebb megoldás. Minden eddigi után én a következő változtatásokat tudom javasolni: UEFA-bajnokok ligája → UEFA Bajnokok Ligája (MNO); UEFA-szuperkupa → UEFA Szuperkupa (Magyar Közlöny). Az NL és az EKL maradjon, az EL-nél viszont nem tudom, mi lenne a jó döntés. – Zsovar3 ^vita 2022. június 2., 22:58 (CEST)

@Tomcsy: Megköszönném, ha elmondanád a véleményed, állást foglalnál a javaslataimmal kapcsolatban. Én az eddigi vitának is örültem, de szerintem akkor lenne mindenki a legboldogabb, ha végre pontot tudnánk tenni egy évek óta húzódó ügy végére. – Zsovar3 ^vita 2022. június 7., 02:22 (CEST)

Eddig is a nagybetűs változatokat helyeseltem. UEFA Bajnokok Ligája, UEFA Európa Liga, UEFA Európa Konferencia Liga, UEFA Nemzetek Ligája, UEFA Szuperkupa, UEFA női Bajnokok Ligája (a női itt kisbetűvel). Az Európa Liga esetében már most is szükséges lenne az UEFA megnevezés is, mert a röplabdában is van esemény "Európa-liga" néven. Ennek hiányában egyértelműsítő lap kellene, ami további problémákat generálna. Bár a röplabdában az eredeti név "European", de a focihoz hasonlóan "Európa-liga" néven írnak róla. A téma lezárásához meg szerintem ketten kevesek vagyunk, a korábbi esetekben sem volt érdemi lezárása a témának, azért sem volt utána átnevezés. Tomcsy ^üzenet 2022. június 7., 21:38 (CEST)

Sporteredmények írása

Az önkéntes ügyfélszolgálat email-címére küldte egy segítőkész olvasó:

A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának nyomtatott és online változatában is rosszul szerepel egy példamondat. A 240. szabálypont f) bekezdésében a következő olvasható:

"A sporteredmények jelzésekor – amennyiben kettőspontot használunk – a kettőspont egyik irányban sem tapad, például: Az évszázad mérkőzésének eredménye 6:3."

A példában szereplő 6:3 esetében mégis mindkét irányban tapad a kettőspont.

A hibát korábban már jeleztem a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának. Azt a választ kaptam, hogy a szabály helyes, a szóközök maradtak el. Kérem, az alábbi oldalukon jelezzék magát a problémát, és módosítsák a példában szereplő 3:0-s részeket.

Tgr^vita 2022. június 4., 19:35 (CEST)

hát nekem elég fura írásmód a "6 : 3"... iszonyú hülyén néz ki. Én megvétóznám ezt :D Xia ^Üzenő 2022. június 4., 23:04 (CEST)

Sehol nem találkoztam ezzel az írásmóddal... – Dodi123 ^vita 2022. június 4., 23:42 (CEST)

Pedig már a 2005-ös OH-ban is így van. – Pagony ^üzenet 2022. június 4., 23:49 (CEST)

akkor is elég hülyén néz ki, ha ez a szabály... Xia ^Üzenő 2022. június 4., 23:55 (CEST)

Hol lehet megtalálni a hivatalos álláspontot erről?

Tehát arról van szó, hogy a szabály érvényes, csak a példában eltévesztették és ott nincs jól írva? misibacsi*^üzenet 2022. június 5., 06:30 (CEST)

Egyértelműen ez a hivatalos álláspontjuk. Pedig a szabályzatnak az az elve, hogy az aktuális helyzetet írja le, nem az, hogy új szabályokat alkosson. Voxfax ^vita 2022. június 5., 07:24 (CEST)

Szerintem ez nem alkotott új szabályt, hanem valaki a nyomdában már ezer éve úgy gondolta, hogy ez "iszonyú hülyén néz ki". Szerintem nem néz ki hülyén, és egyébként sem szabad, hogy ez legyen a rendező elv. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. június 5., 07:32 (CEST)

Amerikai Virgin-szigetekről való személyek

Tervezek egy kategóriát, az Amerikai Virgin-szigetekról való személyekről, a Puerto Ricó-iak-hoz (stb.) hasonlóan. (Lásd enwiki). Keresek valami szabatos elnevezést: Amerikai Virgin-szigetekiek?? Ötleteket köszönettel. Akela ^vita 2022. június 13., 13:00 (CEST)

Egyelőre Amerikai Virgin-szigetekiek címmel létrehoztam. Ha szükséges, helyesbítem (jobb név, vagy helyesírás miatt). Akela ^vita 2022. június 13., 15:32 (CEST)

Cambridge-i kémek

Van az ellen kifogás, hogy a Cambridge-i Ötök szócikket átnevezzem a helyesírásilag szabályos Cambridge-i ötök címre? A kérdésről volt már szó itt és itt Malatinszky ^vita 2022. június 13., 20:52 (CEST)

Nincs. Pagony ^üzenet 2022. június 13., 21:01 (CEST)

Köszönöm, elvégeztem az átnevezést. -- Malatinszky ^vita 2022. június 14., 01:22 (CEST)

M1-es autópálya (Moldova)

MegoldvaMalatinszky ^vita 2022. június 15., 22:51 (CEST)

Kresz-ismereteim alapján, a képeket elnézve ez nem autópálya, hanem egyszerűen egy főút. A highway nem feltétlen jelent magyarul autópályát. Szeretném, ha mások is megerősítenék, hogy ez nem egy autópálya. A román megnevezés fordítása, ha jól értelmezem, "nemzeti út". Szeretném átnevezni a szócikket, de mire? M1 (Moldova) esetleg? (Más wikikben is szerepel így). Xia ^Üzenő 2022. június 5., 14:42 (CEST)

M1, esetleg M1-es főút. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 5., 15:08 (CEST)

Ez alapján is főút: https://ro.wiki.x.io/wiki/Drumurile_Republicii_Moldova. – Vépi ^vita 2022. június 5., 17:02 (CEST)

Az oroszországi közutaknál én is azon rágódtam, minek nevezzem a szövetségű jelentőségű (országos) nagyobb utakat, melyek nem − vagy csak egy rövid szakaszon − érik el az autópálya szintet. Végül a R255-ös főút (Oroszország)-nál és társainál kötöttem ki. – Vadaro ^vita 2022. június 5., 17:06 (CEST)

Kérdés, hogy kell-e a címbe (van-e más nevezetes M1 Moldovában). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 5., 17:07 (CEST)

Nincs. Vépi ^vita 2022. június 5., 17:20 (CEST)

átneveztem, és kiszedtem, hogy autópálya (mert nem az). Xia ^Üzenő 2022. június 6., 11:46 (CEST)

@Xia: Kicsit elkapkodtad. Mind a Google Térképen, mind az OpenStreetMaps.org-on az út száma „R1”, ezért a cikk címének szerintem R1-es főút (Moldova) lenne a legjobb (de lehet, hogy az egyértelműsítésre nincs is szükség). És a cikket is át kell egy kicsit írni, nekem elavultnak tűnik... - Gaja   2022. június 6., 12:10 (CEST)

@Gaja a romn wiki szerint az két különböző út. ro:M1_(Republica_Moldova), ro:R1 (Republica Moldova), pont ezért nem kéne egyéni térképolvasás alapján szócikket írni. Xia ^Üzenő 2022. június 6., 12:11 (CEST)

Oké igazad van a számozásban. De szerintem kellene a címbe, hogy „főút”. - Gaja   2022. június 6., 12:19 (CEST)

mivel nincs más M1 nevű út ott, nem hiszem, hogy erre szükség lenne. Xia ^Üzenő 2022. június 6., 16:08 (CEST)

Én hozzábiggyeszteném a címhez a "főút" szót, három okból is:

• Olvasóként mindig szeretem, ha a cikk címéből kiderül, hogy miről fog szólni a cikk, márpedig az M1 (Moldova) nem tájékoztat arról, hogy itt országútról, tévéadóról, nemzeti labdarúgó-bajnokságról, esetleg a moldovai jegybank által számon tartott széles értelemben vett pénzmennyiségről van szó.
• A moldovai köztévé 1-es csatornáját, a Moldova 1-et gyakran emlegetik M1 néven (a logóban is ez van).
• Az a kialakult szokásunk, hogy az utakról szóló cikkek címében szerepel az út típusa. Magyarországon is csak egy M7-es autópálya van, az erről szóló cikk címe mégis M7-es autópálya (Magyarország).

--Malatinszky ^vita 2022. június 6., 16:35 (CEST)

Senki többet, mehet az átnevezés az M1-es főút (Moldova) alakra? -- Malatinszky ^vita 2022. június 13., 21:14 (CEST)

Mehet, én magam is át akartam nevezni, de akkor rád hagyom... - Gaja   2022. június 15., 09:50 (CEST)

Oké, elvégeztem az átnevezést. --Malatinszky ^vita 2022. június 15., 22:51 (CEST)

Színes betegségek

Miért van az, hogy a sárgalázat egybeírjuk, a fekete himlőt (és a ritkábban használatos vörös himlőt) meg külön? -- Malatinszky ^vita 2022. június 8., 05:28 (CEST)

talán azért lehet, mert a sárgaláz esetében nem a láz sárga színű, himlő esetében viszont konkrétan a himlőkiütések színe a fekete (gondolom a hólyagocskában lévő alvadt vértől) és a vörös. Nem tudom, csak találgatok. Xia ^Üzenő 2022. június 8., 10:06 (CEST)

Erre én is gondoltam, de a képek alapján úgy tűnik, a fekete himlő kiütései nem feketék (bár a vörös himlő -- megszokottabb nevén kanyaró -- kiütései valóban vörösek), viszont a sárgaláznak tudtommal tünete a sárgaság. Malatinszky ^vita 2022. június 8., 13:52 (CEST)

@Malatinszky tünete a sárgaság, de nem a láz sárga, hanem a bőr válik sárgává. Vannak amúgy a fekete himlőről olyan képek is, ahol feketének tűnnek a kiütések. vigyázat, elég megrázó kép Xia ^Üzenő 2022. június 8., 14:52 (CEST)

A himlő szó értelme a kiütés? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. június 8., 15:07 (CEST)

@Burumbátor [6] Xia ^Üzenő 2022. június 8., 15:23 (CEST)

Értem. Tehát maga a himlő szó nem a kiütést, hólyagot jelenti, hanem a betegséget. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. június 8., 15:57 (CEST)

A feketehimlőt régebben (pár évtizede) még egybeírták. Erős a gyanúm (bár nem jártam utána) hogy az új írásmód ugyanannak az akadémiai reformernek a műve, akinek a fekete rigó-sárgarigó distinkciót köszönhetjük. – Hollófernyiges ^vita 2022. június 9., 08:15 (CEST)

Van még a szürke hályog is, csak gondoltam megemlítem. - Assaiki ^vita 2022. június 18., 07:51 (CEST)

Fekete Párducok vagy Fekete Párduc Párt ?

Mindkét módon láttam már hivatkozást rá, melyik lenne a helyes ?

Forest576 ^vita 2022. június 18., 19:12 (CEST)

Keveredhet mozgalom (Fekete Párducok) és párt (Fekete Párduc Párt), mivel itt a pártól van szó, s más wikikben is párt a neve, legyen itt is párt. Elvégre fordítás. Vépi ^vita 2022. június 19., 15:50 (CEST)

Mivel a cikk egy mozgalomról szól, és az elnevezésen kívül nem látni tartalmilag semmilyen pártszerű működés nyomát, ezért helyesnek tartom a jelenlegi megoldást, hogy párducoknak nevezzük, és zárójelben szerepel a párt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 19., 16:32 (CEST)

Az enwiki https://en.wiki.x.io/wiki/List_of_political_parties_in_the_United_States cikke Non-electoral organizations szakaszcím alatt tartja nyilván. – Vépi ^vita 2022. június 19., 17:06 (CEST)

Angol wikin politikai párt kategóriába is berakták, infobox alapján is párt, de maradhat így szerintem. Forest576 ^vita 2022. június 19., 20:50 (CEST)

Tanulságos poszt a Nyelvtudományi Intézettől

Arról, hogy a nyelvtudományban nincs olyan, hogy "helyes" vagy "helytelen" alak Xia ^Üzenő 2022. június 19., 19:50 (CEST)

Csak FB-tagoknak olvasható a fenti link. Jobb lenne az ilyen "közléseket" hanyagolni.

Van nekik saját honlapjuk, http://www.nytud.hu/ , közöljenek ott értekezéseket. misibacsi*^üzenet 2022. június 20., 05:57 (CEST)

És? Akkor nem olvasod el, akinek van, az meg elolvassa. Az Arcanum pl. előfizetős, azt sem tudja mindenki elolvasni, attól még lehet linkelni. Xia ^Üzenő 2022. június 20., 10:25 (CEST)

Nagyon köszönjük @Xia: a tájékoztatást! Közlésként a lényeg, amely elérhető Instagramtól és Facebooktól függetlenül: A deviszontról szóló posztunk egyes kommentjeiből és megosztásaiból kitűnik, hogy új követőink nem pontosan tudják, mi a Nagyszótár. Többen hitték, hogy a helyesírási szótárról van szó, volt, aki azt mondta, utánajárt, hogy csak a 2014-es kiadásba került bele a deviszont. Nekünk nincs »csak 2014-es« kiadásunk, a Nagyszótár kötetei első kiadásban jelennek meg, ez egy teljesen új szótár. A magyar nyelv nagyszótára a legnagyobb magyar nyelvű szótári vállalkozás. Körülbelül 30 kötete lesz (egy útmutató kötet és a többi, de nem feltétlenül kötet/betű felosztásban). Legutóbb az E betűs jelent meg, 2021-ben. A Nagyszótár hivatkozásokban használt rövidítése Nszt. A magyar nyelv nagyszótára nemcsak terjedelmében más, mint a korábbi szótárak, hanem abban is, hogy korpuszalapú. Ez azt jelenti, hogy 1772-ig (az újmagyarnak nevezett nyelvtörténeti kor elejéig) felmérjük, milyen jelentésekkel bírt egy-egy szó, és nem saját nyelvérzékünk, hanem a kutatás alapján határozzuk meg a jelentéseket. A magyar nyelv nagyszótára eddig elkészült anyaga (A-E betűs szavak) megtalálható az interneten nagyszotar.nytud.hu (nagyszotar.nytud.hu VAGY nszt.nytud.hu )

Történetéről.

Üdv, – Bizottmány ^vita 2022. június 20., 08:09 (CEST)

Ui.: Egy újszülöttnek... Van róla szócikk is @Adam78: tollából: A magyar nyelv nagyszótára Akkor rosszul fogtam meg a lényegét Xia közlésének? De számomra így is hírértéke volt. – Bizottmány ^vita 2022. június 20., 08:19 (CEST)

nem, a poszt nem erről szólt, hanem arról, hogy nem létezik a nyelvtudományban helyes vagy helytelen alak. Amit használunk, az mind helyes. Xia ^Üzenő 2022. június 20., 10:25 (CEST)

Akkor nem tudom, mert a link, amit fentebb írtál, az URL-sorba bemásolva nekem ezt adja ki: „Ez a tartalom jelenleg nem érhető el. Ez általában olyankor fordul elő, amikor a tulajdonosa csak kisebb csoportnyi emberrel osztotta meg, megváltoztatta a láthatóságát, vagy törölték.”

Erre gondoltál? Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézet Május 24. 13:47

Az oldal adminját a hétvégén megkérdezte egy ismerőse: "Ugye, hogy a deviszont nem helyes?". Így aztán, bár A magyar nyelv nagyszótárának D betűs kötete már korábban megjelent, érdemesnek tűnik tisztázni a kérdést.

Sokan gondolják, hogy a deviszont nem helyes. Ezt többnyire nyelvművelők szeretik terjeszteni, ám a nyelvészetben a nyelvi babona kifejezéssel illetik az olyan művi úton kreált szabályokat, mint például hogy "éssel, háttal, hoggyal nem kezdünk mondatot". Bár a magyartanárok előszeretettel kijavítják a diákokat, és ezek a nyelvi babonák erősen tartják magukat - sőt az emberek kifejezetten ellenkeznek, mikor a nyelvészek felhívják rá a figyelmet, hogy ezek nem igazak -, valójában semmilyen tudományos hátterük nincs. (A töltelékszavak például plusz jelentést adnak a mondatnak; ha kivesszük őket a mondat elejéről, eltűnik a pragmatikai többletjelentés: például az "én nem tudom" és a "hát, én nem tudom" pragmatikai szempontból nem ugyanaz.)

A deviszont ellen azt az érvet szokták felhozni, hogy két ellentétes (azaz ellentétes tagmondatot bevezető) kötőszó találkozik egymás mellett. Egyrészt a magyar nyelvben előfordul, hogy kötőszavak találkoznak, van is rá helyesírási szabály: nem kell közéjük vesszőt tenni. Másrészt olyan esetekre is van példa, amikor két ellentétes jelentésű kötőszó ugrik össze egyetlen szóvá. Az oldal adminja emlékszik, hogy egyetemista korában egy órán éppen ő mondta példának az "ámbár"-t mint ellentétes kötőszók összetételét. Bár a beszélők többnyire nem kedvelik ezt a gondolatot, de a nyelvtudományban alapvetés, hogy amit a beszélők használnak, az létezik. A nyelvészet célja a megfigyelés, a nyelv leírása, nem a beszélők megfegyelmezése (többnyire nem is létező szabályok alapján). Aki erről hall, sokszor tévesen értelmezi úgy, hogy változás történt, és ma már helyes valami, míg korábban nem volt az. A D betűs kötet megjelenésekor a nyest.hu nevű nyelvészeti blog is írt arról, hogy helytelen úgy interpretálni a helyzetet, mintha a deviszont mostantól volna helyes. Mindig is helyes volt: https://m.nyest.hu/hirek/a-deviszont-viszontagsagai

Legfeljebb a helyesírása változott, egybeírva került be a szótárba. Ugyanúgy szóösszetétel, mint az ámbár. A szócikkünkbe felvett példákban javarészt még különírt adatok vannak. Adatoltuk a használatát már 1774-ből, leírta Széchenyi, de a korpuszunkban van találat Kazinczy Ferencre, Deák Ferencre, Jókai Mórra, Arany Jánosra, Krúdy Gyulára és még sok mindenki másra, aki rendszeresen használta ezt a két kötőszót egymás mellett.

A poszt elején említettem, hogy az "én nem tudom" és a "hát, én nem tudom" mondatok nem teljesen ugyanazt jelentik. Ezt sugallja a beszélőknek a nyelvérzékük akkor is, amikor a de mellé odateszik a viszontot is. Fölösleges rájuk szólni, hiszen nyelvérzékük vezeti őket arra, hogy így tegyenek, mert a deviszont nem teljesen ugyanaz, mint a de vagy a viszont. Szótárunkba, amit tudományos szempontok szerint szerkesztünk, ezért kizárólag a példákkal adatolható, alátámasztható, igazolt jelentéseket vesszük fel, a de kétszófajú szóként került be összesen 25 jelentéssel, és összetételi utaló utal onnan ámde címszavunkra - ami szintén két ellentétes kötőszó összetétele, mégsem vitatja senki úgy, mint a deviszontot (http://nagyszotar.nytud.hu/dictsearch.html?query=de). Ezzel szemben a deviszont szófaja kizárólag kötőszó, és összesen 4 jelentése van (http://nagyszotar.nytud.hu/dictsearch.html?query=deviszont).

Ha nem, akkor nem tudtam én sem megnézni sajnos. Üdv, – Bizottmány ^vita 2022. június 20., 14:05 (CEST)

Annyit hozzátennék, hogy attól még nem válik helyessé egy szó vagy kifejezés, mert ez vagy az a szótár tartalmazza (aminek az a feladata, hogy minden ilyen szót tartalmazzon).

Hasonló indoklással szokták egyesek azt felhozni, hogy "a G. ennyi meg annyi találatot ad rá" (utána áll egy tetszőlegesen hibásan írt krix-krax).

Harmadrészt a "deviszont" és társai (az "és"-sel való mondatkezdés) az nem csak nyelvtani kérdés, hanem inkább szépirodalmi - ezért javítja a tanár, hogy a diák tudatában legyen annak, hogy bár lehet úgy is mondani, ahogy ő mondja, meg ahogy a haverjaival beszél, meg lehet másképpen is. misibacsi*^üzenet 2022. június 20., 15:15 (CEST)

Cambridge

MegoldvaMalatinszky ^vita 2022. június 24., 19:04 (CEST)

Van az ellen kifogás, hogy a Cambridge lapot átnevezzem arra, hogy Cambridge (Egyesült Királyság)? Legyen esetleg Cambridge (Cambridgeshire), tekintve, hogy Gloucestershire-ben is van egy Cambridge?

A Cambridge lapból nyilván átirányítás lesz. Hova mutasson ez? A Cambridge (egyértelműsítő lap)-ra, a két világhírű egyetemnek otthont adó Cambridge (Massachusetts)-re, esetleg a mindössze egy világhírű egyetemnek otthont adó angliai Cambridge-re?

-- Malatinszky ^vita 2022. június 13., 21:09 (CEST)

Egy szavazatommal a főjelentésű Cambridge védelmére kelnék. (Ha lesüllyesztjük a gloucestershire-i „másik” mellé, az szerintem nagyobb zavart okoz, mint hasznot. Javaslom: Cambridge maradjon az a Cambridge, amit Cambridge-nek ismerünk („egy Cambridge mind között”). Az összes többi kapjon zárójeles kiegészítést, ahogy javasoltad (Gloucestershire, Massachusetts). Akela ^vita 2022. június 13., 23:57 (CEST)

Akela + 1. – Pagony ^üzenet 2022. június 14., 00:11 (CEST)

Na jó, de hát világos, hogy ha valami főjelentés, akkor az a Boston melletti Cambridge. Ott van az MIT, ott van a Harvard, ott van a fiam. Mit tud ehhez képest a cambridgeshire-i megyeszékhely? --Malatinszky ^vita 2022. június 14., 01:11 (CEST)

Jó, nekik csak egy világhírű egyetem jutott, nem kettő, de Európában (ahol a magyar WP-olvasók többsége van), inkább az jut az ember eszébe. :) – Winston ^vita 2022. június 14., 07:58 (CEST)

^[forrás?] – FoBe ^üzenet 2022. június 15., 19:25 (CEST)

Rémlik, mintha ott is lenne egy egyetem :) – Hollófernyiges ^vita 2022. június 14., 07:57 (CEST)

Tulajdonképpen csak érzelmi indokokat tudok hozzáfűzni. A Cam-parti Cambridge volt az első. Az ottani egyetem és college-ok a Brit Birodalom mértékadó elitjének költőhelyei, szerintem ma is. (Tudom, a Brit Birodalmat már PC-illendően másként hívják, de a brit elit ma is ugyanaz. Cambridge (és Oxford) számomra a brit establishmenttel és civilizációval jelkép-értékűen azonos. Az amerikai Cambridge gyakorlati jelentősége és nevezetessége utóbb valóban a brit fölé nőhetett, de ő mégiscsak a brit Cambridge nevét vette át és azt viseli ma is. Tudom, a huwikin több vita is lefolyt más "főjelentések" hívei és ellenzői között, én - személyesen - nem örülök a Madách Imre (író) jellegű eredményeknek. Az enwiki is megtartotta a Cambridge főjelentést, bár azt is tudom, hogy ez sem mérvadó szempont. Lehet, hogy a viszonyítási alapok idővel változnak, a következő generációk számára már az amerikai kultúra és tudomány lesz az origó, az európai csak afféle hagyományőrző skanzenné válhat. (Ezt irónia nélkül mondom, inkább szomorúan). Ma még szívesebben látnám a régi prioritásokat, amelyek valahogyan tükrözik az egymásból következés logikáját. De - ismétlem - ezek saját szubjektív szempontjaim, amely miatt egy szavazat adok a Cam-parti Cambridge főjelentésre. Akela ^vita 2022. június 14., 08:46 (CEST)

Nem tudom, melyik volt az első Cambridge. Nyilván nem az amerikai, de a gloucestershire-i Cambridge-ről Idősebb Eduárd korából van említés. A Cambridge-i Egyetemet háromszáz évvel később alapították, de azt nem tudom, mióta van ott település. Mindenesetre mindkét Cambridge nevű angliai település a Cam folyó partján fekszik, Cam nevű folyó ugyanis Gloucestershire-ben és Cambridgeshire-ben is van.

Mindegy, nem is ez számít, hanem az, hogy akarunk-e eltérni a WP:EGYÉRT főszabályától, és kivételt tenni a cambridgeshire-i Cambridge-dzsel. A szokásos eljárásunk az, hogy ilyenkor röpszavazás formájában kikérjük a közösség véleményét. A többségi döntést aztán átvezetem a cikk vitalapjára, hogy többet erről ne legyen vita. --Malatinszky ^vita 2022. június 14., 16:00 (CEST)

Én már eleve a főjelentéssel, mint olyannal sem értek egyet, egy nyomtatott lexikonban sincs főjelentés, csak cikk¹, cikk², cikk³... - Gaja   2022. június 14., 17:23 (CEST)

Röpszavazás

Cambridge-i Egyetemnek otthont adó angliai városról szóló cikkünk címe jelenleg Cambridge, annak ellenére, hogy a WP:EGYÉRT főszabálya (és a fokozatos szűkítés elve) szerint a cikk címe Cambridge (Cambridgeshire) kellene legyen. Támogatod-e, hogy fennmaradjon ez a kivétel a szabály alól, és a cambridgeshire-i várost a Cambridge szó főjelentéseként kezeljük?

Támogatom a kivételt, Cambridge legyen a cikk címe

1. Akela ^vita 2022. június 14., 17:24 (CEST)
2. – Hollófernyiges ^vita 2022. június 15., 08:26 (CEST)

Ellenzem a kivételt, Cambridge (Cambridgeshire) legyen a cikk címe

1. Malatinszky ^vita 2022. június 14., 16:09 (CEST)
2. Gaja   2022. június 14., 17:23 (CEST)
3. lásd Verona (Olaszország) esete. – Csurla ^vita 2022. június 14., 19:11 (CEST)
4. Ez messze nem egy Budapest-típusú dolog, lehetőleg minden ilyen kivételt kerülni kell. Joey ^{üzenj nekem} 2022. június 15., 07:08 (CEST)
5. A két igazán ismert Cambridge közül egyik sem egyértelműen főjelentés, ezért az egyértelműsítés indokolt. – FoBe ^üzenet 2022. június 15., 19:24 (CEST)
6. Én főjelentés párti vagyok, de ez az eset nem oda tartozik. – Porrima^eszmecsere 2022. június 15., 19:45 (CEST)
7. Azzal megtoldva a főjelentés okán, hogy a zárójel nélküli alak ne az egyértlapra mutasson, hanem Cambridge (Cambridgeshire)-re (Juhász Gyula --> Juhász Gyula (költő) mintájára). – Hkoala 2022. június 15., 19:51 (CEST)
8. Hkoalával egyetértésben az átirányítást illetően. – Crimea^vita 2022. június 15., 20:29 (CEST)
9. Ne legyen kivétel. És szerintem az átirányításnak az egyértelműsítő lapra kell mutatnia. Zerind ^üzenőlap 2022. június 15., 20:58 (CEST)
10. Ne legyen kivétel! – Pegy22 ^vitalap 2022. június 15., 22:23 (CEST)
11. Ne legyen kivétel, és a zárójel nélküli alak az egyértlapra mutasson. – Dodi123 ^vita 2022. június 18., 07:46 (CEST)
12. Nem látom okát a kivételnek. Pasztilla 2022. június 19., 20:58 (CEST)

Köszönöm a hozzászólásokat. Eltelt tíz nap és öt napja nem volt új hozzászólás. A vélemények eléggé határozottan az átnevezés mellett vannak, úgyhogy ezt most el is végzem. --Malatinszky ^vita 2022. június 24., 19:04 (CEST)

Párizsi Uniós Egyezmény: tényleg nagy kezdőbetűs?

A helyekről elnevezett egyezmények az Osirisban kisbetűsek... Ádám ✉ 2022. június 24., 19:07 (CEST)

Itt is annak kéne lennie, ez javítandó hiba. Delikátabb kérdés a cikkben szereplő PUE rövidítés: ha az eredeti kisbetűs, akkor a betűszó is az? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 24., 19:50 (CEST)

Hajós–Bajai borvidék

Miért van az, hogy a Hajós–Bajai borvidék kifejezésben az -i képző nem teszi kisbetűssé a bajai melléknevet? -- Malatinszky ^vita 2022. június 22., 15:24 (CEST)

Nem tudom , nekem is az lenne a logikus, hogy csak a H marad nagy. De lehet, azért nem mert nem "Hajósi és bajai", hanem mint önálló névvé átalakult kapcsolatként kerül hozzá a rag. JSoos ^vita 2022. június 23., 10:28 (CEST)

Valószínűleg azért, mert a nagykötőjellel kapcsolt elemek egyenrangú, szimmetrikus helyzetben vannak. Ugyanakkor: hajós–bajai borvidéki, itt minden kicsi. Érdekes kérdés egyébként, csak az OH. szótári része nem hivatkozik közvetlenül oldalszámokra, keresgélni kéne. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 24., 19:49 (CEST)

Kb. mintha a nagykötőjel lenne a szorzás és az -i képző az összeadás. :-) Tehát egy zárójelet kell képzelni: az -i képző a Hajós–Baja alkalmi mellérendelő szerkezethez járul, és nem a Bajához külön. Tehát nincs bajai melléknév a kifejezésben. Ha nem egy földrajzi tulajdonnév lenne, akkor mind a kettőt kicsivel írnánk. Így viszont (a járások és más melléknévi alakú földrajzi nevek mintájára) együtt maradnak nagybetűsök. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia, 2022. június 24., 20:02 (CEST)

Hogyan vezeted le ezt az AkH-ból? Én két olyan pontot találtam, ami ilyesmivel foglalkozik, de egyikből se jön ki ez az írásmód.

Az egyik lehetőség az AkH.¹² 176. b) pontjában szereplő alakzat, ahol a földrajzi név két tulajdonnévből áll. Ilyenkor ezeket (kis)kötőjellel kell összekapcsolni: Kál-Kápolna, Bödd-Bakod szerepelnek a példák között. Ilyenkor az -i képző mindkét tagot kisbetűsíti: kál-kápolnai, bödd-bakodi. Ennek a szabálynak a hajós-bajai borvidék felelne meg (kiskötőjellel és csupa kisbetűvel).

A másik lehetőség az AkH.¹² 178., ami azt mondja, hogy ha az egymáshoz fűzött földrajzi nevek "valamitől valameddig viszonyt" fejeznek ki, akkor őket nagykötőjellel fűzzük egymáshoz: Budapest–Bécs, Moszkva–Párizs. Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk: budapest–bécsi, moszkva–párizsi. Ebből, ugye, az jönne ki, hogy hajós–bajai borvidék (nagykötőjellel és csupa kisbetűvel). Megjegyzem, a borvidék, ahogy az ezen a térképen látható, nem Hajóstól Bajáig terjed, hanem egy Hajóst és Baját a belsejében tartalmazó területet foglal el.

--Malatinszky ^vita 2022. június 24., 21:50 (CEST)

Nem vezetem le sehogy, mert nincs rá időm, de nem is kell, mert betű szerint benne van az OH.-ban. Eddig azt hittem, a magyarázat érdekel. Arról laikus véleményt mondtam. Az nem kérdés, hogy így kell írni. Az OH. azért sok mindent leír, amit földi halandó nem vezet le könnyen az AkH-ból. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 24., 22:17 (CEST)

Igen, alkalmi mellérendelés, nem -tól/-ig. Az előtagnak tulajdonnévi jellege van, ezért lett nagy, erre hoztam a járásokat példának. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 24., 22:19 (CEST)

A földrajzi nevek helyesírása 3.38-as pontja rendeli ezt a fajta helyesírást, de a mögöttes helyesírási elv számomra soha nem volt meggyőző. Így írják: „A valamitől valameddig viszonyt kifejező kapcsolatoknak földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor a nagykötőjeles kapcsolás tekintetében változatlanul átvett alakulathoz a földrajzi köznévi utótagot, ha nem birtokos személyjeles, kötőjellel kapcsoljuk: Volga–Don-csatorna, Hanság–Fertő-medence […]. Ugyanígy kezeljük a tulajdonnevek -i képzős származékából és egy közös földrajzi köznévből alakult neveket akkor is, ha az -i képző több előtag esetében csak egyszer, az utótag előttin jelenik meg: Parád–Recski-medence, Atlanti–Indiai-nagymedence, Gömör–Tornai karszt […].” Nem világos, hogy ha a 178-as alapján parád–recski, gömör–tornai a helyes forma, hogy lesz az alakulat tulajdonnévvé válásával mindkét tag tulajdonnévi, számomra logikusabb lenne a Gömör–tornai-karszt, de ez már csak így van.

Persze a borvidék nem földrajzi köznév, ezért nincs kötőjel, de ugyanazon okokból számomra megfoghatatlan a Hajós–Bajai borvidék forma. Pasztilla 2022. június 26., 09:40 (CEST)

halójelenség

Sziasztok!

Itt: Vita:Halojelenség írtam arról, hogy a "halójelenség' szócikkben mindenhol "haló" van írva, de a címben "halo" szerepel. Halojelenség

Rhiannon8 ^vita 2022. június 25., 18:26 (CEST)

Aktion T4 magyar neve?

A hitleri Németországban volt egy Aktion T4 nevű program, amelynek keretében fogyatékos embereket megöltek, hogy ne legyenek a nemzet terhére, illetve hogy ne nemzzenek utódokat, akik esetleg maguk is fogyatékosak lehetnének. A program lebonyolítását szervező hatóság a berlini Tiergartenstraße 4 szám alatt székelt, és innen kapta a program a T4 kódnevet. Erről a témáról Eutanáziaprogram (Aktion T4) címmel van cikkünk, ami nyilván nem felel meg az elnevezési szokásainknak. Mi ennek a magyar szakirodalomban használatos neve? --Malatinszky ^vita 2022. június 26., 17:24 (CEST)

Most látom csak, hogy a témáról Nemzetiszocialista eutanáziaprogram címmel is van egy cikkünk. -- Malatinszky ^vita 2022. június 26., 18:58 (CEST)

A Karl Brandt szócikk 4. sz. lábjegyzete szerinti magyar szövegben: T4-akció.[7]. Szerintem ez elfogadható. – Vadaro ^vita 2022. június 27., 13:38 (CEST)

Elsüllyedt Palota

Úgy érzem, itt a „palota“ nagybetűje semmiképpen nem indokolt, ami kérdéses, hogy az „elsüllyedt“ a szövegtörzsben nagybetű-e. Itt egy ciszternáról van szó, de palotának hívjuk, osztja-e mondjuk a Potala palota sorsát, vagy ez egyszerűen csak egy építmény, tehát minden kisbetű, mint pisai ferde torony? – Kisregina ^vita 2022. június 27., 11:54 (CEST)

Névelő a cikkcímben

Két szócikkre lettem figyelmes:

• A Brit Birodalom Rendje
• Francia Köztársaság Becsületrendje

Ez utóbbinál érzésem szerint hiányzik a névelő, vagy ha nem, akkor gondolom az előbbinél is felesleges, bár furcsállom, hogy ez a kettősség már több mint tíz éve fennál, ezért inkább itt kérdezem, melyik a helyes. JSoos ^vita 2022. június 19., 15:09 (CEST)

Mindkét cikk többször volt átnevezve. Mindenesetre az utóbbi szerepel az AkH12 195.c) pontjában, ebben a formában. Vépi ^vita 2022. június 19., 15:38 (CEST)

A névelővel kapcsolatosan mindegyik csak egyszer lett átnevezve:

• Brit birodalom Érdemrendje --> A Brit Birodalom érdemrendje -- [8] (2010. július 31.)
• A Francia Köztársaság Becsületrendje --> Francia Köztársaság Becsületrendje -- [9] (2019. október 10. Bennó a saját 2010-es átnevezését írta felül a 2019-es megbeszélés nyomán [10]) (@Bennó:) JSoos ^vita 2022. június 19., 22:01 (CEST)

Vépi, ezt egyszerűen nem akartam elhinni, és megnéztem. Tényleg szerepel az AkH12 195.c) pontjában, és nem ebben a formában, hanem határozottan névelővel, ahogy helyes. Más kérdés, hogy a névelő kisbetűvel van írva, ami a szakasz szellemében azt jelenti, hogy a renddel szemben nem szervesült része a díj nevének. Tovább erősíti a névelős változatot, hogy az eredeti névben egyáltalán nem szerepel országnév. A magyar elnevezés nem tükörfordítás, hanem magyarított elnevezés, amelyre a nyelvtan szabályai érvényesek. Tehát nagyon erős szavazat a névelős verzióra. Az első két okból is így helyes: egyrészt mert megfelel a magyar nyelvtan szabályainak, másrészt meg tükörfordítás, és az eredetiben is van ott egy névelő. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 19., 16:41 (CEST)

Most még egyszer nem mennék bele ebbe, ugyanis évekkel ezelőtt ugyanitt volt szó az Év Embere/Sportolója/stb. díjakról, emlékeim szerint az OH volt a hivatkozási alap, megnéztem, a 227. („az Év Teljesítménye díj”, a névelő nincs kurziválva) és 228. oldalon (felsorolás) tárgyalja. Őszintén: nem értem, a kisbetűs névelő miért nincs kurziválva, s (tőled) ezt sem: „a névelő kisbetűvel van írva, ami a szakasz szellemében azt jelenti, hogy a renddel szemben nem szervesült része a díj nevének”. Ha egy díjnak az a neve, hogy DÍJ, akkor a szócikk címe is DÍJ kellene legyen, nem A DÍJ. Vépi ^vita 2022. június 19., 16:59 (CEST)

Itt a magyarázat: Wikipédia:Elnevezési szokások#Ne használj névelőket. Ez az iskolapéldája a kivételnek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 19., 17:14 (CEST)

Nem értem. Az Amerikai Egyesült Államok himnusza: ez nem tulajdonnév, hanem birtokos szerkezet, ilyenből millió van a Wikipédián, ezek névelős címek. Vépi ^vita 2022. június 19., 17:20 (CEST)

Én azt nem értem, hogy a fenti két példa miért ne lenne birtokos szerkezet. JSoos ^vita 2022. június 19., 17:48 (CEST)

De birtokos szerkezet. De ha a WP az AkH/OH-hoz igazodik, s ezek azt mondják, ebben a díjnévben mint tulajdonnévben nem kell névelő, akkor a szócikk címe mint a díjnév/tulajdonnév reprodukálása sem kellene névelővel kezdődjön. Nem az egyetlen AkH-szabály, amit nem értek, de alkalmazok. Vépi ^vita 2022. június 19., 18:08 (CEST)

Én azon az állásponton vagyok, hogy az AKH 195 'c' és 'e' pontjai a nagybetűről szólnak és a kivastagított rész mutatja a díj nevének írását, vagyis ahogy az 'e' pontban is szerepel: "a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal" A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal v.

• Az év magyar labdarúgója
• Az év madara
• Az Év Autója

stb. Tehát azon lehet vitatkozni, hogy mely betűket írjuk naggyal, de szerintem a névelő kell oda. JSoos ^vita 2022. június 19., 21:18 (CEST)

Bocs, hogy nem esem ki a képernyő jobb szélén. Vépi, próbálom megérteni, hogy mit nem értesz. Egyrészt ha kell a névelő a birtokos szerkezet miatt, akkor kell. Különben magyartalan. Épp az általad idézett pontban van benne, ez is mutatja, hogy kell. Ha más birtokos szerkezetekhez hozzátesszük ez okból a cikk címében, akkor miért ne tennénk hozzá kifejezetten csak a díjak nevéhez?

Másrészt talán úgy érted, hogy a díjak neve egészében és minden elemében tulajdonnév, és csak a nagybetűs részek számítanak bele. De nem így van. A 195. pont éppen arról szól, hogy mennyire változatosan írjuk a díjneveket (kevés ilyen visszatérő téma van az archívumunkban). Ha megnézed, a c) pont kivételével tele van olyan díjnevekkel, amelyeknek a nem tulajdonnévi elemei kisbetűsök. Miért ne lehetne akkor a névelő is kisbetűs része? Nálunk majd nagybetűs lesz, mert a cikk címe kezdődik vele. Tehát nem jó irány a tulajdonnévi jellegre figyelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2022. június 19., 21:30 (CEST)

Megkerestem a korábbi megbeszélést, és szerintem 2019-ben sem a névelőről van szó, hanem arról, hogy mely részét kell nagybetűvel írni. Szerintem az e-nyelvnek feltett kérdés sem a névelőről szólt (de a válsz a biztosan nem):

• Az év afrikai labdarúgója szócikk és annak megbeszélése korábban itt
• https://e-nyelv.hu/2019-01-18/ev-afrikai-labdarugoja-dij/

A legtöbb átnevezés erre a megbeszélésre hivatkozva történt azóta (meggyőződésem szerint félreértésen alapulva). JSoos ^vita 2022. június 19., 21:45 (CEST)

A francia becsületrend valóban szerepel az AkH.¹² 195. c) pontjában példaként, „a Francia Köztársaság Becsületrendje” formában. Mármost az AkH egy helyesírási autoritás, és így a fenti információ mindössze annyit mond nekünk, hogy aki azt akarja leírni, hogy a „Francia Köztársaság Becsületrendje” annak ezt az ortográfiát kell követnie (nem pedig mondjuk azt, hogy „a Francia köz társaság Becsület Rendje”. Az AkH nem elnevezési útmutató, és ezért ami ott írva van, az semminemű befolyással sem bír arra, hogy a Wikipédia melyik cikkének milyen címet ad. --Malatinszky ^vita 2022. június 20., 13:45 (CEST)

Ennek a kitüntetésnek a francia neve Ordre national de la Légion d’honneur ami hevenyészett magyar fordításban a Becsületlégió nemzeti rendje. Miért költjük neki ezt a Francia Köztársaság Becsületrendje nevet? Miért nem nevezzük egyszerűen Becsületrend (Franciaország) néven (megkülönböztetve más országok becsületrendjeitől, egyúttal a legelterjedtebb magyar elnevezést használva? --Malatinszky ^vita 2022. június 20., 13:45 (CEST)

(eredetileg a szócikk címe "Francia Becsületrend" volt , tehát akár lehet ez is egy megoldás ennél, de a többi névelőtlenített szócikknél nem megoldás) JSoos ^vita 2022. június 20., 14:27 (CEST)

Persze, ez az általános problémára nem válasz, csak feltűnt, hogy a "Francia Köztársaság Becsületrendje" alak egy másik sebből is vérzik. -- Malatinszky ^vita 2022. június 20., 23:33 (CEST)

Ha nincs további ellenvetés, akkor én átnevezném a Francia Köztársaság Becsületrendje szócikket Becsületrend (Franciaország)-ra. A többi névelőt mellőző szócikkhez inkább nem nyúlok, mert az nagyobb horderejű, hogy három véleményre alapozzak. JSoos ^vita 2022. június 26., 11:02 (CEST)

 támogatom --Malatinszky ^vita 2022. június 26., 12:43 (CEST)

Átneveztem... JSoos ^vita 2022. június 28., 18:33 (CEST)

A többi birtokos szerkezetű szócikk vitalapjára "Névelő" szakaszcímmel tettem kifogást az átnevezgetés helyett. Én a magam részéről ezzel lezártnak tekintem a vitát, ha további érvek nincsenek. JSoos ^vita 2022. június 28., 20:19 (CEST)