Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-17
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Ma
Hubble űrteleszkóp irányítása.
szerkesztés
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
A természettudományos csatornákon rendszeresen kapunk tájékoztatást az űrteleszkóp működéséről. Ilyen kifejezeséket hallunk: "Az űrteleszkópot az égbolt ilyen vagy olyan szegmensére irányítják. Kérdésem: Kik és hol döntik el ezt az "irányítást"? Melyik szervezet, állam stb. rendelekezik az űrteleszkóp működtetéséről. Ki finanszírozza az egész projektet?
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.238.81.234 (vitalap | szerkesztései) 2009. november 17., 08:00
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
1. Miért a Góg és Magóg legendát veszi a költő kiindulási alapul? 2. Hány részre osztható a vers? (Miről szólnak az egyes részek?)
Előre is Köszi!
- Kedves kérdező!
- Sulinet: ADY ENDRE - Góg és Magóg fia vagyok én - ebben a linkben elolvashatod-meghallgathatod az egész verset (igazán nem hosszú) - magyarázatot is találhatsz, ki kicsoda a versben, miért ezeket a jelképeket használja a költő.
- Julius Evola - Góg és Magóg - e linkben a bibliai "Góg-Magóg"-legenda metafóráját magyarázza el az esszéíró.
- ADY ENDRE - Góg és Magóg fia vagyok én (kidolgozott érettségi tétel)
- Jó munkát kívánok! -
vitorlavita 2009. november 17., 19:05 (CET)
Az első kérdésemre az alapok megvannak sikerült is megtudnom belőle sok mindent, de a második kérdésemre egyáltalán nem kaptam sehol sem választ pedig verselemzésben ez fontos kérdés.. kérnék még segítséget!!!
- Kérem! Én csak annyit írtam be a Google keresőjébe, hogy elemzés Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én, és lett egy lista ((klikk rá!) 2060 találattal! Az első 30 találat csak verselemzés! Ajánlom a harmadik linket, tanulmányozd ezt... - vitorlavita 2009. november 17., 22:10 (CET)
Fa.
szerkesztés
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Maroklabda nagyságú zöld színű termése van. Amelynek felülete a narancshoz hasonlóan rücskös.Mi a fa és a termés neve?Most potyog le a fáról.
- --84.1.53.162 (vita) 2009. november 17., 18:36 (CET)
- A leírásod alapján ez a Narancseper növény. A narancseper vagy narancseperfa vagy vadnarancs (Maclura pomifera) – népies nevein oszázsnarancs, majomagy, lócitrom, vadnarancs – az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó, tövises ágú fafaj.Dencey vita 2009. november 17., 21:16 (CET)
- Ehető a gyümölcse? Szalakóta vita 2009. november 18., 19:24 (CET)
- A vonatkozó szócikk második mondatában megválaszolva. – Rodrigó ⇔ 2009. november 19., 08:11 (CET)
Félvezetők
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Mire használhatók a félvezetők?
- Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm!!
A kérdésből arra következtetek, hogy kezdő fizikus lehetsz csak... 
Egy rövid ismertető - remélem, hogy érted - ez a legegyszerűbb félvezető eszköz működését mutatja be, nagyon világosan: Félvezetők típusai: diódák (Vedd észre, hogy kétoldalas a link - a leírás újabb oldalon folytatódik!)
Egy kitűnő dolgozat - 29 oldalas, kitűnő illusztrációkkal - a Puskás Tivadar Távközlési Technikum anyaga: Félvezetők Az első oldalakon a félvezetők vezetőképességét magyarázza el részletesen, majd a különböző diódák és tranzisztorok működését ismerteti (tehát mire használhatók a félvezetők?)...
Fizika
szerkesztés|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- 1.) Melyik az a "hideg fény"-nyel kapcsolatos fénykibocsátás, amelynek elnevezése és helyes magyarázata Sir George Gabriel Stokes-tól származik?
- 2.) Ha egy mázatlan cserépkorsóban hideg vizet helyezünk el, még kánikulai melegben is elég hűvös marad, miért?
- --91.147.226.76 (vita) 2009. november 17., 20:42 (CET)
- 1. válasz
- a jelenség neve: fluoreszcencia Tőmondatokban: [1]
- 1. válasz
- 2. válasz
- a párolgás hőelvonással jár; a cserépkorsók anyaga tele van hajszálcsövekkel, amiket nem tömít el a hiányzó máz - ezeken keresztül megnöveljük a csak a víz tetején létező természetes párolgást, így a hőelvonás intenzívebb, nagyobb mértékű.
- Példák a magyarázatra:
- 2. válasz