Wikipédia

Osztrák Szövetségi Vasutak

Ausztria szövetségi vasúttársasága
(Österreichische Bundesbahnen szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 29.

Az Osztrák Szövetségi Vasutak (németül Österreichische Bundesbahnen, ÖBB) Ausztria legnagyobb, állami vasúttársasága. 2005. január 1. óta az ÖBB-t több önálló társaságra tagolták, melynek élén az ÖBB-Holding AG áll.

Osztrák Szövetségi Vasutak
Österreichische Bundesbahnen
Típusállami vasúttársaság
JogelődDeutsche Reichsbahn
Alapítva1923
SzékhelyAusztria
VezetőkAndreas Matthä (CEO)[1][2]
Franz Seiser[1]
Josef Halbmayr (CFO)
IparágKözlekedés
TulajdonosAusztria (100 százalék)
FormaAktiengesellschaft
TermékekVasúti szállítás
Árbevétel5,17 milliárd euró
Alkalmazottak száma40 031 alkalmazott (2015. december 31.)[3]
Leányvállalatai
  • Österreichische Bundesbahnen (4c) - Rollendes Material
  • City Air Terminal Betriebsgesellschaft m.b.H
  • ÖBB-Business Competence Center
  • ÖBB-Infrastruktur
  • Rail Cargo Austria
  • ÖBB-Personenverkehr AG
  • ČSAD AUTOBUSY České Budějovice
  • Postbus
  • Rail Cargo Hungaria
  • ÖBB-Technische Services
Az Osztrák Szövetségi Vasutak
Österreichische Bundesbahnen weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Régi és új festésű ÖBB 1044-es mozdonyok

Történet

szerkesztés
  • 1882. Megkezdődik a vasúti hálózat államosítása, létrejön a Kaiserlich-königlichen österreichischen Staatsbahnen (kkStB, Császári-királyi Osztrák Államvasutak).
  • 1923. Létrejött az Osztrák Szövetségi Vasutak, azaz az Österreischische Bundesbahn, melynek rövidítése BBÖ lett, mivel az „ÖBB”-t akkor már egy svájci magánvasút használta.
  • 1938. Az Anschluß után a BBÖ-t a Deutsche Reichsbahn vette át. A második világháború alatt a vonalak 41%-a megsemmisült.
  • 1947. A vasúttársaság újraalakulása ezúttal már az ÖBB rövidítéssel (mivel a svájci magánvasutak áttértek a nemzetközi megjelölésben az SP rövidítésre). Megkezdődik a vonalak villamosítása.
 
Tehervonat a Semmeringnál a Kalte Rinne viadukton

Felépítés

szerkesztés
  • ÖBB-Holding AG (Stratégiai vezetés)
  • ÖBB-Personenverkehr AG (Személyforgalom)
  • Rail Cargo Austria (Teherforgalom)

Közös leányvállalatok:

  • ÖBB-Traktion GmbH
  • ÖBB-Technische Services GmbH
  • ÖBB-Infrastruktur Betrieb AG
  • ÖBB-Infrastruktur Bau AG

Vonalak

szerkesztés
 
ÖBB EuroCity Landecknél az Inn hídján

Normál nyomtávú vonalainak hossza 5441 km, a keskeny nyomtávú vasutak hossza 316 km. Hálózatának 57%-a villamosított, a Mariazellerbahn kivételével 15 kV 16,7 Hz váltakozó árammal.

Főbb vonalak:

 
ÖBB EuroCity új és régi festésű kocsikkal St. Johann im Pongaunál

Vonatok

szerkesztés
 
ÖBB 1016 sorozatú villamosmozdony az ÖBB új logójával Badgasteinben
 
Az ÖBB akár Szegedig is eljutott Rola vonatokkal
  • RJX – Railjet Xpress az ÖBB nagysebességű vonata Siemens Viaggio Comfort ingavonatokkal kiállítva.
  • RJ – Railjet a Railjet Xpress sűrűbb megállási renddel közlekedő változata.
  • ICE – A DB nagysebességű vonata (ICE), mely több viszonylatban is közlekedik az ÖBB vonalain, illetve a DB-től megvásárolt, [mikor?] 4011-es sorozatú motorvonatokból kiállított vonatok.
  • EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB, MÁV, FS, ČD, HŽ vagy DB-kocsikkal
  • nj – Nightjet az ÖBB éjszakai személyszállító szolgáltatása főként fekvőhelyes és hálókocsikból kiállítva.
  • EN – Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba ÖBB, MÁV, DB, SNCF vagy FS kocsikkal.
  • IC – InterCity vonat, belföldi forgalomban. Általában csak a nagyobb városokban és a fontos turisztikai központokban állnak meg.
  • D – A D-Zug (gyorsvonat) szerepét már régen átvették az IC vonatok, ma leginkább csak nemzetközi forgalomban közlekednek ilyen vonatok.
  • REX – RegionalExpress (sebesvonat), a korábbi Eilzug és Sprinter kategória összevonásával jött létre 2006 decemberében. Általában csak nagyobb településeken áll meg.
  • CJX – Cityjet Xpress az ÖBB regionális, kevesebb megállójú vonatneme.
  • R – Regionalzug (személyvonat), minden állomáson és megállóhelyen megáll.

Ausztria azon kevés országok közé tartozik, ahol egyetlen vonatra sem kell pótdíjat fizetni. Az EC/IC vonatokon helyjegy váltható.

Évtizedek óta vasúti különlegesség a Bécs–Innsbruck között közlekedő, Korridorzug-nak nevezett EC/IC-vonat, amely Salzburg és Kufstein között megállás nélkül halad át Németország területén. A schengeni határok kialakulása előtt óriási jelentősége volt a vámvizsgálat nélküli útrövidítésnek, egy szomszédos országon keresztül. Ezenkívül járnak még korridorvonatok Innsbruckból az olaszországi Dél-Tirolon keresztül a Kelet-Tirolban található Lienzbe, illetve Bécsújhely és Bécs felől Sopron érintésével a burgenlandi Sopronkeresztúrra (Deutschkreuz).

Nemzetközi gyorsvonatok Magyarországról

szerkesztés
Vonat Viszonylat
Dacia-Corvin Bukarest–Békéscsaba–Budapest–Győr–Bécs (közvetlen kocsik Budapestről)
Railjet Budapest–Győr–Bécs–Linz–Salzburg–(Zürich)–München–(Frankfurt)
Wiener Walzer EuroNight Budapest–Győr–Bécs–Salzburg–Innsbruck–Zürich
Kálmán Imre EuroNight Budapest–Győr–Bécs–Salzburg–München–Stuttgart
Mura InterCity Budapest–Győr–Szombathely–Graz
Dráva InterCity Budapest–Győr–Szombathely–Graz–Ljubljana
Semmelweis EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Hortobágy EuroCity Záhony–Debrecen–Budapest–Győr–Hegyeshalom-Bécs
Transilvania EuroCity Kolozsvár–Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Liszt Ferenc EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Csárdás EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Lehár EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs

Forgalom

szerkesztés

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
464 000 000
477 000 000
286 500 000
322 900 000
447 000 000
480 000 000
201220192020202120222023
Adatok: Wikidata

Aktív járműállomány

szerkesztés

Villamos mozdonyok

szerkesztés

Dízelmozdonyok

szerkesztés

Villamos motorvonatok

szerkesztés

Dízel motorkocsik

szerkesztés

Pályafenntartási járművek

szerkesztés

Statisztika

szerkesztés
  • 44 000 alkalmazott (A legtöbb alkalmazottat Ausztriában az ÖBB foglalkoztatja)
  • 5700 km vasútvonal; 57% villamosított
  • 1230 db mozdony
  • 3136 db személykocsi
  • 145 db dízel motorvonat
  • 220 db villamos motorvonat, ebből

Átalakítások

szerkesztés

A „vasútreform” jegyében az elmúlt években Ausztriában is jelentős átalakításokra került sor. Átszámozták a vonalakat, a cég új logót kapott és felosztották több részre. A fejlesztések fő célja az elővárosi és a preferált fővonalakon közlekedő távolsági vonatok fejlesztése. Ennek jegyében a járműpark nagyobb részét felújították. Az IC-kocsikat az új színtervnek megfelelően átfestették, amelyek az ÖBB-IC vonatokon közlekednek. Az elővárosi forgalomban az újonnan vásárolt Talent motorvonatok fokozatosan leváltják a régi szerelvényeket.

A Bécsből Salzburgba és Klagenfurtba közlekedő távolsági vonatok menetidejének csökkentése is a fő célok között szerepel. Ennek része a Bécs-Salzburg közötti túlterhelt kétvágányú fővonal négyvágányúvá történő átalakítása is, amelynek a Bécs és Linz közötti szakasza már elkészült. Ezenkívül forgalomba álltak a nagysebességű ICE vonatok is. Olyan nagyszabású projektek is folyamatban vannak, mint például a Semmering- vagy a Koralm-alagút megépítése.

Az utóbbi években a MÁV-hoz hasonlóan az ÖBB vonalain is jelentős járatritkításokra került sor. Vasútvonalakat – három rövid szakaszt leszámítva – ugyan nem zártak be, de egyes szakaszokon szinte kizárólag vonatpótló autóbuszok járnak. A személyvonatok helyett időnként még a fővonalakon is buszok közlekednek (pl. Salzburg tartomány déli és délkeleti részén). Az elmúlt 10 év során teljesen átszervezték az IC-hálózatot is. Egyes vonalakat megszüntettek vagy éppen összevontak, néhány viszonylaton ütemes közlekedésük is rendszertelenebbé vált, a szerelvények rövidebbek lettek. Pár éve még Bécsből Zell am See-be, az Europa-Sportregion központjába közvetlen IC-vonattal lehetett eljutni, ma a legtöbb esetben már kétszer is át kell szállni. Olyan szakaszok is létrejöttek (pl. Salzburg-Bischofshofen között), ahol beintegrálták őket az elővárosi forgalomba, és Sprinter (ma REX) vonatokat helyettesítenek.

Áramellátás

szerkesztés

Az ÖBB hálózata egyfázisú, 15 kV-os, 16,7 Hz-es váltóárammal működik. Az alállomásokat 110 kV-os vontatási áramvezetékek táplálják, és a vasút saját vontatási áramtermelése 16,7 Hz-es frekvenciájú. A névleges frekvencia 1995. október 16-ig 16⅔ Hz volt.

Az Osztrák Szövetségi Vasutak nyolc saját vízerőművet üzemeltet vontatási áram előállítására Brazban, Wald am Arlbergben, Fulpmesben és Obervellachban, valamint a Stubachtal erőműcsoportot, amely az Enzingerboden, Schneiderau, Uttendorf I és Uttendorf II erőművekből áll. A Tauernmoos erőmű üzembe helyezését 2017/2018-ra tervezik, amely azonban nem közvetlenül vontatási áramot, hanem 50 Hz-es háromfázisú áramot fog termelni, amelyet aztán Uttendorfban alakítanak át. A vontatási áramtermeléshez szükséges vizet a Tauernmoossee, Weißsee, Ammersee és Salzplattensee tározókban, a Beimsee tározóban és az Enzingerboden kiegyenlítő tározóban gyűjtik össze, és nyomóvezetékeken keresztül vezetik a turbinákhoz.

A mintegy 2200 GWh éves összigény egyharmadát a vasút saját erőművei állítják elő. Körülbelül 25 %-ot négy partner vízerőműből (St. Pantaleon, Weyer, Annabrücke, Steeg) vesznek fel; a fennmaradó részt a közüzemi 50 Hertz-es háromfázisú hálózatból vásárolják, és öt átalakítóműben (Ötztal, St. Michael, Bergern, Kledering, Auhof) és egy átalakítóműben (Timelkam) alakítják át vontatási árammá. A tervek szerint 2014 őszén üzembe helyeznek egy másik konvertert is az udtendorfi telephelyen. A szállítók garantálják az Osztrák Szövetségi Vasutaknak, hogy a szükséges mennyiségű villamos energiát szintén túlnyomórészt vízenergiából állítják elő. Az ÖBB ezért a vontatási energiaellátás környezetvédelmi mérlegében rámutat, hogy 97 %-ban hazai vízenergiából származik.

A vonatsűrűség növekedése, az agglomerációkban a helyi közlekedés bővülése, a sebességnövekedés, a nagyobb teljesítményű vontatóegységek és a jobb kényelem miatt a villamos energia iránti igény folyamatosan növekszik. Az ellenintézkedések közé tartozik az olyan villamos mozdonyok használata, amelyek fékezéskor villamos energiát táplálnak vissza a felsővezetékbe ("regeneratív fékezés"), valamint olyan optimalizációs programok alkalmazása, amelyek segítenek csökkenteni a villamosenergia-átviteli veszteségeket. A meglévő létesítményeket korszerűsítik és bővítik. Az új erőművek tervezésekor a hangsúly továbbra is a hazai vízenergia felhasználásán van.

Az ÖBB két erőműve, Rosenbach és Lassach nem vontatási áramot termel, hanem háromfázisú áramot szolgáltat. Az állomásépületek ellátására épültek. Ezeket a területeket csak 1955-ben csatlakoztatták a közüzemi villamosenergia-hálózathoz.

Egyéb vonalak

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Offiziell: Christian Kern wird neuer ÖBB-Chef « DiePresse.com. diepresse.com, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  2. ↑ Klugar geht, Kern kommt. newsv1.orf.at, 2010 [last update]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  3. ↑ Österreichische Bundesbahnen: jährliche Geschäftsberichte Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (download als pdf)
  4. ↑ Described by the operator, Linz AG Linien In German

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Osztrák_Szövetségi_Vasutak&oldid=27551719”