Wikipédia

Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjai

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 21.

Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjait a Nemzeti Park Szolgálat, a Belügyminisztérium egyik osztálya felügyeli. Az ország 63 nemzeti parkkal rendelkezik, amelyeket a Kongresszus minősít védett területnek.[1] Ezeket szépségük, geológiai különlegességük, sokszínű ökoszisztémájuk és rekreációs felhasználásuk alapján választják ki.[2] Ugyan a Nemzeti Parkrendszer összes tagja jogilag egyenlő szinten áll (az ügynökség felügyeli többek között az összes nemzeti emlékművet és vadrezervátumot is), a nemzeti parkok általában nagyobbak, illetve a vadászat és más hasonló káros kitermelő tevékenység be vannak tiltva.[3] A nemzeti emlékművek leggyakrabban történelmi vagy régészeti jelentőséggel rendelkeznek. Nyolc nemzeti park (amiből hat Alaszka területén található) egyben vadrezervátum is, ami annyit jelent, hogy a területüket egy adminisztrációs egységnek tekintik, de nem tartoznak egybe, így az alábbi listán se szerepel az adott parkok vadrezervátumokhoz tartozó statisztikái. A Nemzeti Parkrendszer 425 egységet kezel az országban, amiket gyakran általánosan nemzeti parkoknak neveznek, de hivatalos megjelölésük általában ettől eltér.[4]

1938-ban kiadott plakát, ami az első nemzeti parkot, a Yellowstone-t hirdeti
Térkép
A nemzeti parkok interaktív térképe

A világ első nemzeti parkját, a Yellowstone-t létrehozó törvényjavaslatot Ulysses S. Grant írta alá 1872-ben, amit a Mackinac Nemzeti Park követett (ez csak húsz évig, 1875 és 1895 között volt életben), majd a Rock Creek Park, ami később a National Capital Park része lett, illetve a Sequoia és a Yosemite 1890-ben. A Nemzeti Parkrendszert 1916-ban hozták létre, a nemzeti parkok felügyelésére és azok természeti jellegzetességeinek megőrzésére.[5] Sok jelenlegi nemzeti park korábban nemzeti emlékmű vagy más hasonló megjelöléssel rendelkezett, amit a Kongresszus vagy az elnök adott nekik, napjainkban is használt megnevezésük megszerzése előtt. A legújabb nemzeti park a New River Gorge és a legújabb, ami korábban nem volt védett terület pedig Amerikai Szamoa Nemzeti Parkja. Vannak egyes nemzeti parkok, amik korábban viselték a megnevezést, de azt azóta elveszítették vagy megszűntek. A parkok közül tizennégy UNESCO világörökség,[6] huszonegy bioszféra-rezervátum és nyolc mindkét program része.[7]

Harminc államnak, illetve Amerikai Szamoának és a Virgin-szigeteknek van nemzeti parkja. Kalifornia területén van a legtöbb, kilenc, amit Alaszka követ nyolccal, Utah öttel és Colorado néggyel. A legnagyobb nemzeti park az alaszkai Wrangell-Saint Elias, aminek területe 32 375 km2, nagyobb, mint az ország legkisebb kilenc állama. A következő három legnagyobb park szintén Alaszkában található. A legkisebb park a Gateway Arch, ami Saint Louis belvárosában helyezkedik el, mindössze 0,7804 km2. A hatvanhárom nemzeti park területe összesen nagyjából 212 000 km2, ami két és félszer akkora, mint Magyarország. Átlagosan a parkok területe 3 370 km2.[8]

A nemzeti parkok 2021-ben voltak a leglátogatottabbak, összesen 92 millió emberrel.[9] A Great Smoky Mountains (Észak-Karolina és Tennessee) a legnépszerűbb park 1944 óta,[10] 2022-ben 13 millió látogatója volt.[11] A legkevesebb látogatóval rendelkező park pedig a Gates of the Arctic Alaszkában (9500, 2022).[11]

Lista

szerkesztés
Jelmagyarázat
  UNESCO Világörökség (VÖ)
  UNESCO bioszféra-rezervátum (BR)[12]
  Mindkettő UNESCO-program része
Név Kép Helyszín Alapítás dátuma[13] Terület (2023)[14] Látogatók (2022)[15] Leírás
Acadia   Maine

é. sz. 44,35°, ny. h. 68,21°44.350000°N 68.210000°WAcadia

1919. február 26. 198,6 km2 3 970 260 A parkhoz tartozik a Mount-Desert-Island és a közeli kisebb szigetek nagy része. Itt található a Cadillac Mountain, ami az Egyesült Államok keleti partjának legmagasabb csúcsa, illetve erdők, folyók és több tó is.[16][17]
Amerikai Szamoa   Amerikai Szamoa

d. sz. 14,25°, ny. h. 170,68°14.250000°S 170.680000°WNational Park of American Samoa

1988. október 31. 33,4 km2 1887 Az ország legdélibb nemzeti parkja, három szamoai szigetet ölel fel a Csendes-óceánban. A védelmének fő céljai korallzátonyok, esőerdők, vulkanikus hegyek és tengerpartok. Ezek mellett otthont ad olyan fajoknak, mint repülőkutyák, barna szulák, tengeri teknősök és több, mint kilencszáz halfaj.[18]
Arches   Utah

é. sz. 38,68°, ny. h. 109,57°38.680000°N 109.570000°WArches

1971. november 12. 310,3 km2 1 460 652 A park több, mint kétezer természetes boltívnek ad otthont, amik közül a legnépszerűbbek a Delicate Arch, a Landscape Arch és a Double Arch.[19] Ezeket több millió évnyi erózió következtében alakultak ki.[20]
Badlands   Dél-Dakota

é. sz. 43,75°, ny. h. 102,50°43.750000°N 102.500000°WBadlands

1978. november 10. 982,4 km2 1 006 809 A Badlands területén található meg a legtöbb emlős-fosszília az eocén és oligocén korokból.[21] Jelenkori életvilágához tartoznak bölények, kanadai vadjuhok, feketelábú görények és prérikutyák.[22]
Big Bend   Texas

é. sz. 29,25°, ny. h. 103,25°29.250000°N 103.250000°WBig Bend

1944. június 12. 3242,2 km2 514 107 A Rio Grande egyik legnagyobb kanyaráról elnevezett park az amerikai-mexikói határon helyezkedik el, felölelve a Chihuahuan-sivatag nagy részét. Itt található ezek mellett a Chisos-hegység, illetve kréta és harmadidőszaki fosszíliák.[23] (BR)[24]
Biscayne   Florida

é. sz. 25,65°, ny. h. 80,08°25.650000°N 80.080000°WBiscayne

1980. június 28. 700 km2 701 023 A Biscayne-öböl középső részét öleli fel, a park nagy része víz alatt található, a Florida Keys északi csúcsánál. Négy, kapcsolódó tengeri ökoszisztémája van: egy mangroveerdő, a Bay, a Keys és a korallzátonyok. Veszélyeztetett állatai közé tartoznak a következő fajok: a karibi manátusz, a hegyesorrú krokodil, több teknősfaj és a vándorsólyom is.[25]
Black Canyon of the Gunnison   Colorado

é. sz. 38,57°, ny. h. 107,72°38.570000°N 107.720000°WBlack Canyon of the Gunnison

1999. október 21. 124,6 km2 297 257 A park védelme alatt van a Gunnison folyó egy negyede és az azt körülvevő kanyon. Észak-Amerika legrégebbi kőzetei itt találhatóak, népszerű falmászó és rafting hely. A kanyon fala gneisz és kristályos pala.[26]
Bryce Canyon   Utah

é. sz. 37,57°, ny. h. 112,18°37.570000°N 112.180000°WBryce Canyon

1928. február 25. 145 km2 2 354 660 A Bryce Canyon egy amfiteátrum alakú homokkő-képződmény, a Paunsaugunt-fennsík területén. A területet eredetileg amerikai őslakosok, majd mormonok lakták be.[27]
Canyonlands   Utah

é. sz. 38,20°, ny. h. 109,93°38.200000°N 109.930000°WCanyonlands

1964. szeptember 12. 1366,2 km2 779 147 A terület napjainkban, erózió következtében, kanyonok, tanúhegyek és platók labirintusa. Mindezek fő okozói a Colorado, a Green folyók és mellékfolyóik.[28]
Capitol Reef   Utah

é. sz. 38,20°, ny. h. 111,17°38.200000°N 111.170000°WCapitol Reef

1971. december 18. 979 km2 1 227 608 A parkban jól láthatók a Föld rétegei. Ezek mellett vannak monolitok, homokkődombok és tanúhegyek.[29]
Carlsbad Caverns   Új-Mexikó

é. sz. 32,17°, ny. h. 104,44°32.170000°N 104.440000°WCarlsbad Caverns

1930. május 14. 189,3 km2 390 932 A Carlsbad Caverns barlangrendszerhez 117 barlang tartozik, amelyek közül a leghosszabb 120 mérföld (190 km). Ezen barlangok adnak otthont több, mint 400 ezer mexikói szelindekdenevérnek.[30] (VÖ)[31]
Channel Islands   Kalifornia

é. sz. 34,01°, ny. h. 119,42°34.010000°N 119.420000°WChannel Islands

1980. március 5. 1009,9 km2 323 245 A nyolc szigetből öt védett, a park területének több, mint fele víz alatt található. A szigetek több, mint kétezer fajnak adnak otthont, amelyek közül 145 itt őshonos, mint a szigeti szürkeróka.[32] (BR)[33]
Congaree   Dél-Karolina

é. sz. 33,78°, ny. h. 80,78°33.780000°N 80.780000°WCongaree

2003. november 10. 108 km2 204 522 A Congaree folyó partján fekvő park Észak-Amerika legnagyobb ártéri őserdeje. Egyes fái a legmagasabbak az ország keleti oldalán.[34] (BR)[35]
Crater Lake   Oregon

é. sz. 42,94°, ny. h. 122,10°42.940000°N 122.100000°WCrater Lake

1902. május 22. 741,5 km2 527 259 A Crater Lake a Mount Mazama vulkán kalderájában található meg. Az Egyesült Államok legmélyebb tava, kiemelkedő kékségéről és tisztaságáról ismert. A tóból semmilyen módon nem tud kijutni vagy bejutni a víz, így csak csapadék tölti fel.[36]
Cuyahoga Valley   Ohio

é. sz. 41,24°, ny. h. 81,55°41.240000°N 81.550000°WCuyahoga Valley

2000. október 11. 131,8 km2 2 913 312 A vízesésekkel, dombokkal és turistautakkal tűzdelt park a Cuyahoga folyó partján fekszik. A területen látható több, vidéki élettel kapcsolatos kiállítás is, illetve történelmi jelentőségű hídak, lakóházak.[37][38]
Death Valley   Kalifornia, Nevada

é. sz. 36,24°, ny. h. 116,82°36.240000°N 116.820000°WDeath Valley

1994. október 31. 13793,3 km2 1 128 862 Death Valley az Egyesült Államok – és egyben a világ egyik – legmelegebb és legszárazabb területe, a hőmérsékletek az 57 °C-ot is elérték. A park védettsége alá tartozik a Badwater-medence, ami az Egyesült Államok legalacsonyabban fekvő területe (–86 m).[39] A védett régióban több, mint ezer növényfaj él.[40] (BR)[41]
Denali   Alaszka

é. sz. 63,33°, ny. h. 150,50°63.330000°N 150.500000°WDenali

1917. február 26. 19185,8 km2 427 562 A park központjában az Alaszkai-hegység és a Denali hegycsúcs áll, ami Észak-Amerika legmagasabbja. A parkban egyetlen út létezik, ami a Wonder Lake tóhoz vezet és leggyakrabban csak busszal érhető el. A park álatvilágához olyan fajok tartoznak, mint a grizzly medve, az alaszkai vadjuh, a jávorszarvas, a rénszarvas és farkasok.[42] (BR)[43]
Dry Tortugas   Florida

é. sz. 24,63°, ny. h. 82,87°24.630000°N 82.870000°WDry Tortugas

1992. október 26. 261,8 km2 78 488 A Dry Tortugas szigetei a Florida Keys legnyugatibb csúcsán helyezkednek el és itt található a polgárháború idejéből megmaradt Fort Jefferson. A parkhoz tartoznak többek között korallzátonyok, hajóroncsok és csak hajóval vagy repülővel elérhető.[44] (BR)[45]
Everglades   Florida

é. sz. 25,32°, ny. h. 80,93°25.320000°N 80.930000°WEverglades

1934. május 30. 6106,5 km2 1 155 193 Az Everglades az Egyesült Államok legnagyobb trópusi vadonja. A mangrove-, és trópusi esőerdő ökoszisztémája harminchat védett fajnak ad otthont, mint például a floridai puma, a hegyesorrú krokodil és a karibi manátusz. Egyes területeken végeztek építészeti munkálatokat, de a cél az ökológia visszaállítása.[46] (VÖ)[47] (BR)[45]
Gates of the Arctic   Alaszka

é. sz. 67,78°, ny. h. 153,30°67.780000°N 153.300000°WGates of the Arctic

1980. december 2. 30448,1 km2 9457 Az ország legészakibb nemzeti parkja egy nagy területű vadont véd Alaszkában. Több alaszkai őslakos népnek is ad otthont, akik ezen a földön élnek több, mint tizenegyezer éve.[48]
Gateway Arch   Missouri

é. sz. 38,63°, ny. h. 90,19°38.630000°N 90.190000°WGateway Arch

2018. február 22. 0,8 km2 1 618 774 A Gateway Arch egy 192 méter magas és széles láncgörbe boltív Saint Louis-ban, amit az 1960-as években építettek Lewis és Clark expedíciója emlékére. Az expedíciót Thomas Jefferson kezdeményezte, az ország nyugati felé való terjeszkedése céljából. Nem messze található az Old Courthouse, ahol megszületett a döntés, amely szerint rabszolgák nem voltak az ország állampolgárai. Található itt egy földalatti múzeum is.[49]
Glacier   Montana

é. sz. 48,80°, ny. h. 114,00°48.800000°N 114.000000°WGlacier

1910. május 11. 4100 km2 2 908 458 A Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark amerikai fele, huszonhat gyorsan csökkenő gleccsert tartalmat és több, mint 130 tavat, a Sziklás-hegység csúcsai körül.[50] Találhatók itt fosszíliák és a park ad otthont a Triple Divide Peak hegycsúcsnak is.[51] (VÖ)[52] (BR)[53]
Glacier Bay   Alaszka

é. sz. 58,50°, ny. h. 137,00°58.500000°N 137.000000°WGlacier Bay

1980. december 2. 13044,6 km2 545 758 A Glacier Bay több gleccsert, hegységet, fjordokat és esőerdőket is tartalmaz. Sok grizzly medve, havasi kecske, bálna, fóka és sas él itt. 1794-ben George Vancouver fedezte fel, az egész öböl jégbe volt borítva, azóta 105 kilométerrel vonult vissza a gleccser.[54] (VÖ)[55] (BR)[56]
Grand Canyon   Arizona

é. sz. 36,06°, ny. h. 112,14°36.060000°N 112.140000°WGrand Canyon

1919. február 26. 4862,9 km2 4 732 101 A Grand Canyont a Colorado folyó vájta ki, 446 kilométer hosszan, 24 kilométer szélesen és egyes helyeken 1,6 kilométer mélyen. A kanyont sok millió évnyi erózió alakította ki.[57] (VÖ)[58]
Grand Teton   Wyoming

é. sz. 43,73°, ny. h. 110,80°43.730000°N 110.800000°WGrand Teton

1929. február 26. 1254,7 km2 2 806 223 A Grand Teton a Teton-hegység legmagasabb csúcsa. A park része a Jackson Hole völgy is, ahol sok tó és őshonos élővilág található.[59] (BR)[12]
Great Basin   Nevada

é. sz. 38,98°, ny. h. 114,30°38.980000°N 114.300000°WGreat Basin

1986. október 27. 312,3 km2 142 115 Nevada második legmagasabb hegycsúcsa, a Wheeler Peak körülött fekszik a park. A Great Basin Nemzeti Park ötezer éves fenyőket, kőgleccsert és a Lehman Caves barlangrendszert védi. A civilizációtól való távolsága miatt az ország legsötétebb éjszakai égboltja itt látható. A park fajai közé tartoznak virginiai nagyfülű denevérek és villásszarvú antilopok.[60]
Great Smoky Mountains   Észak-Karolina, Tennessee

é. sz. 35,68°, ny. h. 83,53°35.680000°N 83.530000°WGreat Smoky Mountains

1934. június 15. 2114,2 km2 12 937 633 A Great Smoky Mountains hegység több, mint négyszáz gerinces fajnak, száz fafajnak és további ötezer növényfajnak ad otthont. A park sok kirándulót vonz és több, mint 1300 kilométernyi ösvénnyel rendelkezi a látogatók számára. Ezek mellett halászat és lovaglás is a gyakori időtöltések közé tartozik.[61] (VÖ)[62] (BR)[63]
Guadalupe Mountains   Texas

é. sz. 31,92°, ny. h. 104,87°31.920000°N 104.870000°WGuadalupe Mountains

1972. szeptember 30. 349,5 km2 219 987 A park része a Guadalupe hegycsúcs, Texas legmagasabb pontja és a McKittrick Canyon. Érinti ezek mellett a Chihuahuan-sivatagot és egy fosszilizált korallzátonyt.[64]
Haleakalā   Hawaii

é. sz. 20,72°, ny. h. 156,17°20.720000°N 156.170000°WHaleakalā

1961. július 1. 135,5 km2 1 087 616 A Haleakalā vulkán Maui szigetén egy kiemelkedően nagy kráterrel rendelkezik. A parkban található meg a szigeteken őshonos hawaii lúd, illetve itt él a legtöbb védett faj az Egyesült Államok területén.[65] (BR)[66]
Hawaii Vulkánok   Hawaii

é. sz. 19,38°, ny. h. 155,20°19.380000°N 155.200000°WHawaiʻi Volcanoes

1916. augusztus 1. 1395,4 km2 1 580 961 A park a hawaii Nagy Szigeten található és a Kilauea, illetve Mauna Loa vulkánoknak ad otthont, amik a világ legaktívabb geológiai helyszínei. Ökoszisztémája sokszínű, trópusi erdők és lávamezők is megtalálhatók területén.[67] (VÖ)[68] (BR)[66]
Hot Springs   Arkansas

é. sz. 34,51°, ny. h. 93,05°34.510000°N 93.050000°WHot Springs

1921. március 4. 22,5 km2 2 646 133 Hot Springs területét eredetileg 1832-ben a Kongresszus tette meg védett területnek, így az első park volt, ami a Nemzeti Park Szolgálat felügyelete alá tartozott. Az első nemzeti park, ami egy város területén helyezkedik el és 2018-ig az ország legkisebbje volt.[69]
Indiana Dunes   Indiana

é. sz. 41,6533°, ny. h. 87,0524°41.653300°N 87.052400°WIndiana Dunes

2019. február 15. 62,1 km2 2 834 180 A park korábban nemzeti tópart védelemmel rendelkezett, a Michigan-tó déli partjának 32 kilométeres szakaszát öleli fel. Ezek mellett prérik és vizenyős területek is találhatók itt több, mint kétezer fajjal.[70]
Isle Royale   Michigan

é. sz. 48,10°, ny. h. 88,55°48.100000°N 88.550000°WIsle Royale

1940. április 3. 2314 km2 25 454 A Felső-tó legnagyobb szigete. Sok hajóroncsa és kiránduló ösvénye mellett négyszáz kisebb szigete is van a parknak, az Isle Royale partjától 7,2 kilométeren belül. A szigeten mindössze húsz emlős faj található.[71] (BR)[72]
Joshua Tree   Kalifornia

é. sz. 33,79°, ny. h. 115,90°33.790000°N 115.900000°WJoshua Tree

1994. október 31. 3217,9 km2 3 058 294 A Colorado-, a Mojave-sivatag és a Little San Bernardino-hegység területének nagy részét a park teszi ki.[73] (BR)[41]
Katmai   Alaszka

é. sz. 58,50°, ny. h. 155,00°58.500000°N 155.000000°WKatmai

1980. december 2. 14870,3 km2 33 908 A park az alaszkai-félszigeten helyezkedik el és védelmének fő célpontja a Tízezer Füst Völgye, amit a Novarupta 1912-es kitörése töltött fel hamuval. Több, mint kétezer grizzly medve jelenik meg minden évben a területen, hogy lazacot vadásszon. Ezek mellett él itt rénszarvas, északnyugati farkas, jávorszarvas és rozsomák is.[74]
Kenai Fjords   Alaszka

é. sz. 59,92°, ny. h. 149,65°59.920000°N 149.650000°WKenai Fjords

1980. december 2. 2710 km2 389 943 A Kenai-félszigeten helyezkedik el, a park a Harding jégmezőt és az abból kiinduló harmincnyolc gleccsert és fjordot védi. A park nagy része nem érhető el kirándulók számára.[75]
Kings Canyon   Kalifornia

é. sz. 36,80°, ny. h. 118,55°36.800000°N 118.550000°WKings Canyon

1940. március 4. 1869,2 km2 640 986 Sok óriás mamutfenyőnek ad otthont a park, amik közé tartozik a világ második legmagasabb fája is.[76] Ugyan a nemzeti park megnevezést csak 1940-ben kapta meg, az 1890-ben alakult General Grant Nemzeti Park helyét vette át.[77][78][79] (BR)[80]
Kobuk Valley   Alaszka

é. sz. 67,55°, ny. h. 159,28°67.550000°N 159.280000°WKobuk Valley

1980. december 2. 7084,9 km2 16 925 A nemzeti park a Kobuk folyó több, mint 98 kilométerét és homokdűnéit védi. Az Arktisz legnagyobb homokdűnéi itt fedezhetők fel. Kétszer egy évben fél millió rénszarvas halad át a területen.[81]
Lake Clark   Alaszka

é. sz. 60,97°, ny. h. 153,42°60.970000°N 153.420000°WLake Clark

1980. december 2. 10602 km2 18 187 A Lake Clark körülötti régióban négy aktív vulkán helyezkedik el, amik közé a Mount Redoubt is tartozik, illetve található itt több folyó, gleccser és vízesés is.[82]
Lassen Volcanic   Kalifornia

é. sz. 40,49°, ny. h. 121,51°40.490000°N 121.510000°WLassen Volcanic

1916. augusztus 9. 431,4 km2 446 291 A Lassen Peak a világ legnagyobb lávakupolája a parkban található. Ugyan legutóbb 1915-ben tört ki, a park nagy része aktív.[83]
Mammoth Cave   Kentucky

é. sz. 37,18°, ny. h. 86,10°37.180000°N 86.100000°WMammoth Cave

1941. július 1. 293,3 km2 663 147 A barlangokból eddig 640 kilométert fedeztek fel, a Mammoth Cave világ legnagyobb ismert barlangrendszere. A parkban nyolc denevérfaj él, illetve Kentucky barlangi garnélarákok, északi barlanghalak és barlangi szalamandrák.[84] (VÖ)[85] (BR)[86]
Mesa Verde   Colorado

é. sz. 37,18°, ny. h. 108,49°37.180000°N 108.490000°WMesa Verde

1906. június 29. 212,4 km2 499 790 A területen több, mint négyezer régészeti helyszín található, ami a régióban 700 évig élő civilizációkat kutatja, beleértve a hegyoldal falába vájt palotát is.[87] (VÖ)[88]
Mount Rainier   Washington

é. sz. 46,85°, ny. h. 121,75°46.850000°N 121.750000°WMount Rainier

1899. március 2. 956,6 km2 1 622 395 A Mount Rainier egy aktív vulkán és a Cascade-hegység legmagasabb csúcsa. Huszonhat elnevezett gleccser található a hegyen, beleértve a legnagyobb és leghosszabb gleccser az országban. Paradise városa a parkban a világ egyik legtöbb hóesést kapó települése.[89][90]
Nagy Homokdűnék   Colorado

é. sz. 37,73°, ny. h. 105,51°37.730000°N 105.510000°WGreat Sand Dunes

2004. szeptember 24. 434,4 km2 493 428 Észak-Amerika legmagasabb homokdűnéi találhatók meg a parkban. Ezeket a Rio Grande alakította ki. A park területén fekszik ezek mellett hat 3900 méteres hegcsúcs, tavak és őserdők is.[91]
New River Gorge   Nyugat-Virginia

é. sz. 38,07°, ny. h. 81,08°38.070000°N 81.080000°WNew River Gorge

2020. december 27. 28,4 km2 1 593 523 A park a legnagyobb folyóvölgyet védi a Mississippitől keletre. A terület nagy részét a völgy alsóbb területe teszi ki, a New River Gorge híd közelében. A park része ezek mellett Thurmond és Sandstone városai is. A folyó 85 kilométere ezek mellett vadrezervátum is.[92][93]
North Cascades   Washington

é. sz. 48,70°, ny. h. 121,20°48.700000°N 121.200000°WNorth Cascades

1968. október 2. 2042,8 km2 30 154 A Cascade-hegység északi részén sok gleccser található. A folyóvölgyekben és hegycsúcsokon nyolc különböző, sokszínű életzóna lelhető fel, hetvenöt emlős és több, mint 1600 szövetes növény fajjal. A Stephen Mather Vadon több népszerű kirándulóhellyel is rendelkezik, mint a Cascade Pass, a Mount Shuksan, a Mount Triumph és az Eldorado Peak.[94]
Olympic   Washington

é. sz. 47,97°, ny. h. 123,50°47.970000°N 123.500000°WOlympic

1938. június 29. 3733,8 km2 2 432 972 Az Olympic-félsziget parkja sokszínű ökoszisztémákat tartalmaz, a Csendes-óceán partjától, esőerdőkön át, az Olympic-hegységig. A Hoh és a Quinault esőerdők a kontinentális Egyesült Államok legnedvesebb területei, évente majdnem 3,7 méter csapadékot kapva.[95][96] (VÖ)[97] (BR)[98]
Petrified Forest   Arizona

é. sz. 35,07°, ny. h. 109,78°35.070000°N 109.780000°WPetrified Forest

1962. december 9. 895,9 km2 505 209 A park területén 225 millió éves megkövesedett fák találhatók, egymáshoz nagy közelségben. Ezeket a Painted-sivatag veszi körbe, illetve a park dinoszaurusz fosszíliákat és 350 őslakos amerikai történelmi helyet is véd.[99]
Pinnacles   Kalifornia

é. sz. 36,48°, ny. h. 121,16°36.480000°N 121.160000°WPinnacles

2013. január 10. 108 km2 275 023 A park egy napjainkban már nem létező vulkán fennmaradó részeiről kapta nevét, sok arany és fekete monolit lelhető fel területén (andezit és riolit). Egyike azon védett területeknek, ahol a kaliforniai kondor még fellelhető a vadonban. Ezek mellett barlangrendszereiben tizenhárom denevérfaj található, illetve a parkban sok prérisólyom is él.[100]
Redwood   Kalifornia

é. sz. 41,30°, ny. h. 124,00°41.300000°N 124.000000°WRedwood

1968. október 2. 562,5 km2 458 400 A nemzeti és a vele együtt működtetett állami parkok védelme alatt áll a Földön fennmaradó tengerparti mamutfenyők több, mint fele, amik egyben a világ legmagasabb fái közé tartoznak. A területen három nagy folyórendszer van, 60 kilométernyi védett partvonallal.[101] (VÖ)[102]
Rocky Mountain   Colorado

é. sz. 40,40°, ny. h. 105,58°40.400000°N 105.580000°WRocky Mountain

1915. január 26. 1075,8 km2 4 300 424 A Sziklás-hegység ezen területe sokszínű ökoszisztémáknak ad otthont. Állatfajai közé tartozik a vapiti, a jávorszarvas, az öszvérszarvas, a kanadai vadjuh, a fekete medve és a puma.[103] (BR)[104]
Saguaro   Arizona

é. sz. 32,25°, ny. h. 110,50°32.250000°N 110.500000°WSaguaro

1994. október 14. 375,9 km2 908 194 A park két részre van osztva, két hegységről elnevezve, a Rincon-hegység és a Tucson-hegység. Az óriás saguaro kaktusz mellett hordókaktusz, bokorkaktusz és fügekaktusz is fellelhető, illetve nyugati erdeibaglyok és pekarik.[105]
Sequoia   Kalifornia

é. sz. 36,43°, ny. h. 118,68°36.430000°N 118.680000°WSequoia

1890. szeptember 25. 1635,2 km2 1 153 198 A park védelme alatt áll a Giant Forest, ami a világ legnagyobb fáinak ad otthont, mint Sherman tábornok fája. A Sierra Nevada egy részlete is a parkhoz tartozik, illetve több, mint 240 barlang és a kontinentális Egyesült Államok legmagasabb csúcsa, a Mount Whitney is.[106] (BR)[80]
Shenandoah   Virginia

é. sz. 38,53°, ny. h. 78,35°38.530000°N 78.350000°WShenandoah

1935. december 26. 811,2 km2 1 449 300 A Shenandoah-ban lelhető fel a Blue Ridge-hegység nagy része, amit keményfa-erdők lepnek el, sokszínű élővilággal. A Skyline Drive és az Appalache-ösvény az egész parkon áthalad, a Shenandoah folyóval együtt.[107]
Theodore Roosevelt   Észak-Dakota

é. sz. 46,97°, ny. h. 103,45°46.970000°N 103.450000°WTheodore Roosevelt

1978. november 10. 285,1 km2 668 679 A régióban három badland található és nevét Theodore Roosevelt elnökről kapta. A terület állatvilágába tartozik az amerikai bölény, a villásszarvú antilop, a kanadai vadjuh és vadlovak.[108]
Virgin-szigetek   Virgin-szigetek

é. sz. 18,33°, ny. h. 64,73°18.330000°N 64.730000°WVirgin Islands

1956. augusztus 2. 60,9 km2 196 752 A park Saint John szigetén található meg és annak tengerpartjait, erdőit és korallzátonyait védi.[109]
Voyageurs   Minnesota

é. sz. 48,50°, ny. h. 92,88°48.500000°N 92.880000°WVoyageurs

1975. április 8. 883,1 km2 221 434 A park négy tavat véd a kanadai-amerikai határon. Ezek mellett őslakos amerikai törzsek történelmi helyei is ide tartoznak. A régió mai földrajzát gleccserek alakították ki.[110]
White Sands   Új-Mexikó

é. sz. 32,78°, ny. h. 106,17°32.780000°N 106.170000°WWhite Sands

2019. december 20. 592,2 km2 705 127 A Tularosa-medencében található White Sands 710 km2-es fehér gipszhomok-mezőt és dűnéket ölel fel, a White Sands Rakétakísérleti Telep része, tesztek idején teljesen be van zárva.[111]
Wind Cave   Dél-Dakota

é. sz. 43,57°, ny. h. 103,48°43.570000°N 103.480000°WWind Cave

1903. január 9. 137,5 km2 607 418 A park egy barlangrendszerből áll, főleg kőzetképződése teszi különlegessé. A világ egyik leghosszabb barlangja. A felszínen prérik lelhetők fel, bölényekkel, feketelábú görényekkel, prérikutyákkal és amerikai sárgafenyő-erdőkkel.[112][113]
Wrangell–Saint Elias   Alaszka

é. sz. 61,00°, ny. h. 142,00°61.000000°N 142.000000°WWrangell – St. Elias

1980. december 2. 33682,6 km2 65 236 Az ország legnagyobb nemzeti parkja az Alaszkai-, a Chugach-, a Wrangell-, és a Saint Elias-hegységek találkozásánál található. A park több, mint negyede gleccser.[114] (VÖ)[55]
Yellowstone   Wyoming, Montana, Idaho

é. sz. 44,60°, ny. h. 110,50°44.600000°N 110.500000°WYellowstone

1872. március 1. 8983,2 km2 3 290 242 A Yellowstone kalderán helyezkedik, a park geotermikus aktivitása magas, sok gejzírrel rendelkezik. A Yellowstone folyón sok magas vízesés, a park további területein pedig négy hegység helyezkedik el. A Yellowstone a világ egyik legismertebb nemzeti parkja, több, mint hatvan emlős fajnak ad otthont, mint az északnyugati farkas, a grizzly-, és fekete medve, a hiúz, illetve a vapiti.[115] (VÖ)[116] (BR)[117]
Yosemite   Kalifornia

é. sz. 37,83°, ny. h. 119,50°37.830000°N 119.500000°WYosemite

1890. október 1. 3082,7 km2 3 667 550 A Yosemite leginkább gránit hegyeiről és őserdőiről ismert. A park völgyét gleccserek vájták ki, míg a Yosemite Falls Észak-Amerika egyik legmagasabb vízesése (739 méter). A park több ritka állat-, és növényfajnak is otthont ad.[118] (VÖ)[119]
Zion   Utah

é. sz. 37,30°, ny. h. 113,05°37.300000°N 113.050000°WZion

1919. november 19. 595,9 km2 4 692 417 A Colorado-fennsík, a Nagy-medence és a Mojave-sivatag találkozásánál helyezkedik el. A park tele van homokkő-képződményekkel. Négy ökoszisztémára osztható fel: sivatag, parti zóna, erdő és mérsékelt erdő.[120]

Államonként és területenként

szerkesztés

Az alábbi listán az a harminc állam és két külterület szerepel, amelyeknek vannak nemzeti parkjai.

Külterületek dőlt betűkkel feltüntetve.

State Összesen Csak az állam területén Megosztva
  Kalifornia 9 8 1
  Alaszka 8 8 —
  Utah 5 5 —
  Colorado 4 4 —
  Arizona 3 3 —
  Florida 3 3 —
  Washington 3 3 —
  Hawaii 2 2 —
  Új-Mexikó 2 2 —
  Dél-Dakota 2 2 —
  Texas 2 2 —
  Montana 2 1 1
  Nevada 2 1 1
  Wyoming 2 1 1
  Amerikai Szamoa 1 1 —
  Arkansas 1 1 —
  Indiana 1 1 —
  Kentucky 1 1 —
  Maine 1 1 —
  Michigan 1 1 —
  Minnesota 1 1 —
  Missouri 1 1 —
  Észak-Dakota 1 1 —
  Ohio 1 1 —
  Oregon 1 1 —
  Dél-Karolina 1 1 —
  Amerikai Virgin-szigetek 1 1 —
  Virginia 1 1 —
  Nyugat-Virginia 1 1 —
  Idaho 1 — 1
  Észak-Karolina 1 — 1
  Tennessee 1 — 1

Térképen

szerkesztés
 
 
Acadia
 
Arches
 
Badlands
 
Big Bend
 
Biscayne
 
Black Canyon
 
Bryce Canyon
 
Canyonlands
 
Capitol Reef
 
Carlsbad Caverns
 
Channel Islands
 
Congaree
 
Crater Lake
 
Cuyahoga Valley
 
Death Valley
 
Dry Tortugas
 
Everglades
 
Gateway Arch
 
Glacier
 
Grand Canyon
 
Grand Teton
 
Great Basin
 
Nagy Homokdűnék
 
Great Smoky Mountains
 
Guadalupe Mountains
 
Hot Springs
 
Indiana Dunes
 
Isle Royale
 
Joshua Tree
 
Kings Canyon
 
Lassen Volcanic
 
Mammoth Cave
 
Mesa Verde
 
Mount Rainier
 
New River Gorge
 
North Cascades
 
Olympic
 
Petrified Forest
 
Pinnacles
 
Redwood
 
Rocky Mountain
 
Saguaro
 
Sequoia
 
Shenandoah
 
Theodore Roosevelt
 
Voyageurs
 
White Sands
 
Wind Cave
 
Yellowstone
 
Yosemite
 
Zion
A kontinentális Egyesült Államok ötvenegy nemzeti parkja[a]
 
 
Denali
 
Gates of the Arctic
 
Glacier Bay
 
Katmai
 
Kenai Fjords
 
Kobuk Valley
 
Lake Clark
 
Wrangell–St. Elias
A nyolc alaszkai nemzeti park
 
 
Amerikai Szamoa
 
Haleakalā
 
Hawaii Vulkánok
Az Egyesült Államok három nemzeti parkja a Csendes-óceánban
  1. ↑ A Virgin-szigeteki Nemzeti Park az egyetlen, amelyik egyik térképen se szerepel, Florida csúcsától dél-keletre helyezkedik el, nagyjából 1780 kilométerre

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ National Park System (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
  2. ↑ National Park Service: National Parks Portfolio (Parks vs Monuments). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  3. ↑ Sachs, Andrea. „What does the National Park Service consider a national park?”, Washington Post, 2023. április 12. (Hozzáférés: 2023. december 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  4. ↑ How Many National Parks are There? (angol nyelven). National Park Foundation. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  5. ↑ NPS Organic Act Overview. National Park Service. [2017. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  6. ↑ UNESCO World Heritage Centre - World Heritage List (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  7. ↑ UNESCO » Biosphere Reserves » United States of America. UNESCO. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  8. ↑ AcreageReports - Land and Water Conservation Fund (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  9. ↑ Annual Visitation by Park Type or Region for: 2021 By Park Type. irma.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  10. ↑ National Parks Hosted 237 Million Visitors in 2020 - Office of Communications (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  11. ↑ a b Annual Park Ranking Report for Recreation Visits in: 2022. irma.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 7.)
  12. ↑ a b UNESCO » Biosphere Reserves » United States of America. unesco.org . UNESCO, 2015. november 1. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  13. ↑ National Park System Areas Listed in Chronological Order of Date Authorized under DOI. National Park Service, 2005. június 27. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  14. ↑ AcreageReports - Land and Water Conservation Fund (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
  15. ↑ Stats Report Viewer. irma.nps.gov. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
  16. ↑ Acadia National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  17. ↑ Acadia National Park Places To Go. National Park Service. (Hozzáférés: 2014. január 28.)
  18. ↑ National Park of American Samoa. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  19. ↑ Arches National Park - Arches Rock Stars. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  20. ↑ Arches National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  21. ↑ Badlands National Park - Fossils. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  22. ↑ Badlands National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  23. ↑ Big Bend National Park. National Park Service, 2009. december 8.
  24. ↑ Big Bend Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  25. ↑ Biscayne National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  26. ↑ Black Canyon of the Gunnison National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  27. ↑ Bryce Canyon National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  28. ↑ Canyonlands National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  29. ↑ Capitol Reef National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  30. ↑ Carlsbad Caverns National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  31. ↑ World Heritage List - Carlsbad Caverns National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  32. ↑ Channel Islands National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  33. ↑ Channel Islands Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  34. ↑ Congaree National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  35. ↑ South Atlantic Coastal Plain Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  36. ↑ Crater Lake National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  37. ↑ Cuyahoga Valley National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  38. ↑ Cuyahoga Valley National Park Scenic Railroad. National Park Service. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  39. ↑ Must See Highlights: Badwater Basin. National Park Service. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  40. ↑ Death Valley National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  41. ↑ a b Mojave and Colorado Deserts Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  42. ↑ Denali National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  43. ↑ Denali Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  44. ↑ Dry Tortugas National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  45. ↑ a b Everglades & Dry Tortugas Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  46. ↑ Everglades National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  47. ↑ World Heritage List - Everglades National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  48. ↑ Gates of the Arctic National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  49. ↑ Gateway Arch National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
  50. ↑ Glacier National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  51. ↑ Glacier National Park - Fossils. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  52. ↑ World Heritage List - Waterton Glacier International Peace Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  53. ↑ Glacier Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  54. ↑ Glacier Bay National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  55. ↑ a b World Heritage List - Kluane / Wrangell-St. Elias / Glacier Bay / Tatshenshini-Alsek. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  56. ↑ Glacier Bay and Admiralty Island Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  57. ↑ Grand Canyon National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  58. ↑ World Heritage List - Grand Canyon National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  59. ↑ Grand Teton National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  60. ↑ Great Basin National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  61. ↑ Great Smoky Mountains National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  62. ↑ World Heritage List - Great Smoky Mountains National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  63. ↑ Southern Appalachian Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  64. ↑ Guadalupe Mountains National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  65. ↑ Haleakala National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  66. ↑ a b Hawaiian Islands Biosphere Reserve. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  67. ↑ Hawaii Volcanoes National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  68. ↑ World Heritage List - Hawaii Volcanoes National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  69. ↑ President Donald J. Trump Signs S. 1438 into Law. whitehouse.gov
  70. ↑ Indiana Dunes National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  71. ↑ Isle Royale National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  72. ↑ Isle Royale Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  73. ↑ Joshua Tree National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  74. ↑ Katmai National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  75. ↑ Kenai Fjords National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  76. ↑ Kings Canyon National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  77. ↑ Kings Canyon National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
  78. ↑ Sequoia and Kings Canyon National Parks: Final General Management Plan and Comprehensive River Management Plan/Environmental Impact Statement. U.S. National Park Service, 2006. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
  79. ↑ Dilsaver, Lary M.: Expansion of Sequoia and Creation of General Grant. Challenge of the Big Trees. U.S. National Park Service, 1990. (Hozzáférés: 2018. július 13.)
  80. ↑ a b Sequoia and Kings Canyon Biosphere Reserve and National Parks. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  81. ↑ Kobuk Valley National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  82. ↑ Lake Clark National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  83. ↑ Lassen Volcanic National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  84. ↑ Mammoth Cave National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  85. ↑ World Heritage List - Mammoth Cave National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  86. ↑ Mammoth Cave Area Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  87. ↑ Mesa Verde National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  88. ↑ World Heritage List - Mesa Verde National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  89. ↑ Mount Rainier National Park – Frequently Asked Questions. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  90. ↑ Mount Rainier National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  91. ↑ Great Sand Dunes National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  92. ↑ New River Gorge National Park and Preserve. National Park Service. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  93. ↑ Averill, Graham: West Virginia's New River Gorge Will Be Our 63rd National Park (angol nyelven). Outside Online , 2020. december 22. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  94. ↑ North Cascades National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  95. ↑ Olympic National Park-Weather and Climate. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  96. ↑ Olympic National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  97. ↑ World Heritage List - Olympic National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  98. ↑ Olympic Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  99. ↑ Petrified Forest National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  100. ↑ Pinnacles National Park. National Park Service, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  101. ↑ Redwood National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  102. ↑ World Heritage List - Redwood National and State Parks. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  103. ↑ Rocky Mountain National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  104. ↑ Rocky Mountain Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  105. ↑ Saguaro National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  106. ↑ Sequoia National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  107. ↑ Shenandoah National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  108. ↑ Theodore Roosevelt National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  109. ↑ Virgin Islands National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  110. ↑ Voyageurs National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  111. ↑ White Sands National Park. National Park Service, 2019. december 26. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  112. ↑ Wind Cave National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  113. ↑ Wind Cave's Early Days. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  114. ↑ Wrangell – St. Elias National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  115. ↑ Yellowstone National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  116. ↑ World Heritage List - Yellowstone National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  117. ↑ Yellowstone Biosphere Reserve and National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  118. ↑ Yosemite National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  119. ↑ World Heritage List - Yosemite National Park. unesco.org . UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  120. ↑ Zion National Park. National Park Service. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Az_Amerikai_Egyesült_Államok_nemzeti_parkjai&oldid=27793248”