H5-ös HÉV
A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között.[2] A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli.[3]
| H5-ös HÉV | |
| Szentendrei HÉV | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Adatok | |
| Átadás | 1888. augusztus 17. |
| Állomások száma | 17 |
| Járműtelep | Szentendre |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Megengedett sebesség | 60 km/h |
| Áramellátás | 1000 V |
| Üzemeltető | MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz H5-ös HÉV témájú médiaállományokat. | |
| Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A vonalat a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.
Története
szerkesztésA Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[4] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.
Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[4]
Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly közösségi közlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.
A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, nagyjából a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. Az M2-es metróvonal építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es évek elején szűnt meg.[5]
1970–1972 között az M2-es metróvonal második szakaszának építésével párhuzamosan a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A meghosszabbítás során a korábbi felszíni végállomásból az új alagút rámpájának Duna felőli oldalán egy egy vágányos csonka vágány maradt szükség végállomás céljára. Császárfűrdő állomásból forgalmi kitérő lett. (Komjádi elágazás). Elbontották a jobbparti körvasutat a Margit körút és a Margit híd között és kiszélesítették az Árpád fejedelem útját. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[6] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[7] Az Árpád híd budai hídfőjénél, a Korvin Ottó téren (1990 óta Szentlélek tér) ekkor épült a HÉV-megálló közelébe a BKV-buszvégállomás.
Az 1970-es évek végén a két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A Bründl-, a Rádl- a Filatori-árok és az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[8] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[9][10] (A párhuzamos Szentendrei út is ekkor szélesedett ki a mai formájára: Az eredetileg 1968-ban irányonként egy sávosra megépült korábbi Bogdáni úti felüljárón átvezetett sugárút a HÉV pályáját a Filatorigát állomás után keresztező, új Mozaik utcai felüljárón már irányonként három sávos kapacitású lett.[11][12])
Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén előbb barkács- majd bútoráruház épült. A régi felvételi épülete a mai napig áll. Az 1990-es években az Gázgyár bezárásával megszűnt az esztergomi vasútvonal Aquincum-Gázgyári delta - Filatorigát szakasz is. A többi pályarészt a HÉV örökölte. (Óbuda-Gázgyár és Filatorigát teherpályaudvarok felvételi épületei ma is állnak.)
Békásmegyeren 1971–1983 között jelentős lakótelep-építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, aluljáróban megközelíthető, 1981 decemberében átadott középperonos Békásmegyer állomás. Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.
Aquincum megállóhely eredetileg az elágazásnál, az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el. Ezt az 1978-ban elkészült nyomvonal-korrekció során az esztergomi vasút hídjának északi oldalára, a Zsófia utca két oldalára helyezték át. Majd - az átszállás megkönnyítése céljából - 2015–2016 között a déli irányú megálló is a vasút és a Zsófia utca közé került. (Az irányonként három sávosra kiszélesített Szentendrei út miatt a megállóhely eredeti helyétől nyugatabbra eltolva üzemel a mai Aquincum elágazás szolgálati hely.)[13][14]
Szentendre HÉV-állomás 1914-ben átadott régi kocsiszínjét az 1980 körül épült nagy kapacitású járműtelep üzembe helyezését követően felhagyták. A HÉV állomás környéke (Állomás tér) még előtte nyerte el a mai formáját. 1978-ban az új Dunakanyar körút alatt a belváros felé vezető gyalogos aluljáró épült és a buszpályaudvar első ütemét is ekkor adták át.[15] 1992-ben építették az állomás mai perontetőit és nyílt meg a felújított régi kocsiszínben a Városi Tömegközlekedési Múzeum.
Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát az elavult biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 2006–2007 között került sor.[16] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték-felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[17] tartó vágányzárban végeztek el. 2008 nyarán az Újpesti vasúti híd felújítása következett, aminek következtében a Budapest–Esztergom-vasútvonalon közlekedő vonatok a Nyugati pályaudvar helyett a HÉV Margit hídi felszíni ideiglenes végállomásáról indultak Esztergom felé (a dízelmotorvonatok a füst miatt az alagutat nem használhatták). A vonatok az Aquincumi elágazásig a HÉV vágányait használták, az elágazásnál balra kanyarodó összekötő vágányon haladtak tovább Óbuda vasútállomásig, onnan már a megszokott útvonalon folytatták az útjukat Esztergom vasútállomásig.
2015-ben az épülő budai fonódó villamoshálózat miatti villamospálya építési munkálatokban megrongálódott és beázott az alagút a Margit hídnál, ezért azt időszakosan le kellett zárni.[18] Az alagút Bem rakparti födémét ezután végig megerősítették. A Batthyány téri végállomáson pedig oszlopsor került a végállomás középperonjára.
2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[19]
2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[20]
2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként – az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben – a H5-ös HÉV üzemideje is bővül. Ezeken a napokon irányonként további 1-1 szerelvényt indítanak, így az utolsó HÉV hajnali fél 2 körül ér Szentendrére.[21]
2019. május végi ülésén a Fővárosi Közgyűlés hozott határozatot arról, hogy a H5-ös HÉV-vonalat, tekintettel annak fontosságára, utasforgalmának nagyságára, 2019. szeptember 1-jétől a Főváros M5-ös metróvonalaként hivatkozza,[22] de az átnevezés végül elmaradt. Az M5-ös metróvonal nevet csupán a H5-öst érintő jövőbeli fejlesztési tervek viselik, a vonal átnevezése ezen tervek megvalósulásáig nem valószínű.
Járművek
szerkesztésA vonalon LEW MX/A típusú, az NDK-ban készült motorvonatok közlekednek.
Közlekedik egy háromkocsis felújított „szuperhév“ is. Teljesen új belsőteret is kapott, valamint ingyenes wifi is van rajta, 230 V-os konnektorokat is elhelyeztek rajta. Teljesen be van kamerázva.
Szentendre HÉV-állomáson található a BKV Városi Tömegközlekedési Múzeuma (címe: 2000 Szentendre, Dózsa György út 3.)
Jövőbeli fejlesztések
szerkesztés| Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. augusztus 30. |
 |
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretein belül tervezik a vonal felújítását, összekötését a Budapest–Esztergom-vasútvonallal és a két vonal átjárhatóságához szükséges új, kétáramnemű villamos motorvonatok beszerzését.[23] További fejlesztési tervek között szerepel a vonal összekötése egy alagúton át a H6-os, a H7-es HÉV-ekkel és a Budapest–Kelebia-vasútvonallal, az M5-ös metró keretein belül.[24]
Balesetek
szerkesztés1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztergomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[25][26] A katasztrófát okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[27][28]
Érdekesség
szerkesztésA vonalat már az 1890-es évektől tervezték a Szentendrei-Duna partjai mentén Visegrádig meghosszabbítani. Komolyabb lépések ennek érdekében 1914-ben és 1920–21-ben történtek: előbbi esetben a közigazgatási bejárás történt meg, utóbbinál egy 1920-as évekbeli forrás szerint megtörtént a kisajátítás, sőt, 23 km hosszan a földmunkát is elvégezték. Először a világháború, majd a gazdasági válság hiúsította meg a terveket.[29] (Ezen a szakaszon 1928-ban indult helyközi buszjárat.)
Megállóhelyei
szerkesztés
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Felszíni, peronnal rendelkező csonka vágány a Margit híd előtt. A HÉV-szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba, mert a kipufogógáz felhalmozódhat az állomáson.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fejes Balázs - Az Óbudai Gázgyár és környékének iparvágány-hálózata (villamosok.hu, 2020)
- ↑ Bemutatkoznak Budapest elővárosi vasútvonalai - MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., 2019.04.18.
- ↑ BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. (1996). ISBN 9635523130
- ↑ Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ A csillaghegyi Ősbuda lábát nem mosta a Duna - Dunai Szigetek blog, 2020.05.09.
- ↑ Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? - Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ Varga Ákos Endre - A Bogdáni úti HÉV szakasz (hampage.hu)
- ↑ Áthelyezték a Batthyány tér irányú Aquincum HÉV-megállóhelyet. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. február 9. [2016. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Aquincum-elágazás - vasutallomasok.hu
- ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9
- ↑ Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ A BKK szerint nem áll le a budai fonódó villamos építése Archiválva 2015. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Origo, 2015. május 16.
- ↑ Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
- ↑ "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
- ↑ Hétvégi éjjeli szolgáltatás-bővítés a H5-ös és a H8-as vonalon. MÁV-HÉV Zrt., 2017. november 24. [2017. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
- ↑ E-Információszabadság oldalak. Budapest Főváros Önkormányzata. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ Szentendrei hév. Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. Budapest Fejlesztési Központ. [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Metró Dél-Pest és Óbuda között. Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. Budapest Fejlesztési Központ. [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. [2013. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu. [2012. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu. [2015. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ Frisnyák Zsuzsa: Vasút Szentendre és Visegrád között?. Timelord, 2015. június 5. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
- ↑ Az éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat
Források
szerkesztés- bkk.hu: A H5-ös HÉV menetrendje
- bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
- online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
- 250-es vonalhoz tartozó pontok. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
