Buj (Magyarország)
Buj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Ibrányi járásában.
| Buj | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Ibrányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Takács László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4483 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2217 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″48.096389°N 21.647500°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″48.096389°N 21.647500°E | |||
 Buj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Buj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Fekvése
szerkesztésA vármegye, és egyben a Nyírség északi részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra. A térség más fontosabb települései közül Gávavencsellő 11,5, Ibrány 12, Nagyhalász pedig 17,5 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Tiszabercel, északkelet felől Paszab, kelet-északkelet felől Ibrány, kelet felől Ibrány-Nagytanya, délkelet felől Kótaj, dél felől Nyírtelek, délnyugat felől Gávavencsellő-Paszabcsúcs, északnyugat felől pedig Gávavencsellő.
Településrésze Herminatanya, mely a belterületének északi szélén helyezkedik el, a központjától bő egy kilométerre.
Megközelítése
szerkesztésMa csak közúton érhető el, Kótaj vagy Tiszabercel felől a 3823-as úton.
Korábban megközelíthető volt vonattal is: a MÁV által fenntartott Nyírvidéki Kisvasút mindkét vonala, a 118-as számú Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part vonal és 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád vonal is áthaladt rajta. A két vonalnak Buj területén három megállási pontja is volt, és csak a harmadik (a legészakibb), Herminatanya után váltak szét egymástól. A vasúton üzemszünet van 2009 decembere óta, a község azóta közösségi közlekedéssel csak a Trans-Tour '90 Közlekedési Kft. autóbuszjárataival közelíthető meg.
Története
szerkesztésA 14. századtól ismert település. Valószínűleg eredetileg várispánsági birtok lehetett.
Neve az idők során „Bwl”, „Buul”, „Buly” alakban fordult elő az oklevelekben.
Először 1327-ben említették az oklevelek, birtokosa ekkor a Buji család volt, majd 1463-ban a Kállay család lett a fő birtokosa, de a Buji családnak is voltak itt birtokrészei.
1461-ben Csűry Pált, a Szabolcs vármegyei alispánt találjuk itt mint birtokost.
1588-ban több család is birtokosa volt, így a Buji, Litteráti, Báthory és Ványi családok is.
1629-ben Puha Ferenc kötötte le a nagykállói Megyeri Gábornak 33 arany 18 tallér ellenében.
A 19. században, a jobbágyfelszabadításkor nemesi közbirtokossági falu volt. Ekkor fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak.
Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Frank Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Frank Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Frank Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Frank Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Frank Sándor (független)[7]
- 2010–2014: Barta Miklós Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Takács László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 2303 | 2291 | 2287 | 2168 | 2189 | 2192 | 2217 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 8,6% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 18,3%, görögkatolikus 19,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 16,5% (14,2% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 17,8% református, 15,9% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 7,6% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Görögkatolikus templom - 1818 és 1825 között épült, késő barokk stílusban.
- Református templom - 1850 körül épült, késő barokk stílusban.
- Nyírvidéki Kisvasút (A vonatközlekedés már megszűnt)
- Lecsófőző Falunap, melyet minden nyáron, augusztus utolsó szombatján rendeznek meg.
Érdekességek
szerkesztés- Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.
- A községtől délre, a 3823-as út mellett létesül a Mavir 400/132 kV-os alállomása.[14]
Természeti értékei
szerkesztés- 1896-ban ültetett, védett tölgyfák.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Buj Helységnévtár
- ↑ Buj Helységnévtár
- ↑ Tovább erősödik Kelet-Magyarország villamosenergiaellátás-biztonsága (magyar nyelven) (html). MAVIR ZRt., 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
