Gömöry család
A Gömöry család egy régi dobsinai ágostai hitvallású polgári származású család, amely buléner gyökerekkel rendelkezett. A családnak az egyik ága Gömöry Dávid (1708–1795) győri alkimista személyében nemességet szerzett 1741. október 28-án és ezzel egy külön nemesi ágat alapított.[1]
A család korai története
szerkesztésA Gömöry családnak az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként a Gömör vármegyei Dobsinán. A család legkorábbi ismert említése 1651-ből való és több száz éven át dobsinai városbírák is voltak; felmenői Rákóczi Ferencnek gyártottak fegyvereket a dobsinai bányászokkal és kohászokkal együtt.[2] Az évszázadok során a Gömöry családnak számtalan ága lett Dobsinán, amelynek több neves személyiséget adott.
A dobsinai buchwaldi rézbányák a 17. századot megelőző időkben híresek és gazdagok voltak, az azokban termelt érez egy a közel völgyben állott olvasztóban dolgoztatott fel, melynek salakhalmain Gömöry Mátyás még 1738-ban is rezet gyűjtött. Ugyanott 1761-ben ifj. Gömöry Simon és Peck Jánosnak a grundi körmöci útnál. A Niklhannes grundban már a 17. században régen művelt rézbányákat találunk. E bányán sok rezet termelhettek, mert pl. 1775-ben Gömöry Simon 1/6-a részért Dobsina városától 350 ftot kapott, mely bányarész még 1788-ban is 190 ft. 96 krt jövedelmezett.[3]
A család polgári ága
szerkesztésEgy másik Gömöry Simon és Windt Zsuzsanna feleségétől származott Gömöry György (1738–1803), városi bíró, hivatalnok, jómódú polgár, aki 1761. november 2-án Dobsinán feleségül vette szintén neves régi buléner ottani polgári származású Szojka Esztert (1738–1803), Szoyka András és Kayer Agnetta lányát. Gömöry György és Szojka Eszter egyik gyermeke az 1777-ben született Gömöry Mária, akit 1794. október 16-án Dobsinán feleségül vett nemes Reményik János; Reményik János és Gömöry Anna egyik dédunokája a neves költő Reményik Sándor (1890–1941) volt.[4]
Gömöry György és Szojka Eszter frigyéből született Gömöry Simon (1774–1825), gazdag dobsinai bányász, aki 1796. október 9-én Dobsinán elvette a szintén ősi buléner dobsinai polgári családból való Róth Esztert (1779–1857), akinek a szülei Róth Gottlieb (1724–1781), bányász és Stemplir Agnetta (1732–1790) voltak. Gömöry Simon és Róth Eszter házasságából a több gyermek közül született: Gömöry András (1810–1879), felsőhámori uradalmi gazdatiszt, valamint ifjabb Gömöry Simon (1813–1879), dobsinai bányász.[5]
Gömöry András (1810–1879), felsőhámori uradalmi gazdatiszt,[6] és a szintén régi buléner dobsinai származású Springer Zsuzsanna frigyéből több gyermek született: az egyik gyermeke ifjabb Gömöry András, mészárosmester, akinek Langhoffer Borbála nejétől született Gömöry László (1868–1934), csendőrezredes, a Ferenc József-rend lovagja.[7] A másik gyermeke Gömöry András uradalmi gazdatiszt és Springer Zsuzsanna házasságából Gömöry Gottlieb (1838–1908), aki fiatal korában az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között vett részt, amikor Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg a mexikói trón elfoglalásáért; ekkor Gömöry Gottlieb elutazott Amerikába vadászhadnagyként. A katonai szolgálat teljesítése után a kalandot túlélve visszatért a Magyar Királyságba és nem Dobsinán, hanem Pesten telepedett le. Gömöry Gottlieb sikeres élelmiszer kereskedő lett, és majd Pesten 1870. szeptember 4-én feleségül vette a római katolikus polgári származású Sztranszky Hermina (1847–1939) kisasszonyt, akinek a szülei a prágai születésű Stranszky Prokop (1809–1871), pesti rézműves és Uhlár Rozina voltak.[8][9] Gömöry Gottliebnek a sógornője Stranszky Irma, az adai római katolikus nőegylet társelnöke, akinek a férje Senk Antal (1839–1904), adai nagybirtokos, városi képviselő volt.[10] Nejének Gömöry Gottliebné Stranszky Herminának az unokahúga Stranszky Kornélia (1887–1946), akinek a férje vitéz Katona Mihály (1877–1957), építészmérnök, építőmester volt.
Gömöry Gottlieb (1838–1908), pesti kereskedő és Sztranszky Hermina (1847–1939) frigyéből született: Gömöry Anna Mária Etelka (1874–1946),[11] akinek a férjea budapesti jómódú nagykereskedő Lenz családból való Lenz Gyula (1848–1910) budapesti magyar déligyümölcskereskedő, bérháztulajdonos,[12][13] valamint Gömöry Irén (1888–1958), akinek a férje dr. Lux Gyula (1884–1957), nyelvész, tanügyi főtanácsos, a Magyar Királyi Állami Német-nyelvű tanítóképző Líceum alapítója és igazgatója volt.[14] Az 1935. téli adókivetések szerint, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna (1874–1946), a "Lenz Testvérek" déligyümölcs-nagykereskedő cég tulajdonosa, a „mammutjövedelmüek” közé tartozott, méghozzá a 6. legvagyonosabb budapesti adófizető személy volt. Lenz Gyula és Gömöry Anna fia Lenz József (1897–1965), nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, a "Pro Ecclesia et Pontifice" érdemrend tulajdonosa, tartalékos huszár százados, a "Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete" elnöke, a "Déligyümölcs-kereskedők Egyesülete" alelnöke, a "Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja, a "Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete" elnök-jelöltje, földbirtokos, bérház-tulajdonos, "Lenz testvérek cég" társtulajdonosa.
Ifjabb Gömöry Simon (1813–1879), dobsinai bányász és Eltscher Zsuzsanna (1817–1878),[15] házasságából született Gömöry József (1852–1908)[16] vonatkísérő, aki elvette a vágbesztercei születésű Politzer Mária Jozefinát (1845–1932).[17] anyja Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét „Nagy”-ra magyarosította.[18] Gömöry József és Politzer Mária frigyéből két gyermek született: az egyik a híres Gömöry Vilma (1885–1962)[19] színésznő, a másik vitéz Gömöry Árpád (1882–1943) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Tiszti Arany Vitézségi Érmes, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író.[20][21] Gömöry Vilma három izben kötött házasságot: az első férje Körmendy Kálmán (1886–1920), színész,[22])[23] majd a második férje Gallina Frigyes (1879–1933), Budapest székesfőváros tanácsnoka, főjegyzője, az elnöki ügyosztály vezetője, szakíró lett. A harmadik férje Ocskay Kornél Mihály (1885–1963) magyar operaénekes (tenor), színész. Gömöry Árpád tábornoknak és Ráth-Langhoffer Arankának (1893–1979) az egyik fia: Gömöry József (1917–2005. június 29.), dombóvári gimnáziumi tanár, evangélikus lelkész, Dombóvár díszpolgára.[24]
Az 1920-as évek során, Gömöry Irén férje, dr. Lux Gyula és vitéz Gömöry Árpád (1883–1943), tábornok, a Vaskorona-rend lovagja, a "Dobsinai Társaskör" két vezetője volt és egyben a két legaktívabb tagja is. A trianoni békeszerződést követően a felvidéki Dobsina el lett szakítva a Magyar Királyságtól, település ahonnan mindkettőnek a családja származott; igen komoly vállalkozásba nagy erőt fektettek be, különböző kulturális, nyelvészeti, katonai történelmi tanulmányokkal Dobsináról, amelyekkel igyekezték a település múltját megőrizni. 1927-ben a "600 éves Dobsina Jubileumi Emlékkönyve" nevezetű munkát adtak ki a szintén dobsinai származású dr. Szlávik Mátyás segítségével, és Gömöry Árpád szerkesztői munkásságával.[25] Gömöry Árpád, nem csak szellemi munkatársa volt Lux Gyulának de bensőséges barátságot is ápolt vele; a katonatiszt pedig távoli rokona volt Lux Gyula feleségének, a dobsinai származású Gömöry Irénnek. A kötetben Lux Kálmán neves építész "Dobsina legrégibb építőművészeti emléke" című tanulmánya is megjelent. Lux Kálmán pedig távoli rokona volt Lux Gyula nyelvésznek.
A polgári Gömöry családnak egy másik ágából származott Gömöry János, kecskeméti vaskereskedő, akinek Rhúz Máriától született több gyermeke: az egyik Gömöry Frigyes (1813–1901), kecskeméti hites ügyvéd, 1848-as honvédszázados, a kecskeméti honvédegylete, közgyám volt.[26] Egy másik gyermeke ifjabb Gömöry János és Rhúz Máriának Gömöry János, aki Dessewffy Kálmán uradalmának tiszttartója Oroson, majd nyíregyházi fogházfelügyelő lett. Ifjabb Gömöry Jánosnak Markó Zsuzsanna (1841–1921) óvónőtől született: Gömöry János (1869–1966) tanár, evangélikus lelkész, publicista.[27][28]
A család nemesi ága
szerkesztésA dobsinai polgári Gömöry Dávid és Wachsmann Katalin fia a rozsnyói születésű Gömöry Dávid (1708–1795), aki majd győri orvos lett és alkimistáként tevékenykedett. 1741. október 28-án testvérével, Jánossal együtt Mária Teréziától magyar nemességet, és címeres nemeslevelet kapott. Gömöry Dávidnak feleségétől Halvar Zsuzsanna asszonytól született fia nemes Gömöry Dávid, valamint nemes Gömöry Zsuzsanna Katalin.[1] 1769-ben már Gömöry Dávid volt Győr vármegyei tisztiorvos, aki sokat küszködött a vérhasjárvány ellen. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben olvasható, hogy milyen betegségeket kezelt a városban a XVIII. század második felében. Ugyanakkor kapcsolatban állt a kor híres alkimistáival. Nem feltétlenül az aranycsinálás volt a célja, sokkal inkább a Bölcsek Kövének megtalálása, mert szerinte annak segítségével hozható létre a halhatatlan élet.
A család kiemelkedőbb tagjai
szerkesztés- Gömöry Anna Mária Etelka, Lenz Gyuláné, polgár (Budapest, 1874. február 24.– Budapest, 1946. november 19.), kereskedőnő, bérház-tulajdonos. Az 1935. téli adókivetések szerint, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna (1874–1946), a cég tulajdonosa, a „mammutjövedelmüek” közé tartozott, méghozzá a 6. legvagyonosabb budapesti adófizető személy volt.
- Gömöry Árpád, vitéz, polgár (Hatvan, 1882. május 28. – Budapest, 1943. augusztus 13.) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Tiszti Arany Vitézségi Érmes, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író.
- Gömöry Dávid, nemes (Rozsnyó, 1708. május 5. – Győr, 1795. október 14.) győri orvos, alkimista.
- Gömöry Frigyes, polgár (Kecskemét, 1813. november 10.–Kecskemét, 1901. november 24.), kecskeméti hites ügyvéd, 1848-as honvédszázados, a kecskeméti honvédegylete, közgyám
- Gömöry János, polgár (Nyíregyháza, 1869. május 12. – Budapest, 1966. május 7.) tanár, evangélikus lelkész, publicista.
- Gömöry József, polgár (Örkény, 1917. augusztus 23.–Dombóvár, 2005. június 29.), dombóvári gimnáziumi tanár, evangélikus lelkész, Dombóvár díszpolgára.[29]
- Gömöry László, polgár (Zábava, Gömör vármegye, 1868. július 27.–Alsósajó, Gömör vármegye, 1934. április 17.), csendőrezredes, a Ferenc József-rend lovagja.
- Gömöry Vilma, polgár (Hatvan, 1885. szeptember 17. – Budapest, 1962. augusztus 1.), magyar színésznő. Első férje: Körmendy Kálmán (1886–1920), színész. Második férje: Gallina Frigyes (1879–1933), Budapest székesfőváros tanácsnoka, főjegyzője, az elnöki ügyosztály vezetője, szakíró. Harmadik férje: Ocskay Kornél Mihály (1885–1963) magyar operaénekes (tenor), színész.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 213 - 215. oldal
- ↑ szerk.: Gömöry Árpád: Gömöry József – Emlékezés egy dombóvári tanárra, Kötés- és könyvterv: Erky-Nagy Tibor, Dombóvár: Gömöry Árpád (2017). ISBN 978-615-00-0429-7
- ↑ Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)
- ↑ Művelődés, 2017 (70. évfolyam, 1-12. szám)2017-01-01 / 1. szám
- ↑ familysearch.org - Szlovákia - Dobsina - evangélikus anyakönyvek - halottak - Gömöry Simon †Dobsina, 1879. július 4.
- ↑ familysearch.org Gömöry András halálának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org - Zábava (in: Oláhpatak) - ágh anyaköyvek - keresztelők - Gömöry László keresztelője
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest IV. kerület - halottak - Gömöry Gottlieb halála - 1908. nov. 19.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest I. kerület - halottak - Gömöry Gottliebné Stranszky Hermina halála - 1939. márc. 20.
- ↑ Magyarország, 1904. július (11. évfolyam, 156-182. szám)1904-07-02 / 157. szám
- ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - házasságok - IX. kerület - Lenz Gyula és Gömöry Anna házassága
- ↑ Kodolányi, Gyula (1968. január 19.). „Szives kalauz”. Books Abroad 42 (1), 162. o. DOI:10.2307/40122291. ISSN 0006-7431.
- ↑ familysearch.org Budapest - IV. kerület - halálak - 1910 - Lenz Gyula
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Lux Gyula
- ↑ familysearch.org - Szlovákia - Dobsina - evangélikus anyakönyvek - halottak - Gömöry Simonné Eltscher Zsuzsanna †Dobsina, 1878. március 20.
- ↑ (Dobsina, 1852. január 10.–Karánsebes, 1908. augusztus 4.)
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest VIII. kerület- halottak - Gömöry Józsefné Nagy Mária halála - Budapest 1932. szep. 29.
- ↑ familysearch.org Hatvan - Római katolikus - Gömöry Vilma keresztelője
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1183/1962. folyószáma alatt.
- ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - VI. kerület - 1943. augusztus 13. - Gömöry Árpád halála
- ↑ familysearch.org - evangélikus anyakönyvek - Gömöry Árpád keresztelője - Hatvan (In: Aszód)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2128/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Halálozási dátuma tévesen szerepel a Magyar Színházművészeti Lexikonban.
- ↑ Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám). 2005-07-24 / 30. szám
- ↑ Harangszó, 19271927-02-13 / 7. szám
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár -gyászjelentések - Gömöry Frigyes
- ↑ familysearch.org - Evangélikus Egyház, Nyiregyháza - keresztelők - Gömöry János
- ↑ Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)1921-05-22 / 114. szám
- ↑ Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám). 2005-07-24 / 30. szám