Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Szilágy vármegye
Szilágy vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3 815 km²
Térkép
Szilágy vármegye térképe
Szilágy vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy vármegye témájú médiaállományokat.

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel

Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85

Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz

Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta.

Története

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

• 136 087 (59,13%) román
• 87 312 (37,94%) magyar
• 3727 (1,62%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye hat járásra volt felosztva:

• Krasznai járás, székhelye Kraszna
• Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
• Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
• Tasnádi járás, székhelye Tasnád
• Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
• Zsibói járás, székhelye Zsibó

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.