Kaiserin Elisabeth-Bahn

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 22.

A k.k. privilegierte Kaiserin Elisabeth-Bahn (KEB) egy vasúttársaság volt az Osztrák-Magyar Monarchiában. A társaság fővonala a Wien–Salzburg vasútvonal volt, kapcsolódva a Wels–Passau-vasútvonallal. A társaságot 1884-ben államosították.

Kaiserin Elisabeth-Bahn
Típusvasúttársaság
Alapítva1856
NévadóWittelsbach Erzsébet magyar királyné
Megszűnt1882
SzékhelyBécs
TulajdonosOsztrák–Magyar Monarchia
FormaAktiengesellschaft
SablonWikidataSegítség
A k.k. priv. Kaiserin Elisabeth-Bahn vonalhálózata

Története

szerkesztés

1851. június 21-én Ausztria és Bajorország szerződést kötött egy vasútvonal létesítéséről a két ország között. Az elfogadott útvonalak a következők voltak: Münchentől Salzburgon át Bécsig, Rosenheimtől Kufsteinen át Innsbruckig, továbbá a Nürnbergtől, Regensburgot érintve, Linzig. Ezen túlmenően a megállapodás magába foglalta a Brennerbahn megépítését Bozentől (Bolzano) Veronáig, hogy összekapcsolódjanak a Lombard-Velencei Vasutak hálózatával. Az összes vonalnak 1858. március 1-jéig kellett elkészülni.[1]

 
A Kaiserin Elisabeth-Bahn linzi pályaudvara

Az építés során az eredetileg Salzburgtól Bruck an der Mur-ig tervezett vonal a magas költségek miatt megvalósíthatatlannak bizonyult. Így végül egy közvetlen vonal épült Salzburg és Linz között. Az építési vállalkozó, Hermann Dietrich Lindheim 1854. október 19-én előkoncessziót kapott és megbízta Karl Keissler főfelügyelőt egy vasútvonal megépítésére Bécstől Linzen át Salzburgig. A finanszírozásra Lindheim Ernst Merck Hamburg vállalkozóval együtt alapított egy konzorciumot, amelynek tagjai közé tartozott a Creditanstalt bankház, Salamon Rothschild bankár, valamint több magánbefektető. Ez a konzorcium 1856. június 22-én nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult.[2]

1856. április 21-én a megkötötték a második szerződést Bajorországgal, a Salzburg-Bécs vonalat építését megerősítették. Legkésőbb „öt éven belül ... a ratifikáció napjához képest" a pályát üzembe kell helyezni.[3] A mellékvonalnak Passautól Linzig hét éven belül kell elkészülnie.

1856. március 8-án az osztrák kormány koncessziót adott a Kaiserin-Elisabeth-Bahn ezen vonalainak megépítésére. A koncesszió 90 évre szólt.

1860. augusztus 12-én a teljes Bécs-Linz-Salzburg pályát átadták a forgalomnak. A Wels és Passau leágazás építése 1861. szeptember 1-jén fejeződött be. Ugyanebben az évben Friedrich Schey von Koromla lett a Kaiserin Elisabeth-Bahn igazgatója.

1857-ben a Pferdeeisenbahnen által üzemeltetett Linz–Lambach–Gmunden és Linz–Budweis vonalakat és a k.k. privilegierten Ersten Eisenbahngesellschaft-t a Kaiserin Elisabeth-Bahn megvette. Ezeken a vonalakon át kellett térni a gőzüzemű vontatásra és részben a vonalakat át kellett építeni.

1884-ben a Kaiserin-Elisabeth-Bahn-t államosították. A járművek és a vonalak a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak tulajdonába kerültek.

Zárójelben a megnyitás időpontja

Más tulajdonú üzemeltetett vonalak

szerkesztés
  • Holzleithen–Thomasroith (1877. október 23.)
  • Steindorf–Aching–Braunau (1873. szeptember 10.)
A Kaiserin-Elisabeth-Bahn mozdonyai
KEB sorozat Darabszám Gyártó Gyártási év Jelleg kkStB-Nr. Kép
0 5 Szász Mozdonygyár 1873 C n2t 61.01–05  
I 54 Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, KEB Műhelye 1858–1859, 1863 1B n2 12.01–37  
II 30 Bécsújhely, StEG 1869–1872 1B n2 21.01–30  
III 35 Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, KEB Műhelye 1860, 1862, 1866 C n2 33.01–35
IV 69 Bécsújhely, StEG, Sigl/Bécs, Werkstätte der KEB, Krauss/Linz 1867–1884 C n2 47.01–69  
V 24 Szász Mozdonygyár, Bécsújhely, Floridsdorf 1873–1875 D n2 70.01–24  
L 5 Bécsújhely 1880 B n2t 88.01–05  
  1. [1]
  2. Baugeschichte der Westbahn in Manfred Wehdorn und Ute Georgeacopol-Winischhofer: Baudenkmäler der Technik und Industrie in Österreich, Band 1. Böhlau, Graz-Wien 1964, S.218
  3. [2]

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaiserin Elisabeth-Bahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés