Wikipédia

Karg György

A lapnak nincs ellenőrzött változata, lehet, hogy még egyáltalán nem ellenőrizte senki a minőségét.

Báró bebenburgi Karg György János Frigyes Mária (Budapest, 1893. június 20. – München, 1969. október 15.)[1] osztrák-magyar haditengerész tiszt, földbirtokos. Az I. világháború után a m. kir. Folyamőrségben szolgált.

Karg György
Született1893. június 20.
Budapest
Elhunyt1969. október 15.
München
HázastársaPiret de Bihain Erzsébet Karolina
Foglalkozásakatonatiszt, földbirtokos
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

1893. június 20-án született Budapesten, báró bebenburgi Karg János (1859 – 1934) vezérkari százados és gróf hallerkeői Haller Antónia (1859 – 1947) elsőszülött gyermekeként. A család Bajorországból származott, bárói címüket a 17. század elején kapták, az egyik leszármazott, Franz Xaver a 18. század második felében állt a Habsburgok szolgálatába, tőle származik a família osztrák-magyar ága.[2] A Karg család számos tagja lépett állami, illetve katonatiszti pályára, György édesapja gyalogsági tábornokként a m. kir. honvédség utolsó főparancsnoka volt.[3]

1911-ben tengerész tisztjelöltként (Seeaspirant) lépett a cs. és kir. haditengerészet kötelékébe (tehát nem a fiumei akadémián végzett). A tisztjelölti iskolán többek közt Grosschmid István és Hardy Kálmán is osztálytársa volt. 1912 júniusában az SMS Adrmiral Spaun kiscirkáló fedélzetére osztották be,[4] majd az SMS Erzherzog Friedrich-re,[5] majd a következő év február elsejével tengerészkadéttá léptették elő. Az utolsó békeévben az SMS Szigetvár cirkálón[6] és az SMS Radetzky sorhajón[7] szolgált. 1914-ben két alkalommal is előléptették, június 1-el tengerészzászlóssá, majd a fregatthadnagyi rendfokozatot már augusztus 1-el megkapta. Még a háború kitörése előtt az SMS Gää torpedóraktár-hajóra vezényelték.[8]

 
A báró bebenburgi Karg család címere

Az I. világháború kezdetén az SMS Budapest partvédő páncélosra osztották be navigációs tisztként. Ebben a beosztásban vett részt a Lovčen-hegy ostromában, 1916 januárjában.[9] A háború végén az SMS Viribus Unitisen szolgált, annak elsüllyedéséig.

A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Dunai Hajórajban szolgált, többek közt az "a" és az "n" jelű páncélos motorcsónakok parancsnokaként.[10] Később a m. kir. Folyamőrség állományában folytatta pályafutását.

1919. november 7-én Budapesten feleségül vette a vallon eredetű nemesi családból származó báró Piret de Bihain Lajos lányát, Erzsébet Karolinát (1895–1980).[11] A házasságból egy leánygyermek született, Irma, 1920. november 6-án.

1921-ben írt egy rövid visszaemlékezést a Lovčen-hegy 1916-os ostromáról, amelyet a Hadtörténelmi Közlemények megjelentetett.

1927-ben a budapest Révfőkapitányságon dolgozott, mint szabályzatszerkesztési biztos.[12]

1932. októberétől a Honvédelmi Minisztérium 1/a osztályán[13] szolgált, majd a következő évtől a folyamőr parancsnokságon a folyamőr osztály vezetője lett.

Karg György igen jómódú volt, 1935-ben keresete majdnem 54 000 pengőre rúgott, teljes vagyona pedig 971 000 pengőre.[14] Jelentős földbirtokai voltak a Nyírségben, valamint egy körülbelül 100 főt foglalkoztató fűrészüzeme.[15]

1941-ben az V. hadtest leventeparancsnokaként tevékenykedett.[16]

1944-ben vonult nyugalomba főtörzskapitányi (ezredesi) rendfokozatban. A háború után birtokait elkobozták, 1969-ben bekövetkezett haláláig Németországban élt.

Művei

szerkesztés
  • Báró Karg György: Hadihajóink részvétele a Lovčen bevételénél. In: Hadtörténelmi Közlemények. 1919-1921. évfolyam, 20-22. kötet. Budapest, 1921. 126-136. oldal

Előmenetele

szerkesztés
  • Tengerészkadét: 1913. február 1.
  • Tengerészzászlós: 1914. június 1.
  • Fregatthadnagy 1914. augusztus 1.
  • Sorhajóhadnagy 1918. november 1.
  • II. osztályú törzskapitány 1933 (?)
  • Törzskapitány 1937. november 1.
  • Főtörzskapitány 1941. november 1.

Kitüntetései

szerkesztés

Viselési sorrendben felsorolva.

  • Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1942)
  • Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1937)
  • Ezüst Katonai Érdemérem, hadiszalagon, a kardokkal (1918)
  • Bronz Katonai Érdemérem, hadiszalagon, a kardokkal (1916)
  • Magyar Koronás Bronzérem, szalagján az elmaradt háborús kitüntetés kisebbített alakjával (Katonai Érdemkereszt III. osztálya, hadiszalagon a kardokal)
  • Magyar Koronás Bronzérem, piros-fehér szegélyes sötét smaragdzöld szalagon
  • Károly Csapatkereszt
  • Magyar Háborús Emlékérem, kardokkal és sisakkal
  • Tiszti Szolgálati Jel II. osztálya (1941)
  • Felvidéki Emlékérem
  • Erdélyi Emlékérem
  • 1912/13-as Emlékkereszt
  • német Vaskereszt 2. osztálya (1918)[17]
  • olasz Koronarend tiszti keresztje (1937)[18]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ MACSE Magyar Főnemességi Adattár KARG János György. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ Roth. Geschichte der freiherrlichen Familie Karg v. Bebenburg [1891] 
  3. ↑ szerk.: Szijj Jolán, Ravasz István: Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs, 298. o. (2000). ISBN 963 9267 01 5 
  4. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1912/20. 135. oldal
  5. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1912/34. 256. oldal
  6. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1913/5. 16. oldal
  7. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1913/23. 80. oldal
  8. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1914/26. 97. oldal
  9. ↑ Báró Karg György. „Hadihajóink részvétele a Lovčen bevételénél (1914–1918.)”. Hadtörténelmi Közlemények, Budapest 1919-1921, 126. o. 
  10. ↑ Petneházy Zalán (1985). „A Vörös Dunai Hajóhad 1918/1919-ben”. Hadtörténelmi Közlemények 32 (1), 117. o. 
  11. ↑ Budapest VIII. kerület Házasságkötések anyakönyve 1919/3932. folyószám
  12. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 38. évfolyam, 1927. 84. oldal
  13. ↑ Ügyköre: Honvédség szervezése. Elvi költségvetési ügyek. Karhatalmi ügyek központi intézése.
  14. ↑ „Budapest nagy adófizetői”, Ujság, 1935. augusztus 11., 4. oldal 
  15. ↑ Filep János (1970). „A nyíregyházi „Népparlament"”. Szabolcs-Szatmári Szemle 5 (3), 74. o. 
  16. ↑ szerk.: Dr. Blasszauer Róbert: Az IHNETOV munkanaplója. – Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból 1941—1943 (2002). ISBN 963-9267-19-8 
  17. ↑ Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1918/3. 21. oldal
  18. ↑ „Kitüntetést kaptak a honvédség vezetői”, Magyarság, 1937. május 22., 3. oldal 

Források

szerkesztés
  • Bálint Ferenc: Az osztrák-magyar haditengerészet emlékei az Egyenruha és Felszerelés Gyűjteményben. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 19. Budapest, 2020. ISSN 0238-4442
  • Dr. Blasszauer Róbert (szerk.): Az IHNETOV munkanaplója. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból 1941—1943. Budapest, 2002. ISBN 963 9267 19 8
  • Roth L.: Geschichte der freiherrlichen Familie Karg v. Bebenburg. München 1891.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/wiki/Karg_György”