Mihails Tāls
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Mihails Tāls (oroszosan: Mihail Nyehemjevics Tal[4] [Михаил Нехемьевич Таль]; Riga, 1936. november 9. – Moszkva, 1992. június 28.) szovjet-lett sakkozó, nagymester, a sakk nyolcadik világbajnoka (1960–1961), nyolcszoros sakkolimpiai bajnok, hatszoros Európa-bajnok, hatszoros szovjet bajnok, kétszeres lett bajnok, elismert sakkíró, a lett Šahs című sakkfolyóirat felelős szerkesztője (1960–1970).
| Mihails Tāls | |
 | |
| Mihails Tāls 1968 | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1936. november 9. |
| Születési hely | Riga |
| Halálozási dátum | 1992. június 28. (55 évesen) |
| Halálozási hely | Moszkva |
| Állampolgárság | lett, szovjet |
| Kitüntetései |
|
| Iskolái | Lett Tudományegyetem |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | nemzetközi nagymester (1957) |
| Világbajnok | 1960-1961 |
| Élő-pontszám |
|
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2705 (1980)[1] 2799 (1960. szeptember)[2] |
| Legmagasabb ranglista | 1. (38 különböző hónapban 1958 október és 1966 július között)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihails Tāls témájú médiaállományokat. | |
A valaha élt egyik legeredetibb és legbriliánsabb sakkozónak tekintik, ezt jelzi, hogy A világ nagy sakkjátszmáinak mamut könyve (The Mammoth Book of the World's Greatest Chess Games, Burgess, Nunn & Emms 2004[5]) és a Modern sakk briliánsok (Modern Chess Brilliancies, Evans 1970.[6]) című kiadványok több Tal-játszmát tartalmaznak, mint bármely más sakkjátékosét.
Szerette a szép, esztétikus játszmákat, ahogyan ő fogalmazott: „a sakk elsősorban művészet”. Rendkívül erőteljes és ötletes támadó játéka miatt a „rigai varázsló” címet adták neki. Játszmáiban gyakran intuitív módon áldozott anyagot a kezdeményezés érdekében, hogy aztán az előre kiszámolhatatlan bonyodalmakban felülkerekedjen. Világossal és sötéttel is kedvelte a szicíliai védelmet, világossal a spanyol megnyitást.
1992. május 28-án, bár veseelégtelenségben haldoklott, elhagyta a kórházat, hogy játsszon Garri Kaszparovval, akit sikerült is megvernie. Egy hónappal később hunyt el.
2003-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé.[7]
Élete
szerkesztésZsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, Lettországban, Rigában, 1936. november 9-én. Apja kutató és gyógyító orvos volt. Csodagyerekként tartották számon. Hároméves korában már tudott olvasni, 5 éves korában háromjegyű számokat szorzott össze fejben. 15 évesen kezdte el az egyetemet.[8]
A Rigai Egyetem irodalom szakán végzett, diplomadolgozata egy tézis Ilf és Petrov szatirikus műveiről, s a húszas évei elején iskolai tanár is volt.
Háromszor nősült. 1959-ben elvette a 19 éves Szalli Landau szovjet színésznőt, akitől 1970-ben elvált. (2003-ban a volt felesége egy életrajzot adott ki Talról.) 1960-ban született Georgij nevű fia, aki később orvos lett és Izraelbe vándorolt ki. A válás után egy grúz színésznővel házasodott össze, amely fiktív házasságnak bizonyult, és még ugyanebben az évben elvette a gépíró Angelinát, akivel élete végéig együtt élt. Ebből a házasságából született 1975-ben Zsanna nevű lánya.
Egészségi állapota
szerkesztésSzellemes és impulzív alkat volt. Kedvelte a bohém életet, az ivászatokat és a táncot, néhány alkalommal a hatóságokkal is összetűzésbe keveredett. Erősen dohányzott annak ellenére, hogy egészsége ezt nem tette volna lehetővé. Már féléves korában súlyos agyhártyagyulladáson esett át.[9] Vesebetegsége miatt sok időt töltött kórházban, és 1969-ben az egyik veséjét el is távolították.[10] Az erős fájdalmak elviselése miatt szedett morfiumnak egy időre rabjává is vált.[11] 1992-ben egy moszkvai kórházban halt meg hivatalosan a nyelőcsövében bekövetkezett vérzés miatt, de a valóságban már minden szerve felmondta a szolgálatot.[12]
Személyisége
szerkesztésAz első felesége ezt írta róla:
| „Misa nagyon nem volt talpraesett a gyakorlati életben… Amikor sakktornára utazott, a saját bőröndjét sem tudta egyedül becsomagolni… Azt sem tudta, hogyan kell meggyújtani a gázt a főzéshez. Ha fejfájásom volt, és senki sem volt otthon, csak ő, akkor pánikba esett: „Hogyan készítsem el a melegvizes palackot?” Ha autót vezettem, úgy nézett rám, mintha másik bolygóról jöttem volna. Természetesen megtanulhatta volna ezeket, ha akarta volna, de unalmasak voltak a számára, egyszerűen nem volt rájuk szüksége. Sokan mondják, hogyha Tal vigyázott volna magára, ha nem élt volna annyira kicsapongó életet, és így tovább. De az olyan emberek életében, mint Tal, a „mi lett volna ha” egyszerűen abszurd kérdés. Akkor már nem Tal lett volna.[13] ” |
Sakkpályafutása
szerkesztésKorai évei
szerkesztésNyolcévesen tanult meg sakkozni, miközben az orvos édesapja játékát figyelte. Nem sokkal ezután csatlakozott a rigai úttörőház sakk-szakköréhez. Eleinte nem volt kiemelkedő a sakktudása, de keményen tanult, hogy javulhasson. Aleksandrs Koblenc kezdte el tanítani 1949-től, aminek következtében Tal játéka nagyon gyorsan kezdett javulni, és 1951-ben sikerült eljutnia a lett sakkbajnokságig. Az 1952-ben megrendezett lett sakkbajnokságon már megelőzi edzőjét, egy évvel később, 1953-ban már meg is nyeri, s kiérdemli a sakkmester címet. 1954-ben válik szovjet sakkmesterré.
Szovjet bajnok
szerkesztésElőször 1956-ban jutott el a szovjet bajnokságig, ahol holtversenyben az 5–7. lett,[14] a következő évben (20 évesen) azonban már megnyeri,[15] ezzel ő lett a legfiatalabb szovjet bajnok. 1958-ban ismét megnyeri a szovjet bajnokságot,[16] és később ezután még négyszer, 1967-ben, 1972-ben, 1974-ben és 1978-ban nyeri meg a világ legerősebb sakkbajnokságát.
Habár nem vett részt elég nemzetközi tornán, hogy kiérdemelje a nemzetközi nagymester címet, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) az 1957-es kongresszusán úgy döntött, figyelembe véve azt, hogy megnyerte a szovjet bajnokságot, kiérdemli a címet.[17]
1956-1958 között három főiskolai sakkolimpián vett részt a szovjet válogatott tagjaként, amelyeken mind csapatban mind egyéniben mindhárom alkalommal aranyérmet szerzett.[18]
1959-ben megnyert egy nagyon erős versenyt Zürichben.[19]
Világbajnok
szerkesztés_gegen_Fischer_(USA).jpg)
1958-ban a zónaversenynek számító szovjet bajnokság megnyerése révén kvalifikálta magát a világbajnokság versenysorozatába. Ugyanebben az évben megnyeri a világbajnokjelöltek zónaközi döntőjét is Portorožban. A világbajnokság következő lépcsőfokát, a világbajnokjelöltek versenyét Jugoszlávia három városában (Bled, Zágráb, Belgrád) rendezték 1959-ben. Itt Tal jó formában 28 játszmából 20 pontot szerezve első helyezést ért el, megelőzve ezzel Paul Kerest (18½), Tigran Petroszjánt, Vaszilij Szmiszlovot, Bobby Fischert, Svetozar Gligorićot, Friðrik Ólafssont, és Benkő Pált.
1960-ban, 23 évesen a világbajnokság döntőjében 12½–8½-re (6 győzelem, 2 vereség és 13 döntetlen) sikerül legyőznie Mihail Botvinniket, ezzel akkor minden idők legfiatalabb világbajnokává válik, amitől majd Garri Kaszparov fosztja meg, ugyanis neki 22 évesen sikerül ez a bravúr.
Botvinnik, aki korábban még sosem játszott Tallal, 1961-ben ugyancsak Moszkvában 13–8-cal (10 győzelem, 5 vereség, 6 döntetlen) visszaszerezte a világbajnoki címet. A két mérkőzés közötti időszakban Botvinnik kielemezte Tal stílusát és a visszavágók nagyobb részét sikerült lassú végjátékokba átvinnie, s elkerülnie a hosszú, taktikus középjátékokat, amely Tal erőssége volt.[20] Tal krónikus veseproblémái hozzájárultak Botvinnik győzelméhez, s a rigai orvosok azt tanácsolták, hogy el kellene halasztania a meccset egészségügyi okokra hivatkozva. Jurij Averbah azt állítja, hogy Botvinnik beleegyezett volna ebbe, azzal a feltétellel, hogy moszkvai orvosok is megerősítsék ezt, s ez sarkallta Talt arra, hogy játsszon.[21]
Az 1963-as világbajnoki ciklusban az előző világbajnoki párosmérkőzés veszteseként csak a világbajnokjelöltek versenyén kellett indulnia. Az 1962-ben a Curaçaóban rendezett versenyen csak a 7. helyet szerezte meg a 8 versenyző közül.[22]
Az 1966-os világbajnoki ciklusban az 1964-ben Amszterdamban rendezett zónaközi versenyen az első nyolc versenyző jutott tovább a világbajnokjelöltek versenyére. Tal holtversenyben az 1–4. helyen végzett Vaszilij Szmiszlov, Bent Larsen és Borisz Szpasszkij társaságában.[23] A párosmérkőzések során először Portisch Lajost győzte le 5,5–2,5 arányban, majd az elődöntőben Bent Larsent 5,4–4,5-re, és csak a döntőben kapott ki Szpasszkijtól 7–4 arányban.[24]
Az 1969-es világbajnoki ciklusban az előző világbajnokjelölti versenysorozat döntőseként csak a legjobb nyolc versenyző közötti párosmérkőzésekből álló végső szakaszban kellett részt vennie. A negyeddöntőben 5,5–3,5 arányban győzött a jugoszláv Gligoric ellen, az elődöntőben azonban 5,5– 4,5 arányban kikapott Viktor Korcsnojtól. Ezen a világbajnokságon a helyosztóra is sor került: a harmadik helyért a dán Bent Larsen ellen játszott, és 5,5–2,5 arányban alulmaradt.
Az 1975-ös világbajnoki ciklusban 1972-ben megnyerte a zónaversenynek számító 40. szovjet bajnokságot,[25] de az 1973-ban Leningrádban rendezett zónaközi versenyen csak 8. lett, így kiesett a további küzdelmekből.[26]
Az 1978-as világbajnoki ciklusban külön kiemeltként indulhatott az 1976-ban Bielben rendezett zónaközi versenyen, ahol Tigran Petroszjánnal és Portisch Lajossal holtversenyben a 2–4. helyen végzett. Az első három helyezett juthatott tovább a párosmérkőzéses szakaszba, ezért a helyezéseket rájátszással döntötték el. A négyfordulós körmérkőzéses formában lebonyolított rájátszásban csak a harmadik helyet szerezte meg, így ez alkalommal sem sikerült továbbjutnia.[27]
Az 1981-es világbajnoki ciklusban a Rigában rendezett 1979-es zónaközi versenyen nagy fölénnyel, 2,5 pont előnnyel a 2. helyezett Polugajevszkij előtt 1. helyezést ért el.[28] Az 1980-ban játszott világbajnokjelölti párosmérkőzésen a legjobb négy közé jutásért azonban ugyanettől a Polugajevszkijtől 5,5–2,5 arányú vereséget szenvedett.[29]
Az 1984-es világbajnoki ciklusban csak az első két helyezett jutott tovább, mögöttük Tal a 3. helyen végzett a Moszkvában rendezett zónaközi versenyen, így került a legjobb nyolc közé a párosmérkőzéses szakaszba.[30]
Az 1990-es világbajnoki ciklusban a Szabadkán rendezett zónaközi versenyen az első három helyezett továbbjutó mögött a negyedik helyen végzett.[31]
Az 1993-as világbajnoki ciklusban az első alkalommal svájci rendszerben rendezett zónaközi versenyen a 36. helyen végzett.[32]
Csapateredményei
szerkesztésSzereplései a sakkolimpiákon
szerkesztés1958-1982 között nyolcszor vett részt a Szovjetunió színeiben a sakkolimpián, amelyeken csapatban nyolc aranyérmet, egyénileg öt arany és két ezüstérmet szerzett. Összesen 101 játszmát játszott, amelyekből 65-öt megnyert, 34 döntetlent ért el, s csak két vereséget szenvedett, amely 81,2%-os teljesítmény.[33] Ez a teljesítmény a legalább 4 olimpián szereplő versenyzők között minden idők legjobbja.[34]
| Év | Olimpia | Helyszín | Tábla | Győzelem | Vereség | Döntetlen | % | Helyezés csapat |
Helyezés egyéni |
| 1958 | 13. sakkolimpia[35] | München ( NSZK)
|
1.tart. | 12 | 0 | 3 | 90 | 
|
|
| 1960 | 14. sakkolimpia[36] | Lipcse ( NDK)
|
1. | 8 | 1 | 6 | 73,3 |
|
|
| 1962 | 15. sakkolimpia[37] | Várna ( Bulgária)
|
2.tart. | 7 | 0 | 6 | 76,9 |
|
|
| 1966 | 17. sakkolimpia[38] | Havanna ( Kuba)
|
3 | 11 | 0 | 2 | 92,3 |
|
|
| 1972 | 20. sakkolimpia[39] | Szkopje ( Jugoszlávia)
|
4. | 12 | 0 | 4 | 87,5 |
|
|
| 1974 | 21. sakkolimpia[40] | Nizza ( Franciaország)
|
1.tart. | 8 | 0 | 7 | 76,7 |
|
|
| 1980 | 24. sakkolimpia[41] | Valletta ( Málta)
|
3 | 2 | 1 | 3 | 58,3 |
|
|
| 1982 | 25. sakkolimpia[42] | Luzern ( Svájc)
|
1.tart. | 5 | 0 | 3 | 81,3 |
|
|
Európa-bajnokságok
szerkesztés1957–1980 között hat sakkcsapat Európa-bajnokságon vett részt a szovjet válogatott tagjaként, amelyeken csapatban mind a hat alkalommal aranyérmet szerzett, egyénileg három arany, egy ezüst és egy bronzérmet ért el a tábláján nyújtott teljesítménye alapján.[43]
Kiemelkedő versenyeredményei
szerkesztésTal összes versenyeredménye és párosmérkőzése, valamint az ezeken váltott játszmái megtalálhatók a chessgames.com oldalon két részletben. Az első részben az 1949–1973 közötti versenyei,[44] a második részben az 1974–1992 közötti eredményei.[45]
1950-től (amikor megnyerte a lett ifjúsági bajnokságot) 1991-ig egyedül vagy holtversenyben 68 versenyen végzett az élen. 41 éves sportpályafutása idején mintegy 2700 játszmát játszott, amelyeken 65%-os teljesítményt ért el. A táblázat az első helyezéseit, valamint a győztes párosmérkőzéseinek eredményeit tartalmazza.
| Év | Verseny | Helyezés | Eredmény Pont/Játszma |
Mérkőzés/Csapateredmény |
|---|---|---|---|---|
| 1950 | Riga – Lettország junior bajnokság | 1. | ||
| 1953 | Riga – 10. Lett bajnokság | 1. | (14½/19) | |
| 1955 | Riga – 23. Szovjet bajnokság elődöntő | 1. | (12½/18) | |
| 1956 | Uppsala – Főiskolai sakkolimpia, 3. tábla (6/7) | |||
| 1957 | Moszkva – 24. Szovjet bajnokság | 1. | (14/21) | Reykjavík – Főiskolai sakkolimpia, 1. tábla (8½/10) Baden/Bécs – Európai sakkcsapat bajnokság, 4. tábla, 1–2. (3/5) |
| 1958 | Riga – 25. szovjet bajnokság Portorož zónaközi verseny |
1. 1. |
(12/19) (13½/20) |
Várna- Főiskolai sakkolimpia, 1. tábla (8½/10) 1958-as sakkolimpia, 5. tábla (13½/15) |
| 1959 | Riga – Lett olimpia Zürich nemzetközi verseny Bled–Zágráb–Belgrád – világbajnokjelölti verseny |
1. 1. 1. |
(7/7) (11½/15) (20/28) |
|
| 1960 | Hamburg – NSZK–Szovjetunió csapatmérkőzés 1. (7½/8) Moszkva – világbajnoki döntő párosmérkőzés Mihail Botvinnikkal: (+6 −2 =13) | |||
| 1960/61 | Stockholm nemzetközi verseny | 1. | (9½/11) | |
| 1961 | Bled nemzetközi verseny | 1. | (14½/19) | |
| 1962 | 1962-es sakkolimpia, 6. tábla (10/13) | |||
| 1963 | Miskolc nemzetközi verseny | 1. | (12½/15) | |
| 1963/64 | Hastings, Premier nemzetközi verseny | 1. | (7/9) | |
| 1964 | Reykjavík nemzetközi verseny Amszterdam zónaközi verseny Kiszlovodszk nemzetközi verseny |
1. 1–4. 1. |
(12½/13) (17/23) (7½/10) |
|
| 1965 | Riga, Lett bajnokság | 1. | (10/13) | Világbajnokjelölti párosmérkőzés Portisch Lajossal: (+4 −1 =3) Világbajnokjelölti párosmérkőzés Bent Larsennel: (+3 −2 =5) |
| 1966 | Szarajevó nemzetközi verseny Palma de Mallorca nemzetközi verseny, |
1–2. 1. |
(11/15) (12/15) |
1966-os sakkolimpia, 3. tábla (12/13) |
| 1967 | Harkov 35. szovjet bajnokság, = 1. (12/15) | |||
| 1968 | Gori (Grúzia) nemzetközi verseny | 1. | (7½/10) | Belgrád, Párosmérkőzés Svetozar Gligorićcsal: (+3 −1 =5) |
| 1969/70 | Tbiliszi, Goglidze-emlékverseny | 1–2. | (10½/15) | |
| 1970 | Poti – Grúz nyílt bajnokság Szocsi – Nagymesterek vs Ifjú mesterek |
1. 1. |
(11/14) (10½/14) |
Kapfenberg, Sakkcsapat Európa-bajnokság, 6. tábla (5/6) |
| 1971 | Tallinn nemzetközi verseny | 1–2. | (11½/15) | |
| 1972 | Szuhumi nemzetközi verseny Baku 40. szovjet bajnokság |
1. 1. |
(11/15) (15/21) |
1972-es sakkolimpia, 4. tábla, (14/16) |
| 1973 | Wijk aan Zee nemzetközi verseny Tallinn nemzetközi verseny Szocsi – Csigorin emlékverseny Dubna nemzetközi verseny |
1. 1. 1. 1–2. |
(10½/15) (12/15) (11/15) (10/15) |
|
| 1973/74 | Hastings nemzetközi verseny | 1–4. | (10/15) | |
| 1974 | Lublin nemzetközi verseny Halle nemzetközi verseny Újvidék nemzetközi verseny Leningrád 42. szovjet bajnokság |
1. 1. 1. = 1. |
(12½/15) (11½/15) (11½/15) (9½/15) |
1974-es sakkolimpia, 5. tábla (11½/15) Moszkva, Szovjetunió Klub csapatbajnoksága, 1. tábla, 1. (6½/9) |
| 1977 | Tallinn – Keres emlékverseny Leningrád jubileumi verseny Szocsi – Csigorin-emlékverseny |
1. 1–2. 1. |
(11½/17) (11½/17) (11/15) | |
| 1978 | Tbiliszi 46. szovjet bajnokság | 1. | (11/17) | |
| 1979 | Montréal nemzetközi verseny Riga zónaközi verseny |
1–2. 1. |
(12/18) (14/17) |
|
| 1981 | Tallinn – Keres emlékverseny Malaga nemzetközi verseny Riga nemzetközi verseny Porz nemzetközi verseny Lviv nemzetközi verseny |
1. 1. 1. 1. 1–2. |
(11/15) |
|
| 1982 | Moszkva – Aljechin emlékverseny Jereván nemzetközi verseny Szocsi – Csigorin-emlékverseny Pforzheim nemzetközi verseny |
1. 1. 1. 1. |
(9/13) (10/15) (10/15) (9/11) |
|
| 1983 | Tallinn – Keres emlékverseny | 1. | (10/15) | |
| 1984 | Albena nemzetközi verseny | 1–2. | (7/11) | |
| 1985 | Jūrmala nemzetközi verseny | 1. | (9/13) | |
| 1986 | Nyugat-Berlin nyílt bajnokság Tbiliszi – Goglidze-emlékverseny |
1–2. 1–2. |
(7½/9) (9/13) |
|
| 1987 | Termas de Río Hondo (Argentína) Jūrmala nemzetközi verseny |
1. 1–4. |
(8/11) (7½/13) |
|
| 1988 | Chicago nyílt verseny 2. Villámsakk világbajnokság Saint John |
1–6. 1. |
(5½/6) | |
| 1991 | Buenos Aires – Najdorf emlékverseny | 1–3. | (8½/13) |
Játékereje
szerkesztésLegmagasabb Élő-pontszáma a hivatalos FIDE ranglistán 1980-ban 2705 volt. A Chessmetrics historikus pontszámítása szerint legmagasabb pontértékét 1960. szeptemberben érte el 2799 ponttal. 1958. október és 1966. július között 38 különböző hónapban állt a világranglista élén.[46] Legmagasabb teljesítményértékét az 1959-ben rendezett világbajnokjelölti versenyen érte el 2869 ponttal.[47]
Megjelent művei
szerkesztés- Orosz nyelven
A Jakov Damszkijjal közösen írt két műve halála után jelent meg.
- «Матч Ботвинник-Таль» (1961)
- «В огонь атаки» (szerzőtárs Я. Дамский, 1978)
- «Когда оживают фигуры» (1983)
- «Компоненты успеха» (szerzőtárs Я. Дамский, 2005)
- «На алтарь Каиссы» (szerzőtárs Я. Дамский, 2006)
- Angol nyelven
- Tal, Mikhail, Iakov Damsky and Ken Neat (tr.). Attack with Mikhail Tal. Everyman Chess (1994). ISBN 1-85744-043-9
- Tal, Mikhail. The Life and Games of Mikhail Tal. Everyman Chess (1997). ISBN 1-85744-202-4
- Tal, Mikhail. Tal–Botvinnik, 1960. Russell Enterprises (2001). ISBN 1-888690-08-9
Sakkelméleti munkássága
szerkesztésA megnyitásokban kevésbé mélyült el, de néhány változat őrzi a nevét:[48]
- Petroff-huszárjáték, Tal-csel ECO C43: 1.e4 e5 2.Hf3 Hf6 3.d4 exd4 4.e5 He4 5.Fb5
- Szicíliai védelem, Tal-csel ECO B21: 1.e4 c5 2.f4 d5 3.exd5 Hf6
- Caro–Kann-védelem, Tal-változat ECO B12: 1.e4 c6 2.d4 d5 3.e5 Ff5 4.h4
- Benoni védelem, Tal-változat ECO A60: 1.d4 Hf6 2.c4 c5 3.d5 e6
- Szicíliai védelem, Tal-változat ECO B82: 1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 e6 6.f4 Hc6 7.Fe3 Fe7 8.Vf3
Emlékezete
szerkesztés- 2001-ben Rigában postabélyeget bocsátottak ki tiszteletére.
- 2006 óta minden évben megrendezik Moszkvában a Mihail Tal-emlékversenyt.
- Rigában a Vermanszkij parkban szobrot állítottak neki.
- 2011. szeptember 5-én Elisztában a „City-chess” konferenciatermében megnyílt a Mihail Tal sakk-emlékmúzeum.
Nevezetes játszmái
szerkesztés- Mikhail Tal vs Alexander Tolush, USSR Championship, Moscow 1957, Királyindiai védelem, Saemisch-változat (E81), 1–0 A kritikus utolsó fordulóbeli játszmában sem marad adós Tal a tűzijátékkal, győzelme első szovjet bajnoki címét eredményezi.
- Borisz Szpasszkij vs Mihail Tal, szovjet bajnokság, Riga 1958, Nimzoindiai védelem, Saemisch-változat (E26), 0–1 A döntetlen színezetű végjátékban Szpasszkij győzelemre játszott, hogy elkerülje a rájátszást a zónaközi versenybe jutásért, Tal láthatóan sokáig a cserékre és a döntetlenre játszott, majd támadásba indult a világos király ellen. Ezzel a győzelmével sorban másodszor nyerte meg a szovjet bajnokságot.
- Mihail Tal vs Vaszilij Szmiszlov, Jugoszlávia, világbajnokjelöltek versenye 1959, Caro–Kann védelem (B10), 1–0 A merész áldozat a legszebb játszma díját nyerte.
- Bobby Fischer vs Mihail Tal, Belgrád, világbajnokjelöltek versenye 1959, szicíliai védelem, Fischer–Szozin változat (B87), 0–1 A két zseni játszmája teli van érdekes taktikai húzásokkal.
- Mihail Botvinnik vs Mihail Tal, világbajnoki döntő, Moszkva, 1960, 6. játszma, Királyindiai védelem, Fianchetto-változat (E69), 0–1 Szemléletes példa Tal stílusára. Tal huszárt áldoz a támadás érdekében, és Botvinnik a tábla mellett nem találta meg a megfelelő védelmet.
- Bilek István vs Mihail Tal, Moszkva 1967, Királyinidiai védelem, Szpasszkij-változat (A05), 0–1 A kockázatos ellentámadást siker koronázza, és a legszebb játszma díját kapta.
- Borisz Szpasszkij vs Mihail Tal, Tallinn, 1973, Nimzoindiai védelem, leningrádi változat (E30), 0–1 A játszma az első lépésektől kezdve teli van taktikai megoldásokkal. Sötét a centrumban támad, és megkezdődik a király utáni hajsza.
- Mihail Tal vs Tigran Petroszján, Moszkva 1974, Pirc-védelem (B08), 1–0 Tal minden idők egyik legjobb védekező játékosát egy miniatűr játszmában győzi le.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A FIDE pontszámítása szerint
- ↑ A chessmetrics szerinti legmagasabb pontszáma Chessmetric Player Profile: Mikhail Tal (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- ↑ Chessmetric Player Profile: Mikhail Tal/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- ↑ A szakirodalomban az oroszos átírás (Mihail Tal) terjedt el.
- ↑ Burgess, Graham. The Mammoth Book of the World's Greatest Chess Games, 2nd, Carroll & Graf (2004). ISBN 0-7867-1411-5
- ↑ Evans, Larry. Modern Chess Brilliancies. Fireside (1970). ISBN 0-671-22420-4
- ↑ Mikhail Tal (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 6.)
- ↑ Sosonko, Gennadij. Russian Silhouettes, 3rd, New in Chess (2009). ISBN 9056912933
- ↑ Михаил Таль: Ферзь всяческая (orosz nyelven). Советский спорт/sovsport.ru. [2014. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Sosonko 23. old.
- ↑ Sosonko 25. old.
- ↑ Sosonko 30. old.
- ↑ "Even Now, He Will Not Leave Me..." Interview with Salli Landau, Copyright 2003-2004 by Chess Today and Grandmaster Square
- ↑ Championship of USSR Leningrad 10.1 - 15.2. 1956 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ 24 Championship of USSR Moscow 20.1 - 24.2.1957 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ 25 Championship of USSR Riga 12.1 - 14.2.1958 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Abban az időben a Szovjetunió dominálta a sakkot, és Tal több híres játékost is meg kellett verjen ahhoz, hogy első legyen. Master of Sacrifice, p. 4.
- ↑ World Student Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Zurich Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ McFadden, R.D.: Mikhail Tal, a Chess Grandmaster Known for His Daring, Dies at 55. New York Times, 1992. június 29.
- ↑ Kingston, T.: Yuri Averbakh: An Interview with History - Part 2 (PDF). The Chess Cafe, 2002
- ↑ World Chess Championship 1962 Curacao Candidates Torunament (angol nyelven). mark-weeks.com. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ World Chess Championship 1964 Amsterdam Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ World Chess Championship 1964–66 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2015. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ The World Chess Championship Zonals 1972–75 (C09) (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1973 Leningrad Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1976 Biel Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1979 Riga Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1979–81 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1982 Moscow Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1987 Subotica Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ World Chess Championship 1990 Manila Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Men's Chess Olympiads (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Men's Chess Olympiads Overall Statistics 1927–2014 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ 13th Chess Olympiad: Munich 1958 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 14th Chess Olympiad: Leipzig 1960 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 15th Chess Olympiad: Varna 1962 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 17th Chess Olympiad: Havana 1966 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 20th Chess Olympiad: Skopje 1972 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 21st Chess Olympiad: Nice 1974 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 24th Chess Olympiad: La Valletta 1980 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ 25th Chess Olympiad: Lucerne 1982 (angol nyelven). OlimpBase
- ↑ European Men's Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Tal's Tournament and Matches 1949–1973 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Tal's Tournament and Matches 1974–1992 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Chesmetrics Player Profile: Mikhail Tal/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Chesmetrics Player Profile: Mikhail Tal/Event details (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ Chess openings (angol nyelven). [2009. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
Források
szerkesztés- Sosonko, G. (2009) Russian Silhouettes, New in Chess, 3rd ed., ISBN 9056912933 (angolul)
- Michail Tal (1936–1992) (németül)
További információk
szerkesztés- Mihails Tal-adatbázis a chessgames.com-on
- EIN EXZESSIVES GENIE - WELTMEISTER MICHAIL TAL (németül)
- Михаил Таль: Ферзь всяческая (oroszul)
- Garri Kaszparov: Nagy elődeim; közrem. Dmitrij Pliszeckij, ford. Szalay Tibor; Chess-Press Sakk-Központ, Szeged, 2006
- 2. Euwétől Talig
| Előző Mihail Botvinnik |
Sakkvilágbajnok 1960–1961 |
Következő Mihail Botvinnik |
