Nagydobos
Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
| Nagydobos | |
 | |
| Nagydobos, református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 4823 |
| Körzethívószám | 44 |
| Testvértelepülései | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2053 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 83,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′48.050000°N 22.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′48.050000°N 22.316667°E | |
 Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Nagydobos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Nyírség keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nyíregyházától 60 kilométerre északkeletre, Vásárosnaménytól 8 kilométerre délre, Mátészalkától 16 kilométerre északra fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Vásárosnamény, északkelet felől Olcsva, kelet felől Szamosszeg, dél felől Ópályi, délnyugat felől Nyírparasznya, nyugat felől Pusztadobos, északnyugat felől pedig Perényitanya (Vásárosnamény különálló településrésze).
Megközelítése
szerkesztésVásárosnaménnyal és Mátészalkával egyaránt a 4117-es út köti össze, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a leggyorsabban, de szintén csak e két város valamelyikének érintésével. Szamosszegre a 4118-as út vezet a településről.
Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el; Nagydobos megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, a 4118-as út vasúti keresztezésétől nem messze északra; közúti elérését az abból kiágazó 41 323-as számú mellékút teszi lehetővé.
Története
szerkesztésA vármegye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.
A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepűőrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik: valószínű, hogy ezek a közeli gyepű védelmével megbízott népek dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.
A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.
A 13. század végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk. 1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elvette és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. 1296-ban a falunak már temploma volt, melyet Szent Márton tiszteletére építettek. Ez a mai falun kívülre esett, később rossz állapota miatt lebontották. 1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyt az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnt fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét, Kokad várát is ekkor említették (castrum KOKOTH írásmóddal).[3]
A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűntek fel, majd egy birtokvita miatt 1404-ben kapott rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult, 1421-ben már vásárjogot is kapott. 1945-ig fő birtokosának a Perényi család volt tekinthető, de mellettük a 18. századtól a gróf Károlyiak, és a Dessewffyek, a 19. század derekáig a báró Perényi és a Dessewffy családokon kívül a Péchy, a Bogcha és a Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. a Luby, a Péchy és a Dienes családok.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Balogh József (független)[4]
- 1994–1998: Balogh József (független)[5]
- 1998–2002: Balogh József (független)[6]
- 2002–2006: Fonalka István Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Balogh József (független)[8]
- 2010–2012: Fonalka István Sándor (független)[9]
- 2012–2014: Kovács Gábor (független)[10][11]
- 2014–2019: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019–2024: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2012. december 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 2142 | 2179 | 2222 | 2262 | 2119 | 2111 | 2053 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 15,1% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 55,6%, görögkatolikus 16%, felekezeten kívüli 8,6% (13,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szlovénnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 39,1% református, 12,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 3,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- Perényi-kastély: 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
- A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
- A község főutcáján álló református templomot 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
- A közelében álló görögkatolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
- Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as és az 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
- 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található „legnagyobb tök” címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát az vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből: többek között dísztárgyak garmadája, játékok stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is (pl. tökös lapcsánka, tökös-mákos rétes, tökbólé stb.). A fesztiválon van tökszobor-kiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás és a gyermekeknek tökbábszínház is.
Ismert személyek
szerkesztésItt születtek, itt éltek
szerkesztés- Fodor György (Nagydobos, 1836. – Szatmárnémeti, ?) levéltáros
- Sereghy András (Nagydobos, 1893. december 14. – Ungvár, 1950. június 16.) görögkatolikus parókus
- Balogh József (Nagydobos, 1919–Nagydobos, 1977) mezőgazdász, politikus, országgyűlési képviselő
- Törő István (Nagydobos, 1949. –) író, költő, újságíró, mezőgazdász
Tökfesztivál
szerkesztés-
Kenyértök -
A tökszobrász verseny egyik darabja -
2009, Nagydobos -
Piramis tökből -
Játszóház a gyermekeknek -
A nagydobosi iskolások művei -
Nagydobos, 2009 -
A fesztivál egy részlete -
Tökből készült befőttek, savanyúságok, lekvárok -
Mesejelenetek figurái tökből -
A tökfesztivál oklevelei
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szab. Szatm. 74-5
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ a b Nagydobos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nagydobos Helységnévtár
- ↑ Nagydobos Helységnévtár
Források
szerkesztés- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Szabolcs vármegye.
