Nicolae Drăganu
Nicolae Drăganu, magyar forrásokban időnként Draganu Miklós (Zágra, 1884. február 18. – Kolozsvár, 1939. december 18.) román filológus, nyelvész irodalomtörténész, a Román Akadémia tagja, 1933. június 18. – 1938. január 1. között Kolozsvár polgármestere.
| Nicolae Drăganu | |
 | |
| Született | 1884. február 18. Zágra |
| Elhunyt | 1939. december 18. (55 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Gyermekei | Tudor Drăganu |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Kolozsvár polgármestere |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Drăganu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésTanulmányait szülőfalujában kezdte, majd a naszódi alapítványi gimnáziumban (ma George Coșbuc Főgimnázium) folytatta. A Naszód-vidéki ösztöndíjalap jóvoltából az Eötvös József Collegiumba került,[1] és 1902–1906 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán klasszika-filológiát és román nyelvet tanult. 1906-ban szerzett doktori fokozatot A román szóösszetétel című dolgozatával.
Tanulmányai befejezése után a naszódi alapítványi gimnáziumban görög, latin és román nyelvet tanított. 1917-től a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára lett. A gimnázium képviselőjeként részt vett az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nagygyűlésen. A román hatalomátvételt követően tagja volt a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemet megszervező bizottságnak, és 1919. május 12-én az román kormányzótanács megbízásából részt vett a magyar egyetem átvételében.[2] Az átvételt követően ideiglenes rektori megbízatást kapott.
Az 1919–1920-as tanévtől kezdve az egyetem bölcsészkarán régi román irodalmat tanított. 1923–1924-ben a bölcsészkar dékánja, 1924-1925-ben dékánhelyettese, 1931–1932-ben az egyetem rektora, 1919–1920-ban illetve 1932–1939 között rektorhelyettese volt. 1923-ban a Román Akadémia levelező tagjává, 1939-ben rendes tagjává választották.
1933. június 18. – 1938. január 1. között Kolozsvár polgármestere volt. Az ő hivatali idején bővítették a vágóhidat, bővítették a közvilágítási hálózatot; ekkor épült az Egyetemiek Háza, a villamosművek székháza és a Sora áruház.
Kolozsváron utcát neveztek el róla;[3] 1999-ben emléktáblát állítottak tiszteletére az Egyetem utcában. Sírja a Házsongárdi temetőben található.[4]
Munkássága
szerkesztésNyelvészeti, elsősorban helységnév-történeti és névtörténeti kutatásaival arra törekedett, hogy – a korabeli magyar történetírás által hangoztatott bevándorlás-elmélettel szemben – bebizonyítsa a román nép folyamatos jelenlétét Erdély területén a 9. és 14. századok között. Ezen túlmenően, Sextil Pușcariu nyomán dunántúli személy- és helynevek (például Pula, Zala, Bóly, Rába, Rábca) román eredetét is igyekezett bebizonyítani.[5][6]
Munkásságában jelentős részt képvisel a régi román nyelvű szövegek kommentárokkal ellátott kiadása. A szöveggondozás, a művelődéstörténet és nyelvészeti kutatások eredőjeként írt egy tanulmányt a 16–18. századi erdélyi román irodalomról, amelyet a nyugati szellemi áramlatok kontextusában mutatott be. Közreműködője volt a Dicționarul Limbii Române szótárnak, amelyhez a tájnyelvi és régies szavak etimológiájával járult hozzá.
Cikkei a nagyszebeni Transilvania, a budapesti Luceafărul, a besztercei Revista ilustrată és Revista Bistriței, valamint a naszódi Arhiva Someșană folyóiratokban jelentek meg.
Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek,[7] valamint az ASTRA egyesületnek, amelyen belül az irodalmi osztály titkáraként tevékenykedett.
Művei
szerkesztés- Istoria şcoalelor năsăudene (1913)
- Două manuscripte vechi; Codicele Todorescu şi Codicele Marţian (1914)
- Un fragment din cel mai vechi Molitvenic românesc (1922)
- Toponimie şi istorie (1928)
- Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei şi onomasticii (1933)
- Histoire de la littérature roumaine de Transylvanie des origines á la fin du XVIII-e siècle (1938); 2003-as kiadása Archiválva 2021. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Istoria sintaxei (1945)
- Din vechea noastră toponimie (1945)
- Elemente de sintaxă ale limbii române (1945)
Kitüntetései
szerkesztés- 1920: Román Korona-rend[8]
- 1931: I. Ferdinánd-rend[8]
- 1936: Románia Csillaga érdemrend[8]
- 1937: Cseh Köztársaság Fehér Oroszlán-rendje[8]
- 1937: Lengyelország Érdemkeresztje[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Garai Imre: A tanári elitképzés műhelye: A Báró Eötvös József Collegium története 1895-1950. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 2016. 96. o.
- ↑ Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele. Szeged, (2020. március 19.)
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvári utcanévjegyzék. Szabadság, (2016. augusztus 24.) arch Hozzáférés: 2021. november 25.
- ↑ Gaal György: Házsongárdi Panteon. Korunk, XXXI. évf. 3. sz. (1972. március)
- ↑ Kristó Gyula: Románok (újra) Pannóniában? acta.bibl.u-szeged.hu (2003)
- ↑ Nagy Levente: Újabb erdélyi román személy- és helynévtörténeti kutatások. edit.elte.hu (2015) (Hozzáférés: 2021. november 25.)
- ↑ Seres Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület két világháború közötti válsága magyar diplomáciai iratok tükrében. Lymbus, (2008)
- ↑ a b c d e Universitatea Regele Ferdinand I din Cluj: Anuarul 1936-37. Cluj: Cartea Romaneasca. 297. o.
Források
szerkesztés- Drăganu, Nicolae. www.bjc.ro. Biblioteca Județeană „Octavian Goga" Cluj (Hozzáférés: 2021. november 25.)
- Mihai Gherman: Nicolae Drăganu - filolog. www.diacronia.ro (Hozzáférés: 2021. november 25.)
- Claudia Septimia Sabău: Nicolae Drăganu – un grănicer năsăudean în slujba universității românești din Cluj. Făclia, (2019. május 30.)
- Nicolae Drăganu. www.uniuneascriitorilor-filialacluj.ro. Uniunea Scriitorilor din România Filiala Cluj (Hozzáférés: 2021. november 25.)
