Prodrug
A prodrug olyan vegyület, melynek önmagában nincs gyógyászati hatása, de a szervezetbe kerülve (in vivo) aktív hatóanyaggá metabolizálódik. A prodrug előgyógyszer, melyből a szervezet állítja elő a „gyógyszert”.[1]
A legtöbb esetben a prodrugok olyan vegyületek, melyek egy-két kémiai vagy enzimatikus lépés után válnak aktív hatóanyaggá. Még az is előfordul, hogy a prodrug a szervezetbeli lebontáskor két aktív hatóanyaggá alakul.
A prodrugok alkalmazásának célja a hatóanyag felszívódásának javítása, a felszívódás gyorsítása vagy más probléma megszüntetése.
A klóramfenikol
szerkesztésA klóramfenikol antibiotikum. Vízben nagyon rosszul oldódik, ráadásul rettenetesen keserű ízű. Az 1950-es években, nem sokkal a forgalomba hozatalát követően két prodrugot is kifejlesztettek.
A klóramfenikol-hemiszukcinát nátriumsó vízben oldható, így alkalmas intravénás, intramuszkuláris, szemészeti és fülészeti alkalmazásra. Hátránya viszont, hogy az in vivo klóramfenikollá alakítás csak részben megy végbe, a prodrug többi része a vesén keresztül változatlanul ürül ki.
A klóramfenikol-palmiátnak nincs keserű íze, így szuszpenzió formájában gyermekeknek is adható szájon át. Hátránya viszont a polimorfiára való hajlama, és hogy csak a β-polimorfból szabadul fel jelentős mennyiségű klóramfenikol.
A klóramfenikol példája jól mutatja a prodrugok alkalmazásának előnyeit, és egyúttal az ezzel járó hátrányokat, nehézségeket is.
További nehézséget okoz, hogy a prodrugokat természetükből adódóan csak szervezeten belül lehet vizsgálni, és az egyes fajok metabolizmusa jelentősen eltérhet egymástól.
Története
szerkesztésAz acetanilidet már 1886-ban alkalmazták fájdalomcsillapításra, bár a hatásmechanizmusát akkor még nem ismerték. Később derült ki, hogy paracetamollá metabolizálódik, azaz prodrug.[2]
A meténamin 1899-ben került forgalomba húgyúti fertőzések kezelésére. A szervezetben a köztudottan fertőtlenítő hatású formaldehiddé metabolizálódik.
Az aszpirin a szalicilsav kevésbé irritáló produgja.
Példák prodrugra
szerkesztés| Hatóanyag | Prodrug |
|---|---|
| adefovir | tenofovir |
| GS4071[3] | oszeltamivir |
| ganciklovir | valganciklovir |
| olmezartán | olmesartan medoxomil[4] |
| valdecoxib | parecoxib |
| amprenavir | foszamprenavir |
| fenitoin | foszfenitoin |
| flukonazol | foszfluconazol |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Gyógyszeren a szakirodalom ember által előállított vagy szervezetbe juttatott vegyületet ért. A progdrugból a szervezetben keletkező gyógyászati hatású vegyület neve aktív metabolit.
- ↑ Az acetanilidet azóta kivonták a forgalomból, mert a vesére toxikus.
- ↑ David J. Sweeny, Geoffrey Lynch, Alison M. Bidgood, Willard Lew, Ke-Yu Wang, And Kenneth C. Cundy: Metabolism Of The Influenza Neuraminidase Inhibitor Prodrug Oseltamivir In The Rat (Drug Metabolism And Disposition, Vol. 28, No. 7)
- ↑ Shen-Feng Ma, Makoto Anraku, Yasunori Iwao, Keishi Yamasaki, Ulrich Kragh-Hansen, Noriyuki Yamaotsu, Shuichi Hirono, Toshihiko Ikeda and Masaki Otagiri: Hydrolysis Of Angiotensin Ii Receptor Blocker Prodrug Olmesartan Medoxomil By Human Serum Albumin And Identification Of Its Catalytic Active Sites (Drug Metabolism & Disposition)
Források
szerkesztés- dr. Mikló Katalin: Gyógyszerhatóanyagok prodrugjai és metabolitjai a szabadalmi jog tükrében