S-metilmetionin
| S-metilmetionin[1] | |||
| |||
| IUPAC-név | [(3S)-3-amino-3-karboxipropil]-(dimetil)szulfónium | ||
| Más nevek | S-metil-L-metionin U-vitamin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 4727-40-6 | ||
| PubChem | 145692 | ||
| ChemSpider | 128519 | ||
| KEGG | C03172 | ||
| ChEBI | 17728 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | YDBYJHTYSHBBAU-YFKPBYRVSA-O | ||
| UNII | 3485Y39925 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H14NO2S | ||
| Moláris tömeg | 164,243 g/mol | ||
| Olvadáspont | 139 °C (bromid só, bomlik)[1] 134 °C (klorid só, bomlik)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| LD50 | 2760 mg/kg (egér, klorid só, intravénásan)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az S-metilmetionin (metil-metionin) aminosav, a metionin származéka. Vízoldékony vegyület. Az emberi anyagcsere, a metioninból ciszteinné alakulás egyik köztiterméke. Feltételezett gyomorfekély (angolul ulcer)-gátló hatása miatt kapta a köznyelvben jobban ismert "U-vitamin" becenevet, habár a tudományos közvélemény nem tekinti valódi vitaminnak.
Biokémiája
szerkesztésAz S-metilmetionin a metioninból és S-adenozil-metioninból (SAM) keletkezik, metionin-S-metiltranszferáz hatására:[2]
metionin + SAM ⇋ S-metilmetionin + S-adenozil-homocisztein (SAH)
A reakció során S-adenozil-homocisztein is keletkezik, mely vegyület hidrolizáció révén bomlik adenozinná és homociszteinné. Az S-metilmetionin sorsa tisztázatlan, egyes tanulmányok inaktív metionin-tároló funkciót tulajdonítanak neki, illetve a fenti egyensúlyi reakció révén a SAM, illetve a homocisztein szintjét szabályozhatja.
Gyógyászati használata és biztonság
szerkesztés1950-ben Garnett Cheney nevezte először U-vitaminnak az S-metilmetionint.[3] Egyes tanulmányok nyálkahártya-regeneráló, gyomorfekély-gátló és -gyógyító, illetve vérzsír- és koleszterincsökkentő hatásokat tulajdonítanak a vegyületnek.[4] Ugyanakkor kevés tanulmány készült ezen hatások igazolására.[5]
Magyarországon étrend-kiegészítőként kapható, az azt tartalmazó készítmények egyike sem került forgalomba való kivonásra az NNGYK által.[6] Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) nyilvántartása szerint kloriddal képzett sója irritálhatja a szemet, bőrt, és légutakat.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Merck Index, 12th ed., 10165 ISBN 0-911910-12-3
- ↑ Karr, Dale, Peter (1967. szeptember 1.). „S-adenosyl methionine:Methionine methyl transferase from wheat germ” (angol nyelven). Archives of Biochemistry and Biophysics 121 (3), 732–738. o. DOI:10.1016/0003-9861(67)90061-6. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Cheney, Garnett (1950. szeptember 1.). „Anti-Peptic Ulcer Dietary Factor (Vitamin “U”) in the Treatment of Peptic Ulcer” (angol nyelven). Journal of the American Dietetic Association 26 (9), 668–672. o. DOI:10.1016/S0002-8223(21)30396-0. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Irinyi-Barta, Tünde: U-vitamin - Miért fontos? - WEBBeteg (magyar nyelven). www.webbeteg.hu, 2018. július 3. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Petre, Alina; Grant Tinsley, Ph.D.: Vitamin U: Benefits, Side Effects, Foods, and More (angol nyelven). Healthline, 2020. október 30. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Étrend-kiegészítők, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek/élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek listája (magyar nyelven). Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Substance Information - ECHA (hu-HU nyelven). echa.europa.eu. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
