Szalkai Lajos

Szalkai Lajos, névváltozat: Szalkay, született Propper (Ópályi, 1862. március 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1930. június 21.) színész, színigazgató.

Szalkai Lajos
Született	Propper Lajos 1862. március 18. Ópályi Mátészalka
Elhunyt	1930. június 21. (68 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész színigazgató
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (39. parcella, 50. sor, 44. sírhely)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalkai Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Propper Ferenc földbérlő és Berger Mária fia. 1883. június 16-án Kolozsvárott lépett a színi pályára mint kardalos. 1884 márciusában Tóth Béla, 1886-ban Nagy Vince, majd Zoltán Gyula, 1889-ben Somogyi Károly, 1890-ben Völgyi György és Somogyi, 1891-ben Völgyi Ödön és ifj. Károlyi Lajos voltak az igazgatói. 1894-től ő is színigazgató lett.

1894–95-ben Veszprémben, 1895–96-ban Szatmáron, 1897–98-ban Kassán és Eperjesen, 1898–1900 között Székesfehérvárott, 1900–01-ben ismét Szatmáron, 1901–1903-ban Miskolcon működött. 1903. április 12-én a fővárosban megnyitotta az Új Színházat. 1905–06-ban a békéscsabai színházat vezette. 1905. október 29-én Szarajevóban hirdette a magyar színművészetet, majd 1906. június 12-én bevonult Eszékre is. 1906-tól 1915-ig a székesfehérvári társulatot igazgatta.

1907-ben Pápán, Szombathelyen, Székesfehérváron játszottak, ahol 1908. december 10-én az Ideges nőkben megülte működése negyedszázados évfordulóját. 1914-ben Újpesten, 1915-ben Losoncon is tartottak előadást. 1919. január 9-én nyugdíjba ment.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

Felesége, Kövesi Róza, színésznő (Kövessy Albert nővére) 1863-ban, Nyíregyházán született. Színpadra először 1878-ban, Szalontán, Szegedi Mihálynál lépett. 1910. december 27-én vonult nyugalomba. 1898. december 29-én kötött házasságot Szalkaival Székesfehérvárott. Leányuk, Szalkai Sári színésznőként 1913. február végén lépett színpadra Székesfehérvárott, Murai Károly Huszárszerelem című egyfelvonásos vígjátékában, Hüppig Sárika szerepében.

Filmszerepei

• Maki állást talál (1916, rövid)
• A szerencse fia (1916) – Szűcs, könyvkiadó
• A háromfejű ember (1916, szkeccs)
• Lotti ezredesei (1916) – nadrágkirály
• Harrison és Barrison (1917)
• A piros bugyelláris (1917)
• Jobbra én, balra te (1917) – Bollmann
• Tatárjárás (1917) – Lohonyay tábornok
• A drótostót (1918)
• Harrison és Barrison II. (1918)
• Luxemburg grófja (1918) – Pelegrin jegyző
• Az iglói diákok (1918) – Odrobina Janó, a kocsmáros
• Leányvásár (1918) – Harrison, börzekirály
• A dada (1919) – Frigyes úr
• Pax Vobiscum (1920)
• Szép Ilonka (1920) – Peterdy szolgája
• Viola, az alföldi haramia (1920)
• Ha megfujják a trombitát (1921) – Brobolya Gyúró
• Drakula halála (1921)
• Pesti csibészek Párizsban (1924) – Szepi, öreg csibész
• Béke galambjai (1924, szkeccs) – öreg Brobolya
• Szulamit (1924, szkeccs) – Mr. Rodi (színpadi részben)

Producer

• Béke galambjai (1924, szkeccs)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.  
• Hangosfilm