Fcsaba
Üdv a Magyar Wikipédiában, Fcsaba! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a Segítség! lapokon, akkor a portán vagy a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~. Sok sikert és jó szerkesztést! |
Üdvözlet
szerkesztésKedves Csaba! Szeretettel üdvözöllek és örvendek, hogy találtam egy vajdasági származású szerkesztőt, aki történelmi témával foglalkozik. Én ugyan Budapesten születtem, fővárosi édesanyától és kolozsvári édesapától, de mivel abban az időben Erdély Magyarországhoz tartozott, ezért végül apám szülővárosába költöztünk,(ez a negyvenes években történt) - és itt ragadtunk. Nekem ugyan van egy lakásom Miskolc mellett is (Szikszón), de a lányom nem akar áttelepedni és ezért én is főleg Kolozsváron tartozkodom. Kezdő vagyok a wikipediában. Fiatal koromban elbeszéléseket, egyfelvonásos színdarabokat és zenekritikát írtam az erdélyi irodalmi és művészeti heti- és folyóiratokba, - tehát az írás terén nem vagyok kezdő, habár eredeti foglalkozásom szerint zongora tanárnő vagyok.(Örvendek, hogy szereted Mozart zenéjét!) A Yahoo 360 Betán történelmi témájú blogokat közlök, melyek megszerkesztése semmi gondot nem okozott, csak a fényképekkel volt egy kis gondom az elején, de végül ezt is megtanultam. Mindezek ellenére a wikipedián nem tudom feltalálni magam, arról pedig még álmodni sem merek, hogy fényképeket is közöljek, pedig sok képem van a múlt század eleji folyóiratokból. Itt Komjatyan Maria néven szerepelek, de csak a vitába és a társalgóba írt buta szövegeimet lehet megtalálni, melyeket akkor írtam, amikor fogalmam sem volt, mi a wikipedia. Legszívesebben törölném őket, de akkor teljesen eltűnnék a wikipediából, ugyanis "A NEMZETKÖZI JOG ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 1914-BEN, APPONYI ALBERT TANULMÁNYA ALAPJÁN" című írásomra még én is csak hosszas utánajárással tudtam rátalálni. Ez csak úgy sikerült, hogy a google-ban kerestem Komjatyan Maria szerkesztőt a wikipediában. Azok, akik nem tudnak ennek a szerkesztőnek a létezéséről, nem tudhatják, hogy létezik egy TÖRTÉNELMI! témájú írás, amely a nemzetközi jog állapotával foglalkozik az első világháború kitörése előtti időszakban. Arra gondoltam, hogy talán meg kéne változtatnom a címet, hogy könyebben lehessen besorolni valamelyik, már létező témába, például Apponyiról, vagy az első világháborúról szóló írások közé. A címből különben világosan kiderül, hogy történelmi témáról van szó, hisz a nemzetközi jogról nem általában írok, hanem a történelem egy bizonyos korszakával kapcsolatosan. A címben ugyanis benne van egy dátum: 1914. Örvendenék, ha segíteni tudnál egy okos tanáccsal. Komjatyan Maria
Kedves Csaba! Köszönöm válaszodat.nyitottam egy saját vitaalapot, mert erre felkértek, de hogy ezt hol találod meg, azt tólem ne kérdezd, mert én is csak úgy tudok bejutni saját magamhoz, hogy FRIGÓ Erzsébet egyik levelében küldött nekem egy linket és ha arra ráklikkelek, akkor megjelenik az e-mail címem s ha beírom a jelszavam, akkor beléphetek saját magamhoz. Jó volna, ha oda írnál, mert az e-mail címemen a magyar szöveget nehezen tudom olvasni.Be kell vallanom neked, hogy ki nem állhatom az internetet, mert ez egy buta gép, amely csak azt tudja csinálni, amit beprogramoztak neki, önálló gondolkodásra nem képes és engem nagyon zavar az, hogy ennek a gépnek vagyok alárendelve.Ti már ebben a világban nőttetek fel, de az én kortárs kollégáim közül itt, Erdélyben senki sem tud internetezni. Vén fejjel tanultam meg, de már kezd az idegeimre menni. Mert, ha a fent leírt módszerrel ki9nyitom az oldalamat a wikipédián, akkor látom a gyönyörűen megszerkesztett írásomat, de ha a googleban keresem, így: wikipedia, szerkesztő Komjatyan Maria, Az első világháború előzményei és következményei, - akkor csak a vitába és a társalgóba írt buta szövegemet látom, melyeket legszívesebben kitörölnék. Köszönöm tanácsodat. Szívesen kipróbálnám az Enciklopediát, csakhogy én nem szóról szóra idézem Apponyi tanulmányát, hanem a saját szavaimmal. Az eredeti szöveget a szerző két részletben közölte és nagyon hosszú. Attól félek, hogy ezzel is hiába fogok próbálkozni, mert végól itt sem fogom megtalálni saját magamat. Leveled stílusát nem találtam sértőnek és nem ezért írtam a felháborodott szöveget a homokozóról, ahol nem hiszem, hogy elmagyaráznák, hogy miért nem találom a googleban Komjatyan Maria írását. Engem nem az érdekel, hogy én látom-e a saját írásomat, vagy sem, hanem az, hogy ha valaki az első világháborúról akar olvasni a wikipedián, akkor a felsorolt temérdek írás között miért nincs ott az enyém is? Hát én kinek írok? Saját magamnak? Marika
Wikipédia:Balkánműhely
szerkesztésSzia! Látom te is tudsz szerbhorvátul és dolgozol a jugoszláv oldalakon. Nem volna kedved csatlakozni a műhelyhez? Szajci (reci) 2007. július 26., 16:20 (CEST)
- Ez mit jelent pontosan? Fcsaba 2007. július 26., 16:22 (CEST)
- Hát hogy ha csatlakozol egy olyan elvi dolgot válalsz ezzel, hogy az ott szereplő cikkekre jobban ráfigyelsz ill, bővíted szerkeszted azokat. Ha új cikket szeretnél írni, érdemes megemlíteni (fríssen elkészült cikkek, megírandó cikkek). Hasonlóan műkődik, mint a többi műhely. Üdv Szajci (reci) 2007. július 26., 16:27 (CEST)
- Rendben van, bár a következő 1-2 hétben valószínűleg nem leszek internetközelben. Technikailag ez egyébként hogy működik? Fcsaba 2007. július 27., 09:45 (CEST)
- Szia! Úgy hogy bemész a Wikipédia:Balkánműhely. Ott láthatod, hogy résztvevők a köszöntőben, ott be tudod írni a neved. Jó szerkesztést. Üdv Szajci (reci) 2007. július 27., 10:19 (CEST)
- Csatlakoztam. Fcsaba 2007. július 27., 10:29 (CEST)
- Szia! Ok köszi Szajci (reci) 2007. július 27., 10:30 (CEST)
Bošnjaci u Baranji
szerkesztésSzia! először hadd ajánljam a szócikket: bosnyákok! utána nézd meg lent a linket, ott minden le van írva. üdv Szajci (reci) 2007. július 27., 10:30 (CEST)
- Értem. Szóval ez inkább történelmi, mintsem vallási fogalom. Szóval nem minden esetben érvényez az az ökölszabály, miszerint a katolikus vallású szerhorvát nyelvet beszélők a horvátok (esetleg bunyevácok, sokácok), a pravoszláv vallású szerhorvát nyelvet beszélők a szerbek (vagy montenegróiak), a mohamedán vallású szerhorvát nyelvet beszélők pedig a bosnyákok. Tehát ez olyan, mint mondjuk a vasúti "beton talpfa". Fcsaba 2007. július 27., 10:38 (CEST)
Sőt, hadd tegyem hozzá, ezért is vallom magam jugoszlávnak inkább, mert volt rá példa, hogy lemuzulmánoztak, és ez nekem nem volt jó. Még anno mikor édesanyám fiatal volt, volt egy tanító Matusek László (tanító, népdalgyűjtő), aki azt mondta nekik,hogy bosnyáknak vallani a legjobb, mert abból nem lehet gond, hát most én ezt nem nagyon tartom jónak a mai világban, ezért inkább jugoszláv a legjobb. Hozzáteszem katolikusak vagyunk, de jobban szeretjük a szerb zenét, és szerb szavakat is használunk.
egyébként a sokácokról még annyit, hogy annyi a különbség köztünk, hogy ők í-zősen, mi ijezősen beszélünk, illetve a népviseleten már semmi különbség nincs (hajdan volt egy kevés), és a néptáncok népzenék, ugyanazok. Szajci (reci) 2007. július 27., 10:43 (CEST)
Köszi
szerkesztésSzervusz!
Láttam a munkádat és hozzászólásaidat Jugoszlávia felbomlásával kapcsolatos cikkekben. Köszi szépen az építő jellegű munkádat! Üdv:--Dzsivan 2007. július 27., 12:00 (CEST)
- Szívesen. Folytatom ;-) Fcsaba 2007. július 27., 12:18 (CEST)
- Szia, a javaslataidat a horvátországi háborúnál igyekeztem belecsempészni a cikkbe. Ha gondolod nézd át és ha van javaslatod, akkor osszd meg velem.
- Üdv:--Dzsivan 2007. augusztus 13., 13:44 (CEST)
- Szia! Köszönöm a javítást. Egy újabb szakaszban válaszoltam a vitalapon. Fcsaba 2007. augusztus 13., 14:02 (CEST)
Szia Csaba!
Arról van szó, hogy lenne egy kérésem és hozzád szeretnék fordulni ennek a szócikknek az ügyében. A "legújabb fejlemények" szövegrésznél az alábbi mondat állt:
Ám a Vihar hadművelet alatt a horvát katonák többezer szerb civilt lemészároltak és elűzték a szerb lakosság jelentős részét (ENSZ felmérések szerint a horvát seregek 2.000 civilt öltek meg, 150.000 pedig elűztek). 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak.
Egy frissensült felhasználó ezt kitörölte. Azóta hol visszatér, hol törlődik a mondat. Ezért a véleményedet szeretném kikérni, hogy mi legyen vele? Minden egykori Jugoszláv tagállam háborús részvétele valamilyen szinten le van írva. Ezért szerintem maradnia kellene a mondatnak - legalábbis a Boszniára vonatkozó résznek, mert az tárgyilagos. Vagy amennyiben törölnénk, akkor legyen-e odarakva a lásd: Horvátországi háború??
Segítségedet előre is köszönöm! Üdv:--Dzsivan 2007. augusztus 27., 18:04 (CEST)
- Szia Dzsivan! Köszönöm, hogy kikérted a véleményemet!
- Úgy látom, hogy a kérdéses mondatok kissé kemények és eléggé leegyszerűsítettek, bár tartalmaznak igazságot. A gond velük a következőek (lehetnek):
- A 2000-es áldozatszám mennyire hiteles, mindenki számára elfogadható? Halovány emlékeim szerint e hadművelet szerb áldozatainak a száma kb. 200; nem tudom, hogy a 2000-es szám mennyire elfogadott általánosan. Ha jól tudom, ez a szerb becslés. Javaslat: adjunk alsó-felső becslést, forrással megjelölve. Egyébként egy ilyen részletességgel megírt cikkben lényegesnek tartom, törölni tehát semmiképpen nem kellene.
- Az elűzöttekkel kapcsolatban: a szám reálisnak tűnik, bár ne feljtsük odaírni, hogy ez is durva becslés (gondolom, nincs egy pont 150.000 nevet tartalmazó névsor), az viszont a történet leegyszerűsítése, hogy elűzték. Valójában egy olyan élethelyzet alakult ki, hogy elmenekültek, de a legjobb tudomásom szerint a civil lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal menekült. Azaz az elmenekülésük nem olyan volt, mint mondjuk a koszovói albánok menekülése 1999-ben (akiket a szerb csapatok egyszerűen elüldöztek), hanem annál szervezetebb, és ez mintegy "önmenekülés" volt. Olyasmit is hallottam, hogy a szerb katonaság alkalmazott lelki-fizikai nyomást a saját lakosságára, azaz sokan nem a horvát erők, hanem pont a szerb erők miatt menekültek. (Arról nem is beszélve, hogy személyes véleményem szerint ez egy önbeteljesedő jóslat volt: a szerbek állandóan azt hangoztatták, hogy őket mindenki csak bántani akarják őket űzni és ki akarják őket irtani, hogy végül tényleg üldözöttekké váltak saját területükön.) Ezt alátámasztja, hogy Horvátország azóta számos alkalommal kinyilvánította a szerb menekültek visszafogadásának hajlandóságát, már Tuđman idejében is! Persze ezek haloványodó emlékek, és jó lenne forrással alátámasztani. Azt viszont ezek alapján szerintem Te is érzed, hogy érdemes árnyalni a dolgot.
- A Bosznia-Hercegovinában harcoló horvát erőkről: erről szinte semmit sem tudok, de a délszláv konfliktus túl összetett volt ahhoz, hogy egy ilyen állítás minden kétséget kizáróan igaz legyen. Itt Horvátország reguláris hadseregéről van szó? Vagy a boszniai horvát (szakadár) állam reguláris horvát katonáiról? Vagy esetleg arról, hogy horvát állampolgárságú katonák harcoltak Boszniában, a horvát reguláris hadseregtől függetlenül? Tovább árnyelva: annak támogatásával, tudtával és hallgatólagos beleegyezésével, esetleg úgy, hogy az ellenezte? Vagy szabadcsapatokról van szó? Számos lehetőség van, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket tüntetjük fel. Ha ugyanis kiderül, hogy a reguláris horvát hadsereg harcolt Boszniában, annak súlyos nemzetközi következményei lehetnek, és sokkal feketébb színben tünteti fel Horvátországot, mintha ez nem így lett volna.
- Egyébként elítélem a kérdéses felhasználó törléseit - amit művel, az már-már vandalizmus. Javaslom a fenti pontok higgadt átbeszélését, és a kérdéses mondatok árnyaltabb átfogalmazását. Addig viszont szerintem maradjon az eredeti megfogalmazás.
- Köszi a választ. Abban igazad van, hogy nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát, mert mindeki hazudik és mert sajnos még maradtak feltáratlan tömegsírok. A 150.000 az ENSZ felmérés (a szerb 200.000 felettit mond, a horvát 100.000 alattit).
Abban igazad van, hogy a szerbek indultak meg kelet felé, de ez akkor is elűzésnek számít. A Vihar hadművelet arról szólt, hogy "Menni vagy meghalni". Aki nem ment, az meg is halt - és ezt sajnos nagyon nagyon jól tudom, bárcsak ne tudnám ennyire biztosan. A horvát kormány csakugyan visszaengedte a menkülteket és többezren (főleg öregek) vissza is mentek Tudjman halála után.
- A bosnyák wiki ír a legobjektívebben a boszniai háborúról, mert mindegyik fél hibáira rávilágít (lásd: bs:Rat u Bosni i Hercegovini). Ott az áll, hogy a horvát szabadcsapatok (HVO) és a horvát hadsereg (tehát az ország serege a HV) is részt vett a háborúban. De ez nem hiszem, hogy nagyon befeketítené Horvátországot, hiszen egy csomó ország részt vett a boszniai háborúban, csak más-más oldalakon (lásd en:The role of foreign fighters in the Bosnian war.
- Még arra szeretnélek megkérni, hogy a törölgetésről szóló véleméynedet írd meg User:Vikike136nak. Én pedig visszarakom azt a két mondatot és belerakom a horvát veszteségeket is a cikkbe, mertmost veszem észre, hogy az még nincs benn.
- Köszi szépen ismét a segítséget! Üdv:--Dzsivan 2007. augusztus 27., 22:58 (CEST)
- Kedves Dzsivan!
- Az elűzöttek / áldozatok számát úgy kellene megfogalmazni, hogy az ENSZ becslés ennyi, a horvátok becslése annyi, a szerbek becslése pedig amannyi, forrásokkal alátámasztva. A tapasztalat általában az, hogy idővel ezek a számok egy irányba "konvergálnak" (ld. pl. Bosznia-Hercegovina, ahol az áldozatok számát ma 94-97.000 főre teszik, azaz már nincs túl nagy eltérés a minimális és a maximális becslés között; ehhez viszonyítva a korábbi 300.000-es becslés irreális).
- Ami az elűzést illeti: abban maximálisan igazad van, hogy ha valaki úgy menekül, hogy tudja, amennyiben marad, akkor is menekülnie kell, de rosszabbul jár, akkor az olyan, mintha valóban elűzték volna. Állítólag a vajdasági németség jelentős része a visszavonuló német sereggel menekült el a partizánok és a Vörös Hadsereg elől, de az itt maradottakat se kerülte el ugyanez a sors (a forrás egyébként a PANONIAN nevű user, szóval ezt óvatosan kell kezelni). Viszont a helyzet erkölcsi megítésésénél azt is figyelembe kell venni, hogy míg az egyik esetben a szerbek deklarált célja volt a németség elűzése, addig a horvátok - legalábbis retorikailag - a szerbeket nem akarták elűzni, és számos alkalommal kinyilvántották azt, hogy visszafogadják a menekülteket. A szerbek egykori házait pl. nem foglalták el. Ellentétben pl. a vajdasági németek házaival, akiknek a vagyonát azonnal elkobozták és szerbeket telepítettek bele. Tehát nagyon sok fajta elűzés van: az olyan elűzés, amikor szó szerint fizikai kényszerrel űzik el otthonaikból az embereket (pl. koszovói albánok), amikor az emberek félelmükben menekülnek el a hatalom elől, tehát látszólag önszántukból, de valójában ez is implicit elűzés (állítólag a vajdasági németség egy része), és az, amikor egy népcsoport veszedelmesebbnek látja az ellenséget a valóságnál és kényszer nélkül elmenekül, de valójában maradhatott volna, mert nem esett volna bántódása. Ez 3 különböző eset, hatalmas erkölcsi különbségekkel. Ugye, ez az érvelés elfogadható? Ha jól látom, az vitatott, hogy a horvátországi szerbek a 2. vagy a 3. kategóriába tartoznak-e; feltételezem, hogy a Vikike136 user szerint a 3. Ebben az esetben az olyan leegyszerűsített megfoglamazás, hogy a horvátok elűzték a szerbeket, túlzottan feketíti a horvárokat. Forrással kellene alátámasztani, és megfelelően megfogalmazva beletenni.
- A reguláris hadsereg részvételével kapcsolatban annyit írnék még, hogy a szerbek kínosan ügyeltek arra, hogy legalább a látszat az legyen, hogy a Jugoszláv Hadsereg nem vesz részt a háborúben, direkt módon. Ennek számos oka van, most inkább nem mennék bele a részletekbe. Feltételezhető, hogy Horvátország is hasonlóképpen tett, bár ezt nem tudom pontosan.
- Szívesen közvetítek közötted és Vikike136 között.
- Szervusz!
- Igen, a vajdasági németség tényleg szabályosan el lett űzve, aki pedig maradt azt megölték, még ha ártatlan is volt. Az útóbbi időben én sűrűn megfordultam az egykori Szerb Krajina területén. A szerb házakat tényleg nem telepítették be horvátokkal. Azok a házak vagy üresen állnak (épségben vagy megcsonkítva) vagy pedig le vannak rombolva. A koszovói albánokkal kapcsolatban telyesen igazad van, hogy a fizikai kényszer volt jelen. Akkor ezt átfogalmazom a cikkben, mert nem akarom a horvát népet befeketíteni. Köszi még egyszer a segítséget! Üdv:--Dzsivan 2007. augusztus 28., 10:39 (CEST)
- P.S: Még annyi, hogy a szerb és a horvát becsléseket nem tudom alátámasztani rendes forrással, hacsak a két wikit (hr:Operacija Oluja és sr:Операција Олуја nem minősítjük forrásnak.
- A vajdasgi németeket tudtommal elűtzék, nem megölték őket. Jobb híján a szerb és a horvát Wikipedia lehet mérvadó. Bár itt is eltérések vannak: "Broj izbjeglih Srba različito se procjenjuje: hrvatski izvori govore o brojci od 90.000 ljudi, UN o 150.000, a srpski o 200.000-250.000." vs. "Nakon operacije RSK više ne postoji. Većina Srba - cifre se kreću od 320.000 do 700.000 ljudi - je bila proterana." A horvát megfogalmazás korrekt, a szerb viszont nem. És itt említeném meg egy szerbbel való vitámat az angol Wikipedián, aki egyszerűen nem hajlandó elfogadni azt, hogy más embernek más a véleménye. A fenti megfogalmazás is annyira jellemző: kerek perec kijelentést tesz becsült dolgokról, és meg sem említi, hogy ez a szerbek becslése, míg a horvátoké ill. az ENSZé ettől jelentősen eltér. Szerintük az övék a megfellebbezhetetlen igazság, megették a világ eszét, punktum.
- A módosított szócikk már sokkal jobb. Esetleg még ezt "elűzték a szerb lakosság jelentős részét" a következő, semlegesebb megfogalmazásra javaslom átírni: "a szerb lakosság jelentős része elmenekült a bevonuló horvát hadsereg elől". Ez így ebben a formában már teljesen korrekt lenne, és nem mondana ellent annak sem, ha önmaguktól menekültek, de annak sem, hogy elűzték őket.
Egymondatos cikkek
szerkesztésSzia! Ez így nagyon nem jó, hogy egymondatos cikkeket gyártasz. Tudniillik ezek nem minősülnek csonkoknak, azok legalább két-három sorosak, és bizonyos mennyiségű információt is tartalmaznak. amiket te gyártasz, az a szubcsonk, és ezeket törölni szoktuk záros határidőn belül. Úgyhogy energia- és időpocsékolás lenne a tevékenységet tovább folytatnod. --Mathae Vita 2007. szeptember 2., 22:14 (CEST)
- Köszi a figyelmeztetést, igyekszem ennek megfelelően eljárni. Fcsaba 2007. szeptember 2., 22:16 (CEST)
Adatlapod
szerkesztésSzia!
Olvastam az adatlapod bővítését, szerintem nagyon szépen összeállítottad és sok nézetedben egyetértek. Annyi megjegyezni valóm lenne, hogy néhol előfordulnak gépelési hibák.
- „Európai unió”: mint a nmezetek egységes Európájára, másr ameg úgysincs reális lehetőség, majd csak jöv valami;
- „Zsidóság”: a zsidóság kollektjv bírálata;
- „Holocaust”: és támogatajndóak tartom azt a jogi aktust,
- „Kisebbségek helyzete”: olyan területek kerüljenek egy orszéághoz, az adott orszéágon belül, a szürványban élő kisebbségek, adott esetbenátköltözzön;
- Népszavazás a kettős állampolgárságról: és az ottani többsgi nemzet
- Nemzet - nemzetiség – állampolgárság: a hatóságok egybercsoportokat adott nemzetiségűnek nyilvánítanak
Üdv:--Dzsivan 2007. szeptember 12., 13:10 (CEST)
- Köszönöm; természetesen az elgépelési hibákat az adatlapomon is ki lehet javítani. (Azt persze nem szeretném, ha bárki átírogatná.) Fcsaba 2007. szeptember 12., 14:56 (CEST)
Vojvodina
szerkesztésI think that it will be interesting for you to know that I have deleted serbian propaganda on english wiki that serbian kings has ruled territory of Vojvodina during XIV century ...User:Rjecina from english wiki (CEST)
közigazgatás
szerkesztésKedves Csaba! * Egy olyan kérdésben kérném a véleményed, - vagy ha lehetséges hivatalos igazolást hozzá (hivatkozást) és nem vajdasági vélekedést - helyes-e használni azt a kifejezést, hogy községi központ (pl.: Óbecse az községi központ) és a hozzátartozó települések, községek (pl.: Óbecse községi központhoz tartozó Péterréve község) Erre egy szerkesztőtársammal való vita eldöntése miatt volna szükségem. Mivel a nyolcnapos határba még beleesik, kivánok Neked boldog új évet. – Sóhivatal 2008. január 8., 14:52 (CET)
- Kedves Sóhivatal!
- Boldog újévet! Kérdéseidre a válaszaim a következők:
- Község központ. Valóban szokás használni ezt a kifejezést, de a községi székhely tűnik hivatalosnak (úgy, mint mondjuk Magyarországon a megyeszékhely). Hivatkozásnak ld. pl. Magyarkanizsa hivatalos honlapját: http://www.kanjiza.co.yu/php_hu/modules.php?name=bemutatkozo. Ez egyébként a szerb sedište tükörfordítása.
- Községek. Ez egyértelműen rossz, több szempontból is.
- Ha a járásra, mint területi egységre azt mondjuk, hogy község, akkor zavaró a kisebb méretű településekre is azt mondani, hogy község.
- A község falunál nagyobb kis település jelentésben Szerbiában nem létezik. Magyarországon a településeket 3 csoportba osztják: város, község, falu. Azonban nem szabad abból a feltételezésből kiindulni, hogy a világon mindenhol pont ez a 3 felosztás van érvényben, és keresni a megfeleltetést. Magyarországon sem volt mindig így. Szerbiában szintén más a felosztás. Ott városi rangja nagyon kevés településnek van, kb. annyinak, mint ahány megyei jogú város van Magyarországon. Az összes többi egyszerűen csak település (szerbül naselje). Persze mindegyik községnek van egy székhelye, vagy ha úgy tetszik, központja, ami egy település az összes közül. Az, hogy mennyire nem vethető össze a magyarországi és a szerbiai város fogalom, jól példázza Szabadka esete: a százezres városnak egészen 2008. január 1-ig nem volt városi rangja, ellentétben pl. Magyarországon egy pár ezer fős település már megkapja ezt a rangot. (Szabadkát emiatt Európa legnagyobb falujának csúfolták.) Ez tehát olyan, mintha magyarországon lennének a megyei jogú városok, és lenne a "többi" kategória, nem megkülönböztetve a pár száz fős települést a pár tízezrestől. (Ez utóbbi ettől függetlenül viszont lehet egy közigazgatási egység, pl. kistérség központja, vagy ha úgy tetszik, székhelye.)
- Arról nem is beszélve, hogy a települések között találhatunk úgy 500 főst, mint 5000-est, és az előbbit Magyarországon is falunak hívnánk, az utóbbit meg községnek. Egy pár száz fős falucska azárt többnyire még Magyarországon sem kap községi rangot, a kárdáses megfogalmazás viszont feltételezi, hogy a járáshoz kizárólag községi rangú települések tartoznak.
- Községi központhoz tartozó. Ez egyértelműen helytelen. Akkor lenne helyes, ha a kérdéses település közigazgatásilag ahhoz a másihoz tartozna (pl. Szeged - Tápé), egyébként nem. Ugyanis nem az adott község központhoz (ill. székhelyhez) tartozik az adott település, hanem az adott községhez. Felhívom a figyelmet a község székhelyének kettős szerepére: egyrészt az is ugyanúgy része a községnek, mint az összes többi, másrészt annak központja egyben. (Ez egyszerűen abból a tényből fakad, hogy a területén található a községháza, semmi többet nem jelent.)
- A kérdéses mondatot én a következőképpen fogalmaznám meg úgy, hogy minden benne legyen: "Óbecse községhez - amelynek székhelye Óbecse - tartozik Péterréve nevű település." Egyébként meg így: "Óbecse községhez tartozik Péterréve."
- Fcsaba vita 2008. január 9., 15:09 (CET)
Sakk userbox
szerkesztésSzia! Látom, érdekel a sakk meg userboxmániás is vagy :). Van egy {{User sakk}}
box is, ha érdekel. Üdv – Zimmy szólj be! 2008. február 23., 20:40 (CET)
- Szia! Köszönöm, kitettem:-) Fcsaba vita 2008. február 25., 10:36 (CET)
Kiemelt cikkek
szerkesztésSzia! Kérlek szavazz a kiemeltszavazáson a szócikkekre. Segítséged előre is köszönöm. [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. július 9., 10:15 (CEST)
Rë
szerkesztésValóban, elírás történt. Köszi:) outesticide vita 2008. október 13., 15:09 (CEST)
VMSZ
szerkesztésÜdv!
Kicsit (vagy inkább nagyon is) megkésve válaszolok az általam kezdeményezett szócikkel (Vajdasági Magyar Szövetség) kapcsolatos észrevételeidre. A helyzet az, hogy teljesen egyetértek veled. Fogalmazzunk úgy, hogy még "kicsi" voltam, mikor a szócikket megírtam (legalábbis a prototípusát). Egyáltalán nem voltam tisztában a szócikkírás kritériumaival. A cikkemet inkább kezdeményezésnek szántam akkor is, amit azok, akik szakemberként (vagy nálam legalábbis kevésbé laikusként) olvasnák az írást, "tökéletesítenének", ha szükséges. Na nem gyarapítom tovább az üzenetem terjedelmét. Megkérlek, hogy nyugodtan javítsd ki hibáimat, tedd ezt bátran meg a jövőben is (habár nem hiszem, hogy újabb szócikkel "ajándékoznám meg" a Wikipédiát).
További kellemes-hasznos wikipedizálást és minden egyéb szépet, jót kívánok!