Teherán

	Teherán (تهران)
	Teherán
	; Teherán zászlaja
	; Teherán zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Irán
Tartomány	Teherán
Alapítás éve	1794. március 20.
Polgármester	Mohammad Bagher Ghalibaf
Irányítószám	13ххх-15ххх
Körzethívószám	021
Testvérvárosok	Lista Minszk (2006–); London; Peking; Kabul; Brazíliaváros; Havanna; Berlin; Bagdad; Kuvaitváros; Moszkva; Szentpétervár (2004–); Kartúm; Dusanbe; Caracas; Szanaa; Los Angeles (1972. május 26. – ); Szöul; Pretoria; Pavlodar; Kinshasa; Manila; Bangkok (2012. december 27. – ); Budapest (2015. május 4. – ); Tbiliszi (2015–); Dubaj;
	Népesség
Teljes népesség	8 693 706 fő (2016)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1100–1700 m
Terület	658 km²
Időzóna	IRST (UTC+3:30)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′35.700000°N 51.416667°EKoordináták: é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′35.700000°N 51.416667°E
	Teherán térképe
	Teherán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Teherán (perzsául: تهران [Tehrán], tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja. Lakóinak száma több mint 8 millió, az agglomerációval együtt a 14 milliót is meghaladja.

A szó eredete

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran – azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka – szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

Földrajz

Hóesés Teheránban

A város az Elburz lábánál, 1100–1700 méteres tengerszint feletti magasságban, egy három oldalról hegyekkel körülvett völgyben, 658 km²-en terül el.

Éghajlat

Éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az időjárásban: az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.

A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.

Teherán éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,6	23,0	28,0	32,4	37,0	41,0	43,0	42,0	38,0	33,4	26,0	21,0	43,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,9	10,4	15,4	22,1	27,9	33,9	36,6	35,6	31,6	24,4	16,2	10,0	22,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,0	1,0	5,0	12,0	16,0	22,0	26,0	24,0	21,0	14,0	7,0	2,0	12,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−17,0	−13,0	−8,0	−4,0	2,4	5,0	14,0	13,0	9,0	2,8	−7,0	−13,0	−17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	34	32	40	30	15	3	2	1	1	10	26	34	228
Havi napsütéses órák száma	166	172	210	267	287	348	366	351	327	278	147	141	3060
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO)

Története

Teherán térképe 1857-ből

Régi fénykép a Tupkane térről, mielőtt lerombolták

Kezdetek

A feltárások szerint Teherán helyén már i. e. 6000 körül is léteztek települések.

Középkor

A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

Újkor

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tahmászp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbász idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbász, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

A 18. század elején Karím zand kán elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kádzsár-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

20. század

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golesztán-palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek. A város növekedése és a modernizáció az 1990-es években felgyorsult a háború végét követően.

Demográfia

Teherán Irán legnagyobb városa, elővárosokkal a 2010-es évek végén mintegy 14 millió fő lakosú,^[3] és az egyik legnépesebb a világ nagyvárosai között. Magának a városnak a lakossága 2016-ban mintegy 8,7 – 8,8 millió fő.

Nagyítás

A város panorámája

Népességének változása

A város népességének változása:

A népesség alakulása 2006 és 2016 között

Lakosok száma	7 711 230	8 846 782	8 693 706
	2006	2012	2016

Adatok: Wikidata

Etnikumok

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók.

Vallás

A síita iszlám az államvallás az országban és a lakosok zöme ennek követője. A városban élnek még szunniták, és kevés keresztény, zsidó, szikh és zoroasztriánus is.

A sok mecseten kívül ezért több keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban. A könyv népei megtűrt vallások.

Gazdaság

Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja.

A hatalmas városnak Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata is van.

Kultúra

A Golesztán palota

Khomeini-mauzóleum.

Színház

városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
Nasr (régi színház)

Múzeumok

Szőnyegmúzeum
Archeológiai múzeum
A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.

Egyéb

Golesztán palota

Híres emberek

Itt hunyt el Alekszandr Gribojedov (1795–1829) orosz drámaíró
Itt született Dáriús Mehrdzsúi (1939–2023) filmrendező, forgatókönyvíró

Közlekedés

Teheráni utcai forgalma a Mirdamad és Valiasr utcák kereszteződésében

Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.

Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.

Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.

A városnak két repülőtere van, a kisebb Mehrábádi nemzetközi repülőtér, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a Teheráni nemzetközi repülőtér, ami 50 km-re van délre a várostól.

Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.

Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.

Érdekesség: itt futott a leghosszabb magyar busz, a duplacsuklós Ikarus 293-as egyetlen példánya.