Vita:Árpád magyar fejedelem

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Források

Ez egy fontos szócikk! Mit jelent vajon az, hogy Figyelembe véve a veszteséget? Milyen veszteséget? Gábor 2004. szeptember 11., 18:55 (CEST)

Biztos, hogy minden információ hiteles? Kíváncsi lennék a forrásokra. Gubb

Bocs, a forrást én töröltem ki, mert a szócikkben szerepelt, oda azonban nem szoktuk beírni. A forrás az angol Wikipédia volt, R-Joe onnan fordította (egyébként a laptörténetnél látszik). Gábor 2004. szeptember 11., 19:49 (CEST)

De, a források egyikét-másikát fel szoktuk tüntetni a szócikkekben (csak általában nem ismerjük őket, vagy nincsenek, de ez nem változtat azon, hogy gyakrabban kellene feltüntetni). Gubb

Bocs’, de meg lehet tudni valamit a szócikk forrásairól?

A következő állításokkal vannak gondjaim:

• Árpád idejében Német-római császárság még nem létezett, Ukrajna sem (a mai Ukrajna területén azonban valóban folytak hadműveletek)
• a „dél-német” területeken azonban nem valószínű, mert az ottani uralkodó (Arnulf) ekkor a magyarok szövetségese volt
• a „9.sz. legvégén” magyarjaink már nem gyűléseztek, hanem Berengár király seregét verték Brentánál (899. szeptember 24.). Hazafelé elfoglalták Pannóniát, így – ha ragaszkodunk a szóhasználathoz – már ekkor „stabilizálták a Magyar Államot”, nem kellett megvárni Gyermek Lajos (nem egy bajor őrgróf) 907. évi támadását
• Árpád 907. évi halálát csak Anonymus adja meg. Ő viszont a honfoglalást a valóságosnál – szűk évtizeddel – későbbre helyezi, vagyis nem megbízható forrás. A történészek egy része összekötötte a Pozsonyi csata megbízható forrásból származó évét (907) és Árpád halálának Anonymustól ismert – valószínűleg hibás – évét, és így született a legenda: Árpád a pozsonyi csatában halt meg. A baj csak az, hogy ezt egyetlen forrás sem említi. Sőt Árpádot egyetlen nyugati forrás sem említi, de ez már egy másik történet.

Ismételten bocs’, lehet, hogy ezeket rosszul tudom, de hát ezért lennék kíváncsi a forrásra.

Köszönöm Csanády 2005. szeptember 2., 21:48 (CEST)

"Árpád, egy 19.századi festményen ábrázolva" -- így szerepel az angol nyelvű Wikipedián, de azért idehaza tudjuk már, hogy ez Munkácsy Mihály festménye, A szlávok hódolása Árpád előtt (vagy ha diplomatikusak és pontatlanok kívánunk lenni, akkor Honfoglalás) címmel, mely 1891-93 között készült. Helye az Országház -- e festmény miatt -- Munkácsy-teremnek nevezett terme.

honvisszafoglalás

mi ez a vissza? --Shenki 2005. október 18., 16:38 (CEST)

Egy elmélet. Ősidők óta itt vagyunk, csak egy kicsit kiugrottunk a büfébe, és visszajöttünk. De tkp. a magyarok köré gyúrták a geológiai elemek az egész Kárpátokat. – Váradi Zsolt 2005. október 18., 16:40 (CEST)

emlékszem, egy izgalmas könyvben olvastam, hogy "a honfoglaló magyarok a tisza mindkét partján szervezett román ellenállásba ütköztek". és ezen jót mulattam. a könyv amúgy eredetileg (csak nem? de!) román szerző tollából íródott, és valamikor a régi rendszer alatti szokás folytán (a baráti országok egymás nyelvén is kinyomtatják néhány sikeres könyvüket) magyarul is mgejelent bukarestben. címe (talán valaki ismeri) kb ez volt: a kelet-közép-európai nemzetállamok kialakulása. tele volt a fentiekhez hasonló vicces mondatokkal (különösen a magyar és a bolgár rész). namost (komolyra fordítva) ez a honvisszafoglalás nekem ezt juttatta eszembe.--Shenki 2005. október 19., 19:55 (CEST)

Nem tudom miért nevezték pannoniának(mocsár) a rómaiak a modzsár(mocsár) földet, és azt sem tudom miért hijják még mindíg mathsyar-oknak a magyaroknak. De ha az összes beszéghibás nyelvből összeszedjük a Hungur-magyar megnevezéseket, akkor a mocsárhoz hasonló nevet kapunk amit "agyar"-nak (m)ansi is értenek, vagy makar-nak vagy mazarnak.
Árpád megsértődött azon hogy őt hungarusnak neveték(Kézai kronika). (Turkois-nak nevezi Biborban született Konsztatinus.)

"A nemesség nem is beszélte a pórok(magyar) nyelvét, szt.István óta a LATIN a közigazgatás nyelve(1867-ig)." etc. Nem lehetett hon vissza foglalás.--Elder sun 2006. augusztus 27., 19:05 (CEST)

"MÁSODIK KÖNYV. A MAGYAROK TÖRTÉNETE BEJÖVETELÖKTŐL 1282-IG. I. FEJEZET. A magyarok dolgairól a vezérek korában.1. §. Bevezetés. Miután tehát előadtuk a húnok eredetét, szerencsés és szerencsétlen harczaikat, s hányszor változtatták lakhelyeiket, most nézzük, mikor tértek vissza ismét Pannoniába. Kik voltak a visszatérők kapitányai s mennyi volt fegyvereseik száma jelen munkába igtatni méltónak tartottam." : KÉZAI SIMON MESTER MAGYAR KRÓNIKÁJA

Cikk átírás

Szervusztok!!
Úgy gondolom, hogy Magyarország történelmének egyik legnagyobb alakjához méltatlan ez a cikk. Több helyen pontatlan, homályos és gyakran nem mindig sikerült történelemhűre. Szóval én úgy gondoltam, hogy az egész cikket átírom. Nem állítom, hogy a legteljesebb cikket alkotom meg Árpádról, de mindenképpen pontosabbat.

Hát ennyit erről. Üdvözlettel: Jojo

Írd át nyugodtan, ha teljesen újat akarsz, akkor teljesen új lesz – ha jobb lesz, mint ez, akkor senki nem fog tiltakozni :) - Serinde ^üzenet 2006. január 18., 19:47 (CET)

Árpád rangja

Ha jól tudom ez vitatott kérdés. Györffy elmélete mellett említést tettem Kristóéról is, aki szerint Árpád volt a kende. [Csak egy megjegyzés. Nem tartom megfelelő viselkedési módnak más hozzászólását átszerkeszteni.] Üdv, László

A pajzsra emelés

Ez nem valami kelta szokás?--Elder sun 2006. augusztus 31., 16:33 (CEST)

Én úgy tudom germán, bár lehet, hogy ők meg a keltáktól kapták. Üdv, László

Anonymus

• Árpád 907. évi halálát csak Anonymus adja meg. Ő viszont a honfoglalást a valóságosnál – szűk évtizeddel – későbbre helyezi, vagyis nem megbízható forrás. A történészek egy része összekötötte a Pozsonyi csata megbízható forrásból származó évét (907) és Árpád halálának Anonymustól ismert – valószínűleg hibás – évét, és így született a legenda: Árpád a pozsonyi csatában halt meg. A baj csak az, hogy ezt egyetlen forrás sem említi. Sőt Árpádot egyetlen nyugati forrás sem említi, de ez már egy másik történet.

Kézai a 872. esztenőbe helyezi a hunfoglalás idejét. A 700. esztendőre egy Hun-gót-"magyar"-...(108nép) összevont támadást a kárpátmedencében. Ha két időpont azonos időszámítás szerint került lejegyzésre akkor, a kezdete (BC312)I. Sassandros Persiai uralkodásától számít. a korábbi esemény megeggyezik a AD388-évi a kelti Római császár által szevezett támadással. A késöbbi időpont pedig szinte az AD560-évi avar honfoglalást írja le.

(I.Sass.907.)-AD312=AD695 Árpád halála. Ezen idő előtt van Árpádhoz hason nevű híres ongur vezető feljegyezve a Rómaiaknál is. Keressétek meg. (segítek Bolgár)

Szent István első 1001. évi Törvénye pedig tartalmazza, hogy a LATIN nyelven kivűl más nyelv irásra nem használható, és aki más nyelvü irást ír, állásából elbocsássák. Aki ilyen irást lead vagy megsemmisít 10 pénz jutalmat kap etc.. És persze hogy ez mostantól az 1001. év. és ami azután van hajaz a Római szenszék dátumaival.

Szerintem a történelem ismétli önmagát. A többi pedig kitaláció. az AD. anno domini és BC. before crist (vajon a kersztrefeszítés vagy a születés? -44 év hibázik néha) --81.183.135.33 2006. augusztus 31., 21:50 (CEST)

Nyilván meghalt, majd meghódította az új hazát. :)

az unokája meg azt mondta mostantól fogva 1001 van és már több mint ezer éve. :)

Először is István ún. törvénykönyveinek pontos keletkezési ideje ismeretlen, másrészt én nem találtam benne semmi latin írásra vonatkozó szabályt. Ha tudsz egy linket, vagy forrást adni, szívesen megnézném Üdv, László

[1] Az eredeti lapot törölték (talán a tatárlakai tábla miatt?) [2] "A régi magyar betük és vésetek ...." http://www.geocities.com/rovasujsag/minta/rovas_73.txt és a cáfolat

A cáfolat elég meggyőző. Üdv, László

A hamís dokumentum nem a tényt cáfolja, hanem a becsületet. --Elder sun 2006. október 24., 21:02 (CEST) még 2 független forrás kéne...

Főként ezért használatosak nem hamis dokumentumok. Már a nem szakértő számára is elég egyértelmű, hogy ez hamis. Ami nem jelenti azt, hogy István nem tiltotta a rovás használatát, egyszerűen nem tudjuk. Ami biztosnak látszik, hogy a fennmaradt törvények között ilyen nincs, és hogy voltak Istvánnak olyan törvényei, amelyek nem maradtak ránk. Üdv, László

Vezér, vagy fejedelem?

Vezér, vagy fejedelem? --Vince ^blabla 2006. szeptember 4., 20:32 (CEST)

Azt nem tudom, hogy a fejedelem szó mikor jelent meg a magyar nyelvben, de úgy tudom ez a cím, későbbi így nem viselhette Árpád. A vezér egyszerű fordítás a krónikákból (dux, illetve capitaneus). Egyik sem pontos. Én azt javaslom legyen fejedelem, mert vezérből, kapitányból több is volt, de mégis Árpád volt az, akit felruháztak a főhatalommal. Üdv, László

Talán használhatnánk a "lufuu peccis lughala" (maghar AD1200körül) a ('lófő' 'nemes királyi':új-magyar) vagy a (Dux azaz) Dozsa 1514-es kiejtés szerinti változatát. :Tacitus 81.182.195.98 2007. március 7., 21:35 (CET)--

Hunur fia Árpád a magyarok vezére felmenői

 A név változatok / jelelel elválasztva
[ejtés] tájszólás szerint lehetséges ejtések
(általában)vagy köztudotan

                                                        NOÉ       
                                                        ┌┴────────┐
                                                     Jáfeth    (Khám)
                                                        │         │
                                                      Thana--o--(Khús)
                                                             │  
                DUL               ENéH/ENeT/ENeCH--o--MéNRóT/NéMRóD
                 │                                 │
        ┌────────┴───┐                ┌────────────┴───────────┐                   
           (DUL anonima leánya)--o--MAGUR                  HUNUR--o--(DUL anonyma leánya)
                                 :                                │
               "A magyarok családfája ismeretlen"                BOR                 
                                 :                               │
                                 :                            Dama
                                 :                             │
                                                          Keled
                                                          │
                                                       Keve
                                                       │
                                                    Keár
                                                    │
                                                Beler
                                                │
                                            Kádár
                                            │
                                       Othmár
                                       │
                                  Tarkans(Farkas),[~Drakan()sh v. ~Szárkány()psz]
                                  │
                          Bondofard
                          │
                      Buken (Bökény)
                      │
                 Csanád
                 │
             Budli
               │
           Betzer
             │
           Mike
             │
           Miske
             │
          Ompud
             │
       Kulche Colsoy (kölcse)
             │
          Levente
             │
        Lél (Leel)
             │
        Zamur/Zamera
             │
       Zambur/Zombor
             │
           Bolug(Balogh)
             │
           Bulcsu
             │
           Zulon/(Szultán?)
             │
           Berend
              │
           Kadicsa
              │
            Opoz
              │
            Etei
              │
           Szemen(Szemény)
              │
    Turda/Torda/Tardos 
              │
       ┌──────┴─────────────────────────────────────────────────────┬──────────────┬────────┐ 
       │                                                        Ruga/Rugila      Oktár   Ajbars
Bendekus/Bendegúz/                    Honorius---o--Cerka         Ruga/Roff
    Mundzuk                            gör.cs.   │               [426 – 434]
   [411-426?]                        [395 – 423] │                 
       │                                         │
      ┌┴────────┬───────┬───────────┐            │
 Buda/Bléda   Réva  Dengizék  Etele/Atilla-o-Réka/Rika/-o-Nemes patricius-o-Mikolt-o-Brünhilda/Ildikó
     [?-445]                      /Atil         Arékán          nők                 Krimhilda
                                    :             │              │                      │
         ┌─────────────┬──────────┬───────────────┴       - -┬- - - -┬ -     - - - - - -│
   Elák/Elek/Velek  Dingizik      │                       Emnedzár  Uzindur     Alarik/Aladrik/Aladár
                                  │
                              Csaba/Imek/------o-Chorezmiek közűl
                              Imik/Ernák       │   való asszony
                          (Edekon Szkir király │  
                               kegyeltje)      │
      (MAGOG)                                  │
         :            ┌────────────────────────┴───────┐  
         :           Ed                          Edemen/Edömen 
         :            │                     (Pannoniába költözött)
         ┌────────────┴ - -                           :
    Ogek/Ögyek -o- Emese/Emesu                 ABA nemzetsége?
    Ügek/Ügyek  │     Emes 
                │
           Eleüd/Előd
                │
Álmos/Liüntük/Szálmos/Szalmutzész
                │
              Árpád

Súlyos elírás

"2007-ben érett meg a bizánci-magyar együttműködés..." Nem vagyok történelem szakos, de nem hiszem, hogy létezik még Bizánci Birodalom. Szerintem a szerző 897-et akart írni, de hozzá nem értő lévén nem merem kijavítani e feltételezett évszámra. (Hátha mégis történt Gyurcsány F. és a török államfő között valamiféle Bulgária ellenes együttműködés az idén...) -- Gregorius Pilosus 2007. 11. 10. 0.01

Sajnos ez egy folyamatosan vandalizált lap, és valaki valamikor egy rossz változatot állított vissza a rombolás után, ennek a nyomát láttad. Kösz, hogy szóltál, javítottam 894-re ennek alapján. Bináris ^ide 2007. november 10., 00:16 (CET)

Kérés a vandálhoz, aki több ízben megrongálta a szócikket

Embertársunk! Kérlek, hatalmadat, hogy szabadon szerkeszthetsz egy lexikont, ne arra használd, hogy hamis információkkal szándékosan félrevezess többmillió embert (magyarul tudó, internetet használó embertársaidat, akik a Wikipédiát látogathatják). Ne rosszat cselekedj, hanem jót! Használd a Wikipédiát arra, amire való; nevezetesen tájékozódj, és ha időd és kedved engedi, hasznos tudásodat oszd meg velünk a megfelelő szócikk keretén belül! A Wikipédia egy lehetőség arra, hogy összegyűjtsük és megosszuk egymással minden internetet használó ember tudását. Kérlek, tartsd ezt tiszteletben! Köszönettel: Gregorius Pilosus 2007. 11. 10. 0.35

Árpád fiai

Semmilyen forrás nem támasztja alá, hogy Árpád idősebb fiai a pozsonyi csatában haltak volna meg (mint ahogy Árpádról sem). A feltételezés pusztán abból indul ki, hogy Anonymus szerint Árpádot Zolta követte, akit Konstantin a legfiatalabb fiúként tart számon. Csakhogy Anonymus nem ejt szót a többi Árpád-firól, más magyar krónikák is csak Zoltánt említik mint Árpád fiát. Sokkal valószínűbb, hogy azért az ő neve maradt fenn, mert a későbbi királyok mind az ő leszármazottai, a bátyjai neve egyszerűen feledésbe merült.Hierro ^vita 2008. február 25., 15:48 (CET)

Anonimus munkája apokrif irat. Amit nem lehet másutt is látni pusztán fantázia. Kéza Simon és Kálti Márk viszont a kor szokásának megfelelően vállalta a művéhez a "BECSÜLETES" nevét. TACITUS– 84.2.186.175 (vita) 2008. március 7., 20:58 (CET)

Kálti Márk nem adta nevét a műhöz, sőt egyáltalán nem biztos, hogy ő írta, pusztán feltételezés.Hierro ^vita 2008. március 9., 15:02 (CET)

Halála

A cikben ez szerepel: Árpád utolsó nagy csatáját Anonymus szerint 907 júliusában vívta. Anonymus krónikájában viszont ez: Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Arról, hogy előtte lett volna nagy csata Pozsony mellett, semmi. Szvsz ez legalábbis felülvizsgálandó. Semmilyen forrás nincs arra, hogy Árpád még életben lett volna a csata idején, ha egyáltalán jó Anonymus datálása.– Lily15 ^üzenet 2009. március 25., 20:38 (CET)

Persze hogy nincs, de megalapozottan akarok törölni. Anonymusról minden komoly történész tudja, hogy nem lehet adni rá, és sok érvük van emellett. Amikor ezeket összeszedem és beleírom az Anonymus szócikkbe, akkor ennek alapján lehet törölni nyugodtan. Az óra ketyeg, csak oda kell jutnom, de te is megteheted. :-) Konkrétan fel kell sorolni a szócikkben, hogy mi mindenről nem tud Anonymus, amit mi korabeli forrásokból tudunk. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 25., 21:12 (CET)

Név?

Mi lehetett a születési neve? Mert az Árpád szó jelentése csak a "Vérszerződésre" utal, ugyanígy nem tudjuk Álmos nevét sem , mert az csak arra utal, hogy "Megálmodott nagy vezér" , ami igaz. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Noémi-Tükör (vitalap | szerkesztései)

Miért utalna a vérszerződésre az Árpád név? Etimológiája szerint árpa+d kicsinyítő képző, vagyis árpácska a jelentése. Az ilyesmi nevek gyakoriak azidőben. LA^pankuš→ 2011. február 20., 10:14 (CET)

Árpád onogur volt és a honfoglalást volgai bolgárok vezették - azaz mégis hunok vagyunk, de másképpen?

Álmos vezérrel/fejedelemmel kapcsolatban van egy alternatív elmélet, az Álmosról szóló cikk angol nyelvű verziója tesz róla említést, és a Dulo-dinasztiához is kapcsolódik. Mivel itt sok alternatív elméletet látok, és mivel közülük valószínűleg a most beírt elmélet lesz a legkevésbé "vad", biztosan van helye e teóriának e helyütt. Íme az angol eredeti az Álmos szócikkből:

"Alternative theory - According to Ibn Fadlan, the two names Álmos and Almysh are the same. It refers to the same person: Almysh, the Baltavar (ruler) of the Volga-Bulgars, member of the Dulo Dynasty ( IYI ), descendant of Attila and his son Irnik, through Kubrat and his son Bat-Bayan Bezmer, great-grandson of Tat-Ugek, senior son of Gabdullah Shilki, he was raised to the Baltavar throne in 895 and died in 925. Almysh officially converted the Volga Bulgars to a Muslim state. Almysh's senior son Arbat, as a leader of the Kara-Bulgars, seceded and led a confederation of tribes (Magyar, Bashkort, Onogur, Sabir, Khazar) to the Carpathian Basin.

This theory fails to explain, however, how the Magyars came to dominate, and how were they able to impose their language."

Vagyis Álmos lehetett akár volgai bolgár is. Ez esetben igen sok minden a helyére kerülne. Egyrészt a krónikáink nem mondják, hogy meghalt, hanem csupán annyit mondanak, hogy "nem léphetett Pannónia földjére". A történészek egy része ezt úgy értelmezi, hogy keleti népeknél szokás volt a régi fejedelmet úgymond feláldozni, amikor valami nagy tettre készült népe. Ebből következtetnek rá, hogy a belépés előtt Álmost szakrálisan meggyilkolták, feláldozták, a vállakozás sikere érdekében, és ezért nem léphetett be a Kárpát-medencébe.

Az idézett alternatív elméletben sok a jel. Ott van mindjárt a dinasztia neve (Dulo), és tudjuk, hogy Erdélyben a gyulák uralkodtak, bizonyos mértékben függetlenek voltak még a királytól is, aki csak később terjeszti ki rájuk uralmát. Aztán a tény, hogy a volgai bolgár Almysh fiának neve 'Arbat' (Árpád). A volgai bolgár Almysh felmenői között szerepel a magyar történelemben is Álmos apjának vélt Ügyek (Tat-Ugek). Szintén nem mond ellent a forrásnak, hogy "Álmos pannónia földjére nem léphetett be", csupán másképp magyarázza a történteket, ugyanis Álmysh 895-től (micsoda véletlen?), a magyar történelemkönyvek szerinti halálának évétől kezdve a volgai bolgárok fejedelme volt 925-ig. Tehát nyugodtan lehetett volgai bolgár fejedelem, miközben "elűnt" a magyar történelemből, s fiát, Arbatot küldte a szomszédos pannóniába (melyet szomszéd terület révén biztosan jobban ismertek, mint amennyire a Kárpát-medencét az akkor kazár uralom alatt távolabb élő magyarok). Sok történész felteszi a kérdést, miért kellett a vérszerződés, ha a magyarok egységes nép voltak (a 3 csatlakozott kabar törzsön kívül), és sok közülük (pl. Dr. Padányi Viktor) arra következtet, hogy nem voltak azonos nemzetiségűek, egyfajta Türk Egyesült Államokat hoztak létre a honfoglalók a különféle törzsekből, ez a nomád népek között bevett szokás volt, a legtöbb törzszövetség nem volt homogén összetételű. Mindebből levonható olyan következtetés is, hogy a honfoglalásunk a volgai bolgárok akciója volt pannónia megszerzése céljából. Álmos volt a művelet irányítója és kitalálója, aki saját, volgai bolgár haderejét megnövelendő, szövetséget hozott létre a Kazár birodalomból elszakadni kívánó magyarokkal és a három másik csatlakozó kabar törzzsel, hozzáadva saját haderejének egy részét, hogy fia, Arbat vezetésével elfoglalják a szomszédos Pannóniát. Lehetett ez egy ütközőzóna a németekkel szemben, vagy egyszerűen terjeszkedési célú vállalkozás, vagy hídfőállás kiépítése a későbbi nyugati kalandozások érdekében (hogy ne kelljen minden nyugatra irányuló kalandozáskor átkelni a Kárpátokon). A volgai bolgárok jelenléte a Kárpát-medencében abban az időben egyáltalán nem volt újkeletű, hiszen pl. László Gyula kettős-honfoglalás elmélete alapján az onogurok már a 600-as években jelen voltak a Kárpát-medencében, lehetett ez a vállakozás egy véglegesebb megtelepedést célzó akció. A volgai bolgárok akár a dunai bolgárok ellen is szervezhetté az akciót, és látjuk, hogy Árpád szövetkezett még Szvatoplukkal is a Kárpát-medence elfoglalása érdekében, tehát tőle teljesen különböző, idegen nép fejével is, így szövetkezhetett akár magyarokkal is a cél érdekében.

Az onogur vezetés szintén alátámasztja a történészek között általánosan elfogadott Hungaria-onoguria összefüggést, miszerint a külföld számára miért lettünk mi Hungaria, miközben magunkat magyarnak nevezzük. Ha elfogadjuk a volgai bolgárok vezette honfoglalás elméletét, akkor ez beleillik a képbe, miért nevezték az onogur vezetésű korai magyar államot a szomszédai onoguriának. A magyar Szent Koronán szereplő felirat szerint ugyanakkor Géza már, mint "Turkia királya" van megnevezve. Abban az időben tehát már Turkiának számítottunk, ez azt feltételezi, hogy a honfoglalás óta Gézáig eltelt 100 évben az új állam már függetlenedett a volgai bolgár befolyástól, és ennek az önállósodási, függetlenedési folyamatnak a végét jelenti és egy új korszak kezdetét István államalapítása, mely már új nevén Magyarországként folytatta tovább új, onoguroktól teljesen független életét (annyiban független, hogy természetesen tartalmazott onogur népelemeket, azonban eddigre azok beolvadtak a magyarságba). Ezzel magyarázható, hogy miért üldözte István annyira a múltból származó emlékeket (rováspálcákat be kellett szolgáltatni és elégették, a régi vallást üldözték, a múltra mutató nyomokat igyekeztek felszámolni, stb.), hiszen ő egy nevében, orientáltságában (kelet helyett nyugathoz tartozónak szánt) teljesen új államot hozott létre, melyhez új vallást is bevezetett. (hogy a németek segítségét hívta ehhez, az más kérdés, István "árulása" onogur szempontból árulás volt, magyar szempontból viszont megadta a legitimációt a magyarságnak, hogy saját hazájában, a többségi magyar nyelvűek legyenek az új állam névadói). A volgai-bolgár Árpád elmélete megmagyarázná azt is, hogy miért szólnak mai szemmel meglepő jelentések nagy mennyiségű muszlim magyarról a X-XI. századból. Tudvalévő ugyanis, hogy a voglai bolgárok muszlim hitre tértek át. Ugyanez megmagyarázná, hogy a pápa miért küldött koronát Gézának (mellyel Istvánt koronázták), hiszen érdeke volt az akkori Európa egyik legerősebb katonai hatalmát a keresztények között tudni. Elgondolkodtató ebben a vonatkozásban, hogy a "magyarok régi hite" ezek alapján lehetett többféle is, egyrészről a magyarok és kabarok által feltételezetten űzött tengrizmus, és lehetett ugyanakkor a muszlim hit is.

Mivel a Dulo-dinasztia valóban Attilára vezeti vissza származását, így magyarázható a honfoglalók "hun-tudata", miközben lehetséges, hogy magyaroknak is megvolt egyfajta homályos és megfoghatatlan hun-tudata, de Arbat (Árpád) révén ez igazolhatóvá és kézzelfoghatóvá vált számukra is. Megmagyarázza az elmélet, hogy miért kellett vérszerződést kötni, hiszen nem egyfajta népekről volt szó, hanem törzsek szövetségéről egy új terület megszerzése érdekében, ráadásul Arbat és katonai egységei nyelvükben is különböztek a törzsszövetség többi részétől. A volgai bolgár vezetésű honfoglalás-teória magyarázatot adna arra is, miért küldte vissza egy későbbi királyunk a magyarok származásáról származó kódexet a feladónak, mondván: a magyarok éppenhogy elfelejteni kívánják múltjukat, nincs szükség a régi dolgok bolygatására. Ennek alapján érthető lenne, hogy az Árpád-házi királyok magyar királyokkénti legitimációját a későbbi korok krónikásai miért oldották meg úgy, hogy a magyarok hun-származását kissé eltorzítva, a volgai bolgár Arbat helyett egy magyar Árpádot állítottak a történet középpontjába.

Amit az elmélet nem magyaráz meg (bár ki sem zárja), az az, hogy hogyan lett mégis a magyar nyelv az uralkodó ebben a nem magyar vezetésű és valószínűleg nem magyar nyelvű törzsszövetségben, hiszen ma magyarul beszélünk és nem volgai-bolgárul (bár a volgai bolgárok nyelve jobbára ismeretlen, kevés számú megmaradt rovásfelirataikat sokan megkísérelték magyarul is olvasni, több-kevesebb sikerrel).

Az elmélet megmagyaráza, miért nincsenek korai magyar nyelvű rovásemlékek, és miért inkább a székeyleknél van elterjedve a rovás használata. Ha ez elméletet vesszük alapul, akkor olyan következtetésre is juthatunk, hogy a volgai bolgároktól vettük át (vették át a székelyek és nem vették át, mert már akkor is az övék volt a volgai bolgár Árpádék) a rovást, és ezért vannak csak későbbi, XI-XII. századból származó rováemlékeink: ennyi idő alatt terjedt el annyira az átvett rovás, hogy magyar nyelven is használni kezdték.

Az ősmagyar méltóságnevek, hadi tisztségviselők nevei türk eredetűek (csakúgy, mint a volgai bolgárok), melyet a magyar történettudomány korábbi átvételnek minősít (a sumer-magyar rokonság hívei pedig erre (is) hivatkozva beszélnek sumér-magyar rokonságról). Ennek az elméletnek a tükrében valóban igazolhatóak az átvételek, azonban nem sumér, hanem volgai bolgár átvétellel, melyet indokol, hogy ha a katonai vezetés a honfoglaláskor volgai bolgár volt (tehát türk), akkor a katonai kifejezések is ezért türk eredetűek.

Az elméletből kiindulva és a történet szereplőinek nevét vizsgálva olyan benyomásunk támad, mintha az eredetileg török neveket egy más nyelvű nép interpretálta, alakította volna a saját nyelvére, kicsit félrehallva, eltorzítva az eredeti hangalakokat. Dulo-gyula, Arpat-Árpád, Almysh-Almos.

Tudjuk, hogy amikor Árpádék átkeltek a Vereckei hágón (miért pont ott, hiszen északabbra is átkelhettek volna, ha előtte Kievben tartózkodtak, így lehetséges, hogy a volgai bolgárokhoz közelebb lévő találkozási pontról indultak), "a székelyek eléjük siettek, és megértették egymás nyelvét". Nem azt mondja a krónika tehát, hogy egy nyelvet beszéltek, csupán azt, hogy megértették egymás nyelvét. A székelyek ettől még származhattak a hunoktól (melyet türk nyelvként valószínűsítenek) és eleve érthették a volgai bolgárokat, de ha a székelyek tegyük fel valóban magyarul beszéltek (a történészek nem találták nyelvcsere nyomait a székelyeknél) akkor is megérthették a volgai bolgárokat, akik jó ideje közvetlen szomszédaik voltak. Ha a székelyek magyar nyelven beszéltek a honfoglaláskor, elképzelhető, hogy a magyarokat megértették magyarul, Árpádékat pedig szintén megértették volgai bolgár nyelven.

Itt már a következtetések talajára lépünk, de ha ebből az alternatív elméletből indulunk ki, akkor valószínűsíthetünk két verziót:

a) - a honfoglalók vezetése volgai bolgár volt, Arbat (Árpád) nem volt magyar. A hun leszármazásunk tehát igaz, de nem úgy, ahogy gondoltuk, mert csak az uralkodóháznak van meg ez a kötődése, a magyar népnek nincs (vagy ha van, az más, korábbról és más úton levezethető rokonság). A magyarok azonban kétségkívül ott voltak a honfoglaló seregben, őket hívták segítségül a voglai bolgárok. Ha ígí volt, a magyaroknak, akik alávetett helyzetben voltak a Kazár birodalmon belül, ma is érthető érdekük lehetett, hogy a volgai bolgárokkal tartsanak, amennyiben valóban felkeresték őket, egy új hazát ígérve nekik, ahol egyenlő elbánásban, egyenlő szövetségesként letelepedhetnek a Kazár alávetettség helyett. Hogy miért lett mégis a magyar a vezető nyelv az idők során a törzsszövetségben, arra csak következtetni tudunk, talán a magyarok nagyobb részt képeztek, mint a vezető volgai bolgár réteg, és idővel az ő nyelvük lett a domináns a törzsszövetségben. b) - a honfoglalók vezetése volgai bolgár volt, Arbat nem volt magyar, és a Kárpát-medencébe érve alakult ki maga a magyar nyelv egyrészt (túlnyomórészt) a törzsszövetség magyar részének akkori, régi magyar nyelve alapján, hozzátéve a volgai bolgár nyelvből átvett kifejezéseket, a helyben talált avar maradványok kifejezéseit, és nagyszámú szláv átvételt. Ez lehet az a keverék, amelyet ma magyar nyelvnek hívunk, és amelynek úgy tudjuk, szinte nincs hasonló rokona, csupán a mára mindössze 4-500 szóegyezésre zsugorodott finnugor kapcsolata. c) - a volgai bolgárok Almysh nevű fejedelme és felmenői magyarok voltak, de érthetetlen okból török neveket viseltek (ez a verzió a legkevésbé valószínű) d ) - Álmos és Almysh neve és fiaik neve teljes véletlenségből egyezik meg

Tehát ez az elmélet rendkívül sok mindent a helyére tesz és majdhogynem fenekestül felforgatja, ugyanakkor sokkal érthetőbbé teszi a krónikák által leírt pátoszos (és sokszor érthetetlen logikájú) honfoglalás történetét.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.245.214 (vitalap | szerkesztései) 2012. május 11.

Árpád halála.

"Árpád utolsó nagy csatáját Anonymus szerint 907 júliusában vívta"

Nem írja ezt Anonymus! Csak annyit ír, hogy 907-ben halt meg, azt nem írja, hogy ott volt a csatában, sőt azt sem írja, hogy bármelyik fia ott volt! Van viszont egy másik krónikánk ami érthetően és világosan fogalmaz:Részlet a magyarok krónikájából. "Árpád fővezér fejedelmi címmel lépett a trónra, és [megkezdte] az uralkodást. Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának. [Eljött] a napja, megöregedett, elgyengült, megbetegedett, a szíve megtört, a korszak elfordította tőle arcát, és szemét betakarta földjével, vagyis elhalálozott. Helyére egyik fiát ültették, de egy idő múlva az is elköltözött a világból, és a fejedelmi trón üres maradt"

Forrás: Magyarok Története-Tarihi Üngürüsz

http://fenymag.hu/.../A-MAGYAROK-T%C3%96RT%C3%89NETE-T%C3... Tehát Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában ! Nem harcolt, nem sebesült meg, mert nem vett részt a csatában. Az összevont támadás pont az ő halála miatt indult. Ez így ésszerű, így életszerű és így valószínű. Ha ugyanis egy hatalmas hadvezér eltávozik az élők birodalmából, akkor rögtön lehetőség adódik a nép leigázására.

Tehát kéretik hitelesen írni a szócikket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Pajzsvivő (vitalap | szerkesztései)

lektor sablon indoklása

A cikkben a kezdetektől fogva keverednek a tudományosan komolyan vehető források feldolgozásai és a teljesen áltudományos, ezoterikus elméletek részei. Elfogadhatatlan az is, hogy ennek a fontos magyar cikknek az alapja az angolból készült fordítás legyen. Újra kellene írni a bőséggel rendelkezésre álló magyar tudományos források (és csak azok) alapján. – Szilas ^vita 2018. május 17., 14:02 (CEST)

Nem biztos, hogy erre a lektor sablon a jó választás, mivel az lektorálásra hív fel, nem tartalmi javításokra, és nem arra, hogy szakértőre lenne szükség. Szalakóta ^vita 2018. május 18., 17:12 (CEST)

Álmos halála

Tudom ,hogy ezt Álmoshoz kéne írnom,de azért ezt megemlítem.Árpád nem ölhette meg Álmost(valójában senki se)mert Álmos azon a napon halt meg amikor Árpádnak adta a hatalmat át. 2A02:AB88:3709:4700:FC74:220C:B6AD:876A (vita) 2023. március 6., 15:56 (CET)