Vonyarcvashegy

Vonyarcvashegy nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Vonyarcvashegy
Kilátás a fénykereszttől
Vonyarcvashegy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Pali Róbert (független)
Irányítószám	8314
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	2431 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	155,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 43″, k. h. 17° 18′ 58″46.76195, 17.316211111111
Vonyarcvashegy Pozíció Zala vármegye térképén
Vonyarcvashegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vonyarcvashegy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye keleti részén fekszik, a Keszthelyi-öböl partján. Délről a Balaton, északról a Keszthelyi-fennsík hegyei határolják a települést, amely így inkább csak kelet–nyugati irányban nyitott.

„Szárazföldön” csak két települési szomszédja van: kelet felől Balatongyörök, nyugat felől pedig Gyenesdiás (észak felől is csak e két településhez tartozó külterületek övezik). Balatoni vízterületei révén dél felől határos még Balatonberénnyel is.

Megközelítése, közlekedése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely azon túl, hogy főutcájaként húzódik rajta keresztül kelet-nyugati irányban, Keszthellyel, illetve a Balaton északi partján fekvő más településekkel is összeköti.

Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról is sűrűn járnak járatok.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal} érinti, amely nagyjából az országúttal párhuzamosan halad végig a belterületén nyugat-keleti irányban, a tóparttól nem messze, és amelynek egy megállási pontja van a határai között, Vonyarcvashegy vasútállomás. Az állomást az elővárosi szerelvények mellett az erre közlekedő pécsi és szombathelyi gyorsvonatok is érintik.

Története

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.

1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éledt újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.

A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőkben végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.

Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ben nyílt meg.

A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strand, 1952-ben új iskolája, 1954-ben kultúrháza, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.

2007-ig a Keszthely–Hévízi, utána a Keszthelyi kistérséghez, 2013 óta a Keszthelyi járáshoz tartozik.

A településen polgárőrség működik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Andorkó Ferenc (független)
• 1994–1998: Andorkó Ferenc (független)
• 1998–2002: Seffer József (független)
• 2002–2006: Seffer József (független)
• 2006–2010: Seffer József (független)
• 2010–2014: Péter Károly (független)
• 2014–2019: Péter Károly (független)
• 2019–2024: Pali Róbert (független)
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2178	2182	2172	2393	2400	2408	2431
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 0,2%, német 6,97%, horvát 0,16%. A lakosok 55,2%-a római katolikusnak, 2,36% reformátusnak, 1,32% evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (31,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% cigánynak, horvátnak, ruszinnak és lengyelnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 2,6% református, 1,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,2% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Szent Mihály-domb
• Vonyarci kápolna
• Vashegyi kápolna
• Kálvária és „fénykereszt” (2010)
• Lidó strand
• 40 halász emlékmű
• Vitorláskikötő és magaspart
• Berzsenyi-kilátó
• Kitaibel Pál kilátó

Testvértelepülése

• Nagyerzsébetlak (Szerbia)
• Homoródszentmárton (Románia)

Képek

• 
  Helységnévtáblák
• 
  A Szent Mihály-domb
• 
  A vonyarci kápolna
• 
  Balatoni strand Vonyarcvashegyen
• 
  Fogadalmi kápolna

További információk

• Vonyarcvashegy Önkormányzatának honlapja
• Vonyarcvashegy az utazom.com honlapján
• Balcsi.net
• Vonyarcvashegy a szallas.eu-n
• Vonyarcvashegy a lap.hu-n
• Információk