Kanszai nemzetközi repülőtér

A Kanszai nemzetközi repülőtér (japánul: 関西国際空港, átírással: Kanszai Kokuszai Kúkó) (IATA: KIX, ICAO: RJBB) egy mesterséges szigeten fekvő nemzetközi repülőtér az Oszakai-öbölben, Szennan, Izumiszano és Tadzsiri városok partja mentén, Japánban. A repülőtér a Kanszai régió kapuja a világ előtt, amely Oszaka, Kóbe és Kiotó városokat szolgálja ki. 1994. szeptember 4-én nyitották meg.

Kanszai nemzetközi repülőtér
関西国際空港,  Kanszai Kokuszai Kúkó
IATA: KIX  ICAO: RJBB
Adatok
Elhelyezkedés	Oszaka Japán
Kiszolgált város	Keihanshin Oszaka
Megnyitás	1994. szeptember 4.
Üzemeltető	Kansai International Airport Co., Ltd.
Névadó	Kanszai (történelmi régió)
Építész(ek)	Renzo Piano
Tszf. magasság	4,5 méter
Utasforgalom	3 021 147 (2021)
Teherforgalom	802 162 tonna (2006)
Gépmozgás	116 475 (2006)
Futópályák
Irány Hossz Burkolat 06R/24L 3500 m aszfalt 06L/24R 4000 m aszfalt
Elhelyezkedése
Kanszai nemzetközi repülőtér Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 25′ 50″, k. h. 135° 13′ 49″34.430555555556, 135.23027777778
A Kanszai nemzetközi repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanszai nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a repülőtér a forgalmi központja a Japan Airlinesnak, az All Nippon Airwaysnek és a Nippon Cargo Airlinesnak.

Története

Az 1960-as években merült fel egy új repülőtér szükségessége Oszaka és Kóbe közelében. A meglévő Oszaka nemzetközi repülőtér Itami és Toyonaka sűrűn lakott külvárosai mellett épült. Bővítésére nem volt lehetőség, mivel a lakosok a működő repülőtér ellen is panaszt nyújtottak be zajszennyezés miatt.

A Narita nemzetközi repülőtér (ami kisajátított földterületen épült Tokió közelében) konstrukcióját körülvevő tüntetéseket látva a tervezők egy tengeren megépülő repülőtér mellett döntöttek. A kezdeti tervek szerint a repülőtér Kóbe közelében jött volna létre, de a kóbei hatóságok nem engedélyezték a terveket, ezért került az Oszakai-öböl délebbi részére. Itt csak a halászok ellenezték a terveket, de a jelentős kompenzációs összegek hatására ők is megbékéltek. Így, a várostól távolabb a repülőtér napi 24 órában üzemelhet, nem úgy, mint elődje a szárazföldön.

A repülőtér számára egy 4 km hosszú és 1 km széles mesterséges szigetet terveztek az öbölben. A mérnököknek szembe kellett nézniük a súlyos földrengések kiemelkedően nagy lehetőségével és a tájfunokkal, melyek akár 3 méteres hullámokat szabadíthatnak a szigetre.

Műholdfelvétel a Kansai repülőtér mesterséges szigetéről az Oszakai-öbölben

Mindezek ellenére az építkezés 1987-ben elkezdődött. Két év múlva, 1989-ben befejeződött a szigetet a tengertől elválasztó fal építése, melyhez 48 000 tetraéder alakú betonelemet használtak fel. Három hegynek megfelelő, 21 millió m³-nyi földdel töltötték meg a tengertől elzárt területet. 10 000 munkás összesen 10 millió munkaórát töltött a munkával 3 év alatt, amíg 80 hajóval feltöltötték a betonfallal bekerített 30 m mély "medencét". 1990-ben elkészült a szigetet a szárazfölddel összekötő 3 km-es, 1 milliárd dollárba kerülő híd is.

Ezalatt a sziget a vártnál sokkalta többet, 8 métert süllyedt, ami miatt ez a konstrukció lett a legdrágább modern kori civil vállalkozás, ami 20 év tervezőmunkát, 3 éves építkezési időt és sok milliárd dollárt emésztett fel.

1991-ben kezdetét vette a repülőtéri terminál építése. A folyamatos süllyedés miatt az épület „állítható” oszlopokon nyugszik, melyek magassága tömör fémlapok becsúsztatásával növelhető.

A nemzetközi repülőtér végül 1994-ben nyílt meg.

1995-ben földrengés rázta meg a környéket, melynek epicentruma csupán 20 km-re volt a repülőtértől és 6433 embert ölt meg a szárazföldön. A repülőtér ennek ellenére szinte érintetlen maradt különleges tervezésének köszönhetően (még az üvegablakok sem törtek ki). Később, 1998-ban a sziget „túlélt” egy 200 km/h-s tájfunt is.

Bővítés

A repülőtér második részének építése (kilátás egy repülőből)

A repülőtér csúcsidőben kapacitása maximumán működött, emiatt az üzemeltetők egy második kifutópálya és terminál építését tűzték ki fő célul. 2003-ban pedig már meg is kezdődött az építkezés.

A második kifutópályát 2007. augusztus 2-án adták át, de a tervezett terminál megnyitását elhalasztották, és csak 2012-ben nyitották meg. A jövőbeli tervek között szerepel egy harmadik kifutópálya, több bekötőút és egy teherelosztó központ építése is. Gazdasági okok miatt ezeknek az építése vagy szünetel, vagy még el sem kezdődött.

A terminál

Az indulási csarnok. Jól megfigyelhető a tetőszerkezet áramvonalas kialakítása

A repülőtér négyszintes terminálját Renzo Piano és Okabe Noriaki tervezte. 1,7 km-es hosszúságával jelenleg a világ leghosszabb repülőtéri terminálja.

A terminál tetőszerkezetét úgy tervezték, hogy a levegő könnyedén áramolhasson a belső térben. Hatalmas légbefúvókon érkezik a levegő a terminál egyik oldalán, és a tető íve mentén áramlik a túlsó oldalra, ahol légbeszívókon át távozik. A pénztártérben az áramló levegő mozgását kihasználó mobil műalkotásokat függesztettek fel.

A nemzetközi utasok érkezési csarnokát üvegfal választja el a felső pénztártértől. A válaszfalra azért volt szükség, mert az utasok kényelmesebbnek találták, ha ismerőseiknek egyszerűen ledobnak különböző tárgyakat az alsó folyosóra, minthogy személyesen vinnék le. Ez az épület méreteit figyelembe véve érthető is, de az üzemeltetők a biztonság érdekében inkább üvegfalat építtettek.

Járatok

Nemzetközi

Légitársaság	Város
Air Caledonie International	Nouméa
Air Canada	Vancouver
Air China	Peking, Sanghaj, Talian
Air France	Párizs
Air India	Bombay, Delhi, Hongkong
Air New Zealand	Auckland, Christchurch
Air Tahiti Nui	Papeete
All Nippon Airways	Peking, Csingtao, Guam, Hangcsou, Hongkong, Hsziamen, Peking, Sanghaj, Szöul, Senjang, Szöul, Talian,
Asiana Airlines	Puszan, Szöul
Cathay Pacific	Hongkong, Tajpej
China Eastern Airlines	Kunming, Nancsing, Peking
China Southern Airlines	Harbin, Kanton, Senjang, Talian,
EgyptAir	Kairó
Emirates	Dubaj
EVA Air	Tajpej
Finnair	Helsinki
Garuda Indonesia	Bali, Jakarta
Hainan Airlines	Hajkuo
Japan Airlines	Bali, Bangkok, Buszan, Csingtao, Guam, Hanoi, Hangcsou, Hongkong, Honolulu, Kanton, Kuala Lumpur, London, Peking, Sanghaj, Szaipan, Szingapúr, Szöul, Talian, Tajpej
KLM	Amszterdam
Korean Air	Jeju, Puszan, Szöul
Lufthansa	Frankfurt
Malaysia Airlines	Kota Kinabalu, Kuala Lumpur
MIAT Mongolian Airlines	Ulánbátor
Northwest Airlines	Detroit, Guam, Honolulu, Szaipan, Tajpej
Philippine Airlines	Manila
Qantas	Brisbane, Sydney
Qatar Airways	Doha
Royal Nepal Airlines	Katmandu
Shanghai Airlines	Sanghaj
Singapore Airlines	Bangkok, Szingapúr
Thai Airways International	Bangkok, Manila, Phuket
Turkish Airlines	Isztambul
United Airlines	Honolulu, San Francisco
Uzbekistan Airways	Taskent
Vietnam Airlines	Ho Si Minh-város
Xiamen Airlines	Hangcsou, Hsziamen

Belföldi

Légitársaság	Város
All Nippon Airways	Fukuoka, Goto Fukue, Hakodate, Isigaki, Kagosima, Macujama,Memanbecu, Mijadzaki, Mijakodzsima, Okinava, Szapporo, Tokió, Vakkanai
Japan Airlines	Akita, Aomori, Aszahikava, Fukuoka, Fukusima, Hakodate, Isigaki, Kusiro, Memambecu, Obihiro, Okinava, Szapporo, Tokió

Forgalom

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom

Utasok száma	20 491 333	14 080 107	16 278 653	15 755 591	14 220 204	17 660 809	23 136 223	28 961 000	6 556 000	23 264 664
	2000	2003	2005	2008	2010	2013	2015	2018	2020	2023

Adatok: Wikidata

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanszai nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.

• https://web.archive.org/web/20060719205049/http://www.kansai-airport.or.jp/english/index.htm
• https://web.archive.org/web/20060425151437/http://www.kiac.co.jp/english/default.htm
• A repülőtér története (angol)
• Kansai nemzetközi repülőtér a World Airport Guide-on
• Kansai nemzetközi repülőtér a Google Maps-en
• A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
• Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában