Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

OBE, CBE stb. bevezetőben a név után

Angol szócikkek bevezetőjében kitüntetések (pl. a Brit Birodalom Rendje, Order of Merit) birtokosait a nevük után írt betűszóval jelölik (OBE, CBE, DBE, OM, stb). Pl. "Geraldine James (OBE)" vagy "Jonathan Pryce CBE", sőt, eltérő betűtípussal kiemelve: "Helena Bonham Carter CBE". Én név-utótag helyett a névtől vesszővel elválasztva, szövegben, jelzős kifejezésként kiírnám: "G.J., a Brit Birodalom Rendjének birtokosa/kitüntetettje/lovagja (OBE/CBE/DBE)" esetleg "a Z rend tiszti/lovagi/stb osztályának/fokozatának birtokosa (OBE/CBE/DBE)" formát javaslom, szerintem a magyar nyelvhasználatnak ez a szerkezet jobban megfelel. Melyiket preferáljuk, az angolost vagy a magyarost? Akela ^vita 2025. január 4., 02:28 (CET)

Erre ugyanaz vonatkozik, mint a doktorra, hogy nem része a névnek, tehát nem való a bevezetőbe. A kiírt formát meg lehet említeni, ha szükséges; kérdés, hogy van-e annyira fontos, hogy a bevezetőben legyen. Ha igen, lehet linkelni a megfelelő szócikkre, ahol a magyarok többsége számára semmitmondó rövidítések is fel vannak tüntetve. Az enwikiben nyilván más, mert a britek ilyen rövidítéseket reggeliznek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 4., 10:13 (CET)

Köszönöm, én is így gondolom. Kijavítom, ahol meglátom. Mások pedig majd visszajavítják. Harc az élet. Akela ^vita 2025. január 11., 10:43 (CET)

Kaszkádok

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 11., 08:52 (CET)

A Mount Rainier cikk szerint a hegy a Cascade-hegységben van, ami az infoboxban már Kaszkád-hegylánc. Arra a cikkre kattintva a Cascade-hegység cikkhez jutunk, azonban a cikkben a hegység részei Északi-Kaszkádok és hasonlók. Nekem mindegy, csak döntsük el valamerre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 10., 09:37 (CET)

Kinek van kéznél egy Cartographia Világatlasz? – Winston ^vita 2025. január 10., 10:39 (CET)

A 2019-es Világatlaszban Cascade-hg., Cascade-vízt. van. K-val semmi. - Gaja   2025. január 10., 11:23 (CET)

Az 1992-es, középiskolák számára készült földrajzi atlaszban (Kartográfiai Vállalat) szintén Cascade-hg. Az OH.-ban ugyancsak szerepel, Cascade-hegység formában (548. o.). --Sphenodon ^vita 2025. január 11., 02:04 (CET)

(A Pallasban szerepel Kaszkad alakban (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/c-4B61/cascade-range-500C/, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kaszkad-helyseg-E7F1/). Lehet, hogy innen ered a magyaros névváltozat.) --Sphenodon ^vita 2025. január 11., 02:15 (CET)

No igen, köszi. A Pallas sok mindenre jó, de két dologra nem: egyrészt forrásnak a mai helyesírásra, másrészt arra, amire a legtöbben használják itt a Wikipédiában. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 11., 08:44 (CET)

Köszönöm, egységesítettem Cascade alakban. Habár a Kaszkádok egy sokkal jobban kinéző név lenne, és örülnék neki, ragozni is könnyebb, de nincs rá kortárs forrás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 11., 08:52 (CET)

Azért van későbbről is példa, csak kevés.

• A Földrajz Tanítása, 1998 (VI. évf., 3-4. sz.) 1998-11-01

Washington államban […] a Mt. Rainier Nemzeti Park, amely a Kaszkádok legmagasabb vulkánját és a környék élővilágát óvja, a másik is ehhez hasonló, az E-Kaszkádok Nemzeti Parkja, és a tagállam legnagyobb Nemzeti Parkja az Olympic Nemzeti Park.

• Vécsey Zoltán - Márkus László (szerk.): A Kultúra világa 5. - A Föld országai. (Budapest, 1960)

A magasfennsíkok nyugati peremét egy 1700 km hosszú lánchegység alkotja. Északi tagja a Kaszkádok,amelyet a Columbia gyönyörű szurdokban tör át.

• Élet és Tudomány, 2017. július-december (LXXII. évf., 39.sz.) 2017-09-29.

[… az északi repülőmókus] innen terjedt el dél felé a hasonló élőhelyekre Észak-Amerika nagy hegyláncain keresztül, mint amilyen a Sziklás-hegység, a Kaszkádok, a Sierra Nevada, és az Appalache-hegység.

Alighanem az a helyzet, hogy a szaktudomány megpróbálta bátortalanul népszerűsíteni a magyaros nevet, de nem nagyon sikerült. – Garamond ^vita 2025. január 12., 14:20 (CET)

Állami kitüntetések

Próbálom felosztani a Kategória:Kitüntetett magyarok kategóriát, majdnem 250 alkategóriáról indultam, ami teljesen áttekinthetetlen. Kéne valami jó név az olyan állami díjaknak, mint a mindenféle keresztek, csillagok, láncok, amik mögött sokszor politikai motiváció van, és nem valami konkrét tevékenységtípusért adják, tehát nem sorolhatók be a művészetek, tudomány, katonaság, sport stb. alkategóriákba. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 11., 12:27 (CET)

@Pagony: sokat foglalkoztál a keresztekkel, ötlet? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 11., 12:29 (CET)

Én csak a Magyar Érdemrend kitüntetés különböző osztályaival/fokozataival foglalkoztam/foglalkozom. Ezek olyanok, mint az angoloknál az OBE: bárki kaphatja, sportoló, színész, író, haltannal foglalkozó, vidéki polgármester, operatőr, lovas íjász etc. Az odaítélésük egyébként eléggé bürokratikus, több gráduson megy át, mire a köztársasági elnök aláírhatja, és hát az elején ott vannak a javaslattevők: szervezeti vezetők, tanszékvezetők, tanácselnökök, ezredparancsnokok, jónevű magánszemélyek, és így tovább. Ennyiben nem különböznek a konkrét tevékenységhez fűződő díjaktól, hiszen ott is van urambátyámság bőven. Az OBE kategóriarendszerét lenne érdemes átbogarászni. Pagony ^üzenet 2025. január 11., 13:44 (CET)

Szerintem segítene, ha az általad itt felsorolt szakterületi díjakra is ki lehetne találni egy gyűjtőfogalmat. Így lehetnének politikai illetve szakmai (szakterületi) állami díjak. A szakmai díjak azután természetesen mind saját kategóriát igényelnek. Burumbátor ^{Súgd ide!} 2025. január 11., 13:10 (CET)

Javaslom figyelembe venni azt a hatályos szabályzást (A 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről), ami felsorolja és elismerés gyűjtőnéven összefoglalja az említett törvény alapján alapítható és adományozható kitüntető címeket, díjakat, okleveleket stb.

A törvényszöveg nem csak ezek fajtáit gyűjtötte össze, hanem felsorolja lehetséges alapítóikat is, a kormány, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke (stb. – sok aktor kerül megnevezésre, legvégül a Honvéd Vezérkar főnöke).

Mindez természetesen csak formális, jogi csoportosítás, ami a törvényhozó szempontjait veszi figyelembe. Ezek nem biztos, hogy egybeesnek a lexikonszerkesztői szempontokkal. És természetesen csak az állami elismeréseket szabályozza, az önkormányzatiakat még beleértve. De hátha segít a kategorizálásban, hogy kisebb halmazokkal kelljen dolgoznunk, mint most. – Garamond ^vita 2025. január 15., 11:42 (CET)

Ukrajnai közigazgatási egységek

Sziasztok! @TarMilán hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában 2024-ben variáltak a közigazgatási egységek kategóriáin. Ezeknek kellene pontos magyar elnevezést találni, hogy használhassuk a szócikkekben.

• Ez az angol szócikk összefoglalja a három településtípust;
• ez pedig az ezeknek megfelelő közigazgatási egységeket. Egy közigazgatási egységben (községben) több település is lehet, a központ településtípusa számít.

A város és falu viszonylag egyértelmű, a köztes kategória a kérdés. Főleg, hogy az részben az eddigi "városi jellegű település"-t (селище міського типу, ) váltja fel.

Ukrán

	Településtípus	Közigazgatási egység típus
(az alábbiak mindegyike beletartozik)	населений пункт	територіальна громада
lakott hely nagyrészt kompakt lakott területtel, több mint 10 000 lakossal	місто	міська громада
lakott hely nagyrészt tanya(?) jellegű lakóházakkal, több mint 5000 lakossal	селище	селищна громада
lakott hely tanya(?) jellegű lakóházakkal, kevesebb mint 5000 lakossal	село	сільська громада

Angol (wikipédia)

	Településtípus	Közigazgatási egység típus
(az alábbiak mindegyike beletartozik)	populated place	hromada / municipality
lakott hely nagyrészt kompakt lakott területtel, több mint 10 000 lakossal	city	urban hromada
lakott hely nagyrészt tanya(?) jellegű lakóházakkal, több mint 5000 lakossal	(rural) settlement	settlement hromada
lakott hely tanya(?) jellegű lakóházakkal, kevesebb mint 5000 lakossal	village	rural hromada

Magyar (draft)

	Településtípus	Közigazgatási egység típus
(az alábbiak mindegyike beletartozik)	település	község
lakott hely nagyrészt kompakt lakott területtel, több mint 10 000 lakossal	város	városi község
lakott hely nagyrészt tanya(?) jellegű lakóházakkal, több mint 5000 lakossal	??? nagyfalu?	nagyközség?
lakott hely tanya(?) jellegű lakóházakkal, kevesebb mint 5000 lakossal	falu	falusi község

Mit gondoltok? Valami jó megfejtés?

Antissimo ^vita 2025. január 12., 11:07 (CET)

@VargaA: Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 12., 11:29 (CET)

Mi lenne, ha az érintetteket próbálnánk megkérdezni, alakult-e ki helyi magyar elnevezés, esetleg hivatalos fordítás ezekre? Például a Kárpátalja azt mondja az egyik, itt elemzett fogalomra, hogy „településtársulás”. – Garamond ^vita 2025. január 13., 13:18 (CET)

Ha van komolyan vehető szakirodalom, vagy széles körben elterjedt magyar elnevezés, akkor az lehet egy támpont, figyelve arra, hogy ne mondjon ellent az egyes kifejezések jelentésének (pl. ne keveredjen a község és járás fogalma, ami gyakran megesik) és logikusan illeszkedjen a többi kapcsolódó fogalomhoz.

A leginkább kérdéses fogalmakat egyébként egy 2024-es törvény hozta be, úgyhogy nem biztos, hogy van már magyar nyelvű szakirodalma. Antissimo ^vita 2025. január 13., 14:53 (CET)

@GaramondA társulást ne keverjük ide. Az ukrajnai közigazgatási reform előkészítő szakaszában, 2015 és 2020 között lehetőségük volt a településeknek önkéntes alapon társulásokat létrehozni, majd ezekből alakultak meg a községek. VargaA ^vita 2025. január 13., 21:50 (CET)

Erről fogalmam sincs. Csak rákerestem az egyik (ukrán) kifejezésre és az első találatok között volt a beidézett. De akkor sem gondolom rossz ötletnek az ukrajnai magyaroktól érdeklődni, hozott-e valamit a helyi nyelvszokás. Esetleg semmit, mert (a) túl friss a dolog, (b) számukra nem fontos magyarra fordítani a kifejezéseket, ha a hivatalos iratokban úgyis ukránul szerepelnek és (c) nem is nagyon tudjuk magyarul kifejezni egy egészen más szisztéma fogalmait. Ilyenkor mindegyik vegyes lakosságú vidék természetes módon emeli be magyar szövegbe is az idegen szót, a felvidékiek is, a román környezetben élők is. Egyébként az angol Wiki is, ahogy látom, félig ukránul nevezi meg a közigazgatási egységek fajtáit. – Garamond ^vita 2025. január 15., 00:13 (CET)

@ФФ Шандор: Tudsz nekünk segíteni? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 15., 07:41 (CET)

Zsidó származás vs. zsidó vallás

Sziasztok! Van egy Kategória:Zsidó származású magyarok kategóriánk, ami egyértelműen az illető származását közli. Szerintem indokolt lenne egy Kategória:Izraelita magyarok kategória is a Kategória:Muszlim magyarok és a Kategória:Római katolikus magyarok mintájára. Például egy zsidó származású, de nem vallásos vagy nem ismert vallású személy esetén az előbbi, viszont egy rabbi vagy egyéb izraelita hívő, például a zsidó vallásra áttért személy esetében utóbbi kategória érvényesülne. Utóbbi esetben akár mindkettő is, ha a származása is az.

Előre is köszönöm, ha észrevételezitek a felvetésemet.

Üdv: Xing 興 ^{Mesélj csak} 2025. január 14., 03:42 (CET)

Jó ötletnek tűnik, szerintem nyugodtan hozd létre. Solymári ^vita 2025. január 14., 07:09 (CET)

Ha vannak áttértek (zsidóknál ezt betértnek hívják), akkor az pont indokolja, hogy az ismert vallásúakon legalábbis mind a kettő ott legyen, hiszen ebben az esetben a vallás nem indukálja a származást. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 09:28 (CET)

Támogatom az Izraelita magyarok kategória kialakítását, de elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy átgondolt definíciót adjunk a beletartozásra, és hogy aztán ezt a definíciót felírjuk a kategória lapjára és szigorúan betartsuk.

Elképzelésem szerint az Izraelita magyarok kategóriába azok a magyar emberek tartoznak, akik az izraelita vallás követői (hiszik az izraelita vallás hittételeit, bár/bát micváztak, legalább néha járnak zsidó istentiszteletre, legalább a nagyobb zsidó ünnepeket tartják). Nagyon fontosnak tartom, hogy ne soroljunk ebbe a kategóriába valakit pusztán azért, mert az 1950 előtti anyakönyvekben és hasonló papírokon a neve mellett az "izraelita" felekezetmegjelölés szerepel, mert az ilyen bejegyzések nem adnak megbízható információt a tényleges vallásról.

Akik ismernek, tudják, hogy sokkal problémásabbnak tartom a Zsidó származású magyarok kategóriát, amit én szívem szerint megszüntetnék, tekintve, hogy nem láttam még értelmes definíciót a beletartozásra. --Malatinszky ^vita 2025. január 14., 11:41 (CET)

Fordítsuk meg: hány olyan cikket ismersz, ahol véleményes a beletartozás? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 12:22 (CET)

A beletartozás az Izraelita magyarok kategóriába vagy a beletartozás a Zsidó származású magyarok kategóriába? Malatinszky ^vita 2025. január 14., 12:53 (CET)

A származásúba. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 13:30 (CET)

Nyilván nem azt várod, hogy átszámláljam a 2700 idetartozó lapot, úgyhogy csak találomra, a főbb problématípusokat illusztrálandó:

• Avigdor Mordechai (erősen kétlem, hogy magyar; a zsidó származás is problémás: szerintem ő egyszerűen zsidó, mint ahogy hatvan kilométerrel arrébb lakó kortársa, Kölcsey Ferenc se magyar származású, hanem egyszerűen magyar).
• Bán Béla, aki Magyarországon született és Izraelben halt meg, így inkább magyar származású zsidó.
• Endrei Ákos, aki maga református gimnáziumba járt, majd később református gimnáziumban tanított, és a róla szóló cikk egy szót se szól a zsidó hátteréről. (Ez valószínűleg javítható hiba, mert az apját még Engelnek hívták, de érzékeny személyes adatokat talán ne a vezetéknév alapján határozzunk meg.)
• Donáth László (lelkész), aki nem szerepel a Zsidó származású magyarok kategóriában, dacára annak, hogy az apja benne van. (Ez, ugye, felveti azt a kérdést, hogy hány generáció után veszti el zsidó származású jellegét az ember.)

De amikor azt mondom, problémás a Zsidó származású magyarok kategória, akkor nem pusztán a beletartozás ködös voltára gondolok, hanem a zsidó származású szókapcsolatra is. Nekem nehezemre esik nem az 1930-as évek németországi genetikakutatására gondolnom, amikor ezt a szókapcsolatot látom. Ugyanakkor világos az is, hogy van aki eufemizmusként használja ezt a kifejezést, amikor nem akar udvariatlanul lezsidózni valakit (vö. cigányember, roma származású, siket, fogyatékkal élő). Egyik megközelítést sem tartom egészségesnek. Szerintem jóval életképesebb és ízlésesebb lenne egy Magyarországi zsidók kategória. -- Malatinszky ^vita 2025. január 14., 14:43 (CET)

Na speciel Bán Béla olyan magyar volt, mint te vagy én. Volt oka kivándorolni, de ettől a többi emigránshoz hasonlóan nem változott meg a nemzetisége. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 14:49 (CET)

Nem tudom, hogy zsidószármazástani szempontból te meg én egyforma magyarok vagyunk-e. Bát micvázott anyával nem rendelkező Mischling zweiten gradesként, definíció híján én még azt se tudom eldönteni, hogy magam zsidó származású magyar vagyok-e. Szerencse, hogy nem vagyok wikiképes. -- Malatinszky ^vita 2025. január 14., 16:15 (CET)

Ennek nincs köze a származáshoz. Te a magyarságát vontat kétségbe azzal, hogy lemagyarszármazásúztad, erre válaszoltam. Magyarországon született, magyar anyanyelvű, sokáig Magyarországon alkotó ember volt, tehát magyar. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:17 (CET)

Hát a származás gyanítom azok esetében sem él, akiknek volt egy zsidó szépapjuk, aki aztán kikeresztelkedett. Xing 興 ^{Mesélj csak} 2025. január 14., 17:35 (CET)

Endrei Ákosról annyit tudunk, hogy említi a Zsidó lexikon, ott van a források között; kérdés, hogy ez zsidó származást jelent-e. Elfogadva a korábban publikált kritériumodat, miszerint a zsidó származásnak jelentősége kell legyen az ember életében, szerintem akár el is távolítható a kategória, mert nem látszik a jelentősége. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:05 (CET)

Pont az ilyenekről kéne megállapodni, hogy elegendő-e a Zsidlexben való szereplés ahhoz, hogy valakit zsidónak/zsidó származásúnak nevezzünk. Malatinszky ^vita 2025. január 14., 16:17 (CET)

Akkor vesd fel ezt egy külön kérdésként, és állapodjunk meg. Semmi akadálya. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:25 (CET)

Avigdor Mordechai az életének helyszínei alapján magyar állampolgár kellett, hogy legyen, de az ő esetében valóban indokolt lehet a zsidók kategória. Megítélésem szerint sok más olyan kategória is van, aminél rezeghet a léc, vagy nem tudjuk 100%-ig egyértelműen megmondani, hogy mi a bekerülés pontos feltétele, aztán mégsem töröljük őket. De mondjuk 99%-ig jók vagyunk, és ez elég jó. Egyszerűbb egyes konkrét eseteket vitatni, mint lesöpörni egy hasznos kategóriát. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:09 (CET)

Avigdor Mordechai 55 évvel azelőtt halt meg, hogy a magyar állampolgárságról szóló első törvény életbe lépett volna, így aligha lehetett magyar állampolgár. De még 1879-ben, amikor már volt értelme magyar állampolgárságról beszélni, akkor is a magyar állampolgároknak kevesebb mint fele volt magyar, aztán negyvenegy évvel később fordult a kocka és a magyar emberek jelentős része nem magyar állampolgár lett. Szóval történelmi távlatban a magyarság és a magyar állampolgárság között elég laza összefüggés van csak. -- Malatinszky ^vita 2025. január 14., 16:38 (CET)

A Magyarországi zsidók sokkal inkább lezsidózás, és sok zsidó származású magyar kézzel-lábbal tiltakozna ellene, aki semmi mást nem szeretne, mint asszimilált magyarként élni. Ennél sokkal korrektebb a jelenlegi megoldás. A magyarországi németeket is kitelepítették, a japán származású amerikaiakat meg a háborúban internálták embertelen körülmények között, megalázó módon, mégse tiltakozunk az összes származásos kategória ellen. Szerintem pont arra jó ez a kategória, hogy megmutassuk, mi mindent tettek a hazáért, a magyar kultúráért, tudományért, gazdaságért a zsidó származású magyarok. De ugyanezt a kört már lefutottuk korábban is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:13 (CET)

Donáth László életében semmilyen jelentősége nem látszik a cikk alapján a zsidó származásnak; ha van ilyen, akkor bele kellene írni a cikkbe, és pótolni a kategóriát. Korábban te magad követelted, hogy csak annak a cikkén lehessen ilyen kategória, akinek az életében van ennek fontossága, tehát most magadnak mondasz ellent, amikor hiányolod. Az apja átélte és túlélte a holokausztot, munkaszolgálatos is volt, tehát az ő életében igencsak nagy jelentősége volt. Azt hiszem, minden felvetett kérdésedre kielégítő választ adtam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 16:32 (CET)

@Xing: Kicsit várhattál volna többet az akcióval, ha már véleményt kértél. Azt viszont határozottan ellenzem, hogy minden egyes rabbit egyenként beletegyél ebbe a kategóriába. Ahol lehet, magát a kategóriát kell elhelyezni benne, pl. a rabbikat en bloc, nem egyenként. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 14., 12:24 (CET)

Jó ötlet, nem is kis meló lenne mindet besorolni... Xing 興 ^{Mesélj csak} 2025. január 14., 15:58 (CET)

And Now for Something Completely Differentː Magyar emberek zsidó felmenőkkel.– Dudva ^posta 2025. január 18., 10:01 (CET)

Ez kilóg a kategóriarendszerből, és minden másnál több vitára ad alkalmat. Mert ebben az is benne van, akinek nyolc generációval ezelőtt keresztelkedtek ki az ősei, akinek 1848-ban már asszimilált magyarok voltak az ősei, és akinek a szépanyja egyszer félrelépett egy zsidó postással. És a bizonyítása is minden más változatnál nehezebb. Valamint nem tartalmazza azt a kritériumot, hogy a származásnak jelentősége kell legyen az illető életében. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 18., 10:19 (CET)

Szerintem azért lenne ez jó, mert nem foglalnánk állást az érintett zsidóságáról, csak jeleznénk, hogy vannak zsidó ősei. Ezzel megoldanánk azt a problémát, hogy ne kövessük a nürnbergi törvényeket, ne mi állapítsuk meg valakiről, hogy zsidó-e vagy sem. A kikeresztelkedés ebben az esetben nem számít, ugyanis a zsidóság nem pusztán vallási hovatartozás kérdése. Attól még, hogy egy zsidó elhagyja a vallását, zsidó marad. Azt most sem tudjuk eldönteni, hogy a zsidósága számít-e valakinek a magánéletében. A postásos példánál meg szerintem várjuk meg az elsőtǃ Dudva ^posta 2025. január 18., 11:32 (CET)

"Attól még, hogy egy zsidó elhagyja a vallását, zsidó marad." Hát bocs, de ez rendkívül rossz konnotációkat kelt bennem. Remélem, nem kell magyaráznom. Hadd döntse már el mindenki maga, hogy micsoda. A származás nem okoz ilyen problémát. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 18., 11:40 (CET)

Sajnálom. Talán olvasd el a zsidók szócikk első mondatát. Dudva ^posta 2025. január 18., 18:06 (CET)

Abból nem tűnik ki egyértelműen ez (magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató illetve zsidó vallást követő - ez hol vonatkozik arra, hogy egy zsidó elhagyja a vallását, zsidó marad?) Apród ^vita 2025. január 18., 18:13 (CET)

Van vallásos zsidó, van kulturális zsidó, van aki úgy érzi, hogy a zsidó néphez tartozik, lehet sodródó zsidó, aki zsidó családba született, és igazából nem is tudja, hogy ez mit jelent. Van olyan zsidó, amelyik tartja a hagyományokat, másik csak csemegézik belőle. Zsidónak lenni azt jelenti, hogy valaki egy több ezer éves hagyományláncba kapcsolódik. A zsidók vagy Ábrahám leszármazottjai, vagy vállalták, hogy tagjai lesznek a zsidó népnek (ǃ), törzsnek (ǃ), hagyománynak, kultúrának. Ez a Bálint Ház véleménye. Remélem, bennünk nem kelt rossz konnotációkat, amit írtam az előbb, mivel úgy látom, azon az állásponton vannak, hogy zsidónak lenni nem pusztán annyi, hogy valaki izraelita. Dudva ^posta 2025. január 18., 19:03 (CET)

Akkor a Bálint Ház enciklopédiájában helye lehet egy ilyen elnevezésű kategóriának, itt maximálisan  ellenzem, mivel semmi előnye a jelenlegihez képest, ámde több hátránya van, amelyeket fent részleteztem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. január 18., 19:11 (CET)

Kérdés (Dudvának, Nem Binárisnak, csak ütköztünk), hogy a zsidók Ábrahám leszármazottai mennyire beleerőltetés a másikba annak, aki viszont a katolikus vallás hívévé szegődik vagy már nem magyar zsidónak, hanem egyszerűen magyarnak tekinti magát. Amikor a zsidók magukat Ábrahám leszármazottainak tartották magukat az ókorban, nem biztos, hogy ez a szemlélet a 21. században is fenntartható, mivel kevésbé képez egységet a zsidóság - mint akkor, sokkal inkább elválasztódott mára az ókori állapotokhoz képest a vallási és nemzetiségi kérdés. Lényegében ez az egység Jézus megjelenésével megbomlott, Jézus követői az első apostolokat is beleértve már kereszténynek tekinthetők. A zsidóság sokkal inkább identitáskérdés akár vallási, akár nemzetiségi tekintetben.

Mondhatnám azt is, hogy attól hogy finnugorok voltak az őseink, attól mi sem vagyunk finnugorok. Attól, hogy még valakinek kun volt az egyik őse, a beolvadás fogalma miatt már nem tekinthető kunnak. A beolvadás ebben az esetben fontosabb tényező tudományosan, mint az hogy Ábrahám leszármazottainak nevezik-e a zsidókat (egyébként az általad hivatkozott zsidók szócikke sehol se ír olyan megjelölést, hogy a zsidók Ábrahám leszármazottai). Az, hogy a Bálint Házat tartod mérvadónak, akkor az szembemegy a beolvadás szemléletével - márpedig a magyarság esetében pont az a lényeg, hogy senki se színmagyarnak született, hanem különböző nemzetiségeket mondhat úgy ősei között, hogy attól még nem tekinti magát románnak, szlováknak, németnek. Apród ^vita 2025. január 18., 19:32 (CET)

Egyébként ha már te a zsidók szócikket ajánlottad, én a A magyarországi zsidók története szócikket. Ebben az szerepel: A 19. században megkezdődött a zsidóság tömeges asszimilációja, beolvadása a magyar nemzetbe. Ennek jegyében világviszonylatban is egyedülálló jelenségként megszületett a neológ zsidó vallás.

Ezt írja minderről a neológia szócikk:

• A magyar nyelv fontos szerepet kapott a vallásos kiadványokban is. Az imakönyvekben megjelentek a magyar fordítások (a héber eredeti mellett), és a fontosabb imák fonetikus átírásai is (azok számára, akik nem értenék meg, vagy akár elolvasni is nehezen tudnák a héber nyelvű szövegeket). A nyelvi kérdés ugyanakkor identitáskérdést is jelzett. A neológok identitástudatában a magyarsághoz való tartozásnak sokkal fontosabb szerepe volt, mint az ortodoxok esetében. Míg számos ortodox (főként haszid) rabbi kifejezetten tiltotta a keresztényekkel való, akár nyelvi kommunikációt is, addig a neológok identitástudatában a magyar nemzethez való tartozás és a magyar anyanyelvűség fontos teret nyert. A neológok többsége alapvetően vallásként tekintett saját zsidóságára, nem pedig nemzeti identitásként, a „zsidó nép” fogalmát pedig inkább vallási alapon közelítette meg (ahhoz hasonlóan, ahogy a keresztények közössége is egy nemzetek feletti „kiválasztott népként” vagy „nyájként” határozza meg önmagát). Ebben a vonatkozásban a neológia a nyugat-európai és amerikai reformmozgalmakhoz hasonló álláspontot képvisel.

Ezt a felfogást árnyalta és módosította némiképp a cionizmus hatása (a nyugati reformmozgalmak esetében is) és az önálló zsidó állam (Izrael) megalapítása. Gyökeres változást hozott a zsidók többségének identitástudatában a holokauszt ténye is: a pusztán származásukért (identitástudatuktól, elveiktől, politikai meggyőződésüktől, társadalmi státusuktól függetlenül) meghurcolt, hatalmas lélekveszteséget szenvedett magyar zsidók számára is jelentős változásokat okoztak a népirtás borzalmai – az identitástudat kérdésében is.

Mindezen történelmi változások és hatások ellenére a magyarsághoz való tartozás a mai napig hangsúlyosabb eleme a neológiának, mint bármely más irányzatnak Magyarországon. Apród ^vita 2025. január 18., 19:46 (CET)

És ha már Bálint Házra hivatkozol, én Frölich Róbert főrabbira (https://dohanyrabbi.wordpress.com/2016/12/16/valaszok-a-neologiarol/ Válaszok a neológiáról]):

• A zsidóság nép és vallás, a kettő egymástól elválaszthatatlan. Ugyanakkor a vallás felvehető, a nemzeti lét pedig csupán születéssel élhető meg.

[...]

A Soá után, a nürnbergi törvények kapcsán, majd Izrael Állam megalakulása után, a visszatérési törvény kereteiben új kérdések merültek fel. Akinek csak egy nagyszülője volt zsidó, azt is zsidóként kezelte a náci világkép. Akinek az apja zsidó, az is Izrael Állam polgára lehet.

A zsidó vallásjog, a halácha ezzel szemben évszázadok óta változatlan. Csak a zsidó anya gyermeke zsidó, még akkor is, ha a vallás elemeiből semmit sem ültet gyakorlatba, ha ateista, ha nem is vállal közösséget semmilyen szinten zsidó gyökereivel. Zsidó továbbá az, aki a zsidó vallásjog által lefektetett eljárásrend szerint felveszi a zsidó vallást.

Mi annak a státusa, aki nem született zsidónak, de apja zsidó, s ő maga annak vallja magát? Mi a teendő, ha valaki kitért ősök leszármazottja ugyan, de ennek nincs tudatában, s zsidóként él? Mi a teendő, ha valaki kényszerből kitért zsidók utóda, s vissza akar térni az ősi valláshoz? A neológia legnagyobb kihívásai közé tartozik ezen kérdések haláchikusan és empatikusan kezelendő megválaszolása.

És utána továbbfolytatja, aki akarja, továbbolvashatja. Apród ^vita 2025. január 18., 20:06 (CET)

Vagyis van egy olyan elismerés részéről, hogy a zsidóság a születéshez kapcsolódik, vagyis ha magyarnak születik, akkor magyar, másrészt a halacha-ra hivatkozik, ami kérdéses, hogy mennyire megy szembe a beolvadás fogalmával. Apród ^vita 2025. január 18., 20:16 (CET)

Én kimondottan rossz gondolatnak tartom a zsidóság vallás, születés... kategorizálást. (ahogy az összes vallási besorolást is) A miért hasznos kérdésre? nincs jó válaszom. Ez magánügy. (ahogy az lmbt is, imho) Különösen rossz ötletnek tartom azok esetében, akik nem tudnak tiltakozni a besorolás ellen. Talán akkor tartanám bárki besorolását elfogadhatónak, ha tartósan, fennen hirdette, képviselte az odatartozását – a puszta tényt nem. A kategória létrehozását azonban támogatom, amennyiben üres marad –  a leírásban szerepel, hogy miért üres (l. fent). Ha bekerül bárki, azt eltávolítjuk. De ez az én véleményem. Fega ^vita 2025. január 19., 09:30 (CET)